Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Pályaválasztás Axt mondták valamennyien: megérte Szűk a hely a pincéből tó­alakított műhelyben. Nyolcán dolgozhatnak csak egyszerre, addig a többiek várnak. A betonpadlón téglafalak emel­kednek, a habarcsot a homok helyettesíti. Egy hónappal ez­előtt még a tanteremben gya­korolták ezt a műveletet, ap­rócska íamodellekkel. Most már az igazi szakmai gyakor­lat következik: beszámoló a szeptembertől szerzett isme­retekből. Az alapoknál kezdik Az építőipari szakközépis­kola a Madách Gimnázium­ban kapott helyet szeptem- berben. Bővítette az iskola Jovoje VHO profilját: a gimnáziumi és az egészségügyi tagozat mellett az ipar is bevonult az okta­tásba. a szakmtmkas-torzonyitvány mellé a technikusi oklevelet is megszerzik. Az ismeretszerzést az ala­poknál kezdik fiataljaink. Barabás György igazgató el­mondotta, nem is olyan köny- nyű ez az iskolatípus. Csak az első évben heti hét rajz­óra van, ebből 2—2 épület­szerkezet és szabadkézi, há­rom ábrázoló. S ez a kevésbé jó rajzképességű gyerekeknek nem kis gondot okoz. De néz­zük tovább: többek között 21 féle téglával ismerkednek meg, s „betéve” kell tudni anyagszerkezetüket, szilárdsá­gukat, használatukat, Hogy mennyire szükség volt az új szakközépiskola létre­hozására, azt észrevehetően és szemmel láthatóan dokumen­tálja az építkezési hullám, mely az egész megyére jel­lemző. Különösen Salgótarján átépítése tette szükségessé, hogy minél több szakképzett Eiatal dolgozzon építkezésein­ken. Az új intézmény ugyan nem oldja meg a munkaerő­gondokat, de mint Kiss Simon Nándor technikus tanár kö­zölte, javít az arányokon. Me­gyénkben ugyanis a mérnö­kök mellett nem dolgozik megfelelő számú technikus. S ezzel el is jutottunk az iskola feladatához: a techni­kusképzéshez. Ehhez — ön­magában véve — a négy év még kevés, de elképzelhető, hogy egy vagy két év tovább­képzéssel az itt tanuló diákok A zagyvaróna« Papp Ágnes, akárcsak a ceredi Czene Va­léria, a közgazdasági szakkö­zépiskolába küldte el jelent­kezési lapját. Végül is itt kö­töttek ki. Mindketten szíve­sen végzik a feladatukat: a függőzést szakították meg a beszélgetés kedvéért. Ági mű­szaki rajzoló, Vali technikus akar lenni. Árra a kérdésre, hogy nem csalódtak-e válasz­tásukban, mindketten azt vá­laszolták: megérte, kereset­tek az építőipari szakembe­rek; jövője van a szakmá­nak. Az endrefaiví Bartos Mi­hály helyzeti előnyben van társaival szemben. Édesapja művezető az állami építőipar­nál. Otthon szakmai könyve­ket forgat, de leginkább a terveket nézegeti. Eredetileg Miskolcra készült, építőipari szakközépiskolába, de amikor megtudta, hogy Tarjánban, is megalakul, azonnal ide kérte felvételét. Gyarapodik a porcelángyár Új, 2300 köbméteres üzem­rész építési munkálatai kez­dődnek meg áprilisban a Kőbányai Porcelángyár balas­sagyarmati telepén. A létesít­ményben öltözőn és fürdőn kívül orvosi rendelő és étke­zőterem is helyet kap; létre­hozásuk több mint három­millió forintjába kerül a vál­lalatnak. 350 ezer forintért még ez évben befejezik az elszívóberendezós bővítését, ezzel egyidőben pedig a te­lep szennyvízhálózatát kötik be a városi hálózatba. A Kő­bányai Porcelángyár balassa­gyarmati IU-as számú gyár­egységébe idén előreláthatólag több mint négymillió forintot ruháznak bele. Bár nem az iskola feladata, hogy egyetemre készítsen elő, többekben máris megfogal­mazódott, úgy megpróbál­koznak továbbtanulással. Var­ga Lajos Mátraszeléről né­gyes eredményt ért el félév­kor, s annyira megragadta a szakma, hogy már távolabbi célokat emleget. — Hallottam, hogy megnyí­lik az iskola, s arra gondol­tam, csakis jó lehet, ha ide jövök — mondotta korát meg­hazudtoló komolysággal. — Hogy mi tette vonzóvá? — tette föl magának a kérdést, s azonnal válaszolt is: — A nagy házak szeretető, a for­mai szépség, az érdekesség és a fejlődőképesség. — A fodrászat távol áll az építészettől — kezdte a zagy- vapálfaívi Orosz Mária. S hirtelen a kék munkaruhá­ban előttem álló kislányt el sem tudom képzelni a búrák mellé. — De ide kértem fel­vételimet — folytatta Mari­ka —, igaz, először furcsa volt a falazás, de ezt is meg kell tanulni. Barátnőim is örül­nek, hogy jól érzem itt ma­gam és szüleim is helyeslik választásomat Épület 10x6 órában Valamennyien örülnek, hogy megtalálták helyüket. Habár körülményeik nem a legkedvezőbbek, örömmel vég­zik munkájukat, tamilnak, hogy négy év múlva kész em­berként kerüljenek az életbe. Addig azonban még sok épü­let őrzi kezük nyomát. Ápri­lisban megkezdődnek az év­közi szakmai gyakorlatok: 10x8 óra alatt két felvonulási épületet húznak fel az Arany János utcában és a most ké­szülő garzonház mellett. Lent, a pincéből kialakított műhelyben tovább folytatják munkájukat. A falakra sze­relt vitrinekben anyagok, márvány- és kavicsfajták, va­lamint a cement gyártási fo­lyamatát bemutató sorozatok. A vitrinek fölött épületfotók láthatók: a siófoki szálloda­sor, a Hotel Duna Interconti­nental, a debreceni téeszüdü- lő, és a Metro vonalát bemu­tató fénykép... Molnár Zsolt A váci malomban fogták cl az álerdészt Ismerik azt az adtomat, ami­kor éjjeliőröket keres az egyik vállalat, s a jelentke­zők egyike így szól: „Engem pyugodtan felvehetnek, a leg­kisebb neszre is felébredek.” Felébredt a váci makim éj­jeliőre is, mert hívatlan lá­togató járt a malomban feb­ruár 10-én éjszaka. A gyanús külsejű férfi hebegett-hápo- gott, s az éjjeliőr nem sokat teketóriázott, hanem értesítet­te a rendőrséget. Kiderült, hogy „értékes hal” akadt ho­rogra, ismert bűnöző került rendőrkézre a 39 éves Dulai László salgótarjáni, foglalko­zásnélküli személyében, SOPRON KÖHIDÁRÖL JÖTT Akik látták a Kék fény legutóbbi adását, azoknak nem kell ecsetelni, hogy kik tartózkodnak a sopronkőhidai börtönben. Dulai László janu­ár 7-én töltötte le 10 hónapos szigorított börtönbüntetését, s tért vissza Salgótarjánba. Du­lai viszonylag fiatal kora el­lenére kilencszer állt már bí­róság előtt és több mint ti­zenegy évet töltött börtönben. Mindegyik esetben csalásért ítélték el, s ami furcsa, min­denkivel szemben ugyanazt a mesét alkalmazta. Erdész­ként lépett fel és fát kínált eladásra. Módszereiről majd később, mert ' egyelőre ott tartunk, hogy Dulai Salgótar­jánba érkezett és kvártélyt kapott egy hölgynél. A nő­vel levelezésben állt, aki az­tán pár nap után kitette a bűnöző szűrét, s Dulai önellá­tó lett. Az év első hónapjá­ban szorgalmasan lapátolta a havat a tarjám utcákon, de februárban már visszatért eredeti foglalkozása!*», az „erdészkedéshez”. ,r $0 BAKÁT, dezte. Azt is mondta, hogy jo barátja a mi Jancsink, és hogy szívességet akar tenni, mert hogy a Jancsi is azt tette ve­le korábban. Illetményfát említett, mert erdész és hogy abból három köbmétert szí­vesen átadna a vömnek. Át­adna, csak egy kis baj van: a pénzt be kellene fizetni. Ad­tam 300 forintot, mert gondol­tam, ha elutasítom a vöm jó barátját, mit szól majd a Jan­csi. Hát szólt. Kiderült, hogy nem is ismeri. Se pénz, se fa, de távozáskor nagyon illedel­mesen köszönt — mondta a sóshartyáni károsult. — Látogató jött, sajnos. Azt mondta, hogy a fiammal volt katona. Megörültünk neki, reggelit adtam, de ott maradt ebédre is. Megebédelt, aztán elmondta, hogy erdész, de el­romlott a fűrészgép, van il­letményfája és szívesen átad­na három köbmétert. Nem kell fuvarról sem gondoskod­ni, házhoz jön a fa. Odaad­tam a 210 forintot, aztán so­ha nem láttam többé — val­lotta a tárgyaláson a 69 éves mohorai asszony. Hasonló módszerrel ültetett fel kél nyugdíjas férfit is Salgótar­jánban és Vizsláson Dulai. A felszedett pénzekből élte világát, táplálta magát alko­hollal. TERV SZERINT DOLGOZOTT — Jégre vitt a nő, szeren­csétlen ember vagyok. Már az orvos is megmondta, hogy va­laki kellene mellém. Egy erős valaki, hogy talpra álljak. Is­merem az embereket. Dehogy volt nekem tervem. Amikor beléptem a lakásba, mindig akkor találtam ki, hogy mit keli mondani — sajnáltatta magát Dulai, de nehogy el- higyjük egy szavát sem a csa­lónak. A négy károsult meg is fogadta a tárgyaláson, hogy soha többé nem megy lépre. „Az ilyen embereket meg kell büntetni” — mondta az egyik nyugdíjas kárvallott. Dulai pontos terv szerint dolgozott. Mielőtt betért az idős embe­rekhez, pontosan tudta, kinél, mit kell mondani, mert elő­zőén érdeklődött, információ­kat gyűjtött. A kicsalt pénz nem haladja meg a 900 forin­tot, de nem is ez a lényeg. A szélhámos idős embereket, szegény nyugdíjból élő öre­geket csapott be, akiknek minden fillérre szükségük van. Nemrégiben foglalkoz­tunk lapunkban a csalókkal, módszereikkel. Remélhetőleg ez az ügy is tanulságul szol­gál, hogy jól nézzük meg, ki­vel van dolgunk. A Salgótarjáni Jarasbirosag a tárgyalás során enyhítő kö­rülményt Dulai beismerő val­lomásán kívül nem talált. Sú­lyosbító körülményt annál többet, s a csaló Dulai Lász­lót egy év két hónap szigo­rított börtönre ítélte, két év­re eltiltotta a közügyek gya. korlásától és kizárta a felté­teles szabadságra bocsátás" kedvezményéből. A vissza­esőt kényszerelvonó kezelésre is kötelezte. Az ítélet jogerős: Szokács LaszSŐ KATÓN ACIMBOR A — Egyedül voltam otthon. Bejött, illedelmesen, jő reg­gelt kívánt. Nem ismertem, akkor láttam először. Itt van-e a Jancsi fiú? ~ kér­GALSA1 PONGRÁC: 25. Bajor Gizi 1921 nyarát — Július derekától évadkezdetig — Balia tonf üreden, baráti kör­ben. tölti. A Pannonia-társasáig né­hány tagja a Szanatóriumnak nevezett, füredi gyógyhoteibe költözik: Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán és Gizi egy­más szomszédságában bérel­nek szobát. Csak Vajda Duói, a férj hiányziik a társaságiból. Gizi augusztus 2-án, házias­ságuk egyéves fordulóján zak­latott hangú, ideges levelet kiüld Pestre a férjének. „Édes Duczifcázn! A fene tudja, mit kell ilyen­kor írni? Gratulálják neked? Vagy őszinte részvéteim fejez­zem ki? Vagy édesen emlé­kezzem vissza? De hiszen azt te úgyis tudod, mi történt ak­kor, sőt talán még jobban! Azt az egyet azonban megír­hatom, hogy a mai napon le­szűrtem az egész esztendőt, összeadtam, kivontam és az eredmény a következő: nem bántam meg, és ha ma akar­nál vetem meigiesfcüdni (felité- we, hogy lány lennék), újból csiak hozzád mennék... Már a be véleményed nem szeretném haBand az elmúlt esztendőről. KüBönben az ördög érti ezt! Tudom, hogy neked is így jobb és nekem is? Különben ma reméltem egy kis levelet tőled, de talán te is csak ma írsz nekem...” A levélíró ékkor még nem akarja, vagy nem meri beval­lani, ami benne is csak ideges sejtés. Azt, hogy kapcsolatuk ma már barátságnak — sok, amyakönyváleg hitelesített szerelemnek — kevés. Ha csak jó barátok lennének, úgy gon­dolnák, szüntelen adósai egy érzésnek, amely sokkal tar­talmasabb, két ember rokon- szenvénél. De mert többről van szó, úgy válik, az érzés­nek van adóssága velük szem­ben. S a megváltozott körülmé­nyeket se feledjük. Gizi azóta sikeres színésznő lett. Ha még nem is a legel­ső; a fiatalok közt — Jászai, Márkus, Csillag Teréz sarába szegődve — mindenképpen a legkülömb. Akit a szigorú színiigazgatótól a karzati ál­lóhely diákpublikumádg, be­avatottak és avatatlanak egy­ként ünnepelnek. Olykor ma­ga is meglepődik: bármibe be­lekap, minden a javára dől el. A tegcsekélytelenebb játszmá­kat is megnyeri. S már szin­te félni kezd: hátha a sons azért kényezteti, hogy aztán annál nagyobbat verjen rajta. Bajor ebben az időiben a va­lóra vált képzelgések végle­teiben éL S Vajda Ödönnek e páratlan sikerélmény, e sze­rencsés végletek szintjén, szüntelen izgalmi állapotban kellene tartania egy nyolc­éves, érzelmileg megbízható, vágyaiban azonban langyosuJó kapcsolatot. De Vajda már nem a régi. A hajdani „char- meur” valahogy elnehezedett; kedvessége, amely eddig a keretből kigyulladt színésznő sok mindent várhat férjétől: megértést, tapintatot, figyel met, csak egyet nem: az érzé­kek ösztönző feszültségét. De házasságukat az anyagi gondok is megroratják. Vajda tiszte jövedelmének jó része Zboray Miklóst, a principáli­sát illeti meg, akitől az ügy­védi irodát átvette. Ezenkívül a lányáról is gondoskodnia kell. így Gizi szoros beosz­tással sem teremtheti meg a rangjához méltó életforma látszatát — amit a pénz tár­NÓGRAD — 1971. március 28„ vasárnap természete volt, inkább csaik modornak tetszik. Egy fron­ton szerzett, s nehezen átvé­szelt betegség pedig megtá­madja a szívét is. Gizi, a si­saidalma egy sikeres színész­nőtől: a 6aját színésznőjétől megkíván. (Folytatják) 14 mmM — látod, kislányom, mondtam neked, hogy tavasszal már bottal üthetjük a nyomát A lakásigények megújítása Az új lakásrendeletnek megfelelően, 1971. július hó első napjától megváltozik a lakáselosztások rendje, illető­leg érvénybe lép a lakáshasz- nálatba-vételi díj, vagy lakás- építési hozzájárulást kell fi­zetniük a bérlőknek. Ezért a lakásügyi hatóságoknál nyil­vántartott régi lakásigénylé­seket meg kell újítani. A lakáskérelmek megújítá­sához szükséges nyomtatvá­nyok elkészültek és a Salgó­tarjáni városi Tanács igazga­tási osztálya 1971. március 29-én megkezdi azok kikül­dését az igénylőknek. A 6 oldalas, minden rész­letre kiterjedő adatlapot — természetesen csak akkor, ha a megváltozott körülmények között is fenntartja lakásigé­nyét a kérelmező — a kéz­hez vételtől számított 15 napon belül kell kitöltve, személyesen bevinni a Salgó­tarjáni városi Tanács igazga­tási osztályára. A városi tanács a rövidebb határidőt a folyamatos feldol­gozás érdekében állapította meg. A lakásrendelet értel­mében az igényeket legké­sőbb április 30-ig lehet meg­újítani. Ebben az esetben nem kell újabb illetéket fizetniök a kérelmezőknek, lakásigé­nyüket folyamatosnak tekinti a lakásügyi hatóság. Azok az igénylők, akik az 1971. április 31-i határidőt önhibájukon kívül elmulasz­tották, igazolási kérelemmel élhetnek a határidő leteltétől számított 30 napon belül. A fenti határidőig meg nem újí­tott lakásigényeket a lakás­ügyi hatóság törli a nyilván­tartásból. A városi tanács igazgatási osztálya a lakásigények meg­újítására irányuló kérelmeket társadalmi bizottság közre­működésével felülvizsgálja, majd az igénylőket — körül­ményeik figyelembevételével — besorolja. Ez alapján ké­szül el a lakáskiutalási név­jegyzék. A megújított kérelmek fel­dolgozását követően az igaz­gatási osztály közli a kérel­mezőkkel, hogy igényüket legkésőbb 1975. december 31- ig teljesíteni tudják-e, vala­mint azt is, hogy milyen la­káselosztási formában — ta­nácsi bérlakás, szövetkezeti lakás — juthat lakáshoz az igénylő. Ha a tanács megállapítja, hogy a kérelmező — jövedel­mi, vagyoni, szociális körül­ményei miatt — sem tanácsi bérlakás, sem tanácsi értéke- sítésű (szövetkezeti lakás jut­tatására nem jogosult, akkor az igénylőt, természetesen sa­ját kérelmére, az Országos Takarékpénztár által értéke­sített lakás vevőjéül, illetőleg lakásépítő szövetkezetbe való felvételre javasolja.

Next

/
Thumbnails
Contents