Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

Évszázados bor — százados dokumentumok Kulturális mozaik A költészet hete alkalmá­ból megnövekedeit/t a köl­csönzött verseskötetek száma a megyei Balassi Bálint Könyvtárban. Hiába kértük Váci Mihály verseit, mind a harminc „foglalt”. Bari Ká­roly verseiért is „sorba kell állni.” Már az olvasótermi példányt kellett kiadni Nagy László Arccal a tengernek cí­mű kötetéből is. A kölcsön­zők — gépiparisták — ugyan­is elmondták, hogy a baráti körük összejöveteléin olvassák fel egymásnak a verseket és megvitatják az alkotásokat. A kön vtár különben húsz Nagy László-kötet.tel rendel­kezik. A pataki József Attila út­törőcsapat eseményeiről igen gyakran beszámolunk olvasó­inknak. Most újabb levelet kaptunk tőlük. Trencsényi László csapatvezető megírta, hogy névadójuk születésnap­ján igen gazdag úttörőprog­ramot rendeztek. Délelőtt hasznosan yag -igy ű j t ési akció­ban vettek részt, a bevételt a nyári jubileumi táborozás­ra fordítják. Délután tartot­ták a szavaló versenyt, ame­lyen igén sok pajtás műkö­dött közire. A vetélkedő vé­gén adta át az iskolától bú­csúzó nyolcadikos Pingvin- őrs ajándékát a csapatnak: egy díszes kiállítású, saját kezűleg készített József At- tila-aXbumot. sár naponként a Petőfi-a dón közreadja a rádió is. Megyénkben első ízben ren­deznek kantátaestet Johann Sebastian Bach műveiből. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban április 24-én, szombaton este hét órai kezdettel meg­tartandó hangversenyen a Paraszitkantáta, valamint az 53. és a 159. számú kantáta hangzik fel. A koncert progr ramjában fellépnek: Für Éva (szoprán), Kerényi Mária (alt). Komódy Gerzspn (basz- szusi.) valamint a balassa­gyarmati vegyeskar, a Ba­lassagyarmati Állami Zeneis­kola Kamarazenekara, Krusch Katalin é$ Hermann János (continue). Vezényel Réti Zoltán. Hódít a Röpülj, páva) A népszerű verseny után egy­más után alakulnak meg a Röpülj páva-körök. Megyénk számos községében működnek már éneklő közösségiek. A Magyar Televízió is bemutat­ja a legjobban tevékenykedő csoportokat. Legutóbb a sós- hartyániak kaptak levelet a versenyt meghirdető Pest me­gyei Tanácstól, amelyben ér­tesítik őket, hogy számíta­nak a közreműködésükre. A Magyarországon működő Szlovák Szövetség után egyébként a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége is versenyt hirdet a Röpülj páva-mozgalom sike­reitől ösztönözve „Reicht brüderlich die Hand” cím­mel. Megyénkből Szendehely és Berkenye lakói érdekelteik a vetélkedőben. Véleményünk él ú ján tahink Bródy Sándor: A dada cí­mű színművét láttuk a Televí­zió szerda esti adásában, a Thália Színház előadáséban, Kazimir Károly rendezésében, jó szereposztásban. A század- forduló neves írója, novellis­tája, színműírója és publicis­tája a feltörekvő polgárság képviselője, egyik legnealisati- kiusalbb ábrázolója a növekvő városi életnek. Jövendő című múl hato't Bródy színművénél. Eisizitergélyos Cecilia Bolygó Kis Erzsébet alakiját árnyal­tan, egyszerű eszközökkel tet­te emlékezetessé, így a szín­háza est egyik élményévé vélt. A Riporter kerestetik elő­döntőiről egy későbbi alka­lommal szólunk részleteseb­ben. Az országszerte ismert, ba­lassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad újabb, igen szép feladat előtt áll. Mint ismeretes, a Szóljatok, szép szavak elnevezésű rádiós és televízió® vetélkedő megyei győzteseiként április 26—27— 28-án Egerben a területi dön­tőn veszi részt az együttes. Opus 25 című műsoruk, amely fejlődésünk 25 évét mutatja be, előreláthatólag Egerben, is nagy sikert arat. A területi vetélkedőn külön­ben Heves, Szabolcs, Borsod és Nógród legjobb irodalmi színpadai versenyeznek a to­vábbjutásért. A Szóljatok, szép szavaik című országos verseny területi döntődnek műsorát, amelyen az irodal­mi színpadok és amatőr szín­játszók vesznek részt —, va­hetüapja, amelyben szinte ko­ra egész haladó irodalmát fel­sorakoztatta, ha nem is jutott el a forradalmiságdg, kemény bírálója volt a társadalom visszásságainak, így a Nyugat egyik elődjének 'is tekinthető. Az író jelentős drámája volt A dada, A tanítónő és A me­dikus. A dada (1902) a nimestelen- ség, a nyomor, a kiszolgálta­tottság lazító feltárása, főhő­se Bolygó Kis Erzsébet ma­radandó figura, akire sokáig emlékezünk. A szinte még gyerek: Lányt szülei pesti dadá­nak adják, ahol Bolygó Kis Erzsébet tiszta embersége szinte emberfeletti küzdelmet vív a korabeli züllésé tő pol­gári környezetben. Kazimir Károly rendezői munkáját dicséret illeti, a kar szerepeltetése kissé seokatla­A mai program érdekesnek ígérkezik. 17.55-kor A szocia­lista demokráciáiról sízóló so­rozat következő adására kerül sor, Demokratizmus a hétköz­napokon címmel, Paasgaii Im­re dr. vezetésével. A Zenei Figyelő, a Tv zenei újságja — többi között Bartókra, Sztra- vinszkdjre emlékezik. Ma este emlékezünk egyébként Zalka Máté születéséinek 75. évfor­dulójára is. Ez alkalomból sugározzák az Egy bolygó nem tér vissza című dokumentum­filmet Zalka Mátéról, s az Almák című Zalika-naveLlát Bodor Tibor adja elő. A Pén­tek esti bemutató örsi Ferenc: Áraidat című tévéjátékát nyújtja, ezt követi a Telitalá­lat! Ez a nap tehát rendkívül gazdagnak ígérkezik. fie) 4«. Pilsudszky úti villája az ostrom idején már valóságos menedékház volt. A szobáikat átforgatta. Ágyakat, szembe­fordított foteleket, rögtönzött maitxiacheverőket zsúfolt össze bennük. Óvóhelyét is ügy épí­tette meg, színházi széksorok­kal rendezve be a bányafa • boltozató betonitermet, hogy minél több ember eeorulhas- bom össze benne. S ahogy zárult a gyűrű Bu­dapest körül, úgy népesedett be a Bajor-villa, föld fölött, föld alatt: kibomlbáaatt csalá­dok jöttek, ismerős szomszé­dok és távolabb lakó ismeret­iének; a fél Mártomibegy- és Orbánhegy-alja itt talált me­nedéket. A tél hideg vett. A kertet hó borította. Germán egy tél eleji délután mégiscsak elmegy hazulról. AZt mondja, a svéd mentesség se ér már semmit, végképp be keli vonulnia muinkasizoiigá- latra. Annak rendje-módja szerint, vastagon felöltözik a nagy útra: a vüharkaibé'tt sí- bakamcs, dupla pulóverek és sálak expsdíeiós pánoéljóöa. Gizi egy hátizsákba segít be­lenyom kod ni a legszüksége­sebb holmikat. A ház részvét­tel állja körül az útra készü­lőit. Ki tudja, látják-e még? Gizi sír. Aztán Germán bú­csút vesz mindenkitől, s túl­zót fürgeséggel leszalad a lépcsőn, szinte kiszakítva ma­gát e szívhasogató pillanatok­ból. Gizi utána szól, hogy va­lamit itthon felejtett. S már fut is hozzá. Lenn, a íölásatt kert alján, még utoljára meg­csókolják egymást. A játék tökéletes. Germán ugyanis az éj sötét­jében hazalop ódzik. Gizi a hall ajtajában várja, s felkísé­ri a manzárdszobáíba. Ott készítették ellő a rejtekhelyét. Ha a mandzárd falba épített ruhásszekrénynek hátát félre­húzzák, kis kamra nyílik meg » szekrény mögött. Ezt a zu­got a személyzet sem ismeri. S az üldözött férj még három hónapon, át ebbe a lélekvesztő térbe menekül majd, ha zör­getnek az ajtón. A nyitások pár nap műivel meg is tartják az első házku­tatást. Germánt és Vajda Ödönt keresik, Viajda akkor egy pesti dltakkonégtóirníba» bujkál. A gSppteatólyos MBBrrft- ményt talán a xnűwésznő inán­rés-reverendós férfi. Karján Árpád-sávos kamszalag, kezé­ben revolver. Nagy mozdulat­lan szeme van, de mintha nem is lenne; mintha szem­gödrében, e vak üregben feke­tén sunyítana a gyűlölet. A nyilasok őrt állítanak a kapu­ban, a lakókat 1 ezavarják az óvóhelyre és módszeresen föl- fograitják a villát. Vajda Ödönné és fia, Miklós épp a házkutatás kezdetén érkezik haza Pestről. Okét is bepa­rancsolják a pincébe. Miklós­nak még van annyi lélekereje, hogy kézitáskáját, teletömve az apjától hozott szennyes- nemükkel, a pad alá vágja. Gizi Kun pátert tartja szó­val. Közben a csizmák már a mand-zórdba vezető falépcső­kön kopognak. Gizi a házkutatás ideje alatt eűjátazik, vagy tíz külön­féle szerepet; most sértett vánűmő, majd elhagyott hit­ves, hisztériás színésznő, be­folyásos nagyasszonya először a sértettet adja: „Mit keres­nék itt?’' aztán a maglepő- dőtt: „Fogalmam sincs, hol le­het Germán? Az a csirkefogó megszökött tőlem! Elhagyott!!”, majd a fefháborodottat: „Hogy beszél velem? Kikérem ma­gamnak!”, később a gyenge idegzetűt: „Kérem kímélje­nek—” — míg végül maga: ktaáHjwiQi tartását veszi fel. A küvőjt szemű «te mo­solyogni próbál. Suhaneaii azonban nem talál ják a ke­resett személyeket. Ezért, hogy mégse távozzanak zsák­mány nélkül, Vajdánét és fiát hurcolják eh Á tízenbárom éves Miklós másfél napot a Városmajor utcai nyílasházban tóit. Innen még sémid se távozott sértet­lenül. De Miklósban Gizi el­tfi „tiszteletből*', maga Kun páter Tseaetó sfaapulá­4 NÓGRÁD - 1971. április 23., péntek Kossuth-kultusz Sámsonházán A tizenötödik század óta végigkísérhető Sámsonháza története. 1439-ben a króni­kákból ismert Tari Lőrinc fia, Rupert lett a birtokosa. De a község nyilvánvalóan még korábban keletkezett, erre utal neve is. Sámson ugyanis II. Béla idején élő főúr volt, aki 1132-ben „Bo- rics trónkövetelő” mellé sze­gődött. A község nevezetessé­gei közé tartozik a közelben épült Fehérkő-vár, amelynek hegyoldalában mam-mut­csontot találtak, ami a Nem­zeti Múzeum tulajdona. 1808. május 30-án az egész község leégett: porrá lett az iskola, a templom, a parókia, s az ér­tékes iratok is ott vesztek, amelyek hírt hagyhattak vol­na az érdekes történelmi múltról. Mai nevezetessége, hogy szlovák lakossága hűségesen őrzi anyanyelvét, hagyomá­nyait, amihez a munkás-pa­raszt kormány minden támo­gatást megad. Kétnyelvű fel­iratok, az iskolában a ma­gyar mellett szlovák nyelvű tanítás és sok egyéb tény ta­núskodik a támogatás mellett. Érdekes azonban, hogy ez a szlovák nyelvű sziget nem maradt elzárva a korszerű po­litikai áramlatoktól. Már 1848-ban is a szabadságharc egyik bázisának számított Nógrád megyében. Erről ta­núskodnak az evangélikus egyház helyi hivatalában őr­zött iratok is. it'ÍA /k * te iiiAÍJt. uitt+4 •í* fnjo-n.átlZA.n ,V .ííVWMftwIliiül cUíhftej. <d/í* ffyu/ .7, IfAti- /ml intfyt/a&v-n. .Äj/'/tyjA' „ fi ifcóltto; -u* f/hntuU i\1,1 «/***•« x*vfrÄ’Ät,,, «­'•it/y«« J/tkxcCnl pczllLt** vváur+iyci* i. ó-W/Lai* juA/-<\>r\cJL 6 t/Z rr\At tit X. . eL'Zalf/yoiín-t 4t. minit-M* «íe/cérn c/Cy* ?{ a meMny</ u &v ixyCn*c.\xyéí'ftV* tinm-n Körönt. icJuÍíhIk.Íí.'*. <rtU<.q^rn&A- *J *f**~*f-* 5 Ml! A* esujon* ÁwcÁsrttÁ .tfyAÁxi H millO* ***• J-C »• C<KJt-< ifi- i _ j x a,*-iéA , .. ~S> Kossuth levelének fotókópiája, amelyben száz esztendeje el­vállalta a felügyelőséget a sámsonháziak felkérésére Így például a szabadság- harc leverése után Wladár Sámuel lelkészt, esperest vas­ra verve vitték Pásztora, ki­hallgatásra, Haynau ott ga­rázdálkodó parancsnoka elé. A lelkészi teendőket fia, Wla­dár János vette át tőle, aki nemcsak a hivatalt, hanem a szlovák származású apa ku­ruc magatartását is örökölte. Minden jel arra mutat, hogy a sámsonháziak nem nyugod­tak bele a szabadságharc bu­kásába és egyáltalán nem tá­mogatták a kiegyezés tervét. Kurucságuknak számos tanú- jelét adták. boesálíttő tektntete tartja a re­ményit:, sőt a szabadulás biz­tos tudatát is: „mert tudtam, hogy el fog jönni, hogy nem hagyhat cserben'. Soha senkit sem hagyott cserben, aki szá­mított rá, ezt hangoztatta is, hivatásának tartotta, és gya­korolta, amíg csak élit.” És va­lóban: másfél nap múlva, ké­ső éjjel, egyezercsak nyílik az ajtó, s belép rajta ő; de mint egy királynő bilincsbe vert hívei közé; mögötte a hatalmas svéd követ, kétol­dalt a falhoz szorított arcú nyilasok; belép, magas, tünte­tő és kegyosztó fej'tartással, feldúltan és gőgösen — s Vaj­da Miklóst szabadon engedik. Csak később vallotta be: „Ha tudnátok, hogy mennyi­re féltem!.. Éppen e napokban van száz esztendeje, hogy megérkezett Sámsonházára Kossuth Lajos levele, amelyben turini szám­űzetésében elvállalja az egy­házközség kérésére a világi felügyelőséget. Ez önmagában lehetne szűk, egyházat érintő gesztus, csakhogy a sámson­háziak nem tiszteletbeli tag­nak választották, hanem va­lóságosnak, mint akik Kossuth visszatérését, erre való jogo­sultságát teljes mértékben el­ismerik. Másik két évforduló csak megerősíti ezt a feltevést. Az egyik a felkérő levél és az a gesztus, hogy az 1871-ben épült új sámsonházi templom berendezéséül Wladár János megvásárolta a fővárosi, De­ák téri evangélikus templom oltár- és keresztelő berende­zését, minthogy ez előtt az oltár előtt keresztelték meg Kossuth valamennyi gyerme­két. A másik ilyen évforduló tavalyra esett. Akkor ugyanis a sámsonházi templom falán egy megjelölt helyet kibon­tottak. A templom avatásakor (1870-ben) ugyanis a falmé­lyedésben iratokat, pénzeket és egy kis üveg bort helyez­tek el és falaztak be. Száz év után, tavaly került sor az ódon emlékek kivételére. Az iratokon a templomépítés kö­rülményei mellett a község teljes lakosságának névsora olvasható volt, felekezeti kü­lönbség nélkül. S ami fő: Wladár János lelkész űr 1870­ben is 1848-as dátumozása ezüst pénzeket rakott el a fal­ban. Érdemes kijegyezni a száz­éves iratokból, hogy • mennyi anyagot használtak föl a templomépltéshez: „Szüksé­geltetett hozzá: 500 öl kő, 190 ezer tégla, 2 ezer kila mész, 21 ezer kila homok, 8 ezer akó víz a mész oltáshoz és malterhez, 68 mázsa vas, a tégla és mész helyben égette- tett, mihez a sámsonházi egy­háziak 60 öl fával járultak, a többi vétetett. Hosszabb fu­varral Losonczra, Gyarmatra, Sápra, Zaluzsányba minden fuvarral bíró 12 szer szolgált összvesen 720 hosszú utat té­vén. Kézi munkás napszám­ban minden család 72 napot szolgált, a templom helyisé­geinek planírozása mellett 600 köböl föld elhordatott.” Az értékes és érdekes ira­tokat az Országos Levéltár restaurálta és nyilvántartásba vette. Ezentúl levegős helyen kell őrizni és újabb száz év­re csak az iratok tartósított fotókópiáit malterozzák be a falba. Bort is jobbat és töb­bet tesznek el, mint az elő­dök, sőt vegyészt kérnek föl az üveg fertőtlenítésére és a lezárás ellenőrzésére. A száz­éves borosüveg dugója és vi­aszpecsétje ugyanis elporladt és a százéves vörös bor sava­nyúnak bizonyult, mint az ecet. Lakos György Az első élet jeleket keressük, az első mozdulást. Minit ami­kor egy tetszhalott megmoz­dítja a karját. Sovány, fejkendős nő áll a pesti Duna-parton, a ponton­híd előtt. 1945 február eleje vám. De a dátumot nem jelzi naptár. Az emberek egyelőre még az ujjúkon, számolgatják a napokat. A nő mellett Rembnandt- sapkás férfi, rövid ibáránytoőr bekecsben, ö is nagyon so­vány, aircát mintha kiverte volna a rozsda. A parton állók Budára akar­nak átkelni. Egyik világrész­ből a másikba. De Buda a járvány miatt ve&ztegzár alatt van. Egyelőre a pontonhíd sem működik. Egy katonai roosó viszi át őket a túlpart­ra. A fejkendős nő és a Rem- bramri-sapkás férfi félnap alatt jut el a Duna-pantról, a Déli pályaudvar föllépett sínéin ke­resztül, a Királyhágó-téren át a Pilsudszky utcáig. ("Folytatjuk) MAB m KOSSUTH RÁDIÓ; *.00: Hírek. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 8.54: Puszták, népe. V. résiz. — 9.14: Hallgassuk együtt. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: A magyar nyelv hete. i— 10.45: A Csehszlo­vák Néphadsereg központi fú- vószenekara játszik. 10.59; Lottó. — 11.00: Láthatatlan mozgások a légkörben. Dr. Aujesaky László írása. — 11.09: Zenekari muzsi­ka. — .11.39: A kőkútnál. Zalka Máté elbeszélésének; rádióválto­zata. —- 12.20: Ki nyer ma? —* 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Egy név a jelö­lőlistáról. Riport. — 14.00: Tu­dod-e? A Gyermekrádió műsora. — 14.25: Iskolarádió. — 15.10: Kó­ruspódium. — 15.22: Három Vi- valdl-hegedűverseny. — 16.00: A Világgazdaság hírei. — 16.05: Val­lomások a művészetről. — 17.05: Külpolitikai Figyelő. — 17.20: Komlóssy Erzsébet énekel. — 17.35: Mikro fórum. — 17.50: Igor S zt r a vinszkijre emlékezünk. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A kon- zervmes-ter vasárnapja. Rádió­dráma. — 20.25: Nóta- és népdal­est. — 21.22: Berlini slágerekből. — 22.20: VI ad írni Horowitz zon­gorázik. — 22.47: Eg és Föld. u- Nagy László drámai költeménye. — 23.13: Térkép hangjegyekből. . . — 0.10=0.25; Csembaiómuvek. Oson PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bach mű­veiből. — 8.50: Időszerű nemzet­közi kérdések. — 9.00—10.00: Ezer- egy délelőtt. . . — 10.00: A zene hullámhosszán. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Figaro házas­sága. Részietek Mozart operájá­ból. — 13.45: Időjárás- és vízál­lásjelentés. — 14.00—18.00: Kettő­től hatig. — 18.10: Riporter 'ke­restetik. — 19.10: Üj könyvek. 19.13: Színes népi muzsika, —* 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Nathan Milstein hegedül. — 20.40: Az ötéves terv programjából. — 20.55: Bellini; Norma. Kétfelvo- násos opera. — 24.00—0.10: Hírek. TELEVÍZIÓ: 8.25-42.20: Iskola- tévé. — 14.00—16.10: Iskolatévé. — 17.25: A szocialista demokráciá­ról. — 17.55: Zenei Figyelő. — 18.35: Reklám. — 18.45: Esti me­se. — 18.55: Zalka Máté születé­sének 75. évfordulóján. — 20.00: örsi Ferenc: Áradat. Tévéjáték. —. 20.50: Telitalálat! — 22.00: Tv- híradó 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 10.05: Da­lok. — 10.30: Kockázat. — 14.50: If­júsági labdarúgótorna. — 19.00: és 211.41: Tv-híradó. — 30.35: Tör­téneteit egy jobb társaságból. Sorozat. — 21.05: Látogatás % Semafnr Színházban. — 22.10S Brassói popzenei fesztivál.

Next

/
Thumbnails
Contents