Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

fi kollelcfiíiv szerződés és a fiatalok Papírból nem lebet Öntők csalogatása Homokhegyek és öntőszek- rónyek között találkoztam Wéjvár Lajos oktatóval. Fa­rn,in. tát emelt ki a tormából, mikor megszólítottam. Megle­pődött, hogy egy fehér imgies, nyakkend ős ember köszön rá: a fekete homokdombok, a szálló por közepette szokatlan ez. Nem piperkőc szakma Betessékelt a pihenőbe. Azt mondta: — Ott legalább ké­nyelmesebben jegyzetelhet. — Az öntés nem tartozik a legtisztább szakmák közé — kezdte, s bizonyításul fel­emelte portól duzzadt két kezét. — Ezért is kerülnék el bennünket a fiatalok. Meg ta­lán azért, mert náncsenék tisztában a mi mesterségünk­kel. Az az igazság, nincs ezen takangaitni való, hogy a nehéz szakmák közé tartozik a mun­kánk. Kézi erővel végezzük a formázást. Csak a fejünk fe­lett csúszkáló daru segít és a légidöngölő. Nyolc órán ke­resztül A'esszünk igénybe erőnket, de mégsem ólyam megerőltető, hogy ne bírnánk ki. Valamikor úgy jellemezték, hogy az önitésizet a szobrászat egyik mellékága. Itt is anyag­gal, homiókkal dolgoznak, csak nem emlberd alakokat formálnak, hanem gépalkatré­szeket. Megállna a termelés, ha egy-egy darab nem készül­ne el időre. Ez a munka pre­cizitást kíván, odaadást. E nélkül fabatkát sem ér az itteni tevékenység. ■ A csarnokba jó időben be­süt a nap. Az itt dolgozók ezt nem nagyon élvezik. Csupán árnyékuk mutatja a sugara­kat. Itt nem lehet hasat süt­etni: dolgozni kell. A tizenévesek kincsestára Ülünk egymással szemben. Wejvár Lajos az íróasztal mö­gé ültetett, néki a lóca is megteszi. Harmincegy dolgos év megtanította: első a mun­ka, s csak azután jöhet a ké­nyelem. Együtt keressük az okokat, miért elégtelen az utánpótlás. De egyáltalán: mi­lyen emberekre van itt szük­ség? ivr , , — Az jöjjön ide, aki akar is Nem banta meg dolgozni. Különben elszégyéllli gyárlátogatás hívta fel figyel­mét az öntészetre. Megtetszett, s ide is jött. — Érzem, hogy 1 most már tudok teljesíteni — mondta határozottan, büszke bizton­sággal. S ebben a megnytüvá- niulásban volt valami oktató hang is. Mert mit ér a felhí­vás (Jelentkezz önitőtanuló- nak!), ha a tizennégy éves, ál­talános iskolát végző gyerek nem látja, hogy mire siaölat- jók! Papírral nem lehet szak­mát választani: élő, eleven va­lóság kell az egy életre szóló döntésekhez. magát a többiek hajtásától. Normában dolgozunk, s ezért a kereseti lehetőség is más. Tudja mennyit keres nálunk egy harmadéves tanuló a má­sodik félévben? Megkapja az 1400 forintot is. Becsületére legyen mondva: meg is dolgo­zik érte. Itt az elvégzett mun­ka számít, nem a hangosko- dás. Akármelyik üzemiben, járok, azonnal a munkaerő-vándor­lás kerül szóha. Itt sem ma­radhat el. Hiszen nem vélet­len: a fiatalok a könnyebb szakmák felé orientálódnak. Lassan a hagyományos, ám ltom oly fizikai erőt kívánó munkákra lasszóval kell fogni a tanulókat. Annak ellenére, hogy — mint oktatónk mond­ta— a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a vasöntödében a Katátok még jobban megtalál­ják a számításukat, mint az idősebbek. Mér ami a kezdést illeti. 1800—2000 forint tizen- ,hét éves korban már szép summa. Az öntőszakma komoly muszklikat rak a karókra. Maring János harmadéves ta­nuló be is hajtotta könyökben kiarját; hogy lássam az izmait. Nem megvetendő munka ez a mesterség. Eredetileg ugyan autószerelőnek készült, csak a Balogh Károly Tarról egy évig szerszámkészítő volt, az­tán került át az öntőkhöz. Nem bánta meg. O is az idén végez. A tarjám Vincae Ist­ván másodéves. Túljelentkezés volt az autószerelőknél. Azt kérte, írjanak be neki vala­mit. Az öntőkhöz irányították. Igaz, még nem szerette meg igazán a mesterséget. Az idő majd azt is meghozza. Vincze Pista azonban tovább is akar lépni: szeretné a gimnáziu­mot elvégezni. A kát harmadéves már sej­ti a szakma lónyeglét. A na­gyobb tudást majd az évek érlelik meg bennük. Mert itt minden forma új hozzáállást kíván. Aztán a szépség is megtalálható itt Maring Jan­csii mondta: — A homokiból kivenni a formát, az már az igazi! Arra kell vigyázni, hogy az élek meglegyenek. A kifej­téshez érzék kell. A festőnek színekre van szüksége, ne­künk a hibátlan, élekre. Míg a tanulókkal beszélget­tünk, Wejvár Lajos a csar­nokban dolgozott. Otthagyta a fehér inges, nyakkendős kró­nikást. Ügy érezte: elmondta a lényeget, s most mér a munkán van a sor. Tőle ta­nulnak példát tonáitváinyíaii. Molnár Zsolt Termelési hitel magánszemélyeknek ötödik esztendeje, 1985 óta ad az Országos Taka­rékpénztár mezőgazdasági termelési hitelt azoknak a magánszemélyeknek, akik mezőgazdasági művelésre al­kalmas iterülettel — háztáji, kert, udvar vagy gazdasági épülettel — rendelkeznék és azt növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel kívánják hasznosítani. Hitel vehető fel szőlő-, gyümölcsttelapítés- re és egyéb keresett mező­gazdasági termékek termesz­tésére, állattartás fejleszté­sére, 'takarmánybeszerzésre, gazdasági épületek felújítá­sára, valamint minden olyan cél megvalósítására, amelyek közvetve vagy közvetlenül segítik az említett területe­ken a mezőgazdasági terme­lés bővülését. A hitelt igénybe vehetik azok iSs akik mezőgazdasági nagyüzemmel, felvásárló vál­lalattól mezőgazdasági ter­mék termelésére szerződést kötöttek és a hitelt azért ve­szik fel. hogy állataik szá­mára a férőhelyeket bővít­sék, vagy az állatok, vala­mint a takarmány ellenér­tékét kiegyenlítsék. A mezőgazdasági termelési hitel felhasználása a gazdál­kodó lakosság részéről évről. évre növekszik. Amíg 1969- ben 39 860 mezőgazdasági Á megyei állategészség­ügyi állomás arról rendel­kezett, hogy szakosított ál­lattartó telepeken őrfülkéket kell létesíteni, valamint fe­hér . és fekete öltözőket. Gondoskodni kell arról is, hogy a telepre érkező jár­művek fertőtlenítő meden­cén haladjanak át és ezután fordulhassanak be az állat- tenyésztő telepekre. Gondos­kötasömt folyósított az OTP, addig 1970-bem már 45 4ö8-at. Ezzel együtt növekedett a folyósított kölcsönök össze­ge is, az 1969. évi 258,4 mil­lió forintról 1970-ben 340,4 millió forintra, A mezőgazdasági termelé­si hitetek fokozódó népszerű­sége a kölcsön segítségével elérhető gazdálkodási ered­mények mellett azoknak a kedvező feltéteteknek is tu­lajdonítható, mélyek mellett a takarékpénztár e kölcsön­fajtát a lakosságnak nyújtja. A mezőgazdasági hitel ősz- szege elérheti a 15 ezer fo­rintot, a visszafizetés ideje 5 éviig terjedhet, a kamat, évi 8 százalék. A termelési szerződést kötők további kedvezménye: a kölcsön 25—'50 ezer forintig terjed­het, azt a termelők havi, ne­gyedévi, évi (részetekben, vagy a termék ellenértéké­ből egy összegben fizethetik vissza. A háztáji gazdálkodást elősegítő mezőgazdasági köl­csön országszerte népszerű, de mégis a legtöbb hitelt Haidú, Szabolcs, Borsod és Bács megyében vették ed­dig igénybe. Tapasztalatok bizonyítják, hooy a mezőgaz­dasági. termelési hitellel jól "•'zdálkodnak a köte-mve- vők. kodni kall állatrakodóról is. Ahol ez nem rögzített, ott mozgatható rakodót kell al­kalmazni. A sertéstelepeken a boncolót el kell különíte­ni a szúróhelytől és itt csak a telepen, nevelt állatokat lehet levágni. A rendelke­zés más állategészségügyi intézkedéseket is előír, ame­lyeket az állatorvosok ellen­őriznek. Segített a MÉK Á szócsényi II. Rákóczi Tsz kertészete tavaly 400 ezer forinttal többet jöve- delxneizieitt a tervezettnél. Az idén ennél nagyobb bevétel­re számítanak már csak azért is, mert a primőrök termelését a Nó@rád megyei Értékesítő Központ 200 ezer forintos fejlesztési hitellel segítette. Ebből húsz alumí- niumfőíliiia-isátrat vásárolt a gazdaság, valamint olajtüze­lésű kályhákat a házak fű­téséhez és kerti traktort. A termelés már megkez­dődött a fóliasátrak alatt. Uborkát és paradicsomot ter­metetek, maid káposztát, retkeit, s a retek értékesítése után zöldpaprika kerül a sátrak alá. Lesz-e salgótarjáni szerep­lője Bacsó Péter legújabb filmjének? Nem indokolatlan a kérdési, hiszen a napokiban Lti jártak a MAFILM I-es stúdiójának munkatársai, hogy próbafelvételeket ké­szítsenek. Koza Dezső film­rendező-asszisztenssel beszél­gettünk : — Érdekes témán dolgozunk Bacsó Péterrel. Egy nagy gyárnál játszódó hataíipá harc, s az ebből származó bonyodalmak adják a téma Lényegét — mondta Koza De­zső. — Bacsó Péter szívesen dolgozik együtt amatőr szí­nészekkel, ezért is jöttünk most ide. — Honnan ismerik a Ko­hász Művelődési Központ színjátszóit? — Stúdiónk figyelemmel kíséri az amatőrök munkáját, s amikor egy-egy filmnél szükségünk van szereplőkre, felkeressük őket. Ez esetben munkésszínjátszőkra van Szerződésük megújítására, módosítására készülnek a vál­lalatoknál a gazdasági veze­tők, a szakszervezetek. Mi­előtt azonban a kollektív szerződés végére odakerülnek a véglegesítő aláírások, sok minden történik a vállalat­nál: véleményeket, javaslato­kat kémek a dolgozóktól, szé­les körű vitára bocsátják az első olvasásra összeállított szerződést. Két vállalathoz látogattunk el, hogy megtudjuk: miként vesz részt a kollektív szerző­dés előkészítésében a KISZ. Balasagyarmaton az Ipoly- bútorgyárat kerestük fel. A beszélgetésen Ótott Pál sze­mélyzeti osztályvezető és Ká- csor Lajos KISZ-titkár vett részt. Ütött P.: — Sajátos helyzet alakult ki nálunk, hiszen a dolgozóknak mintegy 75 szá­zaléka fiatal. így aztán —bár a KISZ nem köt külön kol­lektív szerződést — a fiata­loknak olyan nagy a részük a szerződés előkészítésében, hogy végső soron maguk és maguknak csinálják a szerző­dést. Kácsor L.: — Márciusban vezetőségi ülést tartott a KISZ-alapszervezet, s ezen a fő téma, a kollektív szerződés volt. Az előkészítés első lépé­seként pontokba foglaltuk: mi mindent kérnénk a szerződés­ben megfogalmazni. Az egyik pont például a különféle vál­lalati hozzájárulások tervezé­se, a KISZ anyagi támogatá­sa. A részesedési alap száza­lékában határoztuk meg a kért támogatást, 0,4—0,5 szá­zalékban — ez minimum évi ötezer forintot tesz ki. Ótott P.r — Külön téma-" ként szerepel a lakás. A fia­talok legnagyobb gondja ná­lunk is ez. A vállalat évi 50 ezer forintot fordít kamat­mentes lakásépítési kölcsönre. A kölcsönigénylők elbírálásá­nál előnyös helyzetben van a fiatal dolgozó. Megbecsüljük a törzs gárdatagokat, de nem ez az egyedüli szempont, amit ilyenkor figyelembe veszünk. Végül is a fiatal dolgozónak nem lehet „bűnéül” felróni, hogy még nem volt „ideje” a törzs gárdatagságot megszerez­ni. Éppen ellenkezőleg: a la­káshoz jutás megkönnyítésé - vei igyekszünk a fiatalt a vállalatnál marasztalni. Kácsor L.: — Szó került a továbbtanulásról is. Fokozot­tan segíteni kell a fiatalokat az általános műveltség és az egyre alaposabb szaktudás megszerzésében. Itt aztán a legkülönfélébb formák szere­pelhetnek: szerződéskötés a levelező hallgatókkal, felsőis­kolások ösztöndíjjal való tá­mogatása, stb. Egyébként a vállalat segítőkészségének’ egyik jele, hogy az utóbbi öt esztendőben a továbbtanulók­szulkség. Negyven és ötvenöt év közötti férfiisaínészeket válogatunk. Mivel tudjuk, hogy a „Petőfi” színjátszó szakosztálynál számos jó ké­pességű amatőr színész szere­pel, nagy reményekkel ér­keztünk. — Mikor kezdik a forga­tást? — Jelenleg még nagyon a munka elején vagyunk de májusiban szeretnénk meg­kezdeni. A filmfelvételeket valamelyik fővárosi nagy gyárban forgatjuk. S ha a most lefényképezett szerep­lők közül valaki megfelel a rendező elképzeléseinek, a forgatás során partnerünk tesz. — Van már címe a film­nek? — Igen. „Valami szép”. Remélj ük nemcsak valami szép, hanem jó és érdekes is lesz az új film. P. T. nak mindössze 5 százaléka volt „lenti” kezdeményezés, a többit a vállalat „agitálta”. Ótott P.: — Külön foglal­koztunk az ipari tanulókkal, bár ezen a téren kevés alka­lom kínálkozik számunkra. Mindenesetre „megfogalma­zunk” a kollektív szerződésbe olyan lehetőségeket is, ame­lyek közvetlenül a fiatal szak­munkástanulókat érintik. Kácsor L.: — A vállalat béren kívüli juttatásai meg­lehetősen magasak. Szép ősz- szegek állnak rendelkezésre a fiatal házasok, a házasulan­dók segítségére. Élünk is ve­le! A kollektív szerződést elő­készítő megbeszéléseken eddig négy alkalommal vett részt a KISZ. Az Ipoly-bútorgyárban nem kéretik magukat a fiata­lok: megragadják a lehetősé­gek, s hangot adnak kéréseik­nek, javaslataiknak; elmond­ják véleményüket. A 20 éves gyár anyagi lehetőségei a jö­vőben várhatóan tovább emelkednek majd, a „tehet­ség” bővülésével azonban mindenkor lépést tart a fia­talok, a KISZ támogatásának mértéke is. Kácsor L.: — Május első felében első olvasásra elké­szül a kollektív szerződés. Ekkor tájékoztatjuk a tag­gyűlést, majd kisebb csopor­tokban, brigádonként vitatják meg a témát. A termelési ta­nácskozáson ismét hallatja majd szavát a KISZ. Az Ipoly-bútorgyár fiatal­jainak közreműködése példa­szerű. Arra törekszenek, hogy a kollektív szerződésben a fiatal dolgozók együttes véle­ménye tükröződjék^ Á MÁV balassagyarmati vonalfőnöksége területén hosszú ideig még a múlt rendszerből származó gázvi- lágí'tású kéttengelyes, fapa­dos kocsik közlekedtek. Eze­ket az elmúlt évtizedben bőrülését;, v illan yvi 1 ágítású, azonban, ugyancsak kétten­gelyes vasúti kocsik váltot­ták fel, amelyek a korábbi­aknál ugyan jobbak voltak, de nem sok kényelmet szol­gáltak. A MÁV vezetői az Kevésbé sokoldalúnak és aktívnak találtuk a tolmácsi Erdőkémia fiataljainak közre­működését a kollektív szerző­dés előkészítésében. Novák József szb-titkárral és Gonda József KISZ-titkárral beszél­gettünk. Novák J.: — A tervezetben helyet kap a KISZ javaslatá­ra, a lakásépítkezésre nyúj­tandó kamatmentes kölcsön. Évi 100 ezer forintra gondol­tunk. Govda J.: — Javasolni fog­juk azt is, hogy a kamat­mentes kölcsönből esetenként bizonyos összeg visszafizeté­sét engedje el a vállalat. Az Erdőkémia KlSZ-tagsá- gának nagy része a karban­tartó műhelyben dolgozik, itt mondták el a fiatalok; ki mit javasol. Gonda J:: — A társadalmi munkáért évi 3 ezer forint jön be. Ez egy-egy kirándu­lásra elég, többre azonban nemigen futja. Javasolni fog­juk, hogy‘vegyék be a kol­lektív szerződés tervezetébe a KISZ fokozottabb anyagi tá­mogatását. Az eddigi gyakor­lat szerint az innen tovább­tanuló fiatalokkal nem köt­nek tanulmányi szerződést. Ezt nem tartjuk helyesnek, az eddigi gyakorlat módosí­tását javasoljuk a tervezet összeállításakor. Ügy tűnt, a tolmácsi fiata­lok kissé bizonytalankodnak, elgondolásaikat kevésbé hatá­rozottan hangoztatják. De Tolmácson is, másutt is, ja­vában tart még a kollektív szerződés előkészítése, még nem „csúsztak le” a fiatalok semmiről. Szondi Márta idén. év elején már jól vi­lágítható, korszerű, kényel­mes kocsikat állítottak for­galomba. Ezek a négytenge­lyes kocsik jól fűlhetek. és az igényeknek mindenben megfelelnek. Most újaibbfej­lesztés kezdődött. Április 19-én hozzáláttak a Szügy— Balassagyarmat közti gyen­ge felépítményű vonalsza­kasz átépítéséhez, ami lehe­tővé teszi a vonatok utazási sebességének növelését is. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Munkásszínészeke t keresnek Kinczel Géza (Salgótarján): Háztáji fuvar című fényké­pére a zsűri 5 pontot adott NÚCRÁD — 1971. április 23., péntek 5 illatéoészségüoyi intézkedések Kulturáltabb közlekedés 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents