Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

KISZ-házat épít Sebaj-telepen a Nogiád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A tizenhat lakásos ház építése befejezéshez közeledik: huszonkilencedikén kezdődött az átadás , Mester József kőműves brigádvezető a legjobb dolgozók kö­zé tartozik. Brigádjával a munkában mindig kitűnt, szor­galmas és jókedvű Dolgoznak a villanyszerelők a kábelek fektetésén. Ruzicska József, Csépe László és Tóth András a gödörben vitatják meg a munka részleteit (Fotó: Céhmester Erzsébet) Keszegen teljes az egyetértés KLSZEOtN, a termelőszó- veuvczeiben, a tervtárgyaló közgyűlés után ütemesen fo­lyik a munka. Ez meglátszik a határon is. A földek gondo­san megműveltek, az ősziek lassan szárba szökkennek, a málnásokat most teszik rend­be. Minden úgy történik, aho­gyan abban a közgyűlésen megegyeztek. Herencsényi Im­re, a tsz elnöke, Nagy András, a főagronónius fáradhatatla­nok, kint élnek a határban, »bt nyújtanak segítséget, ahol eppen legnagyobb szükség van arra. Az embernek, amikor a tsz területére lép, ez az általános benyomása. Az igazság, hogy egyes munkaterületeken tör­ténnek mulasztások is. A kö­zelmúltban, amikor a kívülál­ló úgy látta, minden a legna­gyobb rendben megy, Heren­csényi Imre, az elnök, bosz- szankodva mondta a főagro- nómusnak, hogy a málnásban talált egy rosszul megművelt szakaszt. Kérte, keressék meg, kinek adták azt részes műve­lésre. A dolog lényege: a málnát részesben művelik. A tsz gon­doskodik a növény védelmé­ről, a trágyázásáról, a többi a tagok kötelessége. A szedés idején helyben számolnak el a tagokkal. Ek a módszer felel meg a közös gazdaság és a ta­gok érdekeinek egyaránt. A tervtárgyaló közgyűlésen még abban is megegyeztek, hogy a tavaszi művelést órabérben fi­zetik meg a tagoknak. Ennek ellenére, ebben a munkában talált a tsz elnöke hibát; nem kapálták, hanem kaparták a málnásnak azt a részét. Keszegen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az egyezséget mindkét fél becsü­letesen betartsa. Ugyanis erre alapozzák a közös gazdaság évi 13,5 millió forintos bevé­teli tervét. Ez viszont biztosí­téka annak, hogy a tagok megkaphassák a tízórás mun­kanapra a 75 forint és 41 fil­lért. Ha a tervtárgyaló köz­gyűlésen elhatározott felada­tokból valamelyiket is nem végzik el, veszélybe kerülhet a részesedés. Ha valaki a málnát nem műveli meg elő­írásnak megfelelően, kevesebb terem, ez pedig kihatással van a bevételre. MÁSRÓL IS SZÓ van még Keszegen, ami szintén érzé­kenyen érintheti a tagságot. A tízórás munkanapra terve­zett összegen felül, az el­múlt esztendőben a málna után Demján József tízezer, Dudás István tizennégyezer, Murcsik Ferencné tizenhá­romezer forint jövedelemhez jutott. Erre a keresetre a ta­gok feltétlen számítanak. Ha viszont a munkát nem úgy végzik e!. ahogyan kell, ez a jövedelem is veszélybe kerül­het. Ezért volt jogos Heren­csényi Imre tsz-elnök bosszan- kodása. Nagy András, a fő- e frronómus magyarázta ugyan, hogy nem az idén termőre forduló táblában történt az eset. hanem a jövőre termés* I.ómban. de az elnök meg­mondta: nem ez a dolog lé­nyege, hanem az egyezség megszegése. Ebben pedig tö­kéletesen igaza van. A termelőszövetkezet veze­tősége a közgyűlésen a tagok áltál jóváhagyott tervnek meglelelöen dolgozik. Ebből a szempontból is új történik Ke­szegen. Leegyszerűsítették a termelést gabona-, takar­mány-, gyümölcstermesztésre és állattenyésztésre. Elhagyták például a kukorica nagy ré­szét, a cukorrépa-termesztést. A meghagyott növények mun­káit viszont teljesen gépesí­tették. A gabona betakarítá­sát 14 nap atett elvégzik. Eh­hez, a szükséges gépekkel ren­delkeznek. Hasonlóan a takar­mány betakarításához is ren­delkezésre állnak a gépek. Te­kintettel a tagok korára, még több gépre lenne szükség. Saj­nos, ebben a tekintetben ők is éppen a gyártól kapják a legkevesebb segítséget. A gazdálkodásban tehát ép­pen elég gondjuk van, nem szabad tetézni a felületesen végzett munkával. Ezt sem a vezető, sem a tag nem en­gedheti meg magának. Ott van, például, az állattenyész­tés. Hihetetlen nagy értéket fektettek már bele. Csupán az építkezésekre 10,5 millió fo­rintot. Négyszázon felüli a szarvasmarhák száma, fi gon­dozó pedig kevés, az állatte­nyésztők öregek. A tsz fiata­labb tagjainak előbb-utobb meg kell érteniük, hogy ezt a munkát is el kell végezni, még akkor is, ha kötóttebb a munkaidő, mint a növényter­mesztésben. Azért szükséges kivánalom, mert az idén is az összjövedelem 45 százalékát az állattenyésztésből kell produ­kálniuk. AZ EREDMÉNYEKÉRT a vezetők, tagok következetesen dolgoznak. Pazsitka István, a tsz pártalapszervezetének tit­kára mondta el, hogy a poli­tikai munka is megélénkült. Fiatal tagok léptek az alap- szervezetbe, megindítják a munkaversenyt is. Fokozzák az emberekben a tulajdonosi felelősséget. Ezzel segítik elő, hogy minden termelési ága­zatban maradéktalanul elvé­gezzék a munkát. Hogy ér­demes lelkiismeretesen dol­gozni, erről a tagok az évek során meggyőződhettek. Né­hány évvel azelőtt, 1965-ben, a munkaegység érteke 21 fo­rint volt 1970-ben pedig 71 forint 45 fillér. Erre az esz­tendőre 75 forint 41 fillért szavaztak meg. Eddig amit el­határoztak, megvalósították. Most is sikerülhet, csak be­csületesen meg kell érte dol­gozni. Keszegen a vezetőség és tagok többsége között eb­ben teljes az egyetértés. Bobál Gyula Kiváló igazgatóság Előléptetések, j ulai inak A múlt évi eredményes munkájáért a Budapest-Vi- déki Postaigazgatóság el­nyerte a Kiváló Igazgatóság címet. A kitüntetést a hét elején adták át az igaz­gatóság vezetőinek Buda­pesten, a postaigazgatóság kultúrtermében megrende­zett ünnepi összejövetelen. Satalik János, a Postás­szakszervezet Központi Ve­zetőségének titkára méltatta a postaigazgatóság tevé­kenységét A kiváló okle­velet Tóth ülés, a posta ve­zérigazgatójának első he­lyettese adta át Nagy Bélá- nénak, az igazgatóság vezető­jének. Az ünnepi összejöve­teleken több dolgozó kapott soron kívüli előléptetést Ki­váló Dolgozó kitüntetést és pénzjutalmat. A Budapest- Vidéki Postaigazgatóságnál tevékenykedő szocialista bri­gádok ugyancsak pénzjuta­lomban részesültek. Félsizáz ember versenyben A Nógrádkövesidj Állami Gazdaságban a közelmúltban értékelték a Szocialista cím- ént küadő brigádok versenyét. A múlt évben hat közösség, a traifctorosok és szerelők, sertéstenyésztők és -háitelók, a tehenészek és csdbenevelők, tötbb iránt félszáz ember vál­lalta a tervefe túlteljesítését, a termelési költségek észre­vehető csökkenését. Mindezt fegyelmezett, jól szervezett munkával igyekeztek megva­lósítani. Az értékelésinél az is kiderült, hogy erőfeszítéseiket siker koronázta. A gazdaság vezetői 35 ezer forint jutal­mat osztottak szét a brigá­dok között. A traktorosok A gazdálkodás sikere Nóg- rádkövesden is jórészt a gé­peken múlik. Ezért volt fi­gyelemre méltó a tizennégy traktoros vállalása, hogy idő­ben és jó minőségben végez­nek el miniden munkát a föl­deken. Vállalásuknak megfe­lelően, takarékoskodtak az üzemanyaggal, s ez mintegy 200 ezer forintot jelentett a gazdaságnak. Munkájukat úgy végezték, hogy az elmúlt év­ben nem volt egyetlen olyan baleset sem, amely gondat­lanságból, figyelmetlenség­ből adódott volna. Nem maradtak el a trakto­ré októl a szerelők sem. Ti­zenöten vannak a gépmű­helyben és arra ügyelnek, hogy hiba nélkül, folyamato­san, jól dolgozzon vala­mennyi gép kinn a szántóföl­dekéin. Amikor a szükség úgy kívánta — tavaly aratáskor történt ez — maguk is gé­pekre ültek. Az alkatrész- hiány pótlására a brigád há­zilag készített alkatrészeket és ezzel jelentős költségmeg­takarítást ért el. A gazda- ssfeban. csaknem 3 millió fo­rintot terveztek különböző al­katrészek vásárlására. A sze­relők érdeme, hogy 700 ezer­rel kevesebbet költöttek el a pénzből. Gyarapodó jószágok Sokat és jól dolgoztak ta­valy az állattenyésztők is. A gazdaság több, mint 1600 hí­zott sertést értékesített és ebben jelentős része van a Szocialista címért küzdő acsai sertéshizlaló szocialista brigádnak. Hozzáértésük, sok éve® gyakorlatuk eredménye­képpen a jószágok gyorsab­ban gyarapodtak, mint ahogy tervezték. Így mintegy fél­millió forint megtakarítást értek el a termelési költsé­geknél. A csibenevelők és a tehe­nészek munkája nem volt ugyan zavartalan, de összes­ségében teljesítették vállalá­sukat. A csibenevelőben ta­valy egy kiló húst 3,05 kiló abrakból állítottak elő. Az idén ezt mindenképpen ala­csonyabbra szorítják. A te­henészek törekvései ugyan­csak figyelemre méltóak. A takarmányozás javításával, szakszerű gondozással pró­bálják növelni a tejterme­lést. Kihasználni a lehetőségeket A Szocialista címért küzdő brigádok fegyelmezetten, jól dolgoztak és igyekeztek gya­rapítani szakmai és politikai ismereteiket is. A gépműhely dolgozói közül négyen gép­járművezetői vizsgát tettek, mások egyéb szakmai tan­folyamokon tanultaik. A csi­behizlaló brigád tagjai rend­szeresen olvasták a szakmai és politikai lapokat és az ér­dekesebb témákat közösen beszélték meg. A traktorosok rendszeresen brigádértekez­letre jöttek össze, észrevéte­leiket, megjegyzéseiket a brigádnaplóba rögzítették. A társadalmi munka, egymás segítése, támogatása sem volt idegen a brigádtagokitól. Mindezek alapján határo­zott úgy a gazdaság verseny- bizottsága. hogy valamennyi brigádnak odaítéli a kitünte­tő Szocialista címet. Mint megállapították, a szocialista brigádok nagy segítséget ad­nak a gazdálkodási eredmé- nyék javításához. Tevékeny­ségükre, munkájukra a to­vábbiakban is számítanak a szakemberek. V. I.-ué Á szép munka R ecés vaslemez. Ez a padló. Súlyos vaskoriatok. Ezek mutatják a bejárható világot: Morajló, hatalmas gé­pek. Ezek diktálják az itt levők munkájának ritmusát. Nehéz vegyszer- ós olajszag a levegőben. Ezt lélegzik be műszak alatt. Gumicsizma. Ormótlan munkaruha. Hőség. A verítéket törlő kéz maszatos nyoma az arcon- Megszokott kép. Folvil- temhata a televízió képernyőjén, szerepelhet újságcikkekben, megörökíthető fényképen. Csak a részletek változnak. A recés vaslemez helyett töredezett, olajtól feketésre vált be­ton a padló. A vaskoriatok .helyett maguk a géipek szabják a közöttük járható keskeny utat, A részletek változnak, u lényeg azonos: élő s éltető üzem. Munka. Értéket teremtő emberi tevékenység. Ott, a vegyszer- és olajszagú levegő­ben, a harmadik ötéves terv legnagyobb szülöttének, a Du­nai Kőolajipari Vállalat oldószeres parafinmemtesátő üzemé­nek monaijió gépei mellett mondja ki .egy kölyökképű tech­nikus: „szép munka ez!” Frázis? Komolyan gondolta, mert h.iez’ annak érteiméibe, amit tesz, amit csinálnia kell. Pe­dig főnökei vannak, akik nem mindig kedvesek, akik uta- siteinialk. A' levegő nehéz, a munka piszkos. Mégis: szép munka. Mitől, miért szép a munka? Akikor is, ha piszkos? Ha nehéz? Marx mondta ki a •történelem új irányát is kirajzoló megállapítást: a munka emberi szükségletté. válik a jövő társadalmában, a szocializmusban. Illúzió lenne ma arról beszelni, hogy ez így van’? Már ma is varrnak — s nem is fehér holló két! — olyanok, akik számára az élei egyelt jelent a munkáival. Mert elégedettek vele, örömüket lelik benne, mert értelmét látják. Nyomon követhetik, miként épül be munkáljuk a miagy egészbe, miként válik annak szerves, só­ira többé el nem különíthető, alkotó részecskéjévé. Van. kö­zöttük kéftkezi munkás éppúgy, mint a szellem szerszámát alkotásra fölhasználó. Találni jármű lakatost, fúrómesteií. mérnököt, mindenféle foglalkozási ágiban, lelni; embert, aki hittel mondja: szép munka. Szép munkált csiak olyan ember vegekbe’;, aki a helyén van, aki úgy érzi, hogy amit ő csinál, s ahogyan csinálja, azt más és úgy nem tudja megtenni. Mégis: ritkán, s akikor sem eléggé alaposon figyelünk, adunk erre. A munka pszichológiája és szociológiája tudomány, ma már az. de ezt a tudományt csalás gazdasági-társadalmi alapok szo­cialista formája tudja igazán 3d bont akozta'.ni. A gazdasági- társadalmi alapok adottak, szocialisták Mégis: vannak, akik nem hisznek munkájukban, lenézik azt, mert rossznak, ér­telmetlennek, semmiféle örömet nem tartogacónak ítélik meg. Miért? Mert. látják, elég, ha összeütik a bútor eresztékeit, eldolgozni, enyvezni, «száradni hagyni nem kell. Elég. ha fölsfciccelik a vázlatot a papírra, hisz’ úgysem '.esz meg a ■kellő anyag, a mikron pontosságú megmunkáláshoz a szük­séges gépkapacitás. Ügy vélik: elég az, ha megmagyaráz­zák, miért silány az, ami silány. Elég? Kinek kell az ilyen munka? Kinek lehet elég? Embertelenebb, erkölcstelenebb, lealázöbb, mint az értelmetlen, a céltalan, a . ilány munka, nincsen. Szép munka — csúnya munka. Jó munka — rossz munlka. Egyszerű, iskolás pánhuzamoK. Pöttöm gyerekek íro­gatnak ilyeneket a füzetükbe szorgalmi feladatként.. Csöpp pnaclijuk szorítja a tollat, nyelvüket is kidugják szájukon a nagy dgykezetben, hogy — szépre sikerül jenek a betűk, egye­nesek legyenek a sorok. Szépre? Igen! Már a gyermekben, az alig nyíló tudatú emberpalántáiban megvan a szép mun­ka, az értelmes erőfeszítés iránti vágy, akarat, elszán,ás. mindaz, ami kényszerűből, muszájból nyögve végzettből mássá, örömet, elégedettséget adóvá változtatja a munkát. A homokvárnak is szépnek kell lennie, szépnek a babára varrt ruhának, a faragott vesszőnek, a mama névnapjára barkácsolt, ügyeskedett ajádáknak... Az ifjúvá, majd fel­nőtté serdült, érett emberből sem hiányoznak e tulajdonsá­gok, ám az ösztönnel kapcsolódó tudatot még sokszor csúf­fá teszi a közöny, a semmit nem tiszteiéi, az orra hegyéig sem láitó ostobasága. Mert ezek még a tiszta, könnyű mun­kát is nehézzé, rosszá torzíthatják, nemhogy az amúgy is nehezet. Eltorzíthatják, mert a legfontosabbat: az értelmét veszik éM A kapáló falat fölhúzó, esztergáló, tervezőaszitaimái dol­gozó ember rövid pihenői alatt mindig fölméri, mit tett, meddig jutott. Tekintete jólesően simít végig a nyomtól tisztult mövényearokon, a habarcs ölelte téglákon, az újat körvonalazó tusnyamofcon, ha tudja... Ha tudja, hogy nem marad ebek haamiincadjára a termés, nem döntik le a fa­lat, mert közben másít gondoltak vagy éppen valamit elfe­lejtettek, nem fuserálják el a tervét a kivitelezéskor.. . Ha tudja, hogy munkája valódi értéke és haszna szabja meg rangját, hitelét mások előtt, ha tisztáiban van azzal, hogy pontosan art; tette, amit tennie kellett, mert ezt várták tőle. Mészáros Ottó NÓGRÁD — 1971. április 30., péntek 3 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents