Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

Kulturális mozaik ’JELES NAPOK A BÉKÉS- mondásban, veHaíimmt saínjátt- CSABÁN ÉS KÖRNYÉKÉN ázásban. A vetélkedő selejte- ÉLö SZLOVÁKOKNÁL. Kru- zőiit területi egységenként (já- pa András irt ezzel a címmel réseinkén t, megyénként) tart- Nógrád megye szlovák nem- jak meg. A vetélkedőbe Nóg- zetiségá lakossága számára is rád megye nemzetiségi lafcos- rendikívül tanulságos és étidé- saga is be&a/pcsolödiik. Az oav kes könyvet, amelyet dr Qr- tutay Gyula lektorait. Nap­jainkba® a népi hiedelemvi­lág olyan nagy területének feldolgozására vállalkozni, mint a jeles napok, s a hoz­zájuk fűződő részben hiedel- mi, részben ünnepi szokások, lényegiében, már csiak megmen­tő, megőrző mcunika. Igaz ez a Békés megyében szigetek­ben élő szlováikoikra is, akik hazánk forradalmi, társadal­mi, gazdasági és technikai fej­lődése folyamán — hasonlóan Magyarország többi állampol­gárához — népi hagyományai­kat, népi kultúrájukat, közbe ünnepi és résziben hiedelmá tartalmú szokásaikat fokoza­tosan elhagyták, illetve lassan elfelejtik, amint erről a könyv bevezető tanulmánya is részletesen szól. A kötet az „utolsó panamaiban'” vállalko­zik a még feHelhétő hagyo- mányágak csokorba kötésére. Saép csokrot kötött Kropa András. Nógrád megyében is össze kellene gyűjteni szlovák nemzetiségi lakosságiunk népi virágait. W TERMÉSZETJÁRÓK TA­VASZI TÁJEGYSÉGI TA­LÁLKOZÓJA. A közalkal­mazott természetjárók 197L évi tavaszi tájegységi teMJtao- zójárt május 8-án és 9-én ren­dezik meg Salgótarjánban. Május 8-án a városnéző sétát követően Aranyi László üd­vözli a megjelenteket, méltat­ja a találkozó jelentőségét. Ezután filmvetítésre kerül sor az SZMT-székházban, majd a turisték a campdngfoe vonulnak, ahol tábortűzzel és ismerkedési bállal zárják a napot. Másnap kerül sor a nagyszerűnek ígérkező termé­szetjáró túrákra. >Riemé@i8s, az idő is kedvez. szagos döntőkre 1972. elején kerül majd som. V­SZEMLE. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyv­tár megjelentette a Szemle idei első számát. A kiadvány a népműveléssel foglalkozó cikkekből közöl válogatást. E szám anyagát a január, feb­ruár, március hónapokban megjelent, ilyen jellegű írá­sokból állították össze. Szere­pelnek benne a lapunk ha­sábjain megjelent cikkek is. A könyvtár másik kiadványa ugyancsak érdeklődésre tart számot. Hírlapok, folyóiratok címmel a könyvtár hírlap- és folyóirat-állományáról ad tájé­koztatót. Hasonló kiadvány, illetve jegyzék legutóbb 1967- ben jelent meg. Az azóta be­következett változás a régebbi állomány feldolgozása idősze­rűvé, egyúttal szükségessé tet­te az újabb jegyzék kiadását. MÁJUSBAN FOLYTATÓ­DIK a világjáró ven­dégművészek fellépése Bu­dapest dalszínházaiban.” A sort Gisella Schröter, a berlini Deutsche Staatsoper magánénekese nyitja meg, aki a Rózsalovagban Octaváa sze­repében mutatkozik be má jus 14-én. Kónya Sándor Cawiama- dossit énekli a Tosca-ibam má­jus 16-án. A hónap, s egyben az évad kimagasló művészi eseményét ígéri Grace Bumb­ry amerikai néger művész­nő vendégfellépése: május 18- án és 21-én. Ismét'Budapesten szerepei Peter Schreier kama­raénekes, a berlanfi Staatsaper Nemzeti-díjas művésze. Az Operaház művészei is számos külföldi meghívásnak tesznek eleget május báterieMő hetes­ben. TÖBB üj, TüöRtTT—HB.AS— NEMZETISÉGI NÉBD8SB-, NAK ÍGÉRKEZŐ TV-JÄ- NÉPZENE- ÉS HELYES KI- TÉK forgatókönyve ké- EJTÉSI VETÉLKEDŐ. A négy szült el Ezek Wjedermann magyarországi nemzetiségi Károly és Pintér József „Egy szövetség, a németek, a dél- óra múlva itt vagyok” című, Legfeljebb bárom pofon Nyaralóm kertje Az ifjúsági regény műfajá­ról az elmúlt esztendőkben tartalmas vita folyt és végső konklúzióként leszűrték, hogy ifjúsági regényt csak a leg­nagyobb felkészültséggel, az olvasók iránti mélységes fele­lősségérzéssel és tisztelettel szabad írni, s csak akkor ne­vezhető igazán sikerültnek, ha felnőtt és gyermek egy­aránt érdeklődéssel olvashat­ja. Nagy Katalin „Legfeljebb három pofon” című ifjúsági regénye a Sirály könyvek so­rozatban jelent meg, kifeje­zett buzdítással a 12—16 év körül! fiatalokhoz: „Nekem írták, rólad szól — a te köny­ved a Sirály?” Azt hiszem ebben az eset­ben kissé eleve leszűkíti az olvasók táborát ez az egyéb­ként olvasásra buzdító jelszó. Mert a könyvet igazán érdek­lődéssel, mintegy a kortárs ellenőrző, hitelesítő mércéjé­vel a ma felnőttjei is olvas­hatják. A ma tizenéveseinek szinte azt ajánlanám, hogy a könyv elolvasása előtt nézzék meg a „Valahol Európában” című megrázó szépségű filmet s csak aztán fogjanak Nagy Katalin regényének olvasásá­ba. Ilyen élmények után őszin­te együttérzéssel követhetik majd Pók öcsi, a Vásártelep napközis osztálya legrosszabb tanulójának viselt dolgait, Ja­nek Buba, egy cirkuszos há­zaspár gyermekének életét, aki sokszor azért hiányzik az iskolából, mert a fejét egyki- vénhedt cirkuszi oroszlán, Leila szájában kellett tarta­nia, vagy Kara Lali álmodo­zását, aki „pályaválasztása” során nem jut messzebb, mint­hogy csöngetős ember, vagyis szemetes legyen. A volt Mária Valéria-tele- pen élő gyerekek éhes, ron­gyos, a háború utáni években élelmiszerhiánnyal küzdő, mindenkivel bizalmatlan tár­saságába kerül a mű főhőse: Ködmön Erzsi fiatal tanítónő. Hogyan sikerül jtlábolnia a pályakezdés nehézségein, mi­ként tudja ezt a széthulló tár­saságot igazi, érző közösséggé kovácsolni, hogyan jutnak el a közös sülttök-majszolgatás- tól addig, hogy vadócai virág­gal kedveskednek tanárnő­jüknek. ahelyett, hogy elül­döznék. Erről szól ez a kis könyv, amely a maga nemé­ben „pedagógiai hőskölte­mény” is lehet, buzdítás a ma nevelőinek is, ha a min­dennapok nehézségeibe olykor belefáradnak. Fiataloknak és időseknek egyaránt kedves és tanulságos könyv Nagy Kata­lin regénye, aki a Vakarcs könyvekkel és az Intőköny- vem története című regényei­vel már eddig is megérdemel­te az olvasó bizalmát és ér­deklődését. Hídépítők Ha egy mű, tte év lefor­gása alatt, három kiadástér meg, és szerzője nem tartja szükségesnek, hogy művében bármi változást is eszközöl­jön, as már magában is mu­tatja, hogy az olvasó és a szerző ítélete azonos. Lengyel József „Hídépítők” című műve a magyar törté­netem egyik legszebb, vál­lalkozásaiban merész, emlé­megállapítását követ?: Szé­chenyi példája úgy válik él­tető eszmévé, ha „lerázzuk, ami benne földi”. Megismer­jük a hidat tervező Tierney Clark és az építő Adam Clark tevékenységét, megele­venedik előttünk a híd élete, a körülötte zajló izgalmas társadalom- és történetfor­máló küzdelmek száz esz­tendeje. Érdekes könyvúj- donsággal lepte meg az olvasókat a Mező- gazdasági Könyvki­adó, amikor megje­lentette Seléndy Sza­bolcs: Nyaralóm kertje című könyvét, Mészáros András ké­peivel. A szerző, könyvéről adott nyi­latkozatában többek között azt mondja: „Mindezekről azért- érdemes beszélni, mert a kert építői legtöbb esetben mi vagyunk, magunk, tőlünk függ tehát, milyen növényeket választunk és azokat hogyan rendezzük el. A könyvet úgy szer­kesztettük, hpgy la­pozgatva is megismerkedhes- sek, hagymásvirágok, nyáron sen bárki a tartalmával. A virágzó évelő, vízparti és ví- fényképeken klasszikus és zinövények, sziklakerti növé- most kialakuló üdülőtájak, nyék, vízfák, gyümölcsfák és kertrészletek, kerti berendező- szőUőstemtek bukkannak elő.” Nemzetvesztők A ma fiataljai számáramár a közelmúlt eseményei is a történelmet jelentik, különö­sen, mert egy olyan korszak után születtek, amelynek em­bertelenségei, gátlástalan al­jasságai, szemérmetlen haza­árulásuk szinte a fantázia vi­lágába születetteknek tűnhet­nek. Ezért hasznos Gárdos Mik­lós „Nemzetvesztők” című egykori fényképekkel gazda­gon illusztrált könyve, amely­ben a magyarországi háborús főbűnösök népbírósági tárgya-: lásait eleveníti fel. Nálunk már ratifikálták azt a nemzetközi határozatot, amely kimondta, hogy a há­borús bűnök nem évülhetnek el. Gárdos Miklós könyve is „nem szabad és nem te tehet kifelejtenünk a tegnap törté­netéből a fasizmus bűneit és az igazságosan büntető nép ítéletét”. A magyar népügyészségek és népbíróságok csaknem ti- zenkilencezer háborús bűnös felett mondtak ítéletet, de még napjainkban is rábuk­kannak olykor rejtőzködő ügyesen beépült bűnösökre, akikkel szemben, szigorúan el kell járni. A „nemzetvesztők” bűnett nem szabad felejtenünk. Szá- tetsi, Imrédy, Sztójai, Hajtass, Kolozsváry-Borcsa és a többi nyilashatalmasság aljasságai­nak felelevenítése jó szolgála­tot tesz, hogy az általuk szol­gált eszmét és híveik gátlás­elősegíti ezt az eleven emlé- talanságát örök időkre meg- bezést, ez » egyik törekvése utáljuk. szlávok, a románok és a safo- 12 részre tervezett sorozata a vakok demdkratökxK szövetek- hannűnaas évek kisemberének ge ez évben. vefläkedSt szer- sorsát nyomozza. Az első hét vez. A vetélkedőket kaüön-kö- rész forgatását júniusban kéz­ién, nemzetiségemként, az on- dSk ei. A sorozat utolsó epd- szág nemzetiségüialkta tenüle- zódjai Jugoszláviába kísérik tiedn, községekben rendezik él a főszereplőt, aki itt lép népdalénekelésben népzene- kapcsolatba a pamfcizámmozga- előadásban, vers- és-elbeszélés- lommal. keretes alkotásokban gazdag korszakát eleveníti meg. A mű főhőse Széchenyi István, a Lánchíd megálmodója, akit úgy áOft elénk az íré, hogy elkerüli a dehetoizá- lást, de a kritikátlan ma- gasztetás hangját is. Vala­hogy Arany emlékezetes Mit mond az elnök? Érettségi előtt Csaknem 900 diák próbája ’ KÖZELEG az 'érettségi és a képesítő vizsgák ideje. Nógrád megye tizenkét kö­zépfokú oktatásai intézmé­nyében hétfőtől, csaknem 900 tanuló adí számot a négy éven át tanultaikról, általá­nos és szakmai műveltségé­nek 5»n vonaláról, gondol­kodási készségéről. Az írás­beli vizsgákra — mint isme­retes — május Ili—15-e, a szóbelikre június 1—-30 kö­zött kerül majd sor. Nemcsak a diákok készül­nek az érettségire. hanem megyénk pedagógusai is. Az érettségi elnökök és társel­nökök kijelölése megtörtént Ebben a tanévbe® az elnö­kök [többsége — a Nógrád megyei Tanács VB Művelő­désügyi Osztályán szerzett információnk szerint — a megyéből terül ki, a megye oktatásügyi dolgozóiból, is­kolaigazgatókból, tanul­mányi felügyelőkből és ta­nárokból. Az érettségi elnö­kök nemrég lezajlott tanács­kozásán ismertették a vizs­gák rendiéit, módszertanát. A gimnázumok érettségi vizsgái az elmúlt élvekéhez hasonlóan zajlanak, válto­zásra nem került sor. Ör­vendetes, hogy napvilágot látott a „Szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat”, amely szabályozza, illetőleg egységessé teszi a különbö­ző szaktárcákhoz tartozó szakközépiskolák érettségi és képesítő vizsgakövetelménye­it. Ez nagy könnyítést je­lent mind a pedagógusok­nak, minid, pedig a tenulö- ífjúságnak. Ab érettségi elnökök egyébként az utóbbi beitek­ben néhány alkalommal el­látogattak azokba az isko­lákba és osztályokba, ahol majd elnökként vesznek részt a vizsgákon. Ez min­denképpen hasznos, hiszen így mód nyílik a kölcsönös ismerkedésre, az esetleges problémák időben történő megvitatására'. S nem utol­sósorban segíti az elnökök látogatása a diákokban búj- káló érettségi drukk feloldá­sát. leküzdését. így felszaba­dultabban. csak a tételre koncentrálva tudnak számot adni ismereteikről. Hogyan zajlottak te ezek a látogatások? Milyen ta­pasztalaitokat szereztek a le­endő érettségi elnökök? Er­ről beszélgettünk Barna Fe­renc megyei tanulmányi fel­ügyelővel. aki társelnökként szerepel a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium és Szakközépiskola lakatos szak­középiskolai osztályában. Tú­rái Ferenccel, az élmöikkel együtt tátogatták el az osz­tályba. ahol Ravasz Dezső osztályfőnök mutatta be a tanulókat. — Úgynevezett közepes ta­nulmányi eredményű osz­tályról van szó — mondja Barna Ferenc. — Valameny- nyien fiúk. Körülbelül ne­gyedrészük kívánja folytatni tanulmányait felsőfokú in­tézményben. katonatiszti és műszaki főiskolán, tanárkép­ző intézményben. A többiek dolgozni szeretnének, zöm­mel a lakatos szakmában, amellyel a kohászati üze­mekben ismerkednék. — Milyen a hangulat a képesítő vizsga előtt? — Ügy láttuk, bizakodó. Fételemérzés nincs a fiata­lokban'. Ez a derűlátás per­sze azzal is összefügg, hogy viszonylag kevesen kívánnak tovább tanulni, így a leendő osztályzatok nem túlságosan izgatják őket. — S mi az, ami izgalmait okoz? — Az érettségi lefolyásá­nak részletkérdései. Ügy éreztük, hogy bár az osz­tályfőnök az érettségi sza­bályzat előírásának megfe­lelően már tájékoztatta a tanulókat az általános tud­nivalókról, a részletkérdé­sekre ®em eléggé tért ki. így a diákok tőlünk kíván­ták megkapni a megfelelő felvilágosítást. Például kí­váncsiak voltat:, hogy a mű­4 nógrád — 1971. május 9., vasárnap szaki ra'■/->! tt hogyan teli méretezni. Egy saakközépís­A hét könyvei És olvassak a Javíthatat­lan jobbra törekvő” Lengyel József csendes vallomásárt; a városról és a hazáról, ameáy- nrfs hűséges szolgálatára és minden körülmények között való szeretetére ezzel a könyvével te példát ad és newel. telíti osztályban ez alapkö­vetelmény. Túrái kollégám múlt évi tapasztalatai pél­dául azt bizonyították, hogy a műszaki rajzok csúnyák, piszkosak, rendetlenek vol­taik, Erre tehát nagyon kell ügyeflni. Persze, megkérdez­ték tőlünk azt is, hogy mi­lyen elnökök leszünk? Szi- gonúaik-e? Azt mondtuk, ez nemcsak rajtunk múlik. A költő szavaival valljuk; Dolgozni csak pontosan, szépen érdemes. Ha ezt a szándékot látjuk, bizonyára engedékenyebbek is leszünk. Tetrmészateséh, tanulni és tudni kell. A megyében egyébként so­kat várnak az érettségi elő­készítő vizsgáktól, attól a másfél éves kemény munká­tól, amely bizonyára meg­hozza gyümölcsét. AZ ÉRETTSÉGI- és képe­sítő vizsgákkal nem fejező­dik be sokak számára a „próba” ideje. Akik tovább tanulnak, nyomban elkezdik a felkészülést a felvételi vizsgákra. Megyénk fiataljai ez évben elsősorban, a mű­szaki és a pedagógiai pá­lyák iránt érdeklődnek. Gondot is jelent, hogy évről évre többen jelentkeznek a fizikai dolgozók gyermekei közül főiskolákra (óvónőkép­ző,' tanárképző főiskolák), mint az egyetemekre. A fő­iskolákra jelentkezők hatvan százaléka, míg az egyetemekre jelentkezőknek, alig harminc százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ezen a belső arányt alans ágon mielőbb változtatni kellene. KOSSUTH KIADÓ - Dr. Ko- ródi József—Dr. Kőszegfalvi György: Városfejlesztés Ma­gyarországon. Jörgen Kuczyns- ki; A nagy üzlet.— A német imperializmus bűnei. Dr. Tí­már Mátyás; A magyar nép­gazdaság struktúrája, fejlesz­tési irányai. J. D. Bernal: Ab élet eredete. Lenin: Könyvek­ről, könyvtárakról. Politikai Kis Szótár. 25BNEMOKIAOÓ- Krúdy Gyula: Pesten lakott egy fuvolás. (Könyvheti könyvi) EURÓPA: Geargij: Szemjonov: Lila réteg. Char­les Webb: A nagykorú. MAG­VETŐ: Gulyás János: Délutá­ni hajós. Kolozsvári Grand - pierre Emil: Szellemi galeri. Vekerdi László: Befejezetten jelen. — Tudománytörténe­ti tanulmány. Véleményünk = EEE e± ajfáiiLoiunk Kora délután ízelítőt kaptunk az angol fociból, magyar labdarúgók okulására, magyar Sizurkolók örömére. Hért óra előtt öt perccel Csehszlovákia nemzett ünnepére emlékez­tünk, amelyen részt vett a Nógrád megyei küldöttség is, tag­jai a CSKP femnáltásánafc ötvenedik évfordulójára kaptak meghívást. Az esti főműsor az amerikai temédiák jegyében kerül", bemutatásra. Szándékosa® soroljuk Ide az Alfred Hitchcock rendezésében forgatott Henry Cecil-novellát, a Láttam min­dent cumi krimit te. Hitchcock vezéregyénisége ugyanis a legvéresebb bűntényből te tragikomikus groteszket képes va­rázsolni. Az angolok szoktak olya® vígjátékokat és bohóza­tokat filmre vinni, amelyekben, tucatszám születnek a hullák, harsogó karajunktól kísérve. Hitchcocknál ez fordítva van, mert ő eredetileg is krimit rendez, de azon mindig derülni, s ha nem is kacagni, de mosolyogni lehet. így történt ez teg­nap te, amikor azt a gyakran felhasznált élettapasztalatot, helyezte műve középpontjába, hogy ahányan vagyunk, any- nyiféleképpen tártunk, öt szemtanú — öt vélemény. A „Jó éjszakát, felnőtték!” pedig a kacagtatás jegyében zajlott, ismételve a tapasztalatot, hogy már a néma filmek komáiban te jól ismertek a filmgyártás változatos trükkjeit. ★ A vasárnapi műsor eléggé elaprózott, minthogy a főmű- sor ezúttal egy izgalmasnak ígérkező futballmeccs, az Új­pesti Dózsa—Budapesti Honvéd találkozó (20 órakor). Több műsort ajánlhatunk azonban olvasóink figyelmébe: 11.30-kar a Szovjet Televízió képzőművészeti műsorát, 15.35-iter az új Doktorit, a „Vadon törvényei”című francia természertfüm- sorozaltot, 17 órakor a nagy évfordulós műsort „Berlin, 1945. május 9” címmel, 22 órakor pedig a lírai riportot Rákos Sándorral, ami kellemes huszonöt percet ígér a versek ted- velőmék. Tóth Elemér L. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents