Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

/

Véleményünk zz—

EEEE ex ajáaLaiunk

A ..Századunk” soraat megy áj főm>k he cto6 bokáé. * Macska—egér háború, A banSoáganár ém m Párba.], többszörösen toétoegtaívüL a Magyar Teéevitaó egyik szenzációja. Annak «4- Lenere, hogy az 1020-<ao énnek „ftenttnBÉdtárt ügyéről“ hazánkban számite imndenki hajtőét, olvasott — a fiatalabb toor- otótóly — főleg nwimt endete „krimit” ismert, az ügy valód l az akkori elteniforradaikni politikával szorosan összefüggő, abból kinőtt vártám a Televízió jóvoltából most derül igazan lény, a legszélesebb nyibvónoeeHg élőét Két éven át — eddig tartott a négy film anyagának öesaeáltóéása, h-betas dokumentumok és olykor nehezen valló tanúk elmondása alapján — dolgozott a Századunk sorozat munkatársi gárdája. történészekkel és levéltárak tudományos dolgozóival együtt.

A legfontosabb tanulság, a erről mér Az etsó bukás című rész is szól, mindenképpen az, hogy ez egyáltalán nem elszigetelt magyar ügy, hanem nemzetközi összeesküvés, amelynek szálai a hitleristáikig, az orosz ellenforradalom neves személyiségeiig nyúlnak viasza, s amelyben határainkon beliül Bethlennek, Teleidnek, Gömbösnek is szerepe vett. s amiről akkor nem ásott ezó, Hortbynak ás. Erről azonban majd a késöbibd adások vallanak.

Az előadásban elsősorban Windiaohgrärtz Hajós herceg szerepéről tudtunk meg fonltos adatokat, s a korabeli filmhíradó, filmek se^tsége alapján s miliőt ismertük meg, amely az első világháborút követően jellemezte a világot, s még inkább Magyarországot, felvonulásaival, démonit,tráciaivai. leventéivel, éjszakai életévet, divatjával — és ptopagan (iájával. Érdeklődéssel várjuk a további adásokat, a frankhamisítása ügy végleges tisztázását.

Mtí

Ma, pénteken, jelentkezik Benedek István műsora, az Antenna. Május 1. alkalmából ünnepi köszöntő hangzik el, amelyet Somoskői Gábor SZOT-tiikár mond. A Neveletlenek cünű tevéíilimet mutatja be este a Televízió, amely a fiatal rendező, Kapás Dezső első tévéCtlmje. s amelynek főszerepét Páiger Anitái játssza. Ezt követi az Éneklő ország című műsor, amely a Röpülj páva! népdalverseny néhány szereplőjét mutatja be, s amellyel a Televízió részt vesz a Dublinben megrendezendő Aram hárfa fői klónfeszt.iveion,

he)

Kulturális mozaik

■TÓ ESTÉT, MAGTAB06- SZÁG, jó estét Nogróri naegye! A Televízió felvette a

kapcsoLatoit a megyei raűwc lődésügyi oszt ólllyai abból a tatból, hogy a Jó estét, Magyar- ország című egész estét betöltő m űsor keretéiben megyénket ás bemutassa. Az előkészítő munkálatokat már mos* megkezdik azzal hogy tanulmányozzák, számiba veszik köe- ségeiniket, ismerkednek városainkkal, a megye életével. Aa. egyes helyszínek, vatamiat ez adásban szereplő községiek kiválasztására asafc amwtám kerül sor,

r*i

A BALASSAGYARMATI HORVÁTH ENDRE GALÉRIA iámét rengne MMMnafr nzárthelye Bett Jóién Munká- osy-díjae teKtüknűvesE ieg- aaebb aUcotásadból nyűik káét- lítás aprjüs 30-án óékrtam 16 órakor. Egy évvel eaelótt, «Bekben a napokban ferthaOtok a nagyon tehetséges művésznőt es alkotásaik a Tv-Gadé- tiájéban. Hozzánk nagy sikerű küiKUdi kiállítások után került most megannyi gobelinje. Egyike-máadtoa megjárta Helsinkit, Moszkvát, Prágát, Rómát, Bukarestet, Hamburgok. Kairót, Madridét és a hazai kiállításokat. A művésznő személyesen tart tsz érdeklődőknek ismertetőt a gobelin- toéseátés technikájáról.

52.

Ezt a magyarázatot aeon- ban kevesen. vessük komolyan. A korabeli sajtó, a politikailag érdektelen tényék- ben is ártalmat gyanítva. olyannyira leszoktatta magát a tárgyi hűségről, hogy a közvélemény sokszor a hivatalos magyarázatok ellenkezőjét hiszi eL Így a valóságot megszépítő óvatosság maga termeli ki és hozza forgalomba a legotromibóbb rémhíreket is.

Biztosat aeonban, az első órákban, a legszűkebb család sem tud.

Az asztalkán hagyott cédu- la: „Így nem lehet tovább élni!” s rajta a két aláírás — a körülállőkat is megzavarja.

A hozzátartozók könnyek nélkül, dermedt tanácstalansággal nézik Bajor Gizi arcát: e hihetetlen arcot, amely mindent ki tudott fejezni, akárhány érzést, szenvedélyt, állapotot, ha kellett még a halált is; de most nem fejez ki semmit. A legnagyobb élményről, as ehwiiiléerflr neki

sincs közölnivalója. Vajon tehetseges-e. hogy Bajor Gizi ezt akarta? Éppen ő. aki any- nyina félt a haláltól! S aki így vallott nemrég: „Én ma akarok éftrn. Sem a múltban, sem a jövőben, hanem a jelenben. Mert ha a régmúlt idők egyik századába vágynék vissza, most halott lennék. Ha meg a jövőt említeném, akikor még nem léteznék!” Hihetetlen, hogy ez az élni vágyó ember akár egy tébolyult piilamaitában engedett Germán Tibor rábeszélésének. Hiszen még tegnap is későig Bennmaradt, mert sajnálta az élettől az alvással elrabolt órákait. Most meg különösen tele volt tervekkel. Reggel a halálos ágyán, is új szerepre készült. A feje mellett talált, nyitott szerepkónyv sokat elárul: aki halni kíván, mindent becsuk maga körüli Eligazít .és helyére rak. S még ha hajlott volna is férje öngyilkossági tervére: akikor sem így távozik, készület, nélkül. s. nyomorultul, ezzel az alagsori regényes brutalitással.

Ezt gondolják mindazok,

4 NOGRÁD - 1971. április 30.. péntek

Németh László

Az utca hadvezére

A hetvenedik születésnapját ünneplő Németh László ezekben a napokban természetszerűleg az érdeklődés középpontjába került. A méltatások, megemlékezések mind-mind iáemelték írói nagyságát és egész munkássága legfőbb értékeként azt a közösségi magatartást, amellyel a maga számára is meghatározta az értelmiségi sorsot: küzdeni a világ, ac emberiség megjavításáért

VekercK Lászicr Németh

László című műve, alkotásai é6 vallomásai tükrében mutatja meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb képviselőjének életútját.

A képekkel gazdagon illusztrált kötet az Arcok és vallomások sorozatban jelent

meg. Egy olyan író portréja bontakozik ki. előttünk, „aki szerette az igazságot”, s éppen ezért sorsa — Illyés Gyula szavai szerint —, „azé az előőrsé volt, akit, ahogy mondják, a saját tüzérsége is lő. Nem azért lőtték, mert azt hitték, ő nincs azon a területen, vagyis mert nem látták. Azért, mert ellenségnek nézték.”

Vekerdi László könyvének elolvasása után az olvasó azzal teszi le a művet, hogy az

igazságot szerető Németh László nem hal meg száműzetésben, mint egyik drámájának hőse VTI. Gergely, hanem tovább él, egyre népszerűbben olvasói szívében. Az ismeretterjesztő könyv jó kalauz ennek a gazdag élet- útnak és magatartásnak megismeréséhez.

Rovarok

Akik esztendőkön keresztül hiányolták a „Nagy Brehm”- et, azok nemcsak annak örülhetnek, hogy ez a szintté pótolhatatlan mű ismét kapható, hanem annak is. hogy az Uránia állatvilág-sorozat

„Emlősök”. „Halak, kétéltűek, hüllők” kötetei után megjelent a „Rovarok” kötet is, amely rendszertani sorrendben ismerteti az ide tartozó fajok életmódját, testi felépítését. jelentőségét az élővilágban, kárát vagy hasznát. Tudjuk, hogy a rovarok nemcsak a mezőgazdasági termelés gyakran legfőbb veszéA hét

EUROPA KIADÓ: Bulgakov, Mihail: Mester és Margarita. — Cervantes, Saavedre Miguel de: Az elmés nemes Don Qijote de la Manche. — Moravia, Alberto: Az unalom. — Rhys, Jean: Stales Sárgást»- tenger. GONDOLAT: Tudományos breviárium M. HELIKON: A nagy hegyi tolván, Magyar népballadák. — Villon, Francois: Összes versei. MAGVETŐ: Molnár An- tak A halállátó. Boethius, a

iyeztetői, hanem ugyanakkor nélkülözhetetlenek is pl. a kultúrnövények megporzáisá- bam. Gyakran veszély estetik az ember egészségét, súlyos járványos betegségek terjesztői lehetnek. Ugyanakkor hiányuk vagy túlsúlyuk a biológiai egyensúly megbomlásához vezet. A sok-sok színes és fekete-fehér képanyag csak még vonzóbbá teszi ezt a mindenki számára érdekes- nett ígérkező és ezért ajánlható könyvet. Nem vétafflemöl kapott a legszebb könyviek között díjat.

könyvei

nagy hírű római zenész ésfö- lamfiérfi regényes önéletrajza. MEZŐGAZDASÁGI: Seléndy Ssabolcs: Nyaralóm kertje: MÖRA: Babdaj, Adam: A fekete esernyői — Sz&lay Lenke: Mogyoró. + Mogyoró kinövi kaíhátjáit. — Vasvári István: Három fűzfa- három nyírfa. MŰSZAKI: Magnósok évkönyve, 1971. ZENEMŰKIADÓ: Orroay Imre: A @úf a ví2ibe fűlt és egyéb zenei történeteik.

akik a hatotta »ágyát körű! állják.

Február IS—14.

Folyik a nyomozás. És lasssm fény derül a tények- ne.

Az orvossaakértő a boncolásnál megállapítja, hogy Bajor Gizi szinte már teljesen gyógyult volt: a -belső füljáratban semmilyen kóros elváltozás nincs, s a baj korábbi állapotában sem adhatott okot az aggodalomra.

Míg Germán Tibor súlyos agylcéregsorvadásban szenvedett. Betegsége tartós depresz- szióval, és mind vadabb kényszerképzetekkel 'járt. Valószínű, hogy kezdetben csak a saját öngyilkosságára gondolt. Ezért állandóan tartott magánál gyorsanölő mérgeket. Barátai is fölfedezték, hogy táskájában scopolamin-fiolá- kat rejteget: a legerősebb morfiumos készítménnyel, amely nagy dózisban villámgyors halált okoz.

A rendőrnyomozó kitépett receptlapokat talál Germán íróasztalában. A vények hátoldalán a professzor korábban írt végrendelete. Eszerint készpénzét a rokonságra, orvosi berendezését pályatársaira hagyja. Az utolsó lap alján pedig két szó, felkiáltójelekkel vigyázzba rántva: „Minden Gizié!!!” S hamarosan egy búcsúlevél fogalmazványa is kihullik a fiókból: „Gizus- kám, drágám, nagyon szeretlek. imádlak! Vigyázz magadra, mintha melletted lennék! Családi rendelkezésem nincs: ismered intencióimat...”

Aztán ahogy elméje mindjobban elborult — szörnyű

kényezerképaeteitől sarkallva

— „imádott ellenfelét” is tervszerűen magával kívánta rántani. Az öngyilkosságon kívül a kettős tragédia gondolata is foglalkoztatta. Gizit pedig kéthetes B-vitamin kúrára fogta. Hogy a napi injekciózást kezdetben, s józanabb perceiben talán még hasznosnak is tartotta-e? Vagy csak eshetőséget adott magának későbbi tettére? Esetleg már az első tűs zárással ki akarta védeni az asszony gyanúját? Nem tudhatjuk. Egy azonban bizonyos: a vitaminkúra örvdh magyarázat nélkül is beadhatta feleségének a halálos méregoldatot.

S végül a legdöntőbb bizonyíték: a búcsúcédulán.

Az írásszakértő tóderátá,

hogy Bajor Gizi aláírása a tragédia napjánál jóval korábbi keletű. Germán maga is gyűjtött Bajor-autogramokat, rajongó páciensei részére. Majd az egyik tartalékcédulára felírta a rejtélyes jelentésű mondatot: „így nem lehet tovább élni!” S a halványabb árnyalatú kézjel mellé a saját nevét is odapárosította. Képzelhetjük, mily reszketeg lett volna Bajor Gizi írása; ha tudja, hogy néhány perc múlva meg kell halnia! De a kettős öngyilkosságot „igazoló” kézírás szép, egyenletes és nyugodt volt.

Az első, nagyobb dózisú scopolamin-injekciót a feleség kapta meg.

Vigaszunk ennyi rettenet között csak az a keserű tudat lehet, hogy a méreg azonnal végzett vele.

(Fdtytwtjuk)

Az embernek sokszor az az érzése: nemcsak, hogy nem az egyéneik formálják, alakítják a történelem eseményeit, haltern a nagy idők emelnek magúkhoz olyanokat is, akik magúk sem álmodhatták, hogy a forradalmi idők legfontosabb irányítói lesznek. A polgári radikalista ügyvéd, Landler Jenő sem hitte, hogy valamikor „az urtca hadvezére” lesz, az utókor a Tanácsköztársaság legnagyobb alakjai között tartja számon. Földes Péter könyve nem von hőse feje köré glóriát, nem rajzol eszményített képet alakjáról, annak mutatja meg, aki akart is lenini: embernek. Egyaránt ajánlható fiataloknak ék idősebbeknek is, akik meg akarnak ismerkedni a Tanácsköztársaság felejthetetlen eseményeivel (Kossuth Kiadó.)

A múlt magyar tudósai

Az egészséges nemzeti érzés és a jogos nemzeti büszkeség tudatát keltheti fel az a sorozat, amelyet az Akadémia Kiadó jelentetett meg a magyar tudománytörténet nagyjairól, Ortutay Gyula főszerkesztésében.

Kassa György: Körösi Csorna Sándornak, a nagy magyar utazónak, az áldozatos őshazakutatónak állít emléket, ciki „Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.” S bár nagy álmát nem valósíthatta meg, az első tibeti—angol szótár és a tibeti nyelvtan megalkotásával felejthetetlenül beírta a nevét az emberi kultúra történetébe.

M. Zemplén Jolán—Egyed László: Eötvös Lóránd című műve hazánk egyik legnagyobb tudósának, az elméleti és kísérleti fizikai kutatások nagy úttörőjének altit emléket.

A tudós mellett megismertet

a közéleti emberrel, a fáradhatatlan pedagógussal, a tudományos élet szervezőjével is.

Tilkovszky Lóránt nagy sikerű Teleki Pálról szóló könyve után, ebben a sorozatban az agrártudományok nagy úttörőjéről Balázsházy Jánosról ad népszerű ismertetőt, aki a reformkorszak nagyjainak méltó küzdőtársaként a növénytermesztés és állattenyésztés terén végzett jelentős munkát.

Vadász Elemér: Szabó József -nek a magyar földtan megalapítójának, a Természettudományi Közlöny egykori szerkesztőjének munkásságát ismerteti.

Magyar Imre: Korányi Sándor, a magyar orvostudomány nagy alakjának állít emléket, aki különösem a vesekutatásban tűnt ki.

Surayana éló szobrai

A sokat emlegetett, rohanó

Wó és a szédületes gyorsasággal fejlődő tudományos- technikai haladás népszerűvé tette az ilyen tárgyú műveket. Az ifjúság körébem i« szinte kiszorították a hagyományos kalandregényeket és az egykor oly keresett indián regényeket is. Verne és Wells ,,utolérhetetlen” fantáziáját az űrhajózás korának technikai fejlődése túlszárnyalta és az író fantáziának ugyancsak szárnyalnia kell ha a jövő akárcsak 50—100 esastendőre méretezve —, lehetőségeit akarja éiőreélmodni.

Saepes Mária könyve az úgynevezett sci-fl Irodalom átlagon felüli terméke. Nemcsak a technikai fejlődés izgatja, hanem, az is. hogy az emberformálásában milyen lehetőségek nyílnak meg a pszichológia száméra.

Igein helyesien a jövő útjának toraöte&ásáteeí srtSRynak tekinti, hogy „a természet törvényei ellen nem szabad varáztolm. Még a tudomány eszközeivel sem. Csak összhangban vele. Elementáris ősenergiákat sem elnyomni, sem kiirtani nem lehet.”

Ami hiányérzetet vélt k* — s ez nemcsak erre a könyvre, hanem ennék a múJ fajnak eddig látott televízió«

játékfilmjeire is vonatkozik, akár az Orion-űrhajó kalandos történetére gondolunk, akár » Skorpió órájára —, hogy az ember fejlődése mennyire elmarad a technika mögött. Ugyanazok a kicsinyességek, embert intrikák, sandaságok szerepeinek léptem-nyomon, mint ma. Az emberiségnek az lesz igazi jótevője, aki az „Embert” is felnőveszti a technika szárnyaló magasaihoz.

IHKI MŰSOR

KOSSUTH llADM: *.»: lányok, uszonyok. — S.4Ö: Könnyűzene Körmendi Vitaion szerzeményeiből. — S.00: Puszták népe. — 9.»: Haydn: B-dúr szimfónia. No. 96. — 9.49: Hangos levél. — 10.05: Iskolarádió. 10.40:

Édes anyanyelvűnk. — 10.45:

Kórusmuzsika. — 10.50: Lottó. —i 11.00: Felejthetetlen operaesték.

18.20: Ki nyer ma? — 1B.30 Tánczenei koktél. — 13.15: Kersics

Anka és Varga András népdalokat éneket, Kállai Kiss Brno kla- rinétozik. — 13.45: Arcok — munka közben. _ 14.00: Róka Móka Bábszínháza. — 14.25: Iskolarádió.

— 15.0?; Jelentés a magyar—lengyel Davis Kupa teniszmérkőzéséről. — 15.10: Kóruspóduim. —

15.20: Kis magyar néprajz. —

15.25: Schubert: Wanderer-fautá- zia. — 15.45: Milkrofórum. —

15.00: A világgazdaság hírei. — 15.06: Jelentés a magyar—lengyel Davis Kupa teniszmérkőzésről. — 15.19: Polkák. — 15.2»:

Rádióegyetem. — 15.5«: Hallgatóink figyelmébe! — 117.05: Külpolitikai Figyelő. — 17.20: Kiváló Bartók-felvételek. — 18.10: Ünnepi köszöntő. — 16.25: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 18.56: Hallgatóink figyelmébe! — 13.30: Közvetítés a Bajnokcsapatok Európa Kupája kardesapat- döntőről. — 19.40: A Rádió Dalszínházának bemutatója. Fehér éjszaka. — 21.35: Debussy: Három noktürn. — 22.20: A hónap slágerei. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Dzsesszklub. — 0.10—1.36:

Melódiákoktól.

PETŐFI RADIO; 8.05: Anyegin.

— 8.50:1 Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.00: Ezeregy délelőtt.

— 10.00: A zene hullámhosszán.

— 14.50: Körbe-körbe. — 12.00:

A hét műsorából. Egy rádiós naplójából. — 13.02: Az élő népdal. — 13.12: Üj felvételeinkből.

— 13.lót Időjárás- és vtadMajelentés. — 14.00—16.00: Mindenki

kedvére kettőtől hatig. —

18.10: Jelentés a magyar—lengyel Davis Kupa teniszmérkőzéséről ■ 18.15: Graziella Sciutö és Eberhard Wächter , énekel. — 13.50: Jelszavak. — 19.00: Xfj* Járóka

Sándor népi zenekara játszik. —4 IS.15; a Liszt Ferenc Kamara zenekar hangversenye. — Közben: 19.34: Jó estét, gyerekek! — 30.25; Üj könyvek. — 21.09: Ez ta Amerika! — 21.24: Iíj. Magyari Imre népi zenekara játszik, a budapesti n. Rákóczi Ferenc Gimnázium leánykara énekel. — 22.00: Századunk zenéjéből. — 28.IS: A cigánybáró, a 34.00-?r0.l5: Hírek. Időjárás.

TELEVÍZIÓ: 8.25—«.45: #*elatévé. — 9.00: Műsorismertetés. — 9.51: Ütlevél nélkül. — 9.35: Minden kilométerkőnél. .. Magyarul beszélő bolgár filmsorozat. 4. Három felkiáltójel, (Ism.) — 20.35: ®n* Kamcsia. Bolgár kis- film. <lsm.) — LL55—12.25: iskolatévé. — i3.58: Műsorismertetés. — 14.00: Telesport. — 17.15: Hírek.

— 17.20: Reklámmfisor. — 17.30:

Jackie és Henriinc. Magyarul beszélő francia filmsorozat. 1. Mihaszna. — 17.35: Antenna. —

18.35: Emü Gilelsz zongorázik. — 19.00: Cicavízió. — 19.10: ünnepi köszöntő. — i9.25: Szünet. —■

19.30: Tv-híradó. — 20.00: Neveletlenek. Tévéfilm. — 31.13: Éneklő ország. — se.oo: Tv-híradó —4 2. kiadás.

SZfNBS MŰSZAKI KÍSÉRLETI

ADAS: 21.15—22.50: Éneklő ország.

BESZTERCEBÁNYA: io.30: Kockázat. 10. rész. (Ism.) — 15.00: Sportközvetítés. — 19.00 és 22.40: Tv-híradó. — 19.35: Jégkorong. — 20.50: Történetek egy „jobb tó#* saságról”'-sor ozat.

i

r