Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

„77z eredményes Tíz év ütőn (Folytatás az 1. oldalról.) Valamennyi lap fényképem mutatja be a poktnkaá tnzott- ság tagjait és póttagjait, vala­mint a Központi bizottság tit­kárait, részletesen ismertetve miruieigyiküknek életrajzát is. A Rabotnlcseszko Delo mind­ezeken felül rövid összefog­laló kommentárt is közöl Moszkvába küldött tudósi tói­nak tollából. „Valójában nem­zetközi fórum volt ez a kong­resszus — írják egyebeik kö­zött a tudósítók —, s.nemcsak részvevőinek összetétele, ha­nem a megvitatásra került problémák jellege miatt is.” BÉRŰIN Az NDK lapjai szombaton részletes tudósításokban szá­molnak be az SZKP kangresz- szusáauaik befejezéséről és a párt vezető szerveinek meg­választásáról. Az NSZEP köz­ponti lapja, a Neues Deutsch­land főcímében hangsúlyozza, hogy a kommunizmus sikeres felépítése, hozzájárulás a vi­lágban végbemenő forradalmi folyamathoz. A Berliner Zei­tung főcímeben arra mutat rá, hogy az SZKP nagyszabású tervei, most mér az elkövet­kező évek programját képe­zik. BELGRAD A jugoszláv sajtó szombaton részletes beszámolókat közöl e Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusá­nak befejezéséről, s egybe­hangzóan megállapítja, hogy a kongresszuson megválasztott új vezetőség összetétele is — amint a Tanjug megfogalmaz­za — „teljes összhangban áll a kongresszus légkörével, amely a párt egységét, mono- litásájt és szilárdságát he­lyezte előtérbe.” A Borba kleméM annak je­lentőségét, hogy a politikai bizottság minden tagját újjá­választották, ami tükrözi „a vezetés munkájában megmu­tatkozó új kollektív szellemet is”. A zágrábi Vjesmik a poli- tííkaá bizottság kiegészítését négy új taggal „felfrissítés­nek” tekinti. A belgrádi Poli­tika hangoztatja, a kongnesz- szus igazolta, hogy a szovjet politikában nem következnek be lényegesebb változások. PRÁGA A szovjet kommunisták bé­kés együttműködésre hívják fél a világot — e vastagbetűs szalagcím alatt számol be a Rudé Právo szombati száma az SZKP kongresszusának be­fejezéséről. Leonyiid Brezs- nyev zárszaváról és a határo­zatról. A Rudé Právo Közös gaz­daság című kommentárjában hangsúlyozza, bogy a szovjet kommunisták kongresszusának következtetései hasznos segít­séget nyújtanak a CSKP el­méleti és ideológiai munkájá­hoz. A CSKP-mak jelenleg fel keli újítani és az opportunista torzításoktól meg kell tisztíta­nia valamennyi szocialista ér­tékét. Egyidejűleg azonban el­engedhetetlen mindazoknak a károknak a felszámolása is, amelyeket a Novotny-féle ve­zetés bürokratizmusa okozott az 1968-at megelőző években. Péter János Olaszországba utazik Péter János külügyminiszter Aldo Moronak, az Olasz Köztársaság külügyminiszterének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. (MTI) a,..................... .............. ■—! ...... ' i i n agy távlatok előtt Jurij Gagarin, aki örökre beírta nevét az űrkutatás történetének ragyogó lapjaira. Gerillakonfliktussal fenyeget a pakisztáni válság Továbbra is ellentmondóak a jelentések Egy keiet-pakisztani titkos rádióállomás szerint, amelyet Mudzsubur Rahman sejk hí­vei működtetnek, a nyugat- pakisztáni hadsereg elfoglalta az indiai határ közelében le­vő Jessore várost, de az el­lenállók a város környékén ismét rendezték soraikat és ellentámadásra készülnek. Az Indiai Rádió másrészt arról tájékoztat, hogy pénteken a kelet-pakisztáni erők elfog­lalták Rajshahi várost, és három repülőtér is a kezükbe került Más forrás ezt a je-, lentést nem erősíti meg. A UPI tudósítója megálla­pítja: jóllehet, mindkét fél sikereket jelent, a háború minden Jel szerint gerilla- konfliktussá alakult át, amelyben nem tudni, melyik fél lesz a győztes. A hivatalos Pakisztáni Rá­dió pénteken este azzal vá­dolta az indiai sajtót, hogy a kelet-pakisztáni helyzettel kapcsolatban „félrevezető propagandát űz, eltorzított híreket közöl”. „Tény az — foytatta az adás, — hogy az Indiából jövő — beszivárgók pusztító csapásokban részesülnek a tartomány hazafias népével vállvetve együttműködő pa­kisztáni hadsereg részéről”. Kisebbfajta diplomáciai botránnyá dagadt az ameri­kai kormánynak az a beje­lentése, hogy állítólag felszó­lította volna a pakisztáni kormányt: ne vessen be az Egyesült Államok által szál­lított fegyvert kelet-pakisztá­niak ellen. Ezt a bejelentést — mint mér közöltük — a hivatalos Pakisztáni Rádió megcáfolta, mondván, hogy az amerikaiak értésre adták: használhatnak amerikai fegy­vereket „belbiztonsági” cé­lokra. Pénteken Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője ismét elmon­dotta újságíróknak: az Egye­sült Államok „ezen a héten másodszor fejezte ki aggodal­mát a pakisztáni kormány­nak amiatt, hogy Kelet-Pa- kisztánban amerikai fegyve­rek bevetésére került sor”. Ekkor a szóvivőt emlékeztet­ték a hivatalos pakisztáni cá­folatra. Mire Bray kijelentet­te: „kitartok amellett, amit a múltkor mondtam”. Bray egyébként azt is kö­zölte, hogy az amerikai kor­mány, tekintettel az eltelt hónapok fejleményeire, folya­matos felülvizsgálás tárgyává teszi azokat a segélyeket, amelyekben a jövőben Pa­kisztán részesül. Az indiai PTI hírügynökség szombaton kiadott, legfris­sebb jelentésében arról számol be, hogy Kelet-Pakisztán- ban a központi hatalom had­serege és a helyi „felszabadí­tó erők” legalább hat kulcs- fontosságú városközpontnál elkeseredett harcban állnak egymással. Más forrásból ezt a hírt nem erősítették meg. Harcokat jelent a PTI Syi- het megyei székhelyről, a Kelet-Pakisztán északkeleti csücskében fekvő Comilla környékéről, a Daccától ke­letre fekvő területekről és Ratngpuból, ahol — korábbi közlemény szerint — a kelet­pakisztáni nacionalisták már megvetették lábukat. (MTI) Fokozódik az amerikai részvétel az indokínai harcokban X Dfel-Vietnamból érkezett hadijelentésekből kitűnik, hogy az ott állomásozó ameri­kai szárazföldi katonaság, amely egy idő óta mintha tar­tózkodóbb szerepet, vállalt vol­na a hadműveletekben, most újra fokozottabban részt vesz a harcokban. Az összecsapá­sok központja továbbra is az ország középső részén elterü­lő fennsík volt. Ennek keleti, tengerparti részén, Dinh Binh tartományban amerikai szá­razföldi csapatok a tüzérség és vadászbombázók támogatásá­val támadást indítottak pén­teken este a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők el­len. A központi fennsík nyugati részében, Kontum tartomány­ban szombaton hajnalban már tizenegyedik napja tart a sai- goni kormánycsapatok 6. szá­mú stratégiailag rendkívül fontosnak tekintett tüzérségi támaszpontja ellen indított partizámtámadás. Ezt a tényt Saigonban meglepetéssel vet­ték tudomásul, mert azt hit­ék, hogy a támaszpontot kö­rülvevő őserdő felgyujtása ki­űzi onnan a támadó népi érő­iét. Az őserdőt amerikai és argon: vadászbombázókról és helikopterekről repülőgépben­zinnel öntözték meg, majd na­palmbombákat dobtak le, vé­gül pedig több hullámban B— 52-es nehézbombázók hajtot­tak végre szőnyegbombázást. Kambodzsában a népi erők támadást indítottak a 4. szá­mú országút, a Phnom Penh- től délre, a tengerpart felé ve­zető fő közlekedési útvonal megtisztítására kirendelt ejtő­ernyős alakulatok ellen. Egy­idejűleg megtámadták a kor­mánycsapatok két állását is az országút mentén. A kambod­zsai népi erők az ország észa­ki részében tüzérségi és raké­tatámadást hajtottak végre a dél-vietnami kormánycsapa­tok egyik parancsnoki állása ellen a Chup ültetvény mel­lett. A parancsnoki állás terü­letén 270 lövedék robbant. Az amerikai és a saigoni katona­ság 1971. februárjában három kambodzsai tartományban — Prey Vengben, Kompong Chamban és Kratieben — több mint négyszáz polgári la­kost, többségükben időseket, nőket és gyerekeket mészárolt le, e/, er négy száz házat és pagodát rombolt te. A laoszi kormánykatonaság kiürített egy repülőteret a Kőedény-síkság szegélyének délkeleti részét. A stratégiai fontosságú Ban-Na repülőte­rét a kiürítés előtt rendkívül heves tüzérségi és rakétatá­madás érte. (MTI) „Tekintetem az órámra szegeződött. 9 óra 7 percet mutatott moszkvai idő sze­rint. Süvítést és egyre erősö­dő búgást hallottam, érez­tem, hogy a gigászi űrhajó egész törzsében, megremeg és lassan, nagyon lassan elsza­kad a rajtoló szerkezettől. A rakéta harcba szállt a Föld vonzerejével....” ;,10 óra 55 perekor a Vész­tők, megkerülve a földgo­lyót, sikeresen földet ért a megadott körzetben.” A két esemény között — amelyeket Jurij Gagarin, a világ első űrhajósának elbe­széléséből idéztünk — mind­össze 108 perc telt eL E röp­ke idő alatt azonban való­sággá vált a tudomány nagy úttörőinek álma: Gagarin, a Vosztok—1 fedélzetén meg­nyitotta a világűr meghódí­tásának útját Azóta tíz esz­tendő telt el. 1961. április 12- ét azonban soha nem felejti el a tudományos világ, s leg­kedvesebb emlékei között őr­zi a hétköznapi ember is, aki aggódott az első űrrepülés ideje alatt, s így szinte ré­szesévé vált az 1957. októ­ber 4-vel, az első szputnyik Föld körüli pályára bocsátá­sával kezdődött korszakalko­tó programnak. Gagarin első kozmikus re­pülése óta tudományos sike­rek övezik azt az utat, ame­lyet az űrkutatás megjárt Sajnos azonban nem hiányoz­nak a megrázó tragédiák sem. Nincs közöttünk már az egész világon népszerű Jurij sem, akinek szinte állandóan mo­soly ragyogott az arcán, saki — bár az űrrepülés első nagy hőse volt — mindig megma­radt egyszerű szovjet ember­nek. Ügy őrizzük emlékeze­tünkben, ahogy számtalan esetben láttuk: nevetve inte­get az őt ünneplőknek, bará­ti csókkal köszöni meg a vi­rágcsokrot, s keresi az alkal­mat, hogy kezet szoríthasson az egyszerű emberekkel, akik közé tartozott, s akik, amíg az emlékezet él, édestestvé­rüknek tekintik. Számos bravúr, nagyszerű tudományos eredmények fém­jelzik az eltelt tíz esztendőt A szovjet űrkutatás követke­zetesen teljesítette kitűzött programját: German Tyitov, a Vosztok—2 fedélzetén már meteorológiai, geofizikai meg­figyeléseket végzett, elkészí­tette az első íilmfelvételt a világűrből és irányította az űrhajót Később a Vosztok- sorozat többi hajói megoldot­ták a két űrhajó közeli röp- pályára juttatásának problé­máját, az űrbéli közvetlen mechanikus kapcsolat megte­remtését, s tanulmányozták hogyan hat az emberre a hosszú ideig tartó súlytalan­ság. A Vosztok—6 fedélzetén pedig sikeresen teljesítette feladatát az első űrhajósnő: Valentyina Tyereskova. Az­tán a Voszhod—1 következett, az első több személyes űrha­jó, amely sokoldalú tudomá­nyos munkát végzett Ebbe a sorozatba tartozott a Vosz­hod—2, amelynek fedélzetéről 1965. március 18-án a követ­kező rádiógramot továbbítot­ta Pavel Beljajev parancs­nok: „Az ember kilépett a kozmikus térségbe! Szabadon lebeg." Alekszej Leonov hős­tette a világűrbe való beha­tolás utolsó szakaszát jelen­tette, s egy új periódus, a Kozmosz komplex kutatásá­nak kezdetét Innen számít­hatjuk annak bizonyítottsá­gát hogy az ember szellemi és fizikai integritását meg­őrizve munkát végezhet a Kozmoszban, lehetősége nyí­lik a távoli bolygók kutatá­sa során nélkülözhetetlen űr­állomások létesítésére. 2Cu hStoBBstemgr I' Á Borba a stockholmi merényletről A belgrádi Borba szomba­ton minden korábbinál éle­sebb hangú cikkben foglalko­zik a stockholmi jugoszláv nagykövet és munkatársad el­len szerdán elkövetett uszta- sa-merénylettel. A vezető ju­goszláv napilap a legnagyobb felháborodás hangján tiltako­zik az ellen, hogy a fasiszta merényletet követően a Svéd Állami Televízió lehetőséget adott az usztasa szervezet ve­zetőinek fellépésére. Ráadá­sul Nilsson külügyminiszter is szerepelt a stúdióban mielőtt a banditák megjelenítek a tv képernyőjén, hogy a svéd kormány nevében bejelentse’ nem tilthatja be az ilyenfajta „politikai szervezet” működé­sét. A Borba hangsúlyozza: „.. .ez azt jelenti, hogy a svéd demokrácia formulája, ahogyan azt az ország szociál­demokrata kormánya érteime­zetközi kötelezettségek, a biz­tosított jogok és a nemzetközi együttműködés fölé helyezi”, majd megjegyzi: ez „új, bal­jóslatú értelmezés a svéd semlegességi formulának” i6. Jugoszláviában egyébként újabb felháborodása hullámot váltott ki annak a híre, hogy Svédországban megtalálták az usztasák által készített halál- listát, amelyből kiderül, hogy a terrorszervezet folytatni akarja akcióit, s többek kö­zött Ljubomir Zsivanovdcs gö- teborgi és Veljko Milosevics malmöi jugoszláv konzul meg­gyilkolására készül. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének újvidéki egye­temi választmánya kizárta a párt tagjainak sorából dr. Bosko No vakovii csőt, az újvi­déki egyetem bölcsészettudo­vel „politikai magatartása és eszmei pozíciója ellenkezik a JKSZ politikájával”, s ettől „vérszemet kapott egy csoport egyetemi hallgató és tanár, köztük dr. Alekszandar Mla- denovics prodékán is”. A ha­tározat értelmében Mladeno- vdcs prodékán ügyét külön ki­vizsgálják. Az újvidéki egyetemen im­már hosszabb idő óta politi­kai feszültség uralkodik. A pártbizottság véleménye sze­rint „egy csoport kommunista a pért programjával merőben ellentétes módon, tevékenyke­dett”. s így történhettek pél­dául olyan szélsőséges esetek, hogy elfogadták egyes jugoszláv emigránsok doktori disszertá­cióit. Megállapították, hogy Novakovics dékán a második világháború előtt és alatt tag­ja volt a kommunistaellen« szerb Csetruk-mozgalomnaik. ‘Í4t Nem múlt el nyomtalanul az eltelt tíz esztendő az ame­rikai űrkutatás felett sem. Tisztelettel adózunk azoknak az USA-beli tudósoknak, ter­vezőknek és kozmonautáknak, akik fáradhatatlanul dolgoz­tak, hogy az emberiség előtt minél több táruljon fel a távoli Kozmosz sokáig misz­tikusnak, isteni eredetűnek vélt titkaiból. Közülük ke­rültek ki azok a hősök, akik az Apollo-űrhajókkal leszáll­tak Földünk legközelebbi bolygótársa, a Hold felszíné­re. Nem veszélytelen útjaikra gondolatban őket is elkísér­tük, s aggodalom szorította össze a szívünket amikor az Apollo—13 személyzetét ka­tasztrófa fenyegette. Együtt örült az egész világ, amikor végűi is szerencsésen visz- szatértek. Az Apollo—13 katasztrófá­val fenyegető balesete foko­zottan ráirányította a figyel­met arra, amit a szovjet aszt­ronautika vezetői már régebb idő óta hangoztatnak. Neve­zetesen: a közeli és távolabbi égitestek kutatását, valamint az ember bolygóközi repülé­sét még az eddigieknél is ala­posabb tudományos felderítés­nek keli megelőznie. Ennek elvégzésére pilanatnyilag az automaták látszanak legal­kalmasabbnak. A Szonda-, a Vénusz- és a Mars-prog­ram teljesítése során már több ilyenről hallhattunk. A szovjet automaták népes csa­ládjából most csak kettőt em­lítünk, a Venus—7-et, amely több mint 120 napos repülés után elérte a távoli bolygót, s onnan közvetített tudomá­nyos információkat, valamint a Eunahod—1-et, amely a múlt szerdán kezdte meg a hatodik holdnappal program­jának teljesítését, s amely eddig óriási mennyiségű is­meretanyagot továbbított a földi irányító központba a Hold talajáról, testvérboly­gónk különböző viszonyairól. Egy dolgot szükséges itt megjegyezni. Nem arról van szó, hogy az automatákat, szembe akarják állítani az emberrel, hanem arról, hogy segítséget nyújtsanak velük az ember űrrepüléséhez, még biztonságosabbá tegyék azt. Másként szólva: ezek az el­més szerkezetek az asztro­nauták előőrsei a távoli égi­testek kutatásában vagy a bolygóközi űrrepülés megva­lósításában. Részei annak a nagy tudományos program­nak, amit az ember azért akar végrehajtani, hogy föl­di világunkban is hasznosít­ható, újabb ismereteket sze­rezzen. Ezt az utat nyitotta meg 1961. április 12-én a világűr- első hőse, Jurij Gagarin. Az ő űrrepülését követő tíz esz­tendő bővelkedett olyan tu­dományos eredményekben, amelyek a következő évtized­re még nagyobb táviatokat nyitnak. _ jü Szolnoki István ,

Next

/
Thumbnails
Contents