Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

ÉGI BÁRÁNY A népdalénekes ' VOLT az egyszerű állapot; az 'ember beült művészfilmet nézni a moziba, a filmvász­non megelevenedett egy tör­ténet, nyugtató harmóniát,' vagy nyugtalanító katarzist szuggerált, — az író-rendező nyilvánvaló szándékai sze­rint táplálódotit az emberbe egy előre szerkesztett lélek- állapot, mely hosszabb-rövi- debb ideig irritálta, motiválta a másnapi szellemi létezést. Mi sem természetesebb, hogy megszoktuk, kizárólagos­nak tekintettük ezt a fajta kapcsolatot az alkotóval: mi belőlünk a vászon elé, a ren­dező gondoskodik a sztoriról, reprezentatív tálalásról, vé­gül hajlandók vagyunk ma­gunkkal vinni a „tanulságot”. Jancsó Miklós új filmje, az Égi bárány ilyen értelemben nem játékfilm. Valami más. Ami a vásznon megelevene­dik önálló életű, egyedi ihle­tésű saját tartalmú kompozí­ciók, képsorok halmaza, nem áll össze filmtörténetté, csak szituációkeretet kap, amit látunk, az a tanácsköztársa­ság bukását követő időszak­ban történik, a fehérterror tobzódása. De igen hamar rá kell döbbennünk, hogy a fő­cím után felkopírozódó 1919- et nem szabad érvényesnek tekintenünk: majdnem min­den egyetemesség-igényű itt, időtlenül-érvényesen. Biblikus hangulatú tájélmény a film­nyitó képsora: irreálisan tisz­ta. nemes kompozíció, egy vöröskatona-lány meztelenül vezeti lovát a tóba. Egy nya- valyatörős pap, s társa, egy bús-magyar fiatalember a vöröskatonák foglya. A Vö­rös Hadsereg szétzüllesztését éljük. A papot hívei körébe engedik. A parancsnok ön­gyilkos lesz. Egy fiatál vörös­katonát kíméletlenül meg­gyilkolnak, hírül hozzák az ellenforradalom győzelmét. FÜSTGRÁNÁTOK fáklyá­jával rohan körbe három eszelős fiatalember, hogy apokaliptikus íze legyen a jelenetsomak, elkezdődik a frissen szerzett hatalom bosz- szúállása, két epillepsziás ro­ham között a pap megáldja a bosszúálásra kivont kardot. És tapinthatóan igaz víziók kavargásában kibontakozik a terror. Csendőrlovak vágtat­nak körben, vöröskatonákat lőnek agyon, szörnyű kínzá­sok dokumentum pontosságú leírását halljuk, szalmában égetik el a lelőtt vörösöket. De... A jelenetek egy-egy motívumukban mindenütt túlnőnek konkrétságukon, történetiségükön, irrealitást, vagy megfejthetetlen többle­tet hordoznak. Az epilepsziás pap, a ma­gyar ruhás fiatalember mellett központi figurává válik egy fehértiszt, aki a gyakorlato­zó katonák egyforma, gépies reagálásai közül kirohanva mást csinál. Szuronyt döf a máriás templomi zászlóba, hegedül, kézrátevéssel éleszti a rohamában elájult papot. Megintcsak világvég-hangu­latú képsor: szinte chagalli hegedűsként jár, lebeg a föl­dön a fehértiszt, s nyomá­ban sírverembe sorakoznak fiatalok, akik meztelen-fé­nyes testtel hallgatták hege­dűszavát, akikre égő fahasá­bokat döntenek. Aztán vala­miféle reggeli fény az arco­kon. A hegedülő tiszt búzába visz egy lányt, szeretkezés után hegedűjét fekteti a lány meztelen testére, mikor hívó vonatfüttyöt hall. Megutálja és lelövi a papot, akivel előbb még csókolódzott, s a magyar ruhás fiatalemberrel felszáll egy távolodó vonatra; Kulturális mozaik " Ä KÖNYVHÉT AKKXL'­MÁBÓL ismét a megye szá­mos helységében kerül sor író-olvasó találkozókra. Amint a megyei könyvtár­ban értesültünk, az idei könyvhét alkalmából Sárr tha Ferenc a Húsz óra és számos nagysikerű novella, valamint tv-sített novella szerzője is megyénkbe lá­togat. Vendégünk lesz to­vábbá Galabárdi Zoltán író, aki szatirikus írásaival kel­tett figyelmet, valamint Csa- nády János költő, akit több szál fűz Salgótarjánhoz. Me­gyénkben köszönthetjük Fülöp János írót is, vele, il­letve nevével a tv-ben vetí­tett Börs-sorozatban talál­kozhattunk. i*j AZ IDÉN IS MEGRENDE­ZIK a gyulai Várszínház előadásait. A bemutató elő­adásra július 9-én kerül sor, amikor Koós Károly erdé­lyi magyar író Az ország- építő (István király) című történelmi drámája kerül színre Miszlay István Já- szai-díjas rendezésében. A Várszínház műsorán egy vígjáték is szerepel, ezt el­ső ízben július 24-én játsz- szák. A vígjáték címe: Don­na Diana (közönyt közöny­nyel)- A Koós Károly-drá- mát és a Moreto-vígjátékot 8—8 alkalommal adják elő. Jegyek az IBUSZ-irodákban igényelhetők. E*J ISMÉT VENDÉGE VOLT Balassagyarmatnak Rákos Sándor József Attila-dí- jas költő. A kedves vendég 30 éves költői munkásságá­ról adott áttekintést, de mint neves műfordító is vallott magáról, műhelytitkairól. A jelenlevők érdeklődését különösen lekötötte a Gil­games és az Agyagtáblák üzenete, valamint az asz- szír—babilon költészet, amelyből nem egy irodalmi színpad választott már té­mát. A költőt elkísérte Szentpál Mónika előadómű­vésznő is, aki ihletett tolmá- csolója mind a több ezer éves költészetnek, mind a mai, új utakon járó Rákos lírájának. m A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKÁRA ke­rül sor május 29-én, a me­gyei művelődési központ­ban, amikoris ifjúsági bér­letben, Osztrovszkij: A vi­har című drámáját mutatja be a társulat. Az egész „sö­tét birodalom” mindenfajta zsarnokságának valameny- nyi lényeges jellemvonását összesűríti Osztrovszkij eb­ben a drámájában. Együtt van itt a zsarnokság min­den tartó pillére: a rabtar­tást igazoló vakhit, a kép­mutatás, az erőszak, az anyagi függőség, a tudat­lanság fent és lent, a ki­váltságosak dölyfe és mohó­sága. Almási Miklós írta a Drámafejlődés útja című művében Osztrovszkij Vi­haráról: „A polgári dráma fejlődésében itt jelenik meg először a tragédia figura. Eb­ben áll világirodalmi jelen­tősége-” I* SZÁMOS ÜJ KÖNYV je­lent meg a közeledő könyv­hét alkalmából, így többek között a Magvető Könyvkia­dó kiadásában Sándor Iván: Arcok, szerepek című köny­ve. Színvonalas, élménysze­rű portrék sorakoznak e kö­tetben színjátszásunk mai legjelesebb képviselőiről, nem annyira a kritikus, mint inkább az őszinte mű­vészbarát szólal meg a portrérajzokban egy-egy kiemelkedő színészalakítás leírásával, értékelésével. Bessenyei, Gábor Miklós, Básti, Latinovits, Ruttkai Éva, Tolnai, Kállai, Törő- csik Mari, Mensáros kivá­lóan sikerült portréi hozzák emberközelbe a jeles művé­szeket. 4 NÖGRÁD = 1971. május 16., vasárnap Ezeknek a jeíenefsoroknak a szándékát, a hegedűs-tiszt egész figuráját képtelenség racionálisan értelmezni, olyan kevés a korábban történtek­hez kapcsolódó logikai moti­vációjuk, vagy megfejthető saját érvényességük. A modern művészet sokat harangozott szabad asszoció- jával egyezzünk ki? A szug- gesszív látvány, élmény el­indít képsorokat, s az egyén­ben, töltöttségétől, érzékeny­ségétől függően modulál to­vább az alkotó akarata, gon­dolata. * De, ha ezt mind elfoga­dom, nem lenne-e szerencsé­sebb, ha az egész film elsza­badul történeti kötelékeitől? S általános érvényű — végső soron emberért való mon­dandóját — az ember Ön­pusztítása ellen tiltakozó, szépségért szóló sikolyát nem 1919 történeti szituációjába szerkeszti a rendező, hiszen itt a „konkrét” csak sárba hú­zó kölönc lett. (Fehér győze­lem, Horthy stb.) Az Égi bárányt olyan mo­dern filmkölteménynek ér­zem, melynek jelrendszerét, „költői nyelvét” nehéz fog­nunk, értenünk: mert új, rendkívül egyéni, más mint amit a vásznon eddig meg­szoktunk. De ' nem volt-e ne­héz Ady mondandóját saját korának érteni, emészteni!? S EGYÁLTALÁN: termé­szetesnek kell tekintenünk, hogy a filmművészet nyitott művészeti ág, gyerekkorát éljük, s az új értékeket nem lehet történelmileg ki sem alakult hagyományok szerint minősíteni. S Jancsó, ellent­mondásaival együtt is, a film­művészet új korszakának le­het előkészítője, meghatározó egyénisége. Erőős István Egymásnak ütköznek a csillagok Schwarzschild professzor, az ismert amerikai csillagász nemrégiben felfedezte, hogy a 25 000 méternél magasabbra léggömbök útján felbocsátott távcsövekkel készített egyes felvételeken szokatlan galakti­kákat lehet látni Ezeknek magátmérője 12 fényév, vagy még ennél is kisebb. Az ilyen galaktikákban a csillagok fel- halmozódása olyan nagy, hogy nógyhavonként, vagy még an­nál is gyakrabban sorra kell kerülni egy összeütközésnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a csillagok sebessége másod­percenként több ezer kilomé­ter, akkor megérthetjük, hogy az ilyen összeütközés esetében óriási méretű robbanásoknak kell fellépnie. Schwarzschild professzor úgy véli, hogy ezek­kel a robbanásokkal lehet megmagyarázni azt a kolosz- szális teljesítményt, amelyet a kvazárok és az úgynevezett Seifert-féle galaktikák sugá­roznak ki. A közlemény nagy érdeklődést váltott ki a csil­lagászok körében, mivel a csillagok ilyen gyakori össze­ütközését ez ideig lehetetlen­nek tartották. Véleményünk Alig ti­zenöt éves Bagyinszki Juditka, a pásztói Mik­száth Kál­mán Álta­lános Gim­názium el­ső A. osztá­lyának ta­nulója, de máris igen szép ered­ményről számolhat be. Ecse­gen, a szülői háznál kerestük föl. A vidám kedvű, barna hajú, mosolygós kislány így mondja el eddigi szép pálya­futását: — Négy évvel ezelőtt volt az első nyilvános föllépésem. Akkor ötödikes általános is­kolai tanuló voltam, s a helyi kultúrházban énekeltem. Is­mert népdalokat adtam elő, a közönségnek nagyon tetszett. Többször is visszatapsoltak. At­tól a naptól kezdve minden szabad időmet az énektanu­lásnak szenteltem! Munkám­nak meg is lett az eredmé­nye. A környező községekben igen sok vendégszereplésen vett részt a kis úttörőleány, mindenütt nagy sikerrel. 1969 szeptemberében a megyei ver­senyen szerepelt Salgótarján­ban. „Mivel úttörő voltam” — mondja magáról — „nem ke­rültem a döntőbe, de a leg­jobb húsz között végeztem. Ezért a szép eredményért 1970 februárjában gálaestre hívtak meg Balassagyarmat­ra.” Ez volt élete legszebb élmé­nye. Minden fellépésén több­ször visszatapsolták. Nyolca­dikos korában Taron, a kul­turális seregszemlén arany­éremmel tüntették ki. Tavaly ősszel beiratkozott a pásztói Mikszáth Kálmán Ál­talános Gimnáziumba, s ke­véssel azután, a pásztói kul- túrcsoporttal külföldi turnén, Csehszlovákiában járt vendég- szereplésen. Losoncon és Fü­leken léptek föl. Az egri diáknapok alkalmá­ból megrendezett népdalver­senyre édesapja javaslatára nevezett be, aki a televízió­ból értesült a verseny meg­hirdetéséről. A lelkiismeretes munkának meg is lett az eredménye. A pásztói járási versenyen épp úgy, mint a megyei versenyen Salgótarjánban, első lett a népdalénekesek kategóriájá­ban, így ott lehet a május 23—24-én Egerben megrende­zésre kerülő országos döntő­ben is, mely az egri diákna­pok keretében kerül megren­dezésre. Egy sor oklevelet és érmet vesz elő, amelyek mind eddi­gi szép sikerei egy-egy állo­mását jelzik. — Mik a további tervei? — Szeptembertől Salgótar­jánba járok énekiskolába, sze­retném a népdaléneklést élet­pályámnak választani. Az ecsfegi Röpülj páva-kör mun­kájában segítek, most pedig az egri diáknap országos dön­tőjén szeretnék jól szerepelni. Ehhez mi is sok sikert kí­vánunk! Rutnaa Imre Tizenhat tabló Egykori piros nyakbenddsők életéből A Magyar Úttörők Szövet- község mai életéről; másrészt vetelen műsort adtakapajtá- sége megalakulásának 25. ju- az úttörőszövetség jubileumi sok. A járásban elsők között bileumi évfordulója alkalmá- évfordulója tiszteletére kiállí- létesítettek úttörőotthont, ból országszerte nagyszabá- tást rendezni, a kiállítás Rendszeresen tartottak klub- sú rendezvénysorozatok lebo- anyagát összegyűjteni. Ez délutánokat, lányok csütörtök, nyolítására kerül sor. Ezek a utóbbi találkozott az úttörő- fiúk péntek délután. Kétszáz rendezvénysorozatok folyta- csapat, illetve az iskola tervei- darab Pajtás-újságot terjesz­tődnek a jubileumi úttörőna- vei. Azon a közös megbeszé- tettek a községben. A tanév pok és más események szer- lésen, ahol a területileg ille- befejezésekor mindig ünnepé- vezésével egész év folyamán, tékes, tehát Rákóczí-bányate- lyes i'ogadalomtétel, illetve 1 lep, Kisterenye-bányatelep és avató ünnepély volt a sport­ig »n M-ä. a központi iskola csapatveze- pályán. Első alkalommal 81 ./ saaKKtrr tői, igazgatói, szakkörvezetői úttörőt avattak fel. Opavszki — TBSi emlékek vettek részt, a részletes fel- elvtárs 1848. május végéig ® ' adatterv elkészítésével együtt volt a kisterenyei Abonyi La~ Kísterenyén a 443-as szá- elkészítették a költségvetést, jós úttörőcsapat vezetője. Csak mü Hámán Kató Úttörőcsapat és „egymástól függetlenül, kö- meghatödással lehet olvasnia a jól sikerült jubileumi ri- zös akarattal” a tanév első nyugalmazott tanító üdvözlő adó- a felszabadulás 26. évfosv hónapjában megkezdték az sorait és 25 év utáni jókíván- dulója tiszteletére eddig is- anyaggyűjtést Az előkészületi ságait a kisterenyei úttörő- merellen szovjet katonai sí— munkába meg két szakkör, az csapat valamennyi tagjának, rok feltárása után megyénk- orosz- és fotószakkor kapcso- ben egyedülálló kiállítási lódott be ^ Pintér András, rendezett a helyi művelődési Stumpf András és Ivitz Lász- ház nagytermében. Az anyag 1® vezető tanárok irányításá- vándor ki állítás formájában je- Yak lenleg is megtekinthető Rá- „ kóczi-bányatelepen. A 25 év Ilién 25 éve emlékeit bemutató jubileumi kiállítás anyagát a történelem Rendkívül érdekes, s nem kerek krónikáját, hanem az szakkör, ezen belül az úttörő- mindennapi találkozásokra, a^} követő húsz év kiemelke- szekcló közreműködésével, „felfedezésekre” került sor . csodálatos eseményeit lát- természetesen valamennyi ezekben a hónapokban. 1971. hatjuk ezeken a tablókon. Le- pajtás részvételével, segítsé- február 8-án Osgyáni Mária éet, hogy néhány év múlva gével gyűjtötték össze. A 16 és Vilimek Bori magnetofon- azokra a pajtásokra emlékez- tablón látható 324 képet a nal felszerelve keresték fel az nek vissza a jövő úttörői, mintegy 5—600 darab fény- Apcon élő Opavszky Bélát, akik most olyan lelkiismerete- kép, különböző okmányok, ok- aki az úttörőszövetség meg- sen>. fáradhatatlanul gyűjtöt- levelek, igazolványok, régi alakulásának idején az iskola 25 ®v emlékeit: a Tóth úttörőnyakkendők, ajándé- igazgatója volt. A magnetofon- zöld Márton-rajz tagjaira; kok, s számos írásos vissza- szalag mellett írásban is el- Molnár Mariannra, Nagy Zsu- emlékezés felhasználásával küldte visszaemlékezését a zsára, Oravecz Zsuzsára, Ba- készítették el. kisterenyei úttörőknek. Ebből logh Juditra, Tekeres Imrére, Németh Mihállyal, az úttö- tudjuk meg, hogy Kísterenyén Takacs Ágira, Varga István- rőcsapat vezetőjével és Mátra- már IS46. első felében elkez- fa- f 3 többiekre. Vagy ator- házi Ferenccel, a történelem- dodott a rendszeres úttörő- tenelem-szakkor különböző szakkör vezetőjével beszélget- munka. Az alakulógyülésen szekcióinak;; a „Politikai, tar­tünk a kiállítást létrehozó 30 íiú es 20 lány jelentkezett sadalmi elet , a „Gazdasági, munkáról. úttörőnek. A csapat névadójá- természeti viszonyok , „Kul­Ebben a tanévben 1970. nak Abonyi Lajost javasolták, t3ra és sport”, a _ „Szociális, szeptemberében alakult meg akinek mellszobra az iskola népmozgalmi, egészségügyi”, az iskola történelemszakköre kertjében található. A meg- valamint a „Települési viszo- munkatervében két alapvető alakulást az úttörő mozgalom 3F°k. elnevezésű szekciók célkitűzéssel: egyrészt kutatni központi vidéki osztályának tagjaira, akik a községbe!} a község történetét, párhuza- (Budapest) jelentette be, in- torteno valamennyi eseményt mosan krónikát írni a nagy- nen kapták meg a működési pontosan, időben fejlegyeznek, engedélyt is. örsi foglalkozá- megörökítenek. Nem utolsó sokat hetenként, rajösszejöve- sorban az őket irányító, segi- teleket kéthetenként, csapat- tő tanárokra, Németh Mi­gyűléseket havonta tartottak, hályra, Ivitz Lászlóra és Mát- Valamennyí társadalmi ünne- faházi E'erencre. pen, politikai jellegű összejö- Osgyáni Lajosné Változatos témakörök Hosszú ideig lehetne sorolni azokat a feljegyzéseket, ame­lyek olvasása során eljutunk napjaink úttörő életéig. Nem­csak a kezdeti nehézségek, si­éi aiánLahíttk Öröm a képernyőn klasszikusokat köszönten!. Abból még csaknem mindig tartalmas és jó szórakozás kerekedett, ha a görög, vagy más, ^ külföldi és magyar klasszikus drámaírók művei alakultak át filmmé. Emlékezzünk csak Shakespeare királydrámáinak sorozatára, vagy éppenséggel a tegnap ját­szott Euripidész-tragédia elődjére, az Iphigénia Aulis-banra, amelyben — mint bizonyára még sokan emlékeznek — az utolsó pillanatban Artemisz istennő mentette meg az áldo­zatra szánt tiszta lányt. Istenek világába vezetett el — Deve- cseri Gábor kitűnő fordításában — a folytatás is: Iphigénia a tauroszok földjén. A megpróbáltatás Iphigéniára igazán csak a szabadulása után várt. Szinte jelképes és képletes hangsúlyt kapott további küzdelme. A három nagy tragikus (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész) közül a harmadik nagy, lélekismerettel kísérte végig a drámát, amelyet a ma­gyar tévéjátékban Béres Ilona (Iphigénia) és Kozák András (Oresztesz) tett igazán emlékezetessé. Horváth Jenő rende­ző kiváló munkát végzett, sokat segített a nehéz szöveg ért­hetővé tételében és a figyelem ébrentartásában.-k A mai, vasárnapi műsorból A szczecini gyermekkórust (10.15), a Húszezer mérföld szárazon és vízen-t (14.45), a somogyi Röpülj páva-kört (15.45) és a Deltát (16.25) ajánljuk külön is óivá sóink figyelmébe. L. Gjt. A pásztói romkert Május 1-én átadták a kö- lített pásztói apátság bencés zönségnek a pásztói romker- monostor volt. 1190-ben jöt­tét. Ugyanekkor megnyílt a tek Pásztora a ciszterciek, „Pásztói tájak, pásztói embe- akik a XIII. század közepén, rek” című, első pásztói kép- a monostortemplomot átépí- zőművészeti kiállítás is a Lo- tették. A török időkben el­vász József művelődési köz- néptelenedett, pusztuló mo- pontban. Szóljunk néhány nostorból építették 1715— szót, a műemléki feltárások- 20 között, a ma is ál­ról, a régészeti és helytörté- ló barokk kolostort, amely neti kiállításról. Az 1960-as mellett az ásatás befejezése évek közepén indult meg után, a romkertet kialakítot- Pásztón, a műemléképületek ták. A feltárási munkákat dr. kutatása és helyreállítása. Valter Hona régész vezette, a 1965—68-ban került sor a ba- romkert terveit H. Vladár Ág- rokk cisztercita kolostor hely- nes építész és őrsi Károly reállítására, amely mellett fel- kertészmérnök készítette. A tárták a középkori monostor romkert és az ahhoz kapcsoló- alapfalait is. Az ásatás ered- dó kiállítás idegenforgalmi ményei alapján tisztázódott, szempontból is jelentősnek hogy az először 1131-ben em- ígérkezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents