Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
Cs Pénteken, rövid szenvedés után Budapesten, 51 éves korában elhunyt Csabai József, a munkásmozgalom régi harcosa, a megyei pártbizottság archívumának vezetője. Ennyi a rövid közlés, a szomorú tény. Egy szerény, komoly, párthoz hű elvtársat veszítettünk el. Olyan embert, akit szerettek elvtársai, munkatársai, barátai, aki harcolt az igazságért, aki féltette családját. Fiatalon hagyott itt bennünket. Most, április 6-án töltötte volna be 51. életévét. Csabai József munkáscsaládból, 1920. április 6-án született Karancslapujtőn. Fiatalon, alig 16 éves korában ismerkedett meg a munkával. 1936-tól 1957-ig az acélárugyárban dolgozott, mint üzemi munkás. Már itt, az üzem1920—1971 ben megismerkedett a munkásosztály helyzetével és harcolt az elnyomók ellen. Amikor 1947-ben fogságból hazatért, két nappal később már munkára jelentkezett, s felvételét kérte a pártba. Azóta is rendszeresen végzett pártmunkát. Az acélárugyárban hosszú ideig volt propagandista, párttitkár. Egy időben tagja volt a nagyüzemi párt- bizottság végrehajtó bizottságának is. Az 1956-os ellenforradalom sötét napjaiban is bizonyította a párthoz való hűségét. Elsőként jelentkezett a szocialista vívmányok megvédésére, elsőként kezdeményezte az üzemrészben a pártszervezet megalakítását. Az üzemben végzett pártmunkái után 1957-ben függetlenítették, és a salgótarjáni városi pártbizottságra került, ahol az agltációs és propagandaosztályon tévéséf kenykedett. 1962-ben vette át a megyei pártbizottság archívumának vezetését. Nagy akaraterővel dolgozott. Munka közben végezte el az általános iskola felsőbb tagozatát, 1966-ban pedig történelemből tanári diplomát szerzett az egri tanárképző főiskolán. Még ebben az évben beiratkozott az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtár szakára, amit 1969- ben sikeresen élvégzett. Az állami oktatás mellett először öthónapos, 1961-ben pedig egyéves pártfőiskolát is végzett. Jó munkájáért 1968. november 7-én a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Csabai Józsefet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- tád megyei Bizottsága saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. A több lakásért SOKAKAT foglalkoztató kérdés — és amint közeledik júdliue elseje — egyre imikólhb azzá válik az új lakásrendelet gyeikor lati alkalmazása. A kormány alaipos, megelőző vizsgálatok, szele« körű felmérése nyomán döntött úgy, hogy 1971. júllius 1. után Ma- gyarországon ingyen lalkás nem lesz. Nem egyszer vetődött fel a kérdés: miért volt szükség őrse az intézkedésre? Ha eddig osztottak ingyenes tanácsi lakásokat,, ahová már csak beköltözni kellett, mért nem maradhat ez így a jövőben is? A válasz rendkívül egyszerű. Az új rendelet megjelenésének elsődleges, és talán legfontosabb célja, hogy minél hamarább, minél több család költözhessek egészséges, korszerű lakásokba. Ennék feltétele, hogy mielőbb több otthon épüljön. Tíz esztendeje fogadta el a pánt es a kormány azt a fejlesztési tervet, amely tizenöt esztendő alatt egymillió latoás megépítését tűzte célul. Hatszázezer lakást már felépítettünk. A számok önmagukért beszélnek. És nem lehet egyetlen magyar állampolgár számára sem közömbös, hogy a most induló negyedik öt- p-vcs terv négyszázezer lalká6 építését írja elő. Ha teljes egészében nem is rendeződnek a nyomasztó gondok, mégis egyre több család élhet kedvezőbb körülmények között. Másfelől az sem kétséges, hogy a lakások építése nagyon sok pénzt emészt föl. Százmilliókban mérhető az az összeg, a/mdit az állam lakásépítésre fordított és fordít a jövőben is. Vlezont az anyagi lehetőségek végesek. Ezért van szükség arra, hogy azok, akik lakást igényelnek, anyagi erejükhöz mérben hozzájáruljanak az építéshez. Bár a terhek nagy részét nyilván ezután Is az állam viseli, mégis hozzájárulást jelenítenek az új lakásért befizetett összegek. Az eddigi lakáselosztási rendszer nem egy ellentmondást és aránytalanságot tartalmazott. Voltak családok, amelyek ingyen jutottak olcsó bérű, állami lakáshoz, míg mások a lakásépítéssel, vagy takiásivásárliással jelenítő« anyagi terheket vállaltak magukra. Ez nyilvánvalóan olyan társadalmi igazságtalanság, amely ellentétes rendszerünkkel. BESZÉLHETNÉNK arról i?«, hogy a lakóházakat fenn is kell tartaná. A tatarozás, korszerűsítés, az elkerülhetetlen újjá- ailafcíttiások költségei is az államot térhették. Az eddigi lakbérek nem nyújtottak fedezetet a költségek viseléséhez. Mondhatnánk nyugodtan úgy is, hogy a szükséges; ráfordításoknak még csekély hányadát sem tették ki. Komolyabb közgazdasági ismeretek nélkül is elképzelhető, hogy erre a célra valahonnan elő kellett teremteni a pénzt. Ha nem ment másként, nem egyszer fontosabb feladatoktól — kellett; elvonni az anyagiakat éB fordítani a lakóházak fenntartására. Ez pedig nyilván nem szolgálja a társadalom egészének érdekeit. Ezért volt szükség a la- káselosztáe rendszerének megváltoztatáséra, az új kormányrendelet kibocsátására. Igaz, hogy emelkednek a lakbérek. De nem máról hoünap- na, és nem úgy, hogy azt a családok hirtelen megérezzék és csökkenjen életszínvonaluk. A lakbérek emelése, a lakásépítési hozzájárulás, á lakás- baisanáiatba-'vételi díj bevezetése humánusan, a családok érdekeit szem előtt tartva következik be. Igazolja ezt az a tény, hogy az állam — nyilván jelentős anyagi ráfordítással — még ewekig magára vállalja a régi és az új lakbér közötti kü-' lönlbözetet. És csak lassan, fokozatosan, a jövedelmek és az életszínvonal emelésével arányosan fizetnek a családok többet. A nyugdíjasok és más szempontból rászorulók lak- bérkiegészítését pedig életük végéig biztosítják. Hasonló a helyzet a lakás- építési hozzájárulással és a lakáshaszniállaitba-'vétéli díjjal is. így mindenki arányosan vállal részt a lakáselláitás terheiből. Igiaz, hogy forintban kifejezve ez elég nagy öez- szeig, de az állam az eddiginél sokkal több kedvezményt ad. A kedvezmények egészen addig eűmehetniek, hogy egy- egty beköltöző család csak az összeg húsz százalékát fizeti. Természetesen csak akkor, ha anyagi helyzete, keresete, gyermekeinek száma, vagy szociális körülményed ezt indokolják. Ä tanács azt 16 engedélyezheti, hogy a jövendő bérlő a használartibavételi díjat részletekben, anyagi erejéhez mértan fizesse, hogy ne jelentsen nagy megterfbefflést. Az új lakásekwatásd rendszer humánus voltat, társadalmi rendszerünknek megfelelő elképzeléseit tükrözi az Is, hogy az állam a fiatal háziasoknak megelőlegezi két gyermek erejéig a szükséges pénzt, hogy a fiatalok mielőbb lakáshoz jussanak. A KORMÁNYRENDELETET mindenütt az országban kiegészítik a helyi tanácsi rendeletek. így a közelmúltban jelent meg a Salgótarjáni városi Tanács rend ele te is, amely pontosan meghatározza, hogy Salgótarjánban miképpen kaphat valaki a jövőben lakást. Nyíltabbá, társadalmilag is könnyebben ellenőrizhetővé válik a lakások elosztása, valóban, az jut hamarább ksjr- szierű otthonihoz, aki jobban rászorul. Ugyanis pontosan ez az új lakásrendelet legfontosabb célja. r p Irénke, tudsz valami megnyugtatót mondani? — Irénke, ha meghozza a kocsi az átvezetőt, én azt csinálom, ami pedig most van nálam, azt átadom Cseri Jó- zsefnének, neki jobbéul megy — mondja Nagy Istvánná Bogyó Sándornénak, az alapszervezet titkárának, a balassagyarmati porcelángyárban. — Jól van — zárja le a rövid beszélgetést, mint áruátvevő. Ebben a beosztásában egész nap a dolgozók között van, tudja kinek . mi fáj, ki mit csinál, hogyan dolgozik, mi a kívánsága, mi a gondja. — Rosszkor jött az elvtárs — kezdi a beszélgetést. — Nemrég ment haza néhány asszony, lány, mert nem tudtunk nekik munkát adni. önként lemondtak az állásidőre fizethető 3,60 forintról, mivel nekik többet ér, ha odahaza igazoltan maradhatnak. — Gyakran van szükség ilyen intézkedésre? — Nem. Ez az első eset... Bármerre tekint az ember, g korábbitól eltérő kép fogadja : egyes munkafolyamatoknál hosszabb-rövidebb ideig tétlenül ülnek az asszonyok, lányok. — Nincs anyag, a központ sem küld, emiatt sok az állásidő. Az elmaradás okait teljes egészében nem ismerem, mert januárban bízott meg az alapszervezet tagsága a titkári teendőkkel. Az eltelt időben a napi gondok megakadályoztak abban, hogy mélyebben megismerkedjem a kiváltó okokkal, illetve az előzményekkel. Csak azt mondhatom, amit nekem mondtak: az általunk gyártott kondenzátoroknak nincs már piaca. Az egészben csupán az a furcsa, hogy januárban kielégítő volt a termelés, februárban túlteljesítettük a programot, márciusban pedig csupán két hete vannak megrendelési gondjaink. A termelésvezető úgy tájékoztatott, hogy rövidesen olyan új típusú kondenzátorok termelését kezdjük meg, amelynek van piaca — folytatja Bogyó Sándorné. A dolgozók pedig minduntalan azt kérdezik tőle: írónké, meddig lesz ez igy, számíthatunk-e javulásra? Mondjad, igaz, hogy leépítés lesz? Szőke Dezső termelési vezető a pártvezetőségi ülésen és a taggyűlésen tájékoztatta a kommunistákat a kialakult átmeneti, de nehéz helyzetről. Elmondta, hogy tárcsás kondenzátorok előállítására térnek át, s ez bizonyos zökkenőkkel jár. A régi gyártmányok előállításához szükséges anyagok beszerzését ő is állandóan sürgeti a központban. Bejelentette, hogy nagyobb arányú létszámleépítésre nem kerül sor, mert a városi pártbizottság titkára és a városi tanács elnöke megegyeztek a vállalat központi vezetőivel abban, hogy Gyarmatra adják le az új típusú, tárcsás kondenzátorok gyártását. Ez hosszabb távon biztosít majd munkát az asszonyoknak, lányoknak. Az új termékeket hazai és import alapanyagból gyártják és exportálják. Az ehez szükséges előkészületek már megkezdődtek, ennek ellenére az asszonyok, lányok, párttagok és párton- kívüliek gyakran megkérdezik a párttitkárt: Irénke, tudsz-e valami újat, biztatót mondani? Bogyó Sándorné pedig ki tudja hányadszor, de nagy türelemmel elmondja amit tud. — Válasza megnyugtatja a dolgozókat? — Nehéz erre válaszolni. Van akit átmenetileg igen, van akit nem, mások bizonytalankodva, kétkedve fogadják, amit mondok. — Mennyivel lesz kevesebb sgy-egy dolgozónak a havi keresete? > — ötven-hatvan forinttal. — Csak? — Igen, mert úgy osztom el a munkát, hogy azért ha kevés is, de mindenkinek jusson, ne egy dolgozóra nehezedjék az anyagellátásból adódó kiesés minden anyagi következménye. Nálunk a helyzet óráról órára változik. Mindig azt nézzük, hogy jön- e a kocsi és mikor. Lehet, hogy holnap mindenki dolgozhat, de az is megtörténhet, hogy egyre többen várakoznak majd állásidőben. Ezért azokat az önként jelentkezőket, akik az állásidőre járó 3,00 forintról lemondanak, hazaengedjük, igazolt távollétnek tekintjük. Hosz- szabb időre nem tudjuk elengedni őket — hangsúlyozza a párttitkár. Bogyó Sándorné és a párttagság segítenének a közvélemény helyes formálásában, a dolgozók megnyugtatásá- batV-óe' az eddig kapott információk nem elégségesek. Olyasmi is előfordult, hogy az alapszervezet titkára akkor értesült a röpgyűlésről, amikor kollégái megállítottál? és megkérdezték: mondd, miről is lesz szó a gyűlésen? Csodálkozva nézett rájuk. Utána nem restellt elmenni, s megkérdezni a termelési vezetőt, árulja már el, hogy mit is akar mondani a dolgozóknak. Az figyelmetlensége miatt először szabadkozott, majd elmondta, hogy rövidesen átszerelik a gépeket, a jövő hónapban pedig hozzákezdenek az új termékek előállításához. Számos más, kisebb-na- gyob dolog mutatja, hogy ’ az alapszervezet titkára és a termelés irányítói között nincs meg a kellő összhang. Az alapszervezet titkára ugyan ismeri a vállalati csúcsbizottság titkárát, annak azonban egy látogatáson kívül többre még nem futotta erejéből. Pedig Bogyó Sándornénak jól esne, ha töviről-hegyire megbeszélnék vele a telephely jövőjét, a központ elképzeléseit, szeretné megtudni, hogy mihez kérik az alapszervezetek kommunistáinak segítségét. — Munkatervünkben szerepel, hogy júliusban mi megyünk fel Pestre, vagy ők jönnek le hozzánk. Addig gondunk megoldásához segítségért Teke Lászlónéhoz fordulunk, — mondja az alapszervezet titkára. — Nincs irigylésre méltó helyzetben Bogyó Sándorné. Kellemetlen ügyek, jelenségek lezárása és nagy gond közepette került az alapszervezet kommunistáinak megbízásából a titkári tisztségbe. Ami tőle telik, azt megteszi. Többet és jobban csak akkor tudna segíteni, ha a központban dolgozó első számú vezetők is beavatnák őt a telephely jövőjével kapcsolatos elképzelésekbe és a vele járó gondokba. Mert megnyugtató szavainak csak akkor lesz kellő foganatja, ha az konkrét tényekre épül. Venesz Karoly Pajtások, úttörő vezetők 1 (I.) Az úttőrömozgialöm megalakulásénak 25. évfordulója alkjaiméiból több rendezvény lesz Salgótarjánban, valamint a megye más helységeiben. Az egyikre külön is felhívjuk a figyelmet. Figyelem! Figyelem! Pajtások! A NÖGRÁD hasábjai« tájékoztatást adunk a legifonibosaíbb tudnivalóikról. Olvassátok figyelmesen az újságot, mert a rendezvénnyel kapcsolatos tájékoztatásokat többszőr megjelentetjük. Megfigyeléseitekről minden esetben számoljaitok be vezetőiteknek. Pajtások, kiülöm figyeljétek az aláír ásókat! „Nógrádi szabadság — Abronesos* Tömpe Az SZKP XXIV. kongresszusa előtt Üzemi kultúr élet A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati részlege nemcsak a termelésben ér el kiváló eredményeket, de kulturális munkában is élen jár. Felszabadulásunk 26. évfordulójára lelkesen készülnek a gyarmati gyáregység kiszesei. A március 20-1 „házi elődöntőben” négy tehetséges szavaiéval jutottak tovább a budapesti központi reprezentatív emlékműsorra. Borbély Erika, Borbély Klára, Merczel Judit és Ónodi Éva Arany János, Baranyi Ferenc, Simor András verseivel képviselik majd az üzemet. Ifjúsági házat építenek Pilinyben megyei viszonylatban is kiváló KISÉ-szerve- zet működik. A rendszeres szervezeti élet mellett részt vesznek társadalmi munkában is. A községi tanács látja, hogy a fiataloknak szükségük volna ifjúsági házra. A kivitelezési tervet el is készítették. Az építkezés lebonyolításához 1 millió forintra volna szükségük. A tanács az anyagi lehetőségéhez mérten természetesen támogatja az építkezést, de az illetékes KISZ-szervektől is segítséget vár. Megkezdődtek a tárgyalások, amelyek biztatóak. Pilinyben megvalósítják a fiatalok régi vágyát, felépítik az ifjúsági házat. SZOVJET ÉLET Turisták Grúziában. Grúziában rendkívül népszerű a természetjárás, s a kellemes éghajlat lehetővé teszi, hogy szinte egész évben milliók járjanak túrára. A közgazdaság turisztikai központja idén újabb ezer turista-útvonalat jelölt ki a Kaukázus legszebb tájain. A képen: grúz turisták az Aragvi folyón — KÉPEKBEN A jövő diplomásai. A Szovjetunió főiskolái évente több mint másfél millió diplomás szakembert képeznek, s évről évre többet fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. A képen: a Jakut Állami Egyetem matematika—fizika fakultásának hallgatói az elektronikus számítógép kezelésével ismerkednek
