Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI NOQRÁD A1 MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. EVF., 126. SZÁM ARA: 1 FORINT 1971. MÁJUS 30., VASÁRNAP Gyermekeink A beköszöntő nyár szép ünnepe a Gyermeknap. Jel­képes ünnep, hiszen a gyermekek felé áradó szü­lői szeretet teremtette meg, s jelképes azért is, mert a mi világunkban a gyerme­kekről való gondoskodás igazán nem korlátozódik erre az egyetlen napra. Elég egy pillantást vetni a jól táplált, rendesen öltö­zött gyermekek sokaságára, s máris nyilvánvalóvá vá­lik, hogy a szülők minden napjának ők állanak a kö­zéppontjában. Ezen a napon mégis fo­kozottabban fordul feléjük a figyelem. Az anyák az ő kedvenc ételeikből állítják össze az ünnepi ebédet, az apák arról gondoskodnak, hogy fiuk, lányuk ezen a napon még felszabadultab­ban játszhasson, szórakoz­hasson, élvezhesse a gyer­mekkor örömeit. A szülői szeretet kifogy­hatatlan, sokszor talán több, és engedékenyebb is a kelleténél. A szülők több­sége a múltban nehéz kö­rülmények között élt, s a hajdani öröm télén ifjú évek most azt sugallják, hogy ki-ki saját gyermekét kényeztesse, igy pótolván azt, amit tőle a sors meg­tagadott. Nem árt éppen a gyer­meknapon arra gondolni, hogy egyáltalán nem a túl- zásoa vitt dédelgetés a szülői erény, amely gyerme­keinkből embert farag A kerítést a mi társadal­munkban sem fonják kol­bászból. Küzdelem, munka nélkül nálunk sem lehet boldogulni. Fontos tehát, hogy gyermekeink elsősor­ban a felelősségtudatot, a szorgalmat, a gondokkal való bátor birkózást tanul­ják meg a szülői házban. Szokjanak hozzá ahhoz, hogy minden jó falat, min­den új ruha és cipő a meg­feszített munka és a szor­galom eredménye. S gondoljanak arra is a szülők, hogy gyermekeik számára sokkal hasznosabb a szeretetteljes szigor az elvtelen kényeztetésnéL A kényeztetés egyébként is csak részben fakad szere- tetből. Igazi szülőanyja igen gyakran a közöny. Legtöbbször a fáradt, vagy más gondokkal bajlódó szüiő iparkodik fölösleges bőkezűséggel, szemethu­nyással helyettesíteni a ne­hezebb kötelességet, a kö­vetkezetes nevelést. Pedig az ilyen minden jóban ré­szesülő, felelőtlenül nagy szabadságot élvező gyer­meket sok minden fenye­geti, a gondok iránti kö­zönytől a szélsőséges diva­tok hajszolásáig, esetleg a bűnós kedvtelésekig is. Nálunk a gyermekek éle­te, jövendője társadalmi ügy. A társadalom a szülők mellett áll a gyermek szü­letésének pillanatától. S ott áll a szülők nélkül ma­radt gyerrhekek mellett is, számukra is megteremtve a gyermekkor örömeit, az együttérző, gondos közössé­get, a boldogulás feltétele­it. Szép jelszavunk szerint legdrágább kincsünk a gyermek Vigyázzunk hát rájuk az eddiginél is na­gyobb gonddal. Vigyázzunk rájuk otthon, az iskolában, az útkereszteződések nagy forgalmában, az örvénylő vizek partjain, s legyünk segítségükre az élet bukta­tóinál. S mindennap küz­deni, dolgozni tanítsuk őket. Ha azt akarjuk, hogy boldog, elégedett emberek legyenek, neveljük gyer- mesemket munkára, fele­lősségtudatra. Mert csak ez teheti igazán emberré az embert. Mai számunkban: Befejezte munkáját a CSKP kongresszusa (2. oldal) Változnak az árak (3. oldal) Város a fiatalok kezében (5. oldal) Mérkőzés előtt / (6. oldal) Űí törőtőrténeti emlékülés Az úttürőmozgalom megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából tegnap úttörőtörté­neti emlékülést tartottak a mozgalom régebbi és jelenlegi vezetőinek részvételével Sal­gótarjánban, az SZMT szék­házában. Vadkerti Lóránt, SZMT-titkár megnyitója után úttörők köszöntötték a ta­nácskozást, amelyre Skoda Fe­renc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára vá­laszolt. Ezt követően került sor a referátumok megtartásá­ra. Nádházi Lajos, az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igaz­gatóság helyettes vezetője az úttörőmozgalom első 15 évé­nek jelentőségéről beszélt. Kun András, a megyei műve­lődési osztály főelőadója az utóbbi tíz év tevékenységét elemezte. A történeti emlék­ülésen 11 felszólalás hangzott el. Üdvözölte a tanácskozást Devcsics Miklós, a salgótar­jáni városi pártbizottság első titkára, a Nógrád megyei Ta­nács VB-elnöke nevében pe­dig Fekete Ottó, a megyei mű­velődésügyi osztály vezetője. A csehszlovák úttörők jókíván­ságait Jan Brinza, a Csehszlo­vák Szocialista Ifjúsági Szö­vetség közép-szlovákiai ke­rületi titkára tolmácsolta, és átadta a szlovák pionírok ajándékát. Proksza Gyula, a budapesti III. kerületi úttörő­ház igazgatója az óbudai test­vérkerület pajtásainak üdvöz­letét és ajándékát adta át. A tanácskozáson elhangzot­takat Szilasi András, megyei úttörőtitkár foglalta össze, majd kitüntetéseket adott át a kiváló munkát végző úttö­rővezetőknek. Egyben ismer­tette a jubileumi év alkalmá­ból kiirt úttörőtörténeti pá­lyázat eredményét, és átadta a jutalmakat, A bíráló bizottság első di­jat nem adott ki. Második dí­jat kapott Krajnák Tibor, Su­lyok László és Hódi Mihály. Harmadik díjban részesült dr. Szabó Józsefné, Dénes Sándor, Bazsó Éva és Cserháti János. Dicséretet kapott Bózvári Jó­zsef, Budai József és Szabó Emil. Az úttörőtörténeti emlékülés résztvevői délután megjelentek a megyei tanácson Az úttörő­élet Nógrádban című kiállítás ünnepélyes megnyitóján. Be­köszöntő beszédet Fekete Ot­tó, a megyei művelődésügyi osztály vezetője mondott. A nap ünnepeltjei 25000 szovjet személygépkocsit vásárolunk A MOGÜRT és a szovjet AVTOEXPORT külkereskedel­mi egyesülés vezetői a BNV-n szerződést írtak alá, amelynek alapján 1972-ben a szovjet egyesülés 25 000 — nagyrészt Zsiguli típusú — személygép­kocsit szállít Magyarországra. A MOGÜRT ugyancsak 1972- ben a Zsigulik gyártásához 300 0ö0 alkatrészkészletet ad át szovjet partnerének. A MOGÜRT, a lengyel POL- MOT külkereskedelmi válla­lattal is szerződést irt alá a BNV-n. A lengyel vállalat 1972-re 230 Ikarus autóbuszt kötött le. ' Nógrádi Sándor nevét vette föl a gfimnaziui ünnepet ült tegnap Szé- csény: a község vezetői, a szü­lők, az általános és középis­kolák tanulói a gimnázium névadóját ünnepelték. Ponto­san tíz órakor, a szécsényi művelődési ház színháztermé­ben kezdetét vette a hivata­los aktus. Szerémi Gyula, a gimnázium igazgatója üdvö­zölte a megjelent vendégeket. Köszöntötte mindenekelőtt Jedlicska Gyulát, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, dr. Tihanyi Sán­dor rendőr ezredest, a buda­pesti rendőrfőkapitány helyet­tesét, a Magyar Partizán Szö­vetség képviselőjét, Géczi Já­nost, a megyei tanács elnökét, dr. Boros Sándort, a megyei tanács elnökhelyettesét, Her- czegh Istvánt, a KISZ megyei bizottságának titkárát, Nógrá­di Sándor megjelent rokona­it, a járási párt-, KISZ- és ta­nácsszervek képviselőit. A névadó alkalmából dr. Boros Sándor mondott ünne­pi beszédet. — A mai nap jelentős dá­tum a szécsényi gimnázium történetében — mondotta —, az iskola fölveszi Nógrádi Sán­dor, a kiváló kommunista for­radalmár nevét. Az iskola ta­nári karának és KlSZ-szerve- zetének kezdeményezésében az a meggyőződés jut kifeje­zésre, hogy Nógrádi Sándor élete nemes, emberi tulajdon­ságai követésre méltó példát nyújtanak a mai ifjúságnak. Életműve, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom érdekében kifejtett tevékeny­sége olyan elismerést váltott ki megyénk lakossága, egész népünk körében, amely nevé­nek viselését megtiszteltetéssé teszi bármely intézményünk számára. — Nógrádi Sándor egész életet a munkásosztály a. nép ügye szolgálatának szentelte. Már fiatal éveiben megismer­kedik a szocialista eszmékkel, elkötelezi magát a munkásosz­tály érdekeiért való forradal­mi harc mellett. Amit vállalt egész éleiében belső meggyő­ződéssel, hivatásként és egy­ben példamutató fegyelem­mel teljesítette: mindig ott és úgy, ahol és ahogyan a mun­kásosztály, a nép ügyének szolgálata megkívánta. Végez­te a forradalmár jövőt építő munkáját itthon és a hazánk határain túl: Csehszlovákiá­ban, Ausztriában, Németor­szágban, Romániában, Spa­nyolországban és Franciaor­szágban. Üjra és újra vissza­tért a munkások első szabad hazájába, a Szovjetunióba, ahol tanulással a nemzetkö­zi munkásmozgalom irányító szerveiben végzett munkával készült fel az űjabb harci fel­adatokra. Harcolt fegyverrel, tollal és meggyőző szóval.. Tihanyi Sándor rendőr ezre­des, a Magyar Partizán Szö­vetség képviselője, mint Nóg­rádi Sándor személyes isme­rőse, beszélt a Szécsényből in­dult hős partizán életéről, emberségéről, bátor, nyílt, pártszerű véleményalkotásá­ról. A KISZ járási bizottsága vörös zászlót ajándékozott a Nógrádi Sándor nevét felve­vő gimnázium iskolai KISZ- szervezetének, amelyre a je­lenlevő képviselők a párt, a tömegszervezetek és az egyes vállalatok nevében szalagokat kötöttek fel. Az ünnepség to­vábbi részében a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, va­lamint a gimnázium fiataljai adtak változatos műsort. Kü­lönös sikert aratott a gimná­zium irodalmi színpada, Nagy Ágnes tanárnő rendezésében. A műsor után a jelenlevők megtekintették a Nógrádi Sán­dor életéről, munkásságáról, az iskola történetéről, vala­mint a környék palóc népvi­seletéről, népművészetéről ké­szült kiállításokat. Á kora délutáni órákban a történelmi szakkör ünnepi ülést tartott Nógrádi Sándor tevékenységé­ről, majd sportbemutatók kö­vetkeztek a nagyközség sport­pályáján, ahol a gimnázium fiataljai szabadgyakorlatokat, gúlagyakorlatokat és szek­rényugrásokat mutattak be. Végül pedig a szécsényi és a pásztói gimnázium női labda­rugócsapata játszott rangadó mérkőzést,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents