Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

Befejeződött a CSKP XIV. kongresszusa lámát Husák a KB első titkára Szombaton, a kora délutáni órákban beíe- jeződött Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa. A záróülés a déli órákban kezdődött. Elő­ször is ismertették a kongresszus szombat dél­előtti órákban megtartott zárt ülésének ha­tározatait. A zárt ülésen megválasztották az új Központi Bizottságot, a párt vezető szer­veit, a párt főtitkárát, elnökségét, a KB tit­kárait és a KB titkárságát. A Központi Bizottság főtitkárává Gustáv Husákot választották meg. A KB 11 tagú el­nökséget és két póttagot választott. A Központi Bizottság hét titkára mellett további három tagot választottak a KB tízta­gú titkárságába. Gustáv Husák a választás eredményét is­mertetve kifejezte meggyőződését, hogy az újonnan megválasztott vezető szervek a párt ötven éves múltjához és a marxista—leni­nista elvekhez, valamint a Tanulságok című dokumentumban kifejtett elvekhez, az inter­nacionalizmus elveihez híven fogja végezni munkáját. Ezt követően Alois Indra ismertette a ha­tározattervezet szerkesztő bizottság jelentését. A továbbiakban Alois Indra részletesen is­mertette a kongresszus politikai határozatá­nak tervezetét és elfogadását javasolta. A ha­tározati javaslatot, amely figyelembe veszi a kongresszus résztvevői által felszólalásaikban előterjesztett javaslatokat Is, egyhangúlag el­fogadták. Ezt követően Gustáv Husák emelkedett szó­lásra és elmondta zárszavát. Gustáv Husák záróbeszéde Husák záróbeszédében kije­lentette, hogy a kongresszus széles körű, demokratikus vitá­ban, ötnapos, nagyon intenzív munka után, bonyolult idősza­kot zárt le Csehszlovákia Kommunista Pártja és a cseh­szlovák társadalom életében: a XIII. kongresszus óta eltelt időszakot. Egyúttal kijelölte a munka további irányvonalát. Elmondhatjuk — tette hozzá, —, hogy a kongresszus, a párt iránti felelősség tudatá­ban, a pártnak a munkásosz­tály és a dolgozó nép, a kom­munisták iránti felelőssége tu­datában teljesítette feladatát. Gustáv Husák ezután ki­emelte a kongresszus meneté­nek főbb mozzanatait. Megál­lapította, hogy a mély politi­kai, társadalmi és gazdasági válságból, a jobboldali és a szocialistaellenes erők ellen vívott harcokból a marxista— leninista tanítás és az e taní­táshoz, valamint a proletár in­ternacionalizmushoz hű erők kerültek ki győztesen. Lezá­rult egy válságos időszak, de — mondotta —, számunkra és egész további munkánk szem­pontjából kötelező érvényű marad a „Tanulságok” című dokumentum következtetése: a marxista—leninista egység szükségességéről szóló követ­keztetés. Gustáv Husák külön kiemel­te, hogy az elmúlt időszakban történelmi győzelmet arattak politikai eszközökkel. Öva in­tett az önelégültségtől. „Tü­relmesen kell törekednünk ar­ra, hogy megnyerjük a szocia­lizmus számára minden becsü­letes ember támogatását, de nem engedünk meg semmifé­le felforgató tevékenységet, amely árthat társadalmunk fejlődésének” — hangsúlyozta Gustáv Husák. A kongresszus másik ki­emelkedő mozzanataként em­lítette, hogy jóváhagyták a csehszlovák szocialista társa­dalom sokoldalú fejlesztésé­nek, politikai és gazdasági rendszerének, és a nép élet- színvonalának fejlesztési prog­ramját. Foglalkozott Husák a mun­kások, a parasztság, az értel­miség és valamennyi dolgozó réteg létfontosságú problémái­val. — Pártunk a munkásosztály és a dolgozó nép részéről az utóbbi két évben kifejtett erő­feszítésekre támaszkodik. A pártkongresszusra és a CSKP 50 éves jubileumára történt előkészületek során széles kö­rű szocialista munkaverseny bontakozott ki. A munkakez­deményezések több milliárdos értéket jelentenek a népgazda­ság számára. Ebből az alkalomból a párt főtitkára kifejezte őszinte kö­szönetét — valamennyi dolgo­zónak, kommunistának és párton kívülinek — ezért az áldozatos munkáért. Szocialista társadalmunk építésének további feladatai igényesek, de reálisak — mondotta a továbbiakban. — Az elkövetkező feladatok meg­oldása feltétlenül megköveteli a marxista-leninista tanítás új céljainknak megfelelő alko­tó alkalmazását. Ebben is pél­dát mutatott számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszu­sa, fűzte hozzá. — Tovább akarunk lépni a kommuniz­mus felé vezető célkitűzések megvalósításának útján. A CSKP XIV. kongresszu­sa a proletár internacionaliz­mus seregszemléjévé vált. — Nagyra értékeljük a testvéri kommunista és munkáspár­toknak, valamint azoknak a pártoknak széles körű részvé­telét, amelyek a nemzeti sza­badságért, az imperializmus ellen, a demokráciáért, a bé­kéért és a szocializmusért harcolnak. A kongresszus nevében kö­szönetét fejezte ki azért a tá­mogatásért, amelyet ezek a pártok Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának nyújtottak a szocializmus megszilárdításá­ra és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiben. Husák biztosította a testvér­pártokat a CSKP teljes szoli­daritásáról és megállapította, hogy a csehszlovák kommu­nisták minden erejükkel töre­kednek a nemzetközi kom­munista mozgalom általános megszilárdítására. A kongresszus egyöntetűen nagyra értékelte az SZKP és a szovjet népnek a nemzet­közi kommunista munkás- mozgalomban betöltött szere­pét, mint a szocializmus, a haladás és a világbéke főere­jét. Hasonlóképpen nagyra ér­tékelte azt az önzetlen testvé­ri segítséget, amelyet az SZKP és a szovjet nép nyúj­tott Csehszlovákiának a CSKP ötven éves fennállása alatt, a fasizmus ellen, a nemzeti és az állami szabadságért dívott küzdelem idején, a szocialis­ta építés alatt, valamint a jobboldali, szocialistaellenes és ellenforradalmi erőkkel ví­vott küzdelem válságos évei­ben. „Köszönetünket fejezzük ki azért az elismerésért és tá­mogatásért, amelyet kongresz- szusunkon Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP küldöttségé­nek vezetője tolmácsolt. Biz­tosítjuk a szovjet elvtársa­kat, sohasem engedjük meg, hogy bárki bármikor meg­bontsa vagy megzavarja párt­jaink és népeink barátságát és testvériségét” — jelentette ki Husák a kongresszus részt­vevőinek nagy tapsától és él­jenzésétől kísérve. A kongresszus igen kedvező visszhangot keltett az ország dolgozói körében — mondotta záróbeszéde befejező részében Gustáv Husák. — Most első­rendű feladat, hogy a kong­resszus következtetéseit tuda­tosítsuk a nép széles rétegei­ben. Gustáv Husák a kongresz- szus emelvényéről felhívással fordult a munkásokhoz, a pa­rasztokhoz, az értelmiségiek­hez, minden társadalmi réteg képviselőihez, az idősebb és ifjabb nemzedék tagjaihoz, mindenkihez, aki számára nem közömbös Csehszlovákia jö­vője és sorsa, hogy áldozatos munkával támogassa az ország felvirágzásáért folyó erőfeszí­tést, amelyet a párt fejt ki. Gustáv Husák nagy tetszés­sel fogadott szavai után az In- ternacionálé eléneklésével ért véget a XIV. kongresszus. Kádár János nyilatkozata a csehszlovák televíziónak ftádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának záró­napján nyilatkozatot adott a csehszlovák televíziónak. Ká- aár János ebben a követke­zőket mondta: örülök annak, hogy részt vehettem kongresszusukon; mindenekelőtt azért, mert a magyar küldöttség kifejezhet­te állhatatos szolidaritását a csehszlovák néppel és a cseh­szlovák párttal, másrészt azért, mert XIV. kongresszusuk rendkívüli jelentőségű. Nagy figyelemmel követtük a cseh­szlovák kommunisták tanács­kozásának lefolyását, annál is 'kább, mert ez a kongresz- us a csehszlovák társada- n és a csehszlovák párt - etében lezárt egy nagyon ltos és nehéz időszakot. Vé- nényem szerint éppen ezt valósította meg sikerrel a kongresszus. Ehhez a siker­hez a kongresszus befejezése alkalmából őszintén gratulá­lok a csehszlovák kommunis­táknak, a szocializmus hű vé­delmezőinek. A kongresszus megerősítet­te a párt marxista—leninista irányvonalát mind a belpoli­tika, a gazdasági és államélet területén, mind a nemzetközi kérdéseket, az internacionaliz­must és a szocialista közösség együttműködését illetően. Sze­mélyes véleményem — a ta­pasztaltak alapján — az, hogy a kongresszus után csehszlo­vák barátaink, a CSKP éle­tében nagyon jelentős, de még­is könnyebb időszak kezdődik — immáron szilárd alapra, vi­lágos célkitűzésekre, új mar­xista forradalmi egységre tá­maszkodva haladhatnak to­vább. A munkásosztály nemzetkö­zi szolidaritására támaszkod­va eredményesen foglalkoz­hatnak valamennyi probléma megoldásával. Valóban fele­lősséggel megállapítható, hogy igen fontos politikai küzde­lemben döntő győzelmet arat­tak az igazi marxista erők. Ezek az erők aktivizálódtak és határozottan, öntudatosan több mint másfél éven át dolgoz­tak a kongresszus sikeréért. Szilárd meggyőződésem, hogy a munkásosztály, a szö­vetkezeti parasztság és a dol­gozó értelmiség, ahogy ez a kongresszuson is kifejezésre ju­tott, még határozottabban és még aktívabban fogja segíteni a feladatok megvalósítását és tömörül a párt köré. Hiszem, hogy minden célkitűzésük és tervük az egész társadalom ügyévé válik és végül is dia­dalmaskodik. Ami pedig együttműködésün­ket illeti, elveink és céljaink közösek. Ez már önmagában véve megteremti a további si­keres együttműködés íeltéte­2 NÖGRÁD = 1971. május 30.« vasárnap így látja a hetet kommentátorunk, Rótl Ervin: Egy szerződés—és a visszhangja Kétségtelenül zavar lett úr­rá számos nyugati sajtóorgá­numon, amikor Kairóban be­jelentették, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Arab Köz­társaság tizenöt évre szóló szerződést kötött. Moszkva és Kairó együttműködése termé­szetesen nem újkeletű. Amennyiben igaz a régi mon­dás, hogy a jó barátot a baj­ban, a nehéz órákban ismer­ni meg — a szocialista világ, mindenekelőtt a Szovjetunió a válságos helyzetben sietett az antiimperiaüsta arab erők se­gítségere. Ilyen értelemben, a hét ki­emelkedő eseményeként érté­kelhető szerződés tulajdon­képpen nemzetközi jogi for­mulába öntötte az eddigi gya­korlatot, a kölcsönös, közös el­kötelezettséget jelent a jövőre nézve, e politikának szélesebb síkon, magasabb szinten tör­ténő folytatására. Túl a szer­ződés elvi jellegén és hosz- szú távú kihatásain, a kairói megállapodásnak, Podgornij tárgyalásainak különös nyo- matékot adtak az EAK-ban végbement belső fejlemények is. Az egyiptomi vezetésben be­következett összeütközések az ország belügyét képezték, de nyilvánvaló, hogy nem vá­laszthatók el a politikai kép egészétől. A nyugati kommen­tárok kárcrvendve, ábrán­dokat melengetve, vagy ob­jektív látszattal, de egyaránt Egyiptom megrendülését, va­lamint a szovjet—arab kap­csolatok elhidegülését várták. Várakozásaikban csalódó, s úgy tűnik, hogy Kairó főfi­gyelme — a kényszerű kitérő után — ismét az alapkérdésre, a közel-keleti válság rende­zésére irányulhat. A kairói eseményekre pozi­tív visszhang is érkezett, el­sősorban Prágából, ahol a hét másik nagyfontosságú esemé­nyén, a Csehszlovák Kommu­nista Párt kongresszusán fel­szólaló Leonyid Brezsnyev rö­viden érintette az egyiptomi fejleményeket is. „Ellenfele­ink mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy szétrom­bolják a szocialista országok testvéri közösségét, meggyen­gítsék és szétdarabolják az antiimperiaüsta erők harci frontját Ki akarták szakítani sorainkból Csehszlovákiát, ez azonban nem sikerült. Külön­böző fogások, rágalmak és provokációk segítségével el akarják hinteni a viszály mag­vait a szocialista országok és a gyarmati iga alól felszaba­dult haladó államok között. Az utóbbi időkben intrikák fő célpontjául az EAK-ot válasz­tották, azonban tetteik nem válnak valóra...” — mondta az SZKP főtitkára a csehszlo­vák pártkongresszus szónoki emelvényén. Az időben és tér­ben látszólag egymástól mesz- szeeső történések elemző ösz- szekapcsolúsával a beszéd be­tekintést engedett az imperia­lizmus globális stratégiájának elképzeléseibe. Ügy tűnik tehát, hogy a kö­zel-keleti válságcsomag ismét előtérbe kerül, noha a föld­golyó többi, immár szintén ha­gyományosnak számító kriti­kus területein sincs csend. Az Indokínai hadszíntereken élén­külés tapasztalható — külö­nösen Dél-Laoszban és Dél- Vietnam északi felében tevé­kenykedtek sikeresen a haza­fiak. Washingtonra közben to­vább növekszik a politikai nyomás A szocialista interna- cionálé Helsinkiben megtar­tott tanácskozása sem térhe­tett ki az állásfoglalás elől, az eddigi határozatoknál egyér­telműbben vetette fel az ame­rikai csapatok kivonásának szükségességét. Feltűnést kel­tett a svéd bejelentés, hogy Stockholm anyagi segítséget nyújtott a VDK-nak, s né­hány millió korona értékben gyógyszert juttat el a dél-vi­etnami szabadságharcosokhoz. Jóleső érzés volt hazánk fő­városának nevét hallani: a párizsi Vietnam-tárgyalások során a VDK delegációja kü­lön kiemelte a Béke-világta- nác3 budapesti okmányainak jelentőségét. Változatlanul napirenden van földrészünk biztonsága is. Az újságolvasó az elmúlt hét során újra tanúja lehetett az európai kibontakozást segítő, illetve akadályozó lépéseknek. A csehszlovák kongresszuson a szocialista országok több ve­zetője hangsúlyozta, hogy nem szabad kalmárkodni az euró­pai biztonsági konferencia kérdéseivel. A félreérthetetlen célzás arra vonatkozott, hogy egyes nyugati hatalmak vala­mennyi 8 kérdést egyszerre szeretnék megoldani, az egy­szerűbbeket a bonyolultabbak­tól téve függővé. Ha az euró­pai tanácskozást változatlanul a nyugat-berlini tű fokán „kí­vánják átkényszeríteni, ez jó • időre fékezően hat” a héten tartott huszadik nagyköveti találkozóról. Különben vi­szonylag derülátó kommentá­rok láttak napvilágot, de egy teljes nyugat-berlini ’ rendezés nyilván alapos időt igényel. Ezért Párizs magatartása szö­vetségeseinél ésszerűbbnek látszik. A francia kormány ugyanis nem komplett nyugat­berlini rendezést, csupán az előrelépést kívánná egy össz­európai értekezlet előzmé­nyéül. Ésszerű mozzanatok mutatkoznak a kanadai kor­mány magatartásában is: Tru­deau miriszterelnök szovjet­unióbeli látogatása során rendszeres konzultációk foly­tatásáról szóló jegyzőkönyvet írt alá Moszkvában. Az atlan­ti hatalmak közül csupán szovjet—francia viszonylatban volt eddig ilyen egyezmény. Az Egyesült Államok ellen­akcióinak nyitányát Laird hadügyminiszter nyugat-euró­pai útja, s a Mittenwaldban tartott NATO atomtanácsko­zás jelentette. Ennek egyik szünetében Lalrd négyszem­közti beszélgetést folytatott Brandt kancellárral, s állító­lag Nixon biztosítékait tolmá­csolta a nyugatnémet kancel­lárnak Eszerint a leszerelési tapogatózások (SALT-napi­rend, csapatesökkentés Euró­pában) nem helyettesíthetik a nyugat-berlini megállapodást. Vagyis: újra az amerikai köz­beavatkozás és fékezés az eu­rópai ügyekben. A Laird-körút már a né­hány nap múlva esedékes lisszaboni NATO-tanácsülés megfelelő előkészítését jelen­tette. Ezért, minden különö­sebb jóstelietség nélkül is int­hetünk az illúzióktól. Az elő­zetes jelek arra vallanak, hogy nem várható lényegbeli változás a NATO portáján... Felélénkültek a harcok lelt. Eddigi együttműködésünk és haroaink, jószomszédi kap­csolataink és az őszinte tö­rekvés, amelyet mind az önök pártjának képviselőinél, mind pedig az önök körében tapasz­talhattam. a jövőben még ha­tározottabban előmozdíthatja együttműködésünket, megszi­lárdíthatja a csehszlovák- magyar barátságot és együtt­működést a politikai, a gaz­dasági élet és a kultúra terü­letén. Ez hasznos mindkét or­szág népei és a nemzetközi kommunista mozgalom szá­mára egyaránt. Hazaérkezett a magyar küldöttség Prágából Szombaton este hazaérkezett Prágából a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán Kádár János vezetésével részt vett magyar pártküldöttség. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András bel­ügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Gyenes And­rás, a KB külügyi osztályának vezetője és Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyette­se. Jelen volt dr. Oldrich Mo- helsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A Dél-Vietnamban és Kam­bodzsában megélénkültek a harcok. — A saigoni kor­mányzat szóvivője közölte, hogy a kormánycsapatokat zászlóalj erősségű partizántá­madás érte az ország közép­ső részén elterülő fennsíkon. Az amerikaiak Americal had­osztályának helikopterek és tüzérség támogatását kellett kérnie egy partizántámadás visszaverésére Saigontól 512 kilométerei északra, Quang Ngai körzetében. Hat ameri­kai katona megsebesült, ami­kor a partizánok Dél-Vietnam északi partvidékén kézi fegy­verekkel lelőttek egy helikop­tert. Sugárhajtású amerikai vadászbombázók avatkoztak be a dél-vietnami kormány­csapatok támogatására a Sai­gontól 400 kilométerrel északra Pleiku tartományban levő 5. számú tüzérségi támaszpont körül folyó harcokba. Közben a partizánok lelőttek egy utánpótlást szállító amerikai helikoptert, amelynek sze­mélyzete azonban sértetlen maradt. Ugyancsak lelőttek a szabadsági)arcosok egy másik helikoptert is Quang Nam tar­tományban, a legénység sor­sáról nem érkezett jelentés. Kambodzsában változatlan hevességgel folynak a harcok Snoul körzetében. A- romok­ban heverő város visszafogla­lását a kambodzsai parancs­nokság pénteken jelentette, de szombaton a város közvetlen közelében folyó harcokról ér­keztek újabb jelentések. Laoszban a népi erők a nyolc nappal ezelőtt elfoglalt Pák Songtól 11 kilométerrel nyugatra pénteken elfoglalták a kormánycsapatok egyik megerősített állását Az UPI vientiane-i forrásokra hivat­kozva közölte, hogy az újabb katonai kudarcok következté­ben a laoszi jobboldal fokoz­ta nyomását Souvanna Phou- ma miniszterelnökre, aki csü­törtökön újból azzal fenye­getőzött, hogy lemond. (MTI) Váratlan Váratlanul Kairóba érkezett Noammer Kadhafi, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke. A látoga­tás célját nem közölték. Meg­figyelők azonban feltételezik, hogy Szadat elnök tájékozta­tást kivan nyújtani a Podgor­nij szovjet államfővel foly­tatott tárgyalásokról. látogatás Ugyancsak Kairóba utazott Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnök. Szalam átnyúj­totta Szadat elnöknek Fran- gié libanoni elnök üzenetét. A bejrúti repülőtéren adott nyi­latkozatában Szalam utazásá­nak céljaként a két ország ba­ráti kapcsolatainak elmélyíté­sét jelölte meg. (MTI) » t

Next

/
Thumbnails
Contents