Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

Kulturális PEDAGÓGUS KÉPZŐMŰ­VÉSZEK BAGLYASALJÁN A fővárosi pedagógusok mű­velődési központja, a Fáklya­klub júliusban háromhetes művésztelepet létesít Baglyas- alján, a hétközi diákotthon­ban. A pedagógus képzőmű­vészek ez idő alatt elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt, megismerked­nek a kórnyékkel, s a táj em­bereivel, Nógrád megyével, Salgótarjánnal. A telepen a művészeti neveléssel foglal­kozó pedagógusok, Nógrád megyei rajzszakos tanárok is részt vesznek. Az itt készült munkákból közös kiállítást nyitnak Salgótarjánban. A művésztelep július 1-től 21-ig tart. STÜDIÓTAGOK SZIKÁ­RON. A megyei József Attila Művelődési Központon belül működő Nógrád megyei kép­zőművész-stúdió hagyományos nyári telepét május 21-én nyitották meg Szirákon. Itt a képzőművészet fiatal kedvelői gyarapítják szakmai ismere­teiket, s képzőművészet-törté­nettel is foglalkoznak. Ebben az évben Kovács Béla művé­szettörténész lesz a táborve­zető. Az előadók egy részét a Népművelési Intézet küldi. A stúdiótárlatot — ugyancsak hagyományosan — az év vé­gén nyitják meg Salgótarján­ban. NÉPMŰVELŐK TOVÁBB­KÉPZÉSE. A megye főfoglal­kozású népművelőinek to­vábbképzésére Salgótarjánban kerül sor június 28-tól július 3-ig. Szó lesz — egyében kí­vül — a tömegkommunikáció­ról, a társadalmi rétegek mű­velődési igényéről, a megyei művelődési központ módszer­tani munkájáról, a vitaveze­tés módszereiről a kiscsopor­toknál, és így tovább. Köz­ponti és megyei előadók tar­tanak ismertetőket, s vezetik a vitákat. Ugyancsak június 28-tól július 3-ig szerveznek továbbképzést a tiszteletdíjas népművelők számára is Ba­lassagyarmaton A népműve­lési ismeretekből a tovább­képzés végén alapvizsgát tesz­nek az intézményvezetők. RENDEZŐK TANFOLYA­MON. Nógrád megye öntevé­keny színjátszó- és irodalmi színpadi rendezői tíznapos bentlaKásos tanfolyamon vesznek részt június 28-tól július 7-:g Balassagyarmaton. Mintegy húsz rendező bővíti ezúttal Ismereteit gyakorlati és elméleti foglalkozásokon. Elsősorban a rendezéssel és szervezéssel összefüggő idő­szerű teendőkről, újabb mód­szerekről esik szó. ★ BÁNKI NYÁR. Színes prog­ram várja az idei nyáron a bankiakat és a községben üdülőket. Júliusban itt ren­dezik meg a megye amatőr­zenekarainak találkozóját a beat- es tánczenekarok rész­vételével. A víziszinpad ren­dezvényére ugyancsak július­ban kerül sor. Meghirdették a rétsági járás művészeti cso­portjainak találkozóját is, a szlovák nemzetiségi múzeum megnyitóját pedig — terv sze­rint — augusztusban tartják. STÚDIÓSZÍNPAD KERE­TÉBEN mutatja be állomás­helyén a debreceni Csokonai Színház Peter Wiss Budapes­ten több hónapon át játszott drámáját, a Marat halálát Görgey Gábor fordításában. A darab rendezője Giricz Má­tyás. Marat szerepét Szűcs András, De Sadet Fonyó Ist­ván játssza. A darab ősbemu­tatója 1964-ben volt a berlini Schiller Theaterben. Akkor nagy sikert aratott, s arra számítanak most is a darab debreceni színrehozói. A deb­receni színház Kis Színpadán kerül sor a bemutatóra. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK A tőműsorban pedig Janet Green író és Raoul Wolfgang Schnell magyarul beszélő filmje a „Hintaszék a kandalló­nál” szerepel. Képünkön jelenetet láthatunk az esti filmből Á Nótaszóról, amellyel a Televízió általában a magyar nótát kedvelők igényeinek kielégítését igyekszik letudni, ép­pen nyilvánvaló szándéka és szerepe miatt, kévés szó esik. Dankó Pista, Balázs Árpád és más nótaköltők dalcsokrai te­szik élvezetessé, érdekessé ezeket a zenés perceket. Szá­munkra a legutóbbi Nótaszó kellemes meglepetést tartoga­tott: Nógrád megyei dalköltőt, zeneszerzőt ismerhettünk meg, mégpedig a balassagyarmati származású, múlt századvégi születésű Kondor Ernőt, akinek nagy szerepe van a magyar sanzon megteremtésében is. Bizonyára sokan elcsodálkoz­nak azon (és a tévéadás alkalmával is sokan meghökken­tek!), hogy olyan népszerű nóták, mint a Vén cigány, a Kecs­kebéka fölmászott a fűzfára, vagy a Zöldablakos kicsi ház Kondor Ernő szerzeménye. Rózsavölgyi városa (mert Rózsa­völgyi Márk, a legelső csárdáskomponista, a verbunkos zene utolsó reprezentánsa, zeneszerző és művész, ugyancsak Ba­lassagyarmatról indult világhódító útjára) más világi nagy­ságot is adott a magyar dalnak: egyedül a Vén cigányt 24 nyelvre fordították le, és Giovanni Martinelli, a neves ope­raénekes olaszul énekelte, rendkívüli sikerrel. A Televízió felhívta a figyelmünket, hogy elfelejtettük ismét, megyénk egy olyan nagyságát, aki rászolgált emlékének ápolására. Erre azonban legfeljebb csak derűsebb perceinkben kerül sor, amikor a hegedűszó ajkunkra csalja a dalt. De ilyenkor nem gondolunk Kondor Ernőre ... A mai (szerdai) tévéműsorból A csekanka mesterei (18.40), Irány a BNV! (18.55), a Mi újság? (21.20) és az Al­kotók és ihlet ők (21.40) cimű műsorokra külön is felhívjuk a figyelmet. L. Gy. Atom az objektív alatt Albert V. Knew a chicagói ról egymillíÓ6Zorois nagyitá6- egyetem tanára fényíképfel- óan. Ezt az eredményt hat ­éves munka után érte el. veteleket keltett elkulom- körülbelül egymillió tett urán es tórium atomok- dollárt fordítottak. NÓGRÁD - 1971. május 26,, siardo Vízi macskák és építkező galambok Száz évvel ezelőtt, isme­retlen tengerészek, néhány macskát eresztettek el az In­diai-óceánban fekvő Miladum- madulu-szigeten. Emberek nem éltek itt, de bőven akad­tak madarak és kisebb álla­tok. A macskák elvadultak, és nyilvánvalóan a természet lágy ölén folytatott egészséges életmód következtében annyi­ra elszaporodtak, hogy a szi­get minden élelmiszer-tartalé­kát kimerítették. A közönsé­ges vízi macska a dolgok ilye­tén fordulatánál nem tudott volna mihez kezdeni, de az önálló élet hosszú evei a szi­getlakó macskákat egészen más szellemre nevelték: le­küzdve velük született irtózá­sukat a víztől, a miladumma- dului macskák bemerészked­tek a tengerbe, megtanultak kitűnően úszni, merülni és halat fogni. .. .De ez lakatlan sziget. Ügy tűnik, a sűrűn lakott vá­rosokban sem könnyebb élni, itt is maximális találékonyság­ra van szükség. Tokió üzleti negyedében, a Ginzában egy galambpár családi fészek épí­tésére adta a fejét. De a kör­nyéken több isilométemyire nem akad sem szalma, sem fű. A tapasztalt városi galambok megtalálták a kiutat. A fész­ket építkezési hulladékokból állították össze: drótszálakból és betondarabokból. Hálás tantárgy Ügyeskedő kisiskolások alkotásai A salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központ műsorfüze­tében olvastam, hogy a szá­mos szakkör között működik az intézményben egy barkács- szakikör is. Azonban hiába ke­restem az öreg épület falai kö­zött. Kiderült, hogy ennek már képtelenek helyet adni, s ezért a művelődési központtal szocialista szerződésben álló Malinovszkij úti Általános Is­kolában működik. Tegyük hozzá, praktikusabb is, hiszen — amint később megtudtam — ebben az iskolában kapott helyet az az előkészítő mű­hely is, ahonnan az iskolák gyakorlati oktatásához bizto­sítanak alapanyagot. — Valóban így van — új­ságolta Nagy Imre, az iskolai gyakorlati foglalkozások egyik megyei felügyelője. — Itt ké­szítjük elő mindazokat az anyagokat, amelyeket az is­kolák igényelnek a gyakorlati foglalkozások tantervi lebo­nyolításához. S működik eb­ben az iskolában egy szakkör is. öt éve, hogy létrejött, s a gyerekek igazán szép eredmé­nyeket értek el. Testet öltött siker A gyakorlóterem nagy szek­rényének zugaiból előkerültek a tíz-tizennégy éves gyerekke­zek kalapálta vas-, réz- és alumíniumlemezből készült hamutartók, gyertyatartók, kis és nagy dobozok, „mű­gonddal” készített díszdobo­zok. Egyedi domborító kalapá­csok, s az igen kedvelt mini­kalapácsok. A szakkör eredményeiről azonban Nagy Imrénél is — aki talán szerénységből sem akarta elsorolni — többet mondanak a nemrégiben le­zajlott, úttörőtechnikai szem­le adatai: György Ferenc nyol­cadikos pajtás, a salgótarjáni Üttörőházat ábrázoló makett­jével a második helyezést ér­te el. Gabors József, ugyan­csak nyolcadikos pajtás pedig első helyezést szerzett vilá­gító díszdobozával. Egyéni felfogású, de technikailag fi­gyelemre méltó Kökény Zol­tán nyolcadikos pajtás aszta­lilámpája. A gyakorlati oktatás min­den műhelytitkát ismerő pe­dagógus, miközben megmutat­ta, még a salgótarjáni főtér plexiből és fából készült ma­kettjét, az üvegezett felszol­gáló fatálcót, amelyet gyufa­címkék díszítenek és az óri­ás kulcsból gyártott családi kulcstartót, a munkák gya­korlati-pedagógiai hasznossá­gáról beszélt. Hiszen minden darab egy-egy osztály tanulói­nak, egy-egy korosztálynak a munkája. — Hálás tantárgy a gyakor­lati foglalkozás — mondta Nagy Imre —, csupán az okoz gondot, hogy a gyerekek majd mindent szeretnének hazavin­ni. Érthető az alkotásuk fe­letti öröm, a sokszor verejté­kezve megszerzett és testet öltött siker, de jó lenne, ha itt is megmaradnának tudá­suk bizonyítékai. Valóban egy-két szép darab kivételével csupán gyengébb munkát láttam. Ugyanis szi­gorú szabály, hogy csak kivá­lóan elkészített munkadarabot szabad elvinni. így azután a gyerekek igyekeznek a legjobb teljesítményt nyújtani. De azt hiszem, ez a gyakorlatit vezető pedagógusnak is nyereség. Alkotó gyerek — alkotó tanár Egy másik teremben tabló­kat csomagolnak. A megye tizenöt, tizennyolc iskolája ide küldte be azokat a gyakorla­ti munkadarabokat, amiket a napokban nyíló „Alkotó pe­dagógusok, alkotó gyerekek” kiállításra küldenek Egerbe. Sikerült még megpillantani a nógrádkövesdi általános is­kolások műanyagból készített, ízléses, praktikus munkáit, dísztárgyait, és a balassagyar­mati Ifjúsági úti iskolások hímzéseit. Gazdag a Mali­novszkij úti iskola fémkompo­zíciója is. A pedagógusok alkotásairól érdeklődöm, mire Nagy Im­re ötletes kis készüléket mu­tat. Az egész olyan, mint egy puska célzókészüléke. Csupán fúrnérból és alumíniumszalag­ból készült. Két darabból áll, s egymásra függőlegesen moz­gatható. — Az iskolában folyó hon­védelmi nevelés megköveteli, hogy a gyerekekkel ismertes­sük meg a lövészetet is — magyarázta Nagy Imre. — Ebben az iskolában úttörő­honvédelmi század működik, tehát nem gond a puska Vi­szont vannak iskolák, ahol e feladathoz csupán egy-két lég­puska van, vagy egyáltalán semmi sem áll rendelkezésre. Nos, ez a kis készülék — ami újítás — segít a célzás alap­ismereteinek elsajátításában. Búcsúzóban meg kellett nézni még az iskola lánytanu­lóinak csodálatos munkáit is. A kislányok is az iskolai tan­menet szerint készítik a gya­korlati órákon a szemet gyö­nyörködtető hímzéseket, hor­golásokat, hurkolt szőnyege­ket. Bérezési Anna kereszt- szemes hímzésével, Nagy Má­ria kötött pulóverével és Laczkó Zsuzsanna hurkolt sző­nyegével első helyezést ért el a technikai szemlén. Újabb ötletek Nővé Jánosné gyakorlatve­zető pedagógus megmutatta a készülő ballagótarisznyákat is. A2 idén „újítottak”, nem vá­sárolják a tarisznyákat, ha­nem a kislányok elkészítik. Majdnem száz darab kell a diákkorszak örök emlékéből. Azt is megtudtam, hogy na­gyon szeretnének jövőre szak­kört indítani. (Később Ko­vács József, a Kohász Mű- wlődési Központ igazgatója közölte, hogy szeptembertől kézimunkaszakkör működteté­sére is szerződést kötnek az iskolával.) Számos ötlet és terv kivite­lezésére kerül sor az elkövet­kező hónapokban, hiszen az iskola rövidesen százéves év­fordulóját ünnepli. A barkács- szakkör ötletes emléktárgya­kat, kiállítást, a lányok hím­zett könyvjelzőket készítenek. De készülnek a rajzszakkörö- sök is — amint Nagy Jánosné rajztanémő tájékoztatott — pedig jelenleg is nagy feladat áll előttük. A salgótarjáni Centrum Aruház pályázatára terveznek szép és ötletes al­kotásokat. A félórásra gondolt látoga­tásból csaknem kétórás lett, de megérte. Öröm látni a ka­maszodó gyerekek nagy igye­kezetét, szép munkáit. Bizo­nyítékait annak, hogy tanára­ik. tanítóik irányításával be­csületesen készülnek az élet dolgos feladataira. — p. a. — WOPÁ V Különleges hőszigetelésű állattartási épületek« hűtőtárolók, üzemi épületek, raktárak kaphatók és rövid átfutási határidőre megrendelhetők a Baranya megyei „AGROKER” Vállalatnál. PÉCS, Megyeri út 90. Az épületek: 7,5x3 és 6, 10.5x3 és 6, 12,0x3 és 6 m-es pillérállással, 2,55, 2,95, 3,55, 4,20 m-es tiszta belmagassággal, „WOPA” oldal tetőpanellal és szakipari elemekkel, AZONNAL is szállítható, összeszerelési kapacitást vállalunk. KÉRIW 4I4\L470T! MOZIÉLET /{ét fi/mviqjáték és eqy történelmi film Jelenet a Hogyan robbantottam ki a második világhábo­rút? című lengyel filmvígjátékból. A salgótarjáni November 7. Filmszínház május havi mű­sorát két film víg játék és egy csehszlovák történelmi film zárja. Május 27—30-ig kerül be­mutatásra a Hogyan robban­tottam ki a második világhá­borút? című kétrészes, széles­vásznú lengyel film. Tadeusz Chmielewski írta a forgató- könyvet, s egyben rendezte is a filmet. Franek Dolas köz­katona furcsa kalandjai a há­borúban mulattatóak, jó szó­rakozást ígérnek. A lengyel Svejk sokfelé megfordul: előbb német fogságban látjuk, majd egy süllyedő hajón. El­jut az idegenlégióba is. Lát­hatjuk ejtőernyővel ugrani, aknamezőn bolyongani stb ... Marian Kociciak kiváló ko- mikusi képességeit bizonyítva formálja meg Franek alakját. Május 31—június 2-ig dél­után fél négytől láthatják a nézők a Rita, a vadnyugat re­me című nagy sikert aratott színes, olasz filmvíg játékot. A felújítás főszereplője a nálunk is népszerű énekes sztár, Rita Pavone. A vadnyugati kör­nyezetben játszódó történet fordulatai izgalmasak, a jó zene egymagában is biztosít­ja a sikert. Május 31-től június 2-ig esti előadásokon a Boszorkányper című szélesvásznú, csehszlo­vák film kerül bemutatásra. Otakar Vávra rendező az ink­vizíció borzalmait mutatja be új alkotásában. A dokumen­tációs hűség, a hiteles ese­ményekre való koncentrálás azzal a szándékkal párosul, hogy az alkotók igyekeznek kerülni minden sematikus le­egyszerűsítést. Az európai hírű rendező szenvedélyes és humanista műve a jó színészi alakítások által válik igazán értékessé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents