Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Sürgős intézkedést Ránk, emberekre vigyáz Az ember falun és városon tett ügyeletet. Szorgalmas, egyaránt találkozik olyan ügyes dolgozónak ismeri min- plakáttal, mely a következő denki. Ilyenkor le kell neki feliratot tartalmazza: „Aki mindenről mondani. Mivel vért ad, életet ad!” És mivel emberek életéről van szó, na- a vér az emberi szervezet gyón pontosan kell a vért'ke- egyik alkotórésze, folyékony zelni, a vércsoportot megha- szövet, így nagyon lényeges az tározni. Ha az órában valamiegész vérraktározási, mégha- lyen szerkezet elromlik az tározási művelet. A véradó- órás kijavítja és a selejtet elA minap hivatalos kiküldetésből hazatérőben Nóg- rádgárdonyba tértünk be, az egyik munkatársunk hozzátartozójának meglátogatására. életet de Mintegy félórás ott-tartóz- probléma botlás alatt olyan dolgot tapasztaltam, amit úgy gondolom, feltétlenül közüggyé kell — A szombat éjszaka na- tenni. gyón jól telt és vasárnap éj- „ .... _ ./ j el is csak egyszer költöttek Szocialista államunk í _ fel az intenzív therápiáról - .^tűdéit - milliarfomondja Sárika. kat kolt “ .or.?za? ganak egeszsegugyi ellatasaA jó munkához hadd kíván- ra. A mélységesen hpmánus, tettek volna meg szerencsére ilyen nem volt . ban éppen ezért állandó ügye- dobja. Ezt viszont emberek- junk nek; m; js sikeres állam- emberekről való gondoskodás lűf ovüTrcűrtoci Írói nőm lahof mon+o«rií - .. . __* „ —1- n.n‘ l et szükséges. kel nem lehet megtenni, mert vizsgát í a társadalomnak mindenkire Szombaton es vasárnap a szüksége van. És míg mi alud- megyei kórházban Sárika tar- tunk, az ő segítségével menl,autós Jeremiás asszisztens sajnos, sok esetben nem éri el célját. Vannak „illetékesek”, akik nem megfelelő módon foglalkoznak a felvetett problémákkal, és így Tenni kell valamit Hosszú ideje húzódik mái1 a munkásokat szállító és a rae- Szarvasgede és Palotás közöt- netrendszerinti autóbuszok veti út építése. Ügy tudom, hogy zetését, éppen az út tarthatat- ezzed a témával egyszer már lan állapota miatt, a NÖGRÄD is foglalkozott, — Ígérték ugyan már az út ja- sajnos, eredmény nélkül, vitását, az ígéret sajnos, csak Elhagyatott autóbusz Egy elhagyatott IKARUS autóbusz vesztegel már hosszú natönkreteszik mindet, amit tudnánk, miféle emberekről az emberért tesz államunk. A Nógrádgárdonyi Tüdőbe' teg-gondozó Szanatórium a: közforgalmi úttól mintegy 25—30 méterre fekszik. Ez az út eredetileg portalanítva volt, de most szinte földút- nak látszik, a mezőgazdasági podc óta Karancsalja belterüte- gépek áUal ráhordott sáros ____, _________ ______ tón- A kutva sem toröd!k vele‘ föld miatt. Így, amikor száraz-. M ost, a választásokat meg- puszta szó maradt Az útépí- "áer® . .syeJ°ke^.. jatszai'ak időben gépkocsi, vagy traktor __r. 1J.__I__ puszta szó maraat. az utepi időnként bujocskút körülötte. Az „«„foil,« e lőző jelölő gyűlésién tők dolgoztak is Palotás köz- Szarvasgedén csakúgy, mint gég belterületén, de elvonul- Palotáson téma volt a két köz- tak, a két község között csak séget összekötő háromkilo- szemrevételezték az utat, de méteres útszakasz megépítése, nem nyúltak hozzá. iUetve feiújítása, amit a vá- Tudjuk, h pénz kérdése lasztok mar nemcsak kertek, * a munkälat j*, most itt ., hanem több helyen tek is. követeljó idő, sürgősen hozzá kellene időnként bújócskát körülötte. Az halad az úton, sűrű porfelhő ebeik harmincadján heverő au- keletkezik, mely akaűáiyta- tóbusznak szemmel láthatólag el- tanul hömpölyög a szanatóri- törött a hátsó tengelye. A csap- um Si'\é. Ez egyáltalán nem nivaJón rossz útviszonyok „áldá- tesz jót az ápoltaknak, és hi- sának” köszönhető mindez. A ába az intézet szakszerű gyó- volán 2-es számú vállalat nem gyítómunfcája, ezt tönkrete-javítással, de há már elromlott „ (talán egyes esetekben az auióbusz, legalább ne hagy- tönkre is teszi) a töményte, . , .. , .... ,, kezdeni a javításhoz, hogy mi- ja az út szélén: Megjavításáról, len por. melyet mind azápo A két községet osszekoto ut re beérik a tsz bogyós eyü- vagv elszállításáról már gondos- ,ók állapota rendkívül rossz. A möicse mire szállítani keile k°drV,, ]ehete‘; volna, vagy olyan T I,ure szaiiuam Kene- jól áll a vállalat autóbusz-,,fron„epKocsiK r aioxasí mar a.is- ne a mezőgazdasági terméke- ton”, hogy egy hosszú idő óta kjbágyon érintésével, nagy ke- két akkorra elkészülne ez az esett gépjármű nem is hiányzik, rülővel közelítik meg. Ha pe- A n“ 1* A "tság és a kimaradt Jáaz ápoltak színié egész napon át ,.élvezhetnek.” dig a termelőszövetkezet gépét is. Úgy gondoljuk, hogy ígéretből nem lesz út, most kocsijai erre járnak, akkor ^ ten,ni is k,)lene valamit szinte naponta kell rugót cserélni. Az autóbusz-vezetők is alignalig vállalják már eme a T. S. Palotás rátok miatt bosszankodó, távolsági közlekedésben résztvevő utasoknak egészen más a véleménye. Tóth Sándor Karancsalja Jogi « a ■« Ha a nem lakás céljára adták bérbe, a szerződés a lakás- rendelet hatálybalépése napján megszűnik. K. G. és F. i. ievetn'omk kérdésére közöljük, ha a nem állami lakást nem lakás céljára adták bérbe, vagy engedték át. használatra — az új lakásrendelet szertant — a szerződés a kt- kásrendlstelt napján, vagyis július 1-vel megszűnik. saban tegtóttak K. G. o*»a- könyve mesodeilkeaéseít 6Ónl“?tót£“ aan - sértette meg. A maáhastdk. Ez a retxteäoeaes véteményüník saaríat olyan esetne siaól, amikor szabadon, miaudén közületi intézkedés nélkül, a tulajdonos részéről tértén* a lakásnak nem lakás céljára való bérbe-, ütefcwe használatba aöáSúlyosbítja a helyzetet, hogy az út másik oldalán, pontosan a szanatóriummal szemben, van a gépállomás, és az oda betérő és kijövő traktorok ontják magukból az erősen szennyező kipufogógázokat. Bár személyesen nem beszéltem ez ügyben az intézet vezetőjével — feltételezem, hogy már tettek lépéseket az nem áldatlan állapotnak megszűntei eség tetősére. nem minősíthető Véleményem szerint a.fencsaűáidtégnak, még írtkor tiek megnyugtató megoldásásem, ha eltartott. Tehát le- ra k®^ lehetőség van: az utat télírónknak hárem eltartás- ^ét P^talanítsák az inté,. ,, , zet előtt mintegy 400 meter ua szoruló csaladtagiu van. hosszban, és erről az útsza- és a jogszabály négy család- kaszról tiltsák ki a mezőgaz- tag esetében írja elő a vé- dasági gépeket; az utat asza F. J. K. G. olvasónk esetében a tanács igénybe vette közületi elhelyezés céljára, húsz évvel ezelőtt a két utcai szobát, amelyet üzlethelyiség, illatve raktár céljára át is aiaikíbottak. Az új lakásrendelettel nem vélit hatálytalanná a közületi szervek elhelyezéséről szóié 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet, amely a helyiségeik meg- ünesedése esetén biztosít bizonyos jogokat a tulajdonosnak. Így például azt, hogy az i'fyan, lakással a használat megszűnése után a tulajdonos a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint., szabadon rendelkezhet, feltéve, ha az szabadrendelke- zésűnek minősül. A tanácsi rendelkezésű esetében a la-' kásrendelieitről szóló, jelenleg még hatályos jogszabályok szerint, a lakásügyi hatóság rendelkezik, ás arra a tulajdonos igényt tarthat. Minthogy július elsejével megszűnik a különbségtétel, úgy. mint szabadrendelkezé- sű, illetve tanácsi rendelkezésű lakás között, a közüle- 1 i elhelyezésiről szóló szabályok értelmében az új lakásrendelet 128. paragrafudfcvasónfc eseteibe», is a rendelkezés, a béremelésre vonatkozóan, azonban július 1-től már az hiaitálybalépése «j szabályok (3/1971. Korm. számú rendelet, ás annak vb. utasítása, a 3/1971. ÉVM számú rendelet) vonatkoznak. detíteáget, illetve, hogy az ilyen doftgoaónafe csak rendkívül indokok alapján mondható fel a munkaviszonya. natóriumtól kiépíteni. távolabb kell Remélem, hogy észrevételem értő fülre és látó szemre talál, így a nógrádgárdoVéleményunk tehát nyj szanatórium, betöltve az, hogy a munkaügyi d!ön- funkcióját, gyógyult emberek főbizottságok sem követtek sokaságát adja vissza társáéi jogsértés*, amikor nana- dalm,,nknak szát, dlletwe fellebbezését ei- Oaku János, urasítatták. Salgótarján Kik azok a palócok? A NEMZETET a társadalmi rétegződésen üdvül egy sajátos néprajzi, etniikius tagoltság is jéllemzá. így például a hajdúk, jásaok, székelyek sifb. mellett palócokról is beszélhetünk, mint egyik legnagyobb csoportunkról. Egerben, a Dobó István Vármúzeumban beszélgetünk Kovács Bélával és Schwalm Edittel arról a palóokiutatásd programról, amely Bakó Ferencnek, a Heves megyei múzeumok igazgatójának kezdeményezésére indult 1967-ben. Tulajdoniképpen kik azok a palócok? A kérdés indokolt, s minit tudjuk, ma még meg- váílaszolatlan. Igen, foaszélimik palócságról, anélkül, hogy pontosan és egyértelműen Ari egy évnél rövídeWb munkaviszonyban áDő dolgozó felmondását általában nem köteles a vállalat megindokolni. P. M. olvasónk hat hónapja dolgozott az egyik budapesti szállítóvállalatnál. Hasonló beosztásban rajta kívül még hárman dolgoznak ugyanott. Mégis neki mondtak tel, pedig az ő felesége mean dolgozik és három iskolás gyermeke van. A felmondást a vállalat olvasónk kérésére megindokolta azzal, hogy létszámcsökkentést hajtott végre. Levélírónk sérelmezi a felmondást, mivel nem részesítették a Munka Törvénykönyvében előirt négy családtagot eltartó dolgozónak járó védettségben. Olvasónknak a jogszabályok érteiméiben sajnos, nem tudunk segítségére lenni, mert megítélésünk szerint, a vállalat a Munka Törvényvam szó? Annyi bizonyosnak látszik, hogy egy 1683-ban, készült käs irat a debreceni vá-, sárra érkezett palóc emberekről ejt szót. Etnikai népcsoportra vonatkozó jelzőiként ekkor használják először ezt a szót. A tisztázatlanság oka a kutatások hiányosságában,, illetve a kutatási ikorlátozott- ságíban keresendő. Ezért is tartjuk jelentősnek azt a kutatási tervezetet, amely a mulasztásokat pótolni igyekszik, Heves, Pest, Szolnok, Borsod - Abaú j - Zem plén és Nágnád megye közös összefogásával. Amint azt az 1967- ben, Egerben megtartott tanácskozáson is rögzítették, a palócföld (Heves és Pest megye északi része, Borsod északnyugati területe, s Nóg- rád egésze) lakosságának anyagi, szellemi kultúrájának és társadalmi életének teljes megismerése mellett, annak történeti előzményeit kell a kutatás végső céljának tekinteni. Területileg a dél-szlovákiai magyarságot. Szolnok megye északnyugati résziét, s az Alföld palóc kirajzásait is figyelembe kell vermi. A tudományos adatgyűjtés és -feldolgozás során a néprajz, történelem, régészet, nyelvészet és embertan tudományainak módszereit kívánják alkalmazná. A történeti ismeretek forrásaként használják fel a levéltárak és a régészeti kutatások anyagát is. A körülbelül egy évtizedre tervezett gyűjtő- és feldolgozórraunlka eredményeként felszínre hozott ismereteket publikáció- sorozatban teszik közzé mind a tudomány, mind pedig az ismeretterjesztés színvonalán. Kik végzik ezt a munkát? És milyen anyagi eszközök állanak rendelkezésre! A palóc néprajzi csoport kutatását az észak-magyarországi megyék, köztük Nógrád. múzeumainak szakemberei és levéltárosai végzik elsősorban. Azonban a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi és régészeti kutatócsoportja, az országos múzeumok, valamint a tudományegyetemek néprajzi és nyelvészeti tanszékei ugyancsak bekapcsolódnak e tevékenységbe. A Művelődés- ügyi Minisztérium szántén támogatja ezt a munkát. A kutatások anyagi fedezetének alapját az érdekelt megyei tanácsok, a múzeumi szervezetek évi költségvetésükben nyújtják. A megyék általában tízezer forintot költenek erre a óéira. Ez elsősorban a néprajzi, nyelvészeti és levéltári kutatásokra elég. A munka szervezését és irányítását az egri Dobó István Vármúzeumban végzik, ahol szakszierű gondoskodás történik az anyagi fedezetek ösz- szjehamgo’t kezeléséről. Innen szervezik a gyűjtéseket, ,a begyűjtött anyagot itt tartják nyilván, illetve itt készítik elő a feldolgozáshoz. A munka szervezésére és irányítására az érdekelt szervek bizottságot hoztak létre, Bakó Ferenc vezetésével. A kutatások eredményeinek segítségével a társadalmi és politikai tudományok mind az oktatásban, mind a közművelődésben hasznosítható ismeretekhez jutnak, a honismeret szem- poni'iából pedig később pótoj- hataiüan anyag jöhet létre. A kutatás körülbelül ezer községet érint, az öt megyében 665 falut. Az egri tanácskozást követően A palócfcutatás módszertani közleményei címmel sorozat indult, amelyen belül eddig kilenc kötet látott napvilágot. A második tanácskozásra 1968-ban Salgótarjánban került sor. Célja az volt, hogy a gyűjtés módszertanát és a kutatás tudományos-szervezeti kereteit tisztázza. Több mint másfél százada megoldandó fétadat a palóc. észak-ma- gyaronszági 'művéttségtenület társadalomtudományi feltárása. Tíz munkaközösség (földművelés, állattartás, településépítkezés, viselet, társadalom, néphit, szokás, zene-táncjáték, prózai népkölitésziet. történeti kérdések) alakult. S felderítő, valamint tematikus kérdőívek készültek. 1970-ibsn ismét Egerben tanácskoztak a palóckutatásiban résztvevők. A kutatás előírt álló fontosabb feladatokról szólva elhangzott, hogy központi probléma a háromezer példányban készült felderítő kérdőív felgyűjíése. majdnem 600 községben. A MUNKA, a gyűjtés és rendszerezés stb. napjainkban is folyik. A néprajzi csoportok kulturális, nyelvi és történeti egyneműséget, közös eredetet és hagyománytudatot jelentenek. A palóctautatási program e hagyománytudat kialakításához is segítséget nyújt. Tóth Elemér Parketta lesz belőle Az erdészet dolgozói jól kihasználják a kedvező időjárást és megállás nglkiil hordjak a kitermelt fát a fadepókba. A romhányi erdészet dolgozói a Cseres- bércről a fatelepükre szállítják a parketta alapanyagát, az akácronköt. Medveczki István és Gál Géza szállító- munkások lerakják értékes rakományukat. Koppány György felvétele
