Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

i rendeletek szabályozzák a helyi lakásügyeket

A j6 SJ6ben nyilvánosságra leerutt országos érvényű lakásügyi jogszabályok számos területen csak keretrendelkezé- aek, sok fontos részletkérdés eldöntése a helyi tanácsokra \«ár. E területen is érvényesítette tehát a kormányzat az államigazgatás korszerűsítésének ama fontos elvét, amely szerint minden ügyet ott kell lehetőleg elintézni, ahol az úgy jelentkezik, ahol a legjobban elintézhető.

Érdemes röviden áttekinteni, melyek azok a részletek, amelyek helyi szabályozásra várnak. (Eddig ugyanis csak a fővárosi Tanács mutatott példát, amely idejében hozta meg * helyi szabályozás rendelkezéseit, budapesti érvénnyel.) Nem véletlen, hogy az országos rendelkezés jóval a hatályba lépés előtt jelent meg. Ennek az volt a célja, hogy mindenki, akit érdekel, illetve akinek hivatalból dolga van vele, időben megismerhesse. Ez az indok sürgeti, hogy valamennyi illetékes tanács körültekintően, de most mór sürgősen alkossa meg a

szabályrendeletet, hogy azt — lehetőleg szinten

hetekkel a hatályba lépés előtt — megismerhesse a város, a község lakossága.

Milyen területek várnak tanácsi szabályozásra?

Mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszolnia a helyi rendelkezéseknek: kik jogosultak tanácsi bérlakásokra? A lakáselosztásról szóló általános rendelkezés szerint az jogosult ilyenre, akinek nincs lakása, illetve rossz, lakhatatlan lakása van. A kört azzal szűkíti, hogy általános elvként szögezi le: csak az kaphat tanácsi bérlakást, aki jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete folytán nem i tudja másként kielégíteni 1»-1 kásigényét.

Ax általános elv kfcnond&sa mellett a rendelet a helyi tanácsokra bízza a részletes szabályozást, hogy a helyi körülmények, viszonyok jól érvényesülhessenek: szűkíthessék; vagy bővíthessék a kört. Érdemes a budapesti rendeletnek ezt a részét tanulmányozHitvesi tapintót

— Mondd, drágám, itthon vagy Nagyoknak?

ni. Kimondja, hogy csak azok kaphatnak tanácsi bérlakást, akiknél (családoknál) az egy főre jutó kereset (nem alapfizetés!) nem haladja meg az 1300 forintot, s jelentős vagyontárgyuk (öröklakás, szövetkezeti lakás, vagy lakóháztulajdonnal egyenértékű gépkocsi, telek stb.) nincs. A fővárosi rendelet azokat is kizárja, akiknek a bérletük saját hibájuk miatt szűnt meg (rongálták a lakást, nem fizették a lakbért stbAA helyi szabályozás fontos területe a lakásigény mértékének megállapítása. Az országos érvényű rendelet alsó és felső határokról beszél. A helyi lakáskörülményekhez igazítva kell kimondani a városokban, községekben: mit tekintenek a jogos lakásigény mértékének. Tanácsi szabályozásra vár, hogy hol kell beadni a lakásigényeket. (Budapesten a fővárosban lakók a lakóterületi elsőfokú hatóságnál, a csak fővárosi munkahelyen dolgozók a munkahely szerinti elsőfokú tanácsi hatóságnál.)

A tanácsi rendelkezés körébe tartozik a lakásdíjak megállapítása: az általános rendelkezés lakásépítési hozzájárulás, lakáshasználatba-vételi díj fizetését írja elő. Indokolt esetben a díjak befizetése elengedhető, mérsékelhető, kedvezmények állapíthatók meg. Ezek mértékét a helyi tanácsok szabályozzák. Helyileg kell rendelkezni a lakásigények társadalmi elbírálásának módszeréről is, tehát arról, hogy a társadalmi bizottság hogyan, milyen összetételben dolgozzék.

Ha a tanácsok a hatáskörükbe tartozó lakásügyi döntésekről, rendelkezésekről megfelelőképpen, időben tájékoztatják a lakosságot, ezzel nagymértékben biztosítják a lakásügyi rendelkezések jó végrehajtását

s. l.

Hogyan kerül a csizma as asztalra

A köateteményt ezekben a

hetekben kétségtelenül a választások kérdése foglalkoztatja a legélénkebben!. A jelelő gyűlések, a sajtó, a rádió és televízió jóvoltából a legkülönbözőbb kérdések kerültek és kerülnek megkutatásra, s ma valóban megváló- suva látjuk József Attila kívánságát: a dolgozó nép okos gyülekezetében hányjuk-veft- jük meg gondjainkat.

Eme beszélgetések, víték során tisztázódnak olyan „kényes” kérdések is, mint az a sokszor sanda oldalvágással feltett kérdés is, hogy egy pánt esetében lehetsóges- e választás. Sokan vannak ugyanis még ma is, akik választást csak úgy tudnak elképzelni, ha a legkülönbözőbb pártok és csoportosulások programjából választhatják ki a számukra legtöbbet ígérőt, s eközben elfeledkeznek arról, hogy a sok párt legtöbbször azt a célt szolgálja, hogy a tömegek egységét megossza.

Történelmünk a példák egész sorát szolgáltatja erre az enyhén szólva csalárd választási szabadságra, s arra az árulásra is, hogy miként „akasztották szögre” még a

legenyhébb radikalizmust is, abban a pillanatban, amikor az áhított mandátumot sikerült megkaparintani.

Klasszikussá vélt mondás is őrzi az ilyen választások emlékét. Ha jói emlékszem, Illyés Gyula jegyezte fel a kérdést:

— Hogyan kerül a csizma az asztalra?

Hát úgy, hogy fellépnek benne, azután predig kilépnek belőle. Keserű utalás ez arra, amikor a kormánypárti, de még a kisgazdapárti képviselőjelöltek is a választási harcokra paraszttá vedlettek, de megválasztásuk után sürgősen kiléptek a csizmából, s természetesen elfelejtették panaszt voltuk mellett nép- boldogító ígéreteiket is.

Számos jelölő gyűlésen vettem részt, s ha olykor még botiad ózva is, de kibontakozni láttam a demokratizmust. Mind több lesz nálunk is az „országos’ méretben gondolkodó ember, aki saját faluja, kisebb közössége gondjait is a nagy egész részeként Iá tjaEs találkoztam ezeken a gyűléseken felelős vezetőkkel a legfelsőbb szinttől a megyei vezetőkön keresztül a községek vezetőiig, akik a jó

gazda szemével nézik dolgainkat. Ady még a négy-öt magyar bús öS6zehaj olásában nemzeti tragédiánkat látta beteljesedni. A ma összehajtó fejek — a jelölő gyűlések közös dolgainkon gondolkodó választópolgárai — nem a kilátástalan jövő úttalan utalt, hanem egy nemzeti jólétbe vezető út, talán néha még göröngyös, de mindenképpen biztos járást nyújtó lehetőségeit egyengetik. S köztük nem egyszer ott ül egy-egy „első az egyenlők között” (Mátraverebélyben például, az egyik jelölő gyűlésen, ahol én voltam az előadó, részt vett a Központi Bizottság ld- küildöttekénit Veres József nyugalmazott munkaügyi miniszter), aki okos szóval, a tapasztaltabb politikai vezető tisztánlátáséval segített a közös gondolkodásban.

Számomra ma elképzelhetetlen, hogy a csizma odakerülhetne az asztalra. A ma honatyái és tanácstagjai a népből jöttek és hűséggel, felelősséggel intézik annak sorsát. Ezért kapták a bizsalmat s egy ország dolgos népe ügyeli és segíti is őket, hogy méltók legyenek erre a bizalomra.

Csttkly László

Olasz gombaszakértők Szécséoybeo

Mikes Józsefnek, a Szécsé- nyi Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola igazgatójának nemrégiben cikke jelent meg egy olasz lapban, íráséban a korszerű gombatermesztés módszereit Ismertette a szécsényd szakember. A közelmúltban olasz gomba- termesztő szakemberek jártak Szécsémyberv Mikes Józsefnél. A látogatás célja az volt, hogy az ismert gomba- tenrnesaitő szakemberrel beszélgessenek a kutatásairól, az elért eredményekről.

G ALS At “PONGRÄC27.

éjre meg újra műsorra (űzik. jűró Wffek-ben ac éhrfvágyó

A színésznő Herczeg Ferenc feleséget alakítja, akinek drámái közül a Balatoni re- „szoknyáját — az író pateti- gében Siót, e lurkó kedvessé- kus szavaival — meggyújtgű, groteszk vizisellőt játsz- ja a vágy és a bűn”; a Süt a sza; A Déryné ifiasszony-ban nap-ban a szemérmetes tisz- Dérynét; az érzelmek és a hi- teleteslányt; a Zenebohócokvatástudat fanatikusát; a ban Fruzsinát, egy cirkuszi Szendrey Júliá-ban a költő nyomortanya ezüst cilinderboldogtalan feleségét, aki ben hajlongó, szomorú kis erőtlen ahhoz, hogy eszmény* muzsikusát; a Szibériá-ban kép legyen, s bátortalan, hogy Lizavétát, a magyar hadifog- hétköznapi asszonnyá váljék, lyok jótét lelkét és vigaszát; Csathó Kálmán darabjait is A tábornok-ban Juditot, aki Bajor miatt fogadja szívesen férjét a halálba, barátját ér- - t „ , - a közönség: ő Az új rokon zelmi hontalanságba kergeti,

a lángelmék terrorjával nem yaleriani Blanche-ja, e rö- anélkül, hogy tisztasága a nő az alakító művész föléj vidre nyirt hajü modem for- legkevésbé is beszennyeződ- , . ah_o1 szerep csak üres pléh- gószéHösasszony, aki megza- n®*cJóllehet nem tartja ,,Kiasz- edeny, hideg öntvenyforma, s varja egy falusi udvarház A boldog Sió és aboldogta~

szikus színésznőnek magat. a szöveg csak jelzi a szenve- áporodott unalmát; a Te csak lan Szendrey Júlia, a viharos „Félek Shakespeare-tol dely lehetséges jelenletét; pipálj Ladányi Katicája, a Blanche és a csöndes Lilla, a mondja egyik nyilatkozata; ahol a kevésből kell elő vaja- ban. Persze, félelem nélkül kölni a sokat, sőt a legtöbbet nincs igazi színpad. A színé- — tehát az alakító rákény- szeknek ugyanolyan eleme, szerül, hogy az alkotó raun- segítsége a szorongás, mint kajának részét is elvégezze, sokat emlegetett hite a mű- Hevesi Sándor is tudja ezt. vészeiben. Én legalább sose Hiszen Shakespeare legmoz- titkoltam, hogy ma is úgy tu- gékonyabb, kamaszos-boszordok drukkolni, mint nővén- kányos-manós hősnőit: Viodékkoromban. De ez a féle* lát, Katát, Puckot bízza rá. lem más. Ez nem az átélés „Egyenrangú a legigazibb forróságában tart, hanem és legnagyobb költői felada- megbénít.” tokkal — írja Bajor Giziről

Bálint Lajos pedig meg- —, másfelől silány alakokat irta, hogy a Soilness építő- befuttat saját lelkének ara- mester próbáján bemenekült nyával, úgyhogy mint valósá- hozzá a titkári szobába, le- gos és hiteles teremtmények omlott a kanapére, s úgy kér- élnek nem a maguk szövegé- lelte: vegyék el tőle Hildát! ben, hanem a színésznő sze- Ibsen nőalakja túl komoly mélyén keresztül.” neki. Érzi, hogy meg fog búk- Bajor ezeket a könnyebb ni benne... feladatokat a Nemzeti SzínBajor Gizi, pályája jelen ház „háziszerzői”: Herczeg szakaszában — hasonlatosan Ferenc, Csathó Kálmán és a múlt század extázisuktól ra- Zilahy Lajos darabjaiban ta- gyogó kései mímusaihoz: Du- Iái ja meg. séhoz, Sarah Bernhardthoz, Közben Bajor az 1924—25- Rossihoz, akik talmi iparos- ős évadot idegenben, az Iza- drámákban is világra szóló si- bella-téri Magyar Színházban kert arattak - a „könnyű” De kilenc év alatt Herfeladatokat kedveli; az írói- szegnek 7, Csathonak 4 es Zi- lag „könnyűt”, amely egye- lahynak ugyancsak 7 darab- dül a színész számára „ne- iaban lep fel; szereplistájahéz” _ hiszen nem annyira nak egyharmadát tehát a „há- rangján aluli házasságával bűnös Feleség és a bűntelen

r

eprodukálni, inkább produ- ziszerzők” művei töltik ki. S tüntető, „felvilágosult” gént- tiszteleteslány, a fanatikus kálnia kell. Azokban a dara- még ez a számítás is megté- ry-lány; s a Lilla hősnője, Déryné és a gyámoltalan bókban játszik legszíveseb- kát sorozatban futtatják, s Csokonai irodalomtörténeti Fruzsina: mindegyik szerep ben. ahol az alkotó művész vesztő. Hiszen az említett író- közhelyekben megálmodott más, és Bajor mindegyikben

szerelme is. Zilahynak pedig azonos önmagával.---------------------——------------- j minden darabjában Gizi vi4 NÓGRÁD — 1971. március 31., szerda j szi át a főszerepet: a Haza- (Folytatjuk)

A

döntése

ÁRAMSZÜNET KELETKEZETT az egyik vállalatnál. A halba javítása közben a szerelőik csoportvezetője elmulasztotta a hálózat teljes feszültségmentesítését. Eminek következtében egy fiatal se- glédammkiás olyan súlyos áramütést kapott, hogy a helyszínen meghalt. Az elhunyt fiatalember özvegy édesanyja a vállalat ellen kártérítési pert indított. Keresetében előadta, hogy tragikus sorsú fiával és három kiskorú iskoláagye rmekével

közös háztartásban élt. Eltartásuk nagy részéről 1700 forint fizetéssel rendelkező fia gondoskodott, mert neki csak 576 forint özvegyi nyugdíja van. Tanácsi igazolás szerint is, az elhunyt családfenntartó volt. Ezen az alapon az özvegy a vállalattól havi járadékot követeik Törvényességi óvási-o ez az Ügy is a Legfelsőbb Bíróság ©lé került, amely megállapította: a három gyermek elJ tartásait az özvegy bizonyította. tehát eMbgadhotö az az ál-* látása, hogy elhunyt fia támogatta- Ilyen körüűmények között járadékigénye alapos. Az összegszerűség eldöntéséhez azonban tisztázni kell a család anyagi körülményeit, különös tekintettel arra, hagy az özvegyinek felnőtt és önálló jövedelemmel rendelkező, lóét gyermeke is van. Ezért az alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a járásbíróságot a szükséges eljárás lefolytatására utasította.

H. E.

Mintalegelő Tolmácson

A megyében elsőnek a tolmácsa tsz-ben valósítják meg a minta legelőt. Korszerű állattenyésztő telepet létesítenek, amelynek munkálatai befejezéshez közelednek. Ennek környékén legelőket telepítenek, ahm az állatfajtáknak megfelelően külön építik meg a fellhajitóiutakat, az Hatókat, karámokat, ezzel megelőzik az állatok megbetegedését, fertőzését. A legelőre és berendezéseire 800 ezer forintot fordítanak. Ebből az állami támogatás 400 ezer forint. Az állattenyésztési szakemberek az itt szerzett tapasztalatok alapján a megyében még 16 termelőszövetkezetben alakítanak ki hasonlóan legelőt.

Ml MŰSOR

KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek.

— 8.20: Zenekari muzsika. — 9.00: Pilátus. XVU. rész. — 9.20: Kedvelt régi melódiák. — 10.05: Va- dászüton a Tapajos mocsaraiban. Molnár Gábor esemény játéka. II.

— 10.20: A Veszprémi Allatkert- ben. — 10.37: Nagy zeneszerzők ritkán hallott operáiből. — 11.30: A Szabó család. — 12.25: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél.

— 13.20: Dallal, tánccal a világ körül. — 13.55: Merre tart Európa az erdőgazdálkodásban? — 14.15: Tavaszi szél vizet áraszt. . .

— 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Iskolarádió. — 15.00: A

világgazdaság hírei. — 16.05:

Csendes Don. — 11.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bánki

György: Pumádé király új ruhája. — 18.50: Cigányrapszódia. — 19.00: Esti krónika. — 20.00: A hónap slágerei. — 20.38: A menedék. Galgóczl Erzsébet rádiójátéka. — 21.28: Zenekari muzsika. — 22.20; sporthírek. — 22.25: Páholyból. — 23.04: Védőnő a tanyavilágban. — 23.19; Böbe Gáspár Ernő népi zenekara Játszik.

PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkosok, népdalok. — 8.45: A Szovjetunió Kommunista Pártja és a nemzetközi munkásmozgalom. — 9.00: Mátrai Zsuzsa, Payer András és a Premier-együttes felvételeiből. — 9.20: Weiner: Pastorale, fantázia és fuga. — 9.40: Lakáshelyzet 1901-ben. — 10.00:

A zene hullámhosszán. -*• 11.35: Néhány perc tudomány. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: A köpeny. Operarészletek. — 13.40:

Orvosi tanácsok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00— 18.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Bodza

Klári és Bolla Tibor énekel. — 18.41: Gazdasági könyvespolc. — 18.51: ÜJ könyvek. _ 19.00: A

Magyar Rádió dalversenye. Hl. rész. — Kb. 21.25: Operettmuzsika. — 21.40: Beszélgetések a

pszichológiáról. — 22.00: Hangversenynaptár. — 22.15: Részletek

Brahms Szerelmi dalkeringők és Cj szerelmi dalkeringők c. ciklusaiból. — 22.38: Pierre Monteux vezényel,

TELEVÍZIÓ: 8.05—9.30: Iskolatévé. — 9.31: Crt a tekintélyhez.

Riportfilm. — 9.50: Novellák —, képernyőn. — 10.45—U.15: Delta. — 13.10—14.30: Iskolatévé. — 15.55: Telesport. — 17.50: Mindenki közlekedik. — 18.35: Ember, lakás, bútor. — 18.45: Ölombctűs vallomások. Dók.filmsorozat. H. — 19.10: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradő. — 20.00: Bors 10. rész. — 21.00: Nana

Mouskouri éneket — 21.30: Tanácskozik a- SZKP XXV kongresszusa.

BESZTERCEBÁNYA: 19.00 él

21.20: TV-híradó. — 19.J0: Nem

mindennapi humoreszk. Szlovák

nnpra _