Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Huszonöt éve történi; A szénbányák államosítása Hosszú volt az út idáig... A felszabadulás után egy évvel, az egész országban támadásba lendültek az el­lenséges erők, erőteljesen folyt a sut­togó propaganda, az uszítás, helyenként tün­tetések robbantak ki, merényleteket követtek el helyi funkcionáriusok földjeiken dolgozó újgazdak ellen. Az ellenség támadta a földre­formot, mindenáron meg akarta akadályozni, a gazdasági élet stabilizálását, hogy a nyo­morúság okozta elégedetlenséget kihasznál­hassa saját politikai céljaira. Ugyanakkor erőteljesen folytak az új, ér­tékálló pénz, a forint kibocsátásának előké­születei. Meg kellett teremteni hozzá a szük­séges feltételeket. így került sor a szénbá­nyák államosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására a nemzetgyűlésben. Az ak­kori kormánykoalíció valamennyi pártja és képviselőinek túlnyomó többsége elismerte: amiként a földreform jogos voit, jogos és in­dokolt, hogy a föld mélyének kincsei egyes emberek vagy részvénytársaságok tulajdoná­ból, az egész nép tulajdonába menjenek át. A parlamenti tárgyalás során Zgyerka Já­nos és Borbély János képviselők bánvász- társaik múltbeli nehéz sorsáról beszéltek. Negyvenéves volt a szolgálati idő. a lökések nem gondoskodtak a bánvák technikai fel­szereléséről, s a földmunkás cselédeken kí­vül aligha volt olyan elnyomott és kisemmi­zett rétege az országnak, mint a bányamun­kásság. Apró Antal képviselő arról beszélt, hogy a bányabárók fenntartás nélkül kiszol­gálták a hitleristák háborús céljait, á felsza­badulás után sem gondoskodtak a termelés zavartalanságáról, ezért az államosítás végre­hajtása nemcsak gazdasági, hanem politikai győzelem is lesz. A nemzetgyűlésben csakúgy, mint az or­szág közvéleményében, mind nagyobb tért hódított az a felismerés, hogy a bányák álla­mosítása csak a kezdetet jelenti: azt követő­en végre kell hajtani a Függetlenségi Front teljes államosítási programját. 1946. május 24-én — huszonöt évvel ezelőtt — a nemzetgyűlés kimondta, hogy a törvény- javaslat tulajdonképpen egy újabb lépése an­nak a jóvátételnek, mellyel a magyar állam, a magyar dolgozó népnek tartozik. — Arra van szükség, hogy a technikai és gazdasági szakemberek vessék latba erejüket a szénbányászat felvirágoztatásáért, a bá nyamunkásság nyerjen lehetőséget a termelés, ás a vezetés ellenőrzésére Azt az eredményt, melyet elértünk, hogy bányászaink a kéz deti 1055 vagonról minden nehézség ellenére 2200 vagonra emelték a napi széntermelést, továbbfejlesztjük — mondották a felszólaló képviselők. Az elhangzott állásfoglalások után, a nem­zetgyűlés a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogad La. V. F. Akik utánunk jönnek Csaknem kétezer fiatal ta- s ez egy sor ellentmondás kor még mindig javíthatják nul a salgótarjáni 211. szé- forrásává válik. Közülük a a gyakorlati képzés feltétele- mú Ipari Szakmunkásképző legfőbb, hogy az üzemek ige- it. Fontolóra lehetne venni Intézetben. A város iparszer- nye így messze meghaladja a többek között a korszerű kezeiének megfelelően képez- képezhető szakmunkások szá- tanműhelyek létesítését a nek gép- és szerelőipari, mát. A város kisebb-nagyobb kohászati üzemekben, a építő-, villamos- és üvegipari üzemei, vállalatai csaknem ZIM-ben, az építőiparnál, a szakmunkásokat. Nem keve- 5200 képzett munkással szd- Textilipari Vállalatnál. Hasz- sebb, mint hetven szakma kö- mólnak a negyedik ötéves nos és követendő módszert zött válogathatnak a városi terv végén. Az intézet vi- adott közre Angyal Andor, és a környék falvaiktól érke- szont sehogyan sem tud ki- amikor a gyakorlati munká- zett fiatalok, a jövő munka- képezni többet 2700—2800 fi- ról esett szó. A ZIM-ben saj. a tálnál. Négy és fél ezer szakmunkás például csak a legjobb mun­kások kapnak tanulót. Azoic, Csík Pál, a városi tanács akik politikailag és szaknjai- elnökihelyebtese szóvá bette, lag egyaránt alkalmasak ar- hogy nem egyforma egyes ra, hogy fiatalokat nevelje- szakmák becsülete. Sűrűn ta- nek. Az ösztöndíjrendszer ki- lálkozni még olyan nézetek- szélesítése ugyancsak nagyobb W/wáth László a szak- kel> amelyek lebecsülik a becsületet és több hozzáértő •wnwifHokönzö intézet iaazsa- kétkezi munkát, a fizikai fiatalt szerezhetne a fizikai ”M^ndPotU, hog“ nimX ™nkást. Hogyan jelentek munkának. pen rózsás körülmények kö- az. a szakmunkásképzésben. hiszem meddő fárado­vett véaTik munkáinkat Az Sajnos, egeszen jól láthatóan. Azt hiszem meddő fárado­ufkolJ*tanterTíTatenmű- J°g°s büszkeséggel mondta zás volna kétségbe vonni. Sal- Ä S keiés és Tor- Horváth László, az Intézet gótarján munkásváros jelle- szerűtlen T Ha 'szigorúan igazgatója, hogy a tanulókje- gét. Nem csak a hősi múlt, öb­,tiike.,nánk eavedüt a/ nh lentős része az emeltszintű a munkásmozgalmi hagyo­LflÉÚwMayár’ tenhutáia felelne osztályokban tanul. Előmene- mányok, hanem a gyártmá­^üveggyá^nhutej^Jol^n« telük országosan is figyelem- nyalkát a fél világba expor­v ei el mén veinek Két műszak- re méltó. Azonban a szak- táló kohászati üzemek, a ban reggel 7-től este féi 9-ig munkástanulók egy komoly ZIM, az üveggyárak, de a fÄ a tanítás az mézet- hányada, egészen gyenge elő- most települt új üzemek: a . ^ . .... . „. ' képzettséggel kerül az inté- Vegyigépszerelő Vállalat, a ben, Az építőktől kölcsön vett. ' ...... rárilrStophnilíHi ovár is minő Fürdő utcai munkásszállás is Nemcsak más Pályán. ™diótechmkaigyár _i». mina kicsi tanulóotthonnak. Vala- llt ‘u?nak lépést tertam ezt erősítik Felelőséggel leéli mennyire enyhít a gondokon, « követelményekkel. Ez a tehat dönteni és dolgozni an­hogy az oktatók, nevelők job­felismerés, valamint a mos- nak érdekében is, hogy jól több munkával pótolják hiányzó feltételeket. Vincze Istvánná hára fiatalok "Töhhséaük toha intézeti, tanulóotthoni képzett és művelt legyen az egyetemet végzett iól fefké körülmények esetenként az a szakmunkásgárda, amelyik szülTTdagógT lelkesedéssel, oktató-nevelő munka hiányos- majd a mostaniak helyébe ^ sagai, a fiatalok egy részét lep. arra késztetik, hogy hátat fordítsanak az iskolának. A A mostoha viszonyok eile- jelenlegi helyzet: a szakmun- nére sem érheti olyan vád az kásképzés három éve alatt intézetet, hogy nem tölti be minden ötödik tanuló ott- hivatását. Ezt a megállapí- hagyja az intézetet, tást legutóbbi ülésén megerő­sítette az MSZMP Salgótarjá- * ni városi Bizottsága is. Sál- ^ társadalmi rang gótarján átépítésében, a vá­ros üzemeiben egyformán je- Nem vitás, jelentőségének lentős tényező a 35. éven megfelelő társadalmi rangra aluli szakmunkások rétege, s kell emelni a termelőmun- ezt a generációt már az új kát. a szakmunkásokat képző szakmunkásképzési rendszer intézetet. A mostani szak­nevelte. Az elmúlt tíz év munkástanulók lesznek a jö- alatt négy és fél ezer szak- vő politikailag és szakmailag munkást képzett ki az inté- egyformán képzett munkásai, zet. A város üzemeiben gyűj- ők folytatják, fejezik be azt tött tapasztalatok azt bízó- a gigantikus városépítési, nyitják, hogy a tanulók több- üzemfejlesztési munkát, amit sége később megbecsült, jó a ma munkásembere végez szakmunkássá válik. Salgótarjánban. A szakmun­kásképző intézet, az üzemek, a városi tanács tervszerű, ösz- szehangolt munkája elkerül­hetetlen ebben a folyamat­ban. ahogy Devcsics Miklós, az MSZMP városi bizottságá- A szakmunkásképzés vitat- nők titkára mondotta, hatatlan eredményei azon- A negyedik ötéves tervben ban egy sor gondot is takar- új szakmunkásképző intézet nak. Ezek közül, különösen épül Salgótarjánban. A kor- az utóbbi időben, egyre több szerűen felszerelt, egészséges, kerül zavaró közelségbe. An- tágas iskola rendelkezik már gyal Andor, a ZIM Salgótar- mindazokkal a feltételekkel, jani Gyáregysége pártbizottsá- amelyek a jövő zavartalan gának titkára magyarázta, szakmunkásképzéséhez szük- hogy a vállalatok többségé- ségesek. ben. ma még nem tervezik a Az üzemeknek is akad ten- tennivalókkal előre, a szűk- nivalójuk bőven. Ha már séges szakmunkáslétszámot, megteremtették a szakmun- Képzésük a pillanatnyi hely- kásképzés igényeinek és le­hetnek megfelelően történik, hetőségeinek összhangját, ak­BEVALLOM ŐSZINTÉN, úgy kelteim útra. hogy a nógrádmegyeri Vastömeg- eikk Ktsz pártalapszervezeté- nek titkáráról írok egy port­rét. Ezt a gondolatat még a szécsényi járási pártértekez­let óta dédelgettem magam­ban, amikor ott a plénumon. az emelvényről hallottam beszélni Bangó Vilmost, az alapszervezet titkárát. Mikor viszont szót váltattam a ktsz vezetőivel néhány dol­gozójával, arról győződtem meg, hogy a párttitkár, az alapszervezet munkája nem választható szét, s az elért fejlődésben, a gazdasági ered­ménybein ott van a kommu­nisták példamutatása Is. Először néhány érdekes gazdasági eredményt jegyez­tem fél. A k/tsz-nek ma 176 dolgozó tagja van. s az 1971- re előirányzott termelési ér­tékük már 27 millió forint. Míg tavaly 2.7 millió forint volt a nyereségük, erre az évre már 3.2 milliót tervez­tek. Az egy főre eső terme­lési értéket a tavalyi 140 000 forintról az idén 153 000 fo­rintra kívánják növelni. Ér­demes azt is megjegyezni, hogy ma 45 féle cikket gyár­tanak, s tavaly ősszel beve­zették az alumíniumönitést is a ktsz-ben. A fejlődés nem áll meg. Erről majd ké­sőbb. — Hosszú volt az út. amíg eljutottunk idáig — mondja a beszélgetés során Bangó Vilmos párttitkár, aki 1952- től tagja a pártnak, s hat éve titkára az alaipszervezet- nek. — A fejlődés azért is érdekes, mert ma már erős. ütőképes alapszerveziettel számolhatunk. Párttagjaink szám® harminckettő, s ami véleményünk szerint érde­kes, ebből huszonkilenc ci­gány. Nálunk amellétt, hogy az embereket a rendszeres, fegyelmezett munkához kel­lett először szoktatni, a fe­jekben is tisztázni kellett egy ét-mást, hogy felnőhesse­nek ahhoz, hogy párttagok lehessenek. Gazdasági ered* ményeink annak is köszön­hetők. hogy párttagjaink megértették feladatú kát, élen járói a munkának, példát mutatnak fegyelmezettségük­kel. f Az Is kiderült a beszélge­tés során, hogy egyre több új taggal szeretnék erősíteni az alapszervezetet. A tag­gyűlés után a járási párt- végmehajtóbizattság éppen ezekben a napokban, hagyott jóvá két új tagfelvételt, a május 25-i taggyűlésen újabb két tag felvételét tár­gyalja a párttagság. — A BAJ AZ, HOGY NŐI dolgozó nincs közöttünk az álapsaervezetben. Botos Ele­mente. aki egyébként a nő- bizottság elnöke, most kéri a felvételét. A KISZ-titkárunk. Botos Attila is azzal a ké­réssel fordult hozzánk, hogy a pánt tagja szeretne lenni. Képz ízes ellentmondásokkal A vezetőség méltányolta ké­résüket, most a taggyűlésen a sor... A kitsz alapszervezete egyébként munkaiterv sze­rint dolgozik. Havonta rend­szeresen. megtartják a tag­gyűlést. am ikon- nem ritka a százszázalékos megjelenés. Rendkívül aktívak ezek a taggyűlések. A témától füg­gően nyolc-tíz hozzászóló, vitatkozó, javaslattevő párt­tag is akad. Bírálják a he­lyi párt- és gazdaságveze­tést, de mindjárt segítségü­ket is felajánlják a legfon­tosabb munkák végrehajtá­sához. — Az a véleményünk, hogy az elnök mindenkor számíthat a párttagokra. Vi­szont az alapszervezet ne­gyedévenként rendszeresen beszámoltatja az elnököt is a végzett munkáról. Ez pe­dig így van rendjén, ez a pártszerű. Mivel a párttagság túlnyo­mó része cigány, a politikai képzés. oktatás rendkívül nagy helyet foglal el az alapszervezte tevékenységé­ben. Négyféle oktatási tor­mát vezettek be. Legtöbben az alapfokú tanfolyamon vesznek részt. De eredményes a politikai-gazdasági tanfo­lyam is. Ketten a párttagok közül a marxista-leninista esti középiskolába járnak, a párttitkáir. Bangó Vilmos pe­dig most végzi az utolsó évet a marxista—leninista es­ti egyetemen. A pártszerve­zet javaslatára, annak támo­gatásával szervezték meg a szakmunkás továbbképzést is. ahol jelenleg 33-an tanulnak, fejlesztik szakmai képzettsé­güket. A jó példa itt, Nógrádme- g ver ben. mindenképpen ra­gadós — vallják a ktsz-ben. A titkár. Bangó Vilmos ki­lenc éve tanul egyfolytában. A nyolc általános iskola megszerzése után pártiskola, szakmai továbbképzés, tarta­lékos tiszti kiképzés, marxis­ta középiskola és az esti egyetem az útja. Most már egyre többen akadnak kőve­tői. elsősorban a párttagok sorából. — A párttagok a Tendítői a munkának, ök azok, akik tanulnak, fejlesztik tudásu­kat, akik szeretik az újat —- foglalja össze véleményét Rácz Béla, a ktsz elnöke. HA VALAHOL IGEN, ak­kor Nógnádmegyerben való­ban szükség van a pártalap- szervezet tervszerű munká­jára. Hiszen újabb nagy fel­adatok előtt állnak. Az idén októberben két részleg má •• jobb körülmények közé ke­rül. 1975-re pedig elkészül a 15.3 millió forint költségű lii üzemcsarnok. 1980-ig újabb 25 millió forinttal bővítik az üzemet. Így növekedik majd a dolgozók száma is. 1 Somogyvári László FOTÖZZQNA NÖGRÁD-nak! Tar jani József (Salgótarján): „Célbaérés után” cimu fényképére a zsűri 6 pontot adott BNV-tapasztalatok Korszerűsítés, automatizálás gyorsan és olcsón IDŐZAVARBA KERÜL AZ EMBER, ha mindent Ktnl akar az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron.' Pedig ott nem csak látni kell, hanem figyelni, céltudatosan keresni kell az újat, s akkor feltétlenül hasznos lesz a műszaki és gaz­dasági szakemberek látogatása. Mecman-licenc alapján gyártott pneumatikus munka - hengerek — olvashatjuk a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnokában, az Egri Finomszerelvénygyár kiállítási pavi­lonéban. A felületes néző talán közömbösen tovább sétál, de aki ismeri a magyar ipar gépparkjának általános elhaszná­lódását, a korszerűsítés és az automatizálás szükségességét; az nemcsak megáll, hanem érdeklődik, s keresi a hasznosí­tás további lehetőségeit. Pneumatikus munkahengereket lehet alkalmazni a gép­gyártás, a szállítás és az anyagmozgatás legkülönbözőbb te­rületein. A légsűrítéssel működtetett munkahengerekkel rendkívül korszerűen és gazdaságosan nagyon sok nehéz fi­zikai munkát és drága élőmunkát lehet megtakarítani, az egészségtelen, poros, bűzös munkahelyeken az embereket pneumatikus automatikák válthatják fel, A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a síküveggyárban és az öblösüveggyárban, az Egyesült Izzóban, a Ganz- MAVAG-ban és a Beloiannisz Gyárban pneumatikus ele­mekkel oldották meg a korszerűsítést, automatizálással fo­kozták a termelést és növelték a termelékenységet, ezzel egyidejűleg a nyereséget is. A közelmúltban kötöttek több mint 60 millió forintos szerződést az Ikarus-gyárral az új típusú autóbuszok ajtainak pneumatikus mozgatására, A kiskörei vízlépcső építkezésen a nagy teljesítményű beton­keverő teljes automatizálását pneumatikával oldották meg és a központi betonkeverő két éve 24 órás műszakban fenn­akadás nélkül működik. Pneumatikus elemekkel dolgozik a szekszárdi, a szolnoki és a debreceni betongyár. Vaj’on a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepé­re tervezett betonkeverő üzeménél figyelembe vették a pneumatikus munkagépeket, ismerik ennek műszaki előnye­it és gazdaságosságát? Az Egri Finomszerelvénygyár jelenleg több mint 200 hazai és külföldi vállalattal ál! kapcsolatban, de az 1500-as típusú pneumatikus elemek megrendelése 30 százalékkal haladja meg kapacitásukat. Pedig a finomszerelvénygvár aa illetékesek elismerését érdemelte ki azzal, hogy 1967-ben kötött hosszúlejáratú szerződést pneumatikus elemek gyár­tására a svéd Mecman céggel, * 1968-ban már elkezdte a pneumatikus munkahengerek gyártását és viszonylag rövid idő alatt gyorsan fokozta a termelést. Az utóbbi években a Mérnöktovábbképző Intézettel együttműködve több mint ezer mérnököt oktattak automatizálásra, pneumatikus ele­mek gyakorlati alkalmazására. A budapesti Mecman-irodá- ban az érdeklődőknek rendelkezésére állnak, jól felkészült szakmérnökeik megrendelésre automatizálási tanulmányokat, terveket készítenek. A svéd Mecman céggel kötött szerző­dés értelmében a finomszerelvénygyár csak mintegy 80 te­le méretű munkahengert gyárt, de azt a legfejletteob tech­nológiával, a lehető legnagyobb szériában, tehát viszonylag olcsón. A svéd—magyar kooperáció értelmében lehetősi g nyílt arra, hogy a körülbelül 600 fajta Mecman elem bárme­lyikét előnyösen beszerezzék. A RÖVID BESZÁMOLÓBÓL is kitűnik, hogy a prtei- matikus munkahengerek alkalmazása nemcsak a finomsre- relvénygyár és a svéd Mecman cég ügye, a korszerűsítés, ? automatizálás igénye túlnő az iparág keretein. Nemes < Nógrád megye üzemeire, hanem kevés kivétellel az r: z magyar Iparra jellemző, hogy gépeink elavultak, korszer - lenné váltak. Nincs arra lehetőség, hogy mindenütt úi ■ — pékét szerezzenek be. De sok üzemben lehetséges, te., y korszerűsítsenek, pneumatikus munkahengerekkel p- ( ni s automatizálást végezzenek. Hangsúlyozni szeretnénk v mindezt viszonylag olcsón, dollár és svéd deviza nclkii' • hetik, mert a svéd—magyar szerződés null-szaldós,• is az áruért áruval fizetünk. F. L. , NOGRAD — 1971. május 23.. vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents