Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
Előbb bizonyítani kell... Fiatal, de annál dinamikusabban fejlődik a FŰTÖBER nagybatonyi üzeme. Nemcsak a termelés fokozatos, gyors fejlődése jellemző itt, hanem a mozgalmi élet, elsősorban a pártszervezet tevékenysége is egyre tartalmasabb, céltudatosabb lesz. A kezdetben néhány taggal létrehozott alapszervezetnek ma már 64 tagja van. Ahogy az üzem létszáma szaporodott, úgy kerültek ide párttagok más területről, de helyben is felvettek már 14, arra érdemet szerzett dolgozót. A pártépítésről és az ezzel kapcsolatos elképzelésekről, tervekről beszélgettünk Várszegi Sándorral, a fiatal, mindössze 30 éves üzemi párttitkárral. — Az üzemnek nincs régi múltja. Sok helyről jöttek a dolgozók, akik jóformán itt ismerkedtek meg egymással. Az úgynevezett törzsgárda is csak az idők folyamán alakul ki. Aki egy-két éve itt van, az már törzsgárdatag- nak számít. Közülük sokan bizonyítottak már munkájukkal. Ezt tartjuk a legfontosabb alapnak a tagfelvételnél is — mondja a párttitkár, majd a következőkkel folytatja. — Nálunk sok a lelkesítő feladat, úgy érzem jóval több mint egy már nagyobb múlttal rendelkező üzemnél. Itt az építés, üzemlétesítés folyamata párhuzamosan történik a termelés szakadatlan növekedésével. Hétről hétre többet várnak tőlünk és ennek az igénynek megfelelni nem is lehetne lelkesedés, az egész kollektíva összefogása nélkül. Gyakran előfordul, hogy egy- egy csoporttól vagy éppen dolgozótól többet vár —, úgy ts mondhatnám, nagyobb áldozatot —, az üzemi érdek. Ki, hogy viszonylik ehhez? Véleményem szerint ez is fokmérő az emberek között. Igaz, panaszra nem lehet ok, mert amit még az üzem vezetősége kért a kollektívától, azt meg is kapta, munkában, helytállásban, ha néha még a műszakot is meg kellett nyújtani. Az is igaz, hogy a munkások itt az üzem gondjait jól ismerik, mert az első, hogy tájékoztassák őket, és a megoldáshoz javaslataikat kérjék. — Talán mondanom sem kell, hogy a kommunista példamutatás érvényesül az üzem egész tevékenységében. A párt tekintélyének, ez az alap ja. A termelés eredményei pedig a gondok ellenére is eddig még mindig lók voltak. Nincs törés a fejlődésben, és ez is az üzemi légkört erősíti. A különböző tömegszervezetekben, KISZ-nél, szakszervezetnél is sok kommunista tevékenykedik és olyan dolgozók, akik egy idő után alkalmassá válnak a párttagságra. Most négy tagfelvétellel foglalkozunk. Két fiatalt a KISZ is javasolt. Mustó István lángvágót, szocialista brigádtagot és Várszegi Istvánt, aki ugyancsak szocialista brigádban dolgozik, és a KTSZ- vezetőségben tevékenykedik — mondja a titkár. — Milyen módszert követnek a pártépítésben? — Az alapszervezet vezetőségének tagjai és az idősebb, tapasztaltabb párttagok közül többen, közöttük Szabó Imre üzemvezető foglalkoznak azé - kai a fiatalokkal, akik munkájuknál, magatartásuknál fogva számításba jöhetnek a tagfelvételnél. Nem egyik napról a másikra történik ez. hanem hosszabb időn keresztül folyik a nevelömunka. A személyes kapcsolat is sokat jelent, a megismerés is fontos. A legtöbb esetben az ajánló a KISZ-, vagy a szak- szervezet. Egyébként a tömegszervezetek véleményét is minden esetben figyelembe veszi a taggyűlés, amikor a felvételi kérelmekről dönt — mondja Várszegi Sándor. A párttagságig eljutni a bizonyítás révén lehet. A párttitkártól hallottak alapján alaposan megnézi a tagság, hogy kit vesz fel soraiba. A bizonyítás persze a felvétel után még fontosabb, és erre is módot adnak a különböző pártmegbízatásokkal. Ennél a fejlődő, és nagy jövő előtt álló üzemnél különösen fontos ez. A jelenlegi feladatok mellett a felkészülés időszakát élik és ennek megfelelően igyekeznek tervszerűen és állandóan napirenden tartani a pártépítést. Ennek eredménye kézzel fog- hatóan bizonyítható az elmúlt két év tapasztalataival. B. J. Kétmillió belvízlevezetésére Folytatják a versenyt Csökken a szénbányák adóssága A pásztói járásban az idén 2 millió 123 ezer forintot fordítanak a termelőszövetkezetekben végzendő vízrendezésre. Megoldódik Ecsegen az évenként visszatérő, és nagy károkat okozó belvíz levezetése. Az üzem területén szabályozzák a vízlefolyásokat. Az állattenyésztés szempontjából nélkülözhetetlen réten, vízlevezetőket ásnak, és ezzel megszüntetik az állat- betegségeket okozó lápokat. Felsőtoldon még 1968-ban megkezdték a Szuha patak szabályozását. Az idén 437 ezer forint költséggel hidat építenek a patak fölé a termőföldekre vezető út összekötésére. Pásztón is 400 000 forint értékben folytatják a művelésre alkalmas földek víztelenítését. Az idén a kiváló minőségű irtványon készítenek vízlevezető csatornákat. A nógrádi szénbányáknál január végén 12 200 tonna adóssággal zárták a hónapot. Azóta ez állandóan csökkent. Februárban már nagyrészt pótolták az elmaradást, és különösen most, március elején, a széncsaták 25 éves évfordulója tiszteletére indult versenyben élénkült meg a bánják termelése. Az év elejétől eddig már csak 359 vagon szén hiányzik az esedékes tervből. Az aknaüzemek között folyó versenyben Szorospatak és Ménkes kivételével, valamennyi aknaüzem túlteljesíti tervét. Különösen dicséretes a kányási bányász«* helytállása, akik az év elejétől eddig már 3400 tonna szenet termeltek terven felül. Azért is fontos ez, hiszen Kányáson köztudottan nyereségesen termelik a szenet és így a vállalat árbevétele is kedvezőbben alakul, és a költségszint is javul. A legutóbbi műszaki, illetve termelési tanácskozáson elhatározták a kányási bányászok, hogy az eredetileg tíz napra tervezett ünnepi ver- senjrt tovább folytatják az első negyedév végéig, s ezzel kívánnak hozzájárulni a vállalati adósság pótlásához. Az alsópetényi, volt Prónay-kastély egyik épületében januárban költözött be az Unitas Szövetkezeti Fonalfeldolgozó Egyesülés. Az egyesülés négy megye, Csongrád, Bács, Komárom és Szolnok megye szövetkezeti egyesüléséből jött lét re. ötven dolgozót vettek fel, valamennyi nő, és már megkezdte a munkát a nyolc motringoló és egy keresztor- sózó gép. Az egyesülés kizárólag importból származó fonalárut dolgoz fel. Képünkön: a motringoló gépekről szebbnél szebb színes fonalak kerülnék le Az igazgatói beszámoló A VALLALATOK igazgatói ezekben a napokban tartják beszámolóikat a kolleíkitóv szerződés előző évi végrehajtásának tapasztalatairól. Figyelemre érdemes esemény az igazgatói beszámoló, hiszen kötelező jelleggel az idén tartják először. A munkaügyi miniszter remdélileezése szerint 1971-től kezdve a vállalatok vezetői részletes jelentést kötelesek készí'teini a kollektív szerződés végrehajtásáról, ezt még az első negyedévben a szákszervezeti bizottságok elé terjesztik, majd az szib-& véleményével együtt a dolgozók nyilvánossága elé bocsátják. A rendelkezés azt is előírja, hogy a beszámolókhoz elhangzott munkásjavaslaitokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a döntésről, vagy az elbírálásról megfelelő indoklással együtt, tizenöt napom bélül választ kell adni . Hiba lenne, ha ezeket az igazgatói beszámolóikat úgy tekintenénk, mini bármely más tenmelésá tanácskozást. Az alapja ugyan mindkettőnek azonos: élve a vállalati demokratizmussal, tájékoztatást adni a dolgozóknak, a tartalom azonban sok vonaitkozás- bam eltér a tenmeliésd tanácskozásoktól. Ezúttal ugyanis olyan kérdésekről keld számot adni, amelyek közvetlenebbül érintik a dolgozókat. Hogy csak néhányat említsünk: a beszámolók tartalmazzák, hogy a kollektív szerződés előző évi előírásait miként, hajtották végre, a szabályozások megfeleltek-e a helyi körülményeknek, a vállalati sajátosságoknak, biztosították-e a dolgozókat megillető jógákat, érvényre jutottak-e az előírt anyagi és erkölcsi ösztönzők, betartották-e a bénszánvonal-emélés, a premizálás, a jutalmazás, a nyereségrészesedés elveit. Miit tettek a vállalati törzsgárda megbecsüléséért ? A kollektív szerződés végrehajtása során milyen gondok és nehézségek merültek fel, s mik okozták ezeket? — Minden, a dolgozók számára lényeges kérdésiben olyan tájékoztatást kell adni, ami alaipul szóljgállhat az új kollektív szerződés megkötéséhez, a javaslatok, vélemények, észrevételek kialakításához. Az igazgatói beszámolóik újszerű formáit jelentik az üzemi demokratizmus bővítésének, és így is kell számolni velük. Ugyanakkor jelentősen erősítik a kollektív szerződések tekiinitólyét, amelyeket végeredményben a dolgozók nevében és megbízásából kötöttek a vádlallatok szakszervezeti vezető testületéi. A dolgozói jogkörök érvényesülnek a beszámolóval és a kötelezően előírt válaszadással. Ügy is lehetne jéHemeznr ezt a vát- laíbaití eseményt: az üzemi demokratizmus magasabb szintű érvényesítése. Szükséges hangsúlyozni mindezt, mert néhány tapasztalat arra utal, mintha helyenként vonakodtak volna a beszámolótól. Lehetett hallani olyan véleményt, hogy a kötelező előírás megsértése az igazgatói önállóságnak. Akadit, aki úgy vélekedett, hogy a beszámolás nem jelenít mást, mint újabb terhet a vállalatók vezetőire. Volt, aki a kötelező jelleg miatt a demokratizmus bü- rokiratizálódiását említette. Ügy hiszem, nem érdemes vitázni ezekké! a véleményekkel, hiszen njdlvánivaló, hogy nem a vezetői önállóság, vagy a valóságos demokratizmus féltése van mögöttük elsősorban, hanem a kényelmesség, vagy a dolgozók véleményének, bírálatának lebecsülése. Szerencséire eléggé ritkák az ellenvetések és legtöbb vállalati igazgató valóiban a beszámolók jelentőségéhez méltóan törődik annak ei- készíitésévél. ( MOSTANÁBAN gyakran hangzik el vélemény arról, hogy a vállalatoknál olyan munkahelyi légkört kél teramiterniv amelyben jól érzik magukat a dolgozók, s amely alkalmas arra, hogy kifejlődjön, a tulajdonosi érzés, és ennek megfelelően felelősségteljesen és fegyelmezetten végezzék a termelő munkáit. Már eddig is több tapasztalait bizonyította, hogy az igazgatói beszámolók segítik az ilyen munkahelyi légkör kialakítását. Kovács András Rendesni a sorokat I gaza van Barta Lajosnak, a karancssági pártalapszervezet tagjának. A napokban, egy beszélgetés alkalmával azt mondta: az elmúlt esztendei sikertelenséggel csak annyiban érdemes foglalkozni, hogy ebben az esztendőben ne ismétlődjék meg. Az emberek figyelmét a munkára kell fordítani, mert a múlt évi veszteséget csak úgy lehet pótolni. A tapasztalt kommunista szavait megszívlelhetnék a termelőszövetkezet vezetői, a tagok, de a párttagoknak egy jelentős része is. A vezetők azonban viszálykodnak egymással. Az elmúlt évi kudarc miatt egymásban keresik a hibát Az üzemegység vezetője elégedetlenkedik a fizetése miatt A tsz-tagok, mintha Idegenek lennének az üzemben, nem akarják megérteni, hogy a veszteséges tsz-ben az évi bérnek csak a 80 százalékát lehet kifizetni. Közülük többen azzal vádaskodnak, hogy a vezetők száz százalékos bért kaptak. Ez nem igaz. A párttagoknak egy része, ahelyett hogy a helytelen nézeteket terjesztő embereket felvilágosítaná, ha kell rendre utasítaná, velük egy követ (Üj, sőt a párt rendezvényeiről elmarad. Mindezek előidézője, hogy a karancssági tsz veszteségesen zárta a gazdasági évet. A becsületest, a közöst magukénak érző tagok jogosan elvárják, hogy a házuk táján mielőbb rend legyen. Teljes erővel kezdődjön el a munka, teremtődjék meg a tisztességes megélhetés lehetősége. A gazdasági vezetők, a pártalapszervezet támogatásával álljanak az élre és a termelőszövetkezetet vezessék ki a bajból. A tsz-vezetők nem maradnak egyedül. Az érdemes tsz- és párttagok mögéjük sorakoznak. Az állam is megadja részükre a szükséges anyagi támogatást. A gazdaság vezetőinek nincs mitől tartaniok, bátran kezdeményezhetnek. Olyan vád, hogy elherdálták a közös vagyont, nem érheti őket. Ezt Karancsságon senki sem állítja. Tudjuk, hogy a közösség érdekében milliókat fektettek be az új major felépítésébe. Ha a kedvezőtlen időjárás nem sújtja őket, akkor az építkezésre fordított pénzösszeg sem hiányozna annyira, mint így. A tagok a vezetők határozott kiállását hiányolják. Barta Lajos mondta: a tagság és a vezetők eltávolodtak egymástól. A párt- alapszervezetre hárul az a feladat, hogy az áldatlan állapotot körültekintő politikai munkával megszüntesse. A pártalapszervezet nagy erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. De a körülmények gátolják, hosr munkáját teljes siker koronázza. Báli János, a pártalapszervezet titkára úgy fogalmazta ezt meg, hogy a tsz vezetőségén belül levő ellentétek nemcsak a gazdasági, hanem a politikai munka kibontakozását is gátolják. A fölösleges vita leköti a tsz-vezetők erejét. Sok az igazság ebben, mert a párttagok körében is ismert, amit a főagronómus csak megerősít, hogy még nem tudják, mikor tartják meg a tervtárgyaló közgyűlésüket. A gazdasági vezetők gondjaikat tudatosan vagy tudatlanul, elhallgatják a pártalapszervezet előtt. A kibontakozást szolgáló megbeszéléseikre nem hívják meg az alaoszervezet képviselőit. Nélkülük intézkednek, de kevés sikerrel, mert elképzeléseik politikailag nincsenek előkészítve, a községben nem találnak megértésre. A gazdaságvezetők munka- módszerében Karancsságon ez nem új jelenség. Varga Lajos, a tsz-pártalapszervezet előző titkára, többek között azért nem vállalta a párttitkári megbízatást, mert belefáradt abba, hogy állandóan hadakoznia kellett: ne intézzék a pártalapszervezet hatáskörébe tartozó ügyeket nélkülük. Többek között emberekről véleményt adtak, az alapszervezetek vezetőségének mgkérdezése nélkül. Ez nemcsak annak veszélyét rejtette magában, hogy hibás véleményalkotás kerekedhetett belőle, hanem azt is, hogy csorbította az alapszervezet tekintélyét. A párttagok az elmúlt esztendőben munkájukkal bebizonyították, hogy a gazdaságvezetőknek képesek segítséget nyújtani. Mozgósították a tagságot a nyári betakarítási munkára és maguk is kivették a részüket belőle. Nem egy párttag van a községben, akinek a veszteségek miatt nem fizették ki munkadiját. Most, amikor a tsz-tagoknak egy része követeli a száz százalékos munkabért, a párttagok kijelenthetik,; ha ők le tudnak mondani a közös gazdaság érdekében, akkor ezek a követelődzők is legyenek nagyobb megértéssel. Ez jó erkölcsi hatással van a falu népére. Azt sem felejtik el, hogy nyáron, amikor már nyilvánvalóvá lett a veszteség,, sokan más tsz-be mentek munkát vállalni, a párttagok hívták vissza őket. Egy olyan pártalapszerveze- tet, mint a karancssági, ki- hagyni a munkából, mellőzni, bizony szűklátőkörűség is. A párttagok többsége munkára kész. Áldozatot tud vállalni ellenszolgáltatás nélkül, a párttagokra háruló önként vállalt felelősségből. Ez a tsz-nek rendkívül nagy erőt jelent, ha élni tudnak vele. A mozgalmi munka szempontjából a tsz-nek sajátos a helyzete. A tsz-nek három üzemegysége van. Ugyanennyi pártalapszervezete. Karancsságon székel a tsz vezetősége és a pártalapszervezetek csűcsvezetősége is. Sem az üzemegység vezetőségének, sem a tsz pártalaoszervezeté- nek a csúcsvezetőség nem biztosít teljes önállóságot. Tetőzi a hibát, hogy a párt csúcsvezetősége — mivel megfelelő létszámmal nem rendelkezik — elgondolását, határozatait nem tudja eljuttatni a párttagokig, így a dolgozók széles rétegeihez sem. Ezen nem segít, hogy időközönként összevont vezetőségi és taggyűléseket tartanak, mert a gondok részletes megvitatására itt nem kerül sor. A helybeli tsz- alapszervezetnek apró részletességgel ismerni kell mindent. Az alapszervezet tagjai egyöntetűen vallják, amíg ez nem lesz, addig nem tudnak feladatkörüknek megfelelően dolgozni. Legokosabb tehát, ha a csűcsvezetőség az alapszervezetnék teljes önállóságot biztosít, a termelőszövetkezet vezetősége pedig bevonja őket a munkába. A karancssági üzemegység — mint ahogy a tsz többi üzemegységei is —, nagy feladat előtt álL Meg kell kezdeni a munkát. Ebben a párttagokra nagy felelősség hárul. Rendezni kell a sorokat, hogy ki-ki a maga munkaterületén a legered-' ményesebben tevékenykedhessen. Bobál Gyula NÖGRÁD - 1971. március 14., vasárnap 3
