Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖQRÁD AZ. MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 86. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1971. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP A cBoIgoaco ember szolgálatában A szovjet gazdaság új ötéves tervének írányefvel Locsolkodás palóc hagyományok szerint (Céhmester Erzsébet fényképe) Elutazott Moszkvából az MSZMP küldöttsége ŐSZINTE LÉGKÖRBEN 17 gyre inkább közeledik április 25-e, a válasz­tás napja. Ekkor döntik el a választópolgárok véglegesen, hogy kire bízzák érdekeik képviseletét az országgyűlés­ben és a helyi tanácsokban. Választási előkészítő mun­kánk az elmúlt napokban fon­tos szakaszához érkezett. Be­fejeződtek a jelölő gyűlések. Szinte mindenütt egyöntetűen helyeselték a választójogi tör­vény módosítását, amely lehe­tőséget ad arra, hogy egyen­lő eséllyel induljanak a jelöl­tek abban a körzetben is. ahol kettős jelölés történt. Hasznosak, jók voltak az esz­mecserék, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a jelölő gyűlések betöltötték hivatásu­kat. Hasonlóan sokat jelente­nek, sok emberhez szólnak egyszerre a választási nagy­gyűlések. Másfajta célt szolgálnak a választási réteggyűlések, ame­lyek ezen a héten kezdődtek meg a megyében. Ezeknek a találkozóknak legfontosabb célja és feladata, hogy egyfor­ma érdeklődésű emberek problémáit, gondjait vitassa meg. A réteggyűléseken tizen­öt-húsz, legfeljebb huszonöt ember találkozik tanácstag-, vagy képviselőjelöltekkel, hogy kötetlen, őszinte beszél­getésen szóljanak azokról a kérdésekről, amelyek az azo­nos foglalkozású embereket érdeklik. Jó alkalom ez arra is, hogy baráti beszélgetésen találkoz­zanak a helyi párt-, tanács­áé népfrontvezetőkkel. Mert van miről beszélgetni. Az ér­telmiségieket, munkásokat, kisiparosokat, nyugdíjasokat, a termelőszövetkezetek tag­jait, az ÁFÉSZ-ek dolgozóit, a háztartásban dolgozó asszo­nyokat és a fiatalokat egy­aránt foglalkoztatják azok a komoly kül- és belpolitikai események, amelyek ezekben a hetekben, napokban zajla­nak. Érdemes beszélgetni a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXIV. kongresszusáról, azokról a világra szóló ered­ményekről, amelyeket a szov­jet nép mondhat magáénak. Ugyanígy számvetést jelentett felszabadulásunk 26. évfordu­lóiénak megünneplése, ami­kor szóba került az az út, amelyet népünk tett meg a felszabadulás óta. A rétegtalálkozókon sok szó esik Nógrád megye jelenéről és talán még több a jövőjéről. Az eredményeknek, a megva­lósult terveknek mindenki egyformán örül. A negyedik ötéves terv célkitűzései között •szerepel az életszínvonal javí­tása. A kormány a napokban hozta nyilvánosságra a bér­emeléseket, amelyek négy­százezer embert érintenek az országban. Azon a találkozón, amelyet pedagógusoknak, or­vosoknak, gyógyszerészeknek, vagy az egészségügyi közép­kádereknek rendeznek, min­den bizonnyal szóba kerül a fizetések emelése. És helyes is. hogy. szóba kerül, mert jogos társadalmi igényeket elégít ki. Rendkívül nagy érdeklődés­re tartanak számot azok a gyűlések, amelyeket a fiata­loknak, az első választóknak tartanak. Az eddigi találkozók mérlege azt mutatja, hogy fiataljaink nagy többsége rendkívül érdeklődő. Foglal­koztatja őket társadalmi éle­tünk, pártunk politikája és nem utolsó sorban a válasz­tás, Ök először járulnak az úrnak elé, hogy felelősséggel, felnőtt módjára adják le sza­vazatukat. Nekik még a sza­vazás módját is meg kellta- nulrriok. zek a rétegtalálkozók nem látványos, nagy tömegeket mozgató megmoz­dulások. Mindennapjaink fel­vetődő problémáit, ügyes-ba­jos dolgainkat vitatjuk meg. De rendkívül sokat jelente­nek. A szavazás napján nem gépies szavazókra, hanem olyan emberekre van szükség, akik pontosan tudják, mire adják le voksukat. Mert a szavazás egyet je­lent azzal az elkötelezettség­gel, amelyet a szocializmus építése jelent. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszu­sa'jóváhagyta a szovjet nép­gazdaság 1971—75. évi fejlesz­tési tervének irányelveit, amelyek fő feladataként tűzik ki a nép anyagi és kulturális életszínvonala jelentékeny fel­emelésének biztosítását a ter­melés gyors fejlődési üteme, a tudományos-műszaki hala­dás és a munkatermelékeny­ség gyorsított növelése alap­ján. A nemzeti jövedelem a terv szerint öt év alatt 3!—40 százalékkal növek­szik. Az irányelvek rámutatnak, hogy valamennyi iparág fejlő­dését „a szovjet nép létfon­tosságú szükségleteinek lehető legteljesebb kielégítése érde­kében” kell irányítani. Ebből a célból a közszükségleti cik­keket gyártó ipar gyorsabb fejlesztését és részarányának emelését kell előirányozni. Ugyanez vonatkozik a köz­szükségleti cikkek gyártásához szükséges nyersanyagok, gé­pek, és berendezések előállí­tására is. A hetvenes évek kö­zepéig az ipari termelés a Szovjetunióban 42—46 száza­lékkal emelkedik. A mezőgazdaság területén az a feladat, hogy az évi átla,- gos termelést 20—22 százalék­kal növeljék. A tervidőszakban a szovjet mezőgazdaság 1,7 millió trak­tort, több mint egymillió te­hergépkocsit, 541 000 gabona­betakarító kombájnt kap. A szovjet nép életszínvonal­emelésének programja előirá­nyozza, hogy az egy lakosra jutó reáljövedelem öt év alatt körülbelül 30 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak munkabérét a terv szerint átlag 20—22 szá­zalékkal emelik, a feolhozta- goknak a közös gazdaságtól kapott bére pedig 30—35 szá­zalékkal lesz magasabb. Az irányelvek hangsúlyoz­zák az irányítás, a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéle­tesítésének szükségességét, valamint azt, hogy az irányí­tás területén a legújabb tech­nikai eszközöket kell alkal­mazni és még szélesebben be kell vonni a dolgozókat a gazdaság irányításába. Az ötéves terv folyamán havi 70 rubelre kell felemelni az ország minden körzetében valamennyi népgazdasági ága­zat munkásainak és alkalma­zottainak minimális bérét. Fel kell emelni a dolgozók köze­pesen fizetett kategóriájának keresetét, illetve illetményét. Az irányelvek rámutatnak, hogy a nem termelő szféra ágazataiban növelni kell a jö­vedelmeket, mindenekelőtt az orvosok, a tanárok, a bölcső­dei és óvodai gondozónők il­letményét. Az irányelvekben megfogal­mazott program előirányozza az adók csökkentését a dol­gozó anyáknak nyújtott ked­vezmények kibővítését. Az új ötéves terv célkitű­zései közé tartozik a gyerme­kes családok anyagi helyzeté­nek javítása. Az irányelvek feladatni tűzik ki a társada­lombiztosítás megjavítását. Növekszik az öregségi és rok­kantsági nyugdíjak minimá­lis értéke. A lakásépítkezés az új öt­éves tervben még nagyobb méretű lesz, mint az előző tervidőszakban. A terv szerint összesen 565 575 millió négyzetmé­ter alapterületű lakást építenek. Az irányelvek szerint sok­oldalúan tökéletesíteni és bő­víteni kell a Szovjetunió gaz­dasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatait a szocia­lista országokkal „a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csához tartozó országok test­vériségének megszilárdítása, gazdasági integrációjuk kö­vetkezetes fejlesztése irányá­ban”. Tervbe vették továbbá „az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai fejlődő országokhoz fű­ződő szilárd külkereskedelmi és tudományos-műszaki kap­csolatok továbbfejlesztését a kölcsönös előnyök alapján, az érdekelt országok gazdasá­gi függetlenségének megszi­lárdítása érdekében”. Kilátásba helyezik az irányelvek „a gazdaságilag indokolt külkereskedelmi és tudományos-műszaki kapcso­latok bővítését azokkal az iparilag fejlett tőkés orszá­gokkal, amelyek késznek mu­tatkoznak fejleszteni ilyen té­ren együttműködésüket a- Szovjetunióval. Öt év alatt a külkereske­delmi forgalom 33—35 száza­lékkal növekszik, mindenek­előtt a szocialista országokkal folytatott kereskedelem min­den módon való bővítése ré­vén. Az irányelvek hangsúlyoz­zák, hogy a kilencedik ötéves terv végrehajtása nagy nem­zetközi jelentőségű lesz. A szovjet nép az ötéves terv teljesítésével méltó­an hozzájárul a békéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért harcoló erők tömörítéséhez. Az ötéves terv, miként az irányelvek hangsúlyozzák, biztosítja „a Szovjetunió vé­delmi képességének további növekedését, ami lehetővé te­szi a szovjet nép és vala­mennyi szocialista ország még megbízhatóbb védelmét az imperialista agresszió ve­szélyével szemben, a békesze- cető és felszabadító erők ál­lásainak megszilárdítását az. egész világon”, A kongresszusi határozat értelmében a Szovjetunió Mi­nisztertanácsát megbízták, hogy az irányelvek alapján, ez év augusztus 1-ig dolgozza ki az ország népgazdaságá­nak évekre, minisztériumokra és szövetséges köztársaságok­ra lebontott fejlesztési tervét. Az új ötéves terv tervezetét 1971. szeptember 1-ig a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Az MSZMP küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett az SZKP XXIV. kongresszusán, szombaton el­utazott Moszkvából. Kádár Jánossal együtt utazott el Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Nemes De­zső a Politikai Bizottság tagja, kik tagjai voltak a küldött­ségnek. A magyar pártdelegáció bú­csúztatására a szovjet fővá­ros Kijevi pályaudvarán meg­jelent Dmitrij Poljanszkij, az SZKP PB tagja, a miniszter- tanács első elnökhelyettese, VARSÓ A varsói újságok szombaton első oldalon számolnak be az SZKP kongresszusa záróülésé- nek eseményeiről. Az összes Lap közölte Leonyid Brezsnyev záróbeszédét és az S2K‘P KB elnök-helyettes, Konsztantyin Ruszakov, a központi bizott­ság osztályvezetője, Gennagyij Kiszeljov, a KB osztályvezető­helyettese, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint más hi­vatalos személyek. Részt vett a pályaudvari bú- csúztatáson Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki tag­ja volt az MSZMP küldöttsé­gének. Ott voltak továbbá nagykövetségünk vezető mun­katársai. Az egyik moszkvai iskola úttörői búcsúzóul vörös szeg­fűcsokrokat nyújtottak át az elutazó vendégeknek. (MTI) Politikai Bizottsága tagjáénak éteferajzáit. A Trylbuna Ludiu „Tíz ered­ményes munkanap” című kommentárjában kiemelte: „A kongresszusi küldöttek élő, alkotó, értékes vitáiban meghatározták a Szovjetunió továbbfejlődésének útját, bél­és külpolitikai irányvonalát, A megfigyelőket elsősorban, az ragadta meg, hogy a tanács­kozáson a dolgozó emberre és létkörülményeinek további ja­vítására összpontosult a figye­lem, s mindezt a határozatok is tükrözik.” A Glos Praey kommentár­jában rámutatott: A kongresszus bebizonyító! - ta: hogy a Szovjetunió és, a szocialista országok politikája a világ összes dolgozójának érdekeit képviseli. A béke biz­tosításéiban, ugyanis az egész emberiség érdekelt. A Kurier Polski aláhúzta: „a kongresszuson jóváhagyott szovjet bel- és külpolitika egyik fő jellemzője mélységes humanizmusa. Közös sike­reink egyik döntő biztosftéfca a dolgozó tömegekről való gondoskodás, amit a moszkvai tanácskozás figyelmének köz­pontjába állított.” SZÓFIA A szófiai lapok mindegyike sző szerint közli szombaton Leonyid Brezsnyev főtitkár­nak az SZKP XXIV. kong­resszusán. elhangzott záróbe­szédét. Ugyancsak teljes terje­delemben közűik a lapok azt a határozatot, amelyet a kong­resszus a központi bizottság beszámolójával kapcsolatban, annak teljes és maradéktalan jóváhagyásaként elfogadott. ! (PcHytot&s a fe oldalon} ' elé kell terjeszteni. (MTI) ■■B Biszku Béla, oz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szomba­ton fogadta a szovjet űrhajós- és tudósküldöttséíjet Vlagyimir Kirillin miniszter­„Tíz eredményes munkanap” Az §ZUP XXIV. kongresszusának visszhangjából tte JSk

Next

/
Thumbnails
Contents