Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-04 / 53. szám
Ú, törvény a tanácsokról (I.) A lakosság szolgálatában Utolsó ülésén, mintegy a négy esztendei munka betetőzéseként fogadta el az or- szággyűlés a tanácstörvényt. A népképviselet legmagasabb szerve határozott arról: hogyan működjenek ezután a népképviselet alsóbb szervei, köztük azok, amelyek a legközelebb állnak az egyes emberekhez: a helyi tanácsok. A törvényjavaslat vitájában hangzott el: „tanácsok tevékenységének célja... a lakosság szolgálata. Ez adja munkájuk társadalmi jelentőségét, politikai jellegét.” Meghatározza a törvény, hogy a helyi tanácsokhoz tartoznak —, és a közeli jövőben még szélesebb körben fognak tartozni — azok az államigazgatási feladatok, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. A jövőben szükségessé váló új intézkedéseket pedig már abban a szellemben hozzák, hogy amit csak lehet, intézzenek helyben, a községekben, nagyközségekben, városokban a tanácsok. Csupán egyetlen példa: sok városnak, nagyközségnek voltak már korábban is olyan gondjaik, hogy a fiatalok otthon tartása, a nők foglalkoztatása érdekében szükség volna valamilyen üzemre. Azt is jól tudták a helyi vezetők, hogy valami üzem telepítése fellendülést hozna, magát a helységet is fejlesztené — ám ipartelepítésre, gyártelep létrehozására sem pénzük, sem jogkörük nem volt. Az új törvény most lehetőséget ad a Tanácsoknak önálló vállalatok alapítására, s a nagyobb gazdasági önállóság révén, megteremthetik hozzá az anyagi alapokat is. Mindez — lehetőség. A törvény szándéka és betűje nem a kötelező előírások rendszerén alapul, hanem éppen ellenkezőleg: kereteket ad a helyi követelményeknek megfelelő, önálló munkához. Egyetlen törvénnyel aligha lehetne meghatározni mindazt, amit több ezer településen végre lehet hajtani. A helyi tanácsok éppen azért is kapnak fokozott önállóságot, nagyobb hatáskört, hogy a helyi viszonyok ismeretében élni tudjanak vele. A törvény az egyes helyi tanácsok belső szervezetét is csak nagy vonalaiban határozza meg. Azt viszont, hogy hány tagú végrehajtó bizottságot, hány függetlenített vezetőt választ a helyi tanács, mellkora és mivel foglalkozó szakigazgatási szervezetet hagy jóvá — a tanácsnak, a frissen megválasztott testületnek kell eldöntenie. Abban is a tanácsnak van döntési joga, hogy saját hatásköréből melyeket ad át — az ügyintézés meggyorsítása érdekében — a végrehajtó bizottságnak. Ezekben a kérdésekben a tanácsnak továbbra is döntő szava van: a végrehajtó bizottság ilyen ügyekben hozott határozatait megváltoztathatja, vagy meg is semmisítheti. Olyan esetekben viszont, amikor a végrehajtó bizottság a törvényben számára előírt hatáskörében — tehát nem a tanács által ráruházott ügyekben — járt el, a tanács ugyancsak kifejtheti ellenvéleményét: ekkor a felsőbb szintű végrehajtó bizottsághoz — a megyeihez — fordulhat. önállóan is rendelkezhet a tanács. Ha a tanácstagok többsége úgy látja, hogy valamilyen kérdést helyileg szabályoznia kell, s ez semmilyen érvényes jogszabállyal nem ellenkezik — tanácsrendeletet alkothat, s ezt a helyileg szokásos módon kihirdetheti. A tanácsrendelet éppúgy kötelező az érintett állampolgárokra, mint az országos főhatóságok rendelkeTerirlexil*«m Nemzetközi ver senyké pesség Éppen a tanácsok önállóságának megnövekedéséből adódik, hogy több joga, és kötelessége lesz ezután minden tanácstagnak. A törvény külön leszögezi, hogy a tanács minden tagjának azonosak a jogai és a kötelességei. így bármelyik tanácstag a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett közérdekű kérdést, vagy javaslatot. Ahhoz is joga van — az országgyűlési képviselők interpellációs jogához hasonlóan —, hogy a tanácsülésen vagy azon kívül felvilágosítást kérjen bármelyik helyi vezetőtől, illetve a szakigazgatási szervektől. A megkérdezett köteles a tanácstag kérdésére lehetőleg a tanácsülésen, s ha erre nincs mód, 15 napon belül válaszolni. A tanácstagnak joga, hogy képviselje választót —, s ez egyben kötelessége is. Rendszeres kapcsolatot kell tartania azokkal, akik a tanácsba küldték, s be kell számolnia nekik munkájáról. Az is kötelessége, hogy mindig és mindenütt, tanácstagi megbízásához méltóan lépjen fel, és viselkedjék. Hivatalos személynek kell tekinteni —, s hivatalos személyhez méltó magatartást is kell tanúsítania, mint a törvény kimondja: minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstag- sággaP’. Várfconyí Endre Az ipari fejiesztós fő irányainak. a termesé* bellis® ara- nyarának megtervezésénél nem imdultatumfe: kii másból, minthogy hazánk kns ország, belső felvevő piaca szűkös, nyens- •anyagifamásiaii korlátozottak. Egyetlen, kis ország sem képes vátógicsúcsokatt ostromolná milliónyi termétefélévei. ''Pedig USfupán, a magyar gépipar 300 ezer féle gyártmányt és a:k- kst készít.) Vagyis néhány, országunk adottságainak és az előre mutató piaci lehetőségeiknek leginkább megfelelő termékcsoport gyártására és fejlesatésére 'kell az anyagi és a szellemi erőiket összpontosítaná. Kiemelkedő eredményekre még így is csak akikor számíitihatunik, ha élünk a nemzetközi miunlkamegosztás lehetőségeivel A nemzieitköai miunikiaanegoszitás es a nemzetközi versenyképesség szorosan összetartozó fogalmak A kiemelt fej - ieszbési programok termékei is például ceaik akkor lesznek versenyképesek, ha haszn-osdtjiuk azoknál a nemzetközi mű- saakii-tudományos együttműködés, a kooperáció és a szakosítás lehetőségeit, főként a saociaüsita országokkal. Az előnyös, a versenyképes exportcikkeikért cserében viszont egyre több olyan terméket importállhaitunk, amelyet ugyan itthon is gyártanak, de nem elég olcsóin és korszerű kivitelben. S aiz importverseny hatáséra pedig kénytelenek a vállalatok felzárkózni a magas világpiaci követelményekhez, vagy esetleg más korszerűbb, gazdaságosabb termék gyártására átállni. A nemzetközi munkamegosztás sokoldalú fejlesztése tehát hozzájárul a hazai adottságoknak leginkább megfeléíő termelési szerkezet, káalatóitásához. a gyors műszaki, gazdasági haladásihoz, a szükségletek magas szín vonalú kielégüléséhez, áruink: versenyképességének növekedéséihez. A szocialista üzemek között kibontakozó gazdasági verseny szántén a jobb, korszerűbb, olcsóbb termékek előállt- fására 6enkenit. Á gazdasági verseny hozzájárul a vállalatok, a szövetkezeitek differenciálásához, a nagyobb forgalom és nyereség eléréséhez attól függőéin, hogy melyik gazdasági szervezet képes magasabb színvonalon, a fogyasztók, a felhasználóik számára is kedvezőbb módon, kielégítem az adott szükségleteket. A gazdasági verseny lehetőségei azonban az iparban korlátozottak, mivel a párhuzamos gyártás, .az azonos termékek több üzemiben való egyidejű előállítása bizonyos határon túl aránytalanul nagy társadalmi veszteséggel .iáma. ami szocialista rűszónyainik között megengedhetetlen. Termékeink jelentős része jelenleg még nem versenyképes. Mégis vevőre tatáinak, főként — jobb híján — idehaza, s részben — álllaimá támogatással — külföldön. A gyártó cégek ismerik, vagy piackutatásaik révén megismerhetik áruik piaci helyzetét, műszaki, gazdasági rangsorolását. S ha előre tekintenek, jól tudjáik, hogy a vevőnek kedvező piaci feltételek kialakulásával, az állami visszatérítések csökkentésével a vensenytképtefen termékeknek nincs jövője. Reálisan, a növekvő követelményekhez kell tehát igazítani a gyártmány- és gyártásfejlesiztésá terveket, a vállalat, a szövetkezet termelési pro®l!ját. K. .1. Otthon Mizserfón Szociális oliliont alakítanak ki a mizserfai bányaüzem volt munkásszállójából és ieodabelyiségei- ból. A bárom épület aUtlalvitasá- val _ lse idős ember elhelyezésére nyílik majd lehetőség. A szobákon kívül szép társalgót és étkezőhelyiségei képeznek ki az óregek számára. Az építők jelenleg is dolgozataik. Az átalakítást és felújítási célzó munkált nagyobbik részét már el- * égeztők. A központi füitéses, szép otthon előreláthat uhu még ez év első felében készül el. Hosszú távon ivem lehet ráfizetni a tisztességes magatartásra, a becsületes munkára, helytállásra. Ez az elcsépelt, de annál igazabb közhely jutott eszembe. amikor Csikós János acélgyári cigánydol- gazával beszélgettem. És még valami: egy bűbájos keleti mese. Megbetegedett a király, s orvosat közölték vele, csak akkor gyógyulhat meg, ha egy igazán boldog ember ingét magára ölti. Súlyos volt a baj, megijedt a király, szétküldte embereit a világ némi tája felé, keressenek egy igazán boldog embert. Kóboroltak jobbra. kóboroltak balra. kérdezősködtek. Igyekezetüket végül siker koronázta, egy mérhetetlen erdő mélyén rábukkantak egy emberre, aki közölte, hogy ő igazán, de igazán boldog. — Akkor add ide az ingedet! Arannyal, gyémánttal fizetünk! — Az ingemet... nem lehet .. . hát ingem az nincsen nékem — hebegte-habogta a boldog ember. Mondom, ez jutott eszembe, mikor Csikós János elmondA közösségért dolgoznak A közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlés elismerését fejezte ki a ludány- halászi termelőszövetkezetben dolgozó párttagoknak. Azért, mert a pártalapszerve- zetek vezetősége és tagsága segítette, hogy a harmadik ötéves terv gazdasági feladatait valóra váltsa a tsz. A pártszervezetek és a tsz vezetőségének együttműködése azt eredményezte, hogy az üzem gazdaságilag, politikailag megszilárdult, a tagság is mind egységesebb. A munkában as élen A termelőszövetkezet vezetőségének beszámolója méltán szólt megelégedéssel a végzett munkáról, mert a nehéz esztendő ellenére is 13 millió 757 ezer forintot osztottak el. Elsősorban a gazdaság továbbfejlesztését tartották szem előtt. Ezután következett a kötelességek teljesítése és a tagság részesedése. A pártszervezet sokat dolgozott a közösség érdekeiért, amíg eljutott a közgyűlésen való nyílt elismeréshez. Nem látványos, hanem egyszerű, hétköznapi feladatokat végzett. Számon tartották az emberek gondjait, ahol tudtak, segítettek. A tagokban ébren tartották a tulajdonosi kötelességet. A gondokban támogatóként álltak a tsz vezetősége mögött. Őrködtek, hogy a vezetőség mindig a legjobb feladatra határozza el magát. Amikor munkára került a sor, a párttagok többsége az élre állt, még akkor is, ha gonddal, bajjal, keserűséggel is járt. Nem arról van szó, hogy a párttagok különleges emberek, képességeikkel elkülönülnek a többiektől. Talán a kötelességérzetük lett nagyobb az elmúlt években. Néhány évvel ezelőtt önmaguk mondták el munkájukról, hogy elégtelen. Nincs megfelelő kapcsolatuk az emberekkel. Nem ismerik a tsz vezetőségének gondjait. Akkor döntöttek, hogy javítaniuk kell a kollektív tevékenységet. Munkát, feladatot adtak egy-egy párttagnak. Rendszeresen számon kérték a a párttagoktól, hogy elvég- zik-e a pártmegbízatást? önmagukat kötelezték arra is, hogy megtanulják a nagyüzemi mezőgazdálkodós szakmai feladatait. Legyen a párttag traktoros, növénytermesztő, vagy állattenyésztő, a fontos, hogy hozzáértéssel dolgozzon. Mennyit ér a terv Mikor az elhatározás után hozzáláttak a munkához, és már látszott szándékuk eredménye, a tsz vezetőségének javasolták, hogy a gazdálkodásra készítsen több éves fejlesztési tervet Az éves tervet két változatban ajánlották, hogy választani lehessen, és a kedvezőbb lehetőségeket juttassák érvényre. A párttagok, a tagság véleményének birtokában tervjavaslatot készítettek, amit segítségül szántak a szakembereknek, a tsz vezetőségének. Jól sikerült a közös munka. A gazdasági vezetők azóta is szívesen kémek tanácsot az alapszervezetektől, amikor fontos lépésre határozzák el magukat. A párttagok tudják, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Az üzemben az alap- szervezetek irányításával szocialista munkaverseny folyik. Az elmúlt esztendőben 121 dolgpizó vett nőset ebiben a vetélkedőben. A versenyt rendszeresen értékelték. Ez év elején odaítélték a Szocialista brigád címet a traktorosoknak és a nógrádszakali és halászi női munkacsapatnak. Majercsik László párttag a traktorosok között, Kelemen Jánosné a nők között mutatott példát. Az alapszervezetek gondoskodnak arról, hogy az eredményesen versenyző, dolgozó emberek anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Űj esztendőt kezdenek a ludányhalászi tsz-ben is. Az idei terv elkészítése előtt a párttagok tanácskoztak a tsz- tagokkal. A brigádvezetők — akiknek többsége párttag —, már elkészítették saját terveiket. A köwélemény-ikiute- táskor egyöntetű volt a tagság véleménye, hogy a gazdaságos termelés érdekében termelési szerkezetváltozást kell végrehajtani. Emelni kell a gépi munka arányát, hiszen folyamatosan csökken a munkaerő száma. Olyan növényeket kell termeszteni, amelyhez kevesebb kézi munka szükséges. A vezetőség elfogadta a javaslatot. Emelik például a kukorica termőterületét. Együtt a párttal Készülnek a tavaszi munkára. Az alapszervezetek politikai téli tanfolyamokat rendeztek, ahol a termelés volt a fő kérdés. Szép számmal vett ezen részt a tsz tagsága. Lehetőség volt mindent részletesen megbeszélni. Figyelemmel kísérik a tagok munkavállalásait, amit a gazdasági vezetőkkel kötnek. Az alapszervezet egész éven át őrködik, hogy a tsz-tagok amit elvállaltak, becsületesen el is végezzék. A párttagok munkájának elismeréseként mondta ki a közgyűlés: termelési tevékenységünk megvalósítása során továbbra is együtt működnek a pártalapszerveze- tekkel. Hiszen a párttagok bebizonyították, hogy a közösség érdekeiért dolgoznak. Bobái Gyula I (Hozzon a NOG-RAD-nuk Herbst Rudolf (Jobbágyi): Csendélet ciutú fénykénére a asüri 5 pontot; adott Tarjáni mozaik Koma ta. milyen nugyon-nagyon boldog — azzal a különbséggel, hogy szegény ember ugyani, de néki mégis mindene megvan, ami kell. — Igen, az acélgyárban dolgozom 1957 óta tehát tizennégy éve. Uram, nekem mindig tavaszom van. Van egy asszonyom, három fiút, egy lányt szült nekem. Karcsú asz- szemy volt, hiszen ismerte? (Igen, ismertem, egy alkalommal feleségemmel együtt ültünk velük négyesben. Csillogó szemű, kedvesen cigányos profilú, akkor válóban soványka volt. Mielőtt megszólalt, férjére vetett pillantása szinte engedélyt kért). — Ma kövérebb — folytatta —. de így is szeretem. A múltkor az üzemiek hívtak valahová. — Anyukám:. adj tíz forintot — kértem. leszek — Nincs, tudod, hogy menynyi adósságunk van! (Írni. olvasni én tanítom, de úgy számol, mint egy tanár!). Elszomorodtam, hát ilyen szegények vagyunk, nincs 10 forintunk? Aztán adott és még ő sürgetett, küldött: van mm. csak menj! Siess, várnak a barátaid! — ilyen asszony. — Ha hazamegyek ebédhez, vagy vacsorához ülünk. A gyerekek tisztáik, ölembe kéredzkednek, — Bs a ház, és a lakás? — Mindenki segített. A pécskői cigánytelepről költöztünk a Művésztelepre, a Be- reczky Máté út 10. szám alatti két szoba-konyhás új házunk, ba. Kevés pénzünk volt. mindössze 8700 forint, de a vállalat adott 30 ezret, az OTPtöl is kaptunk leölcsönt, az állam is hozzájárult a ház építéséhez. Mindenki segített. Most 27 ezer forint adósságunk van, de megfizetjük. Nagyon sokat köszönhetek Mihaliík Lajos bácsinak (Mihalik Lajos a. GSZ B-üzemének műhely- bizottsági titkára), aki azt mondta: „fiam. ha szükség van rá. segítünk” — és mindig megkaptam a segítséget. (Elhiszem; aki tizennégy évig egy helyben dolgozik, nyilván munkájával is meg vannak elégedve és bíznak benne.) E szavak után egy olyan bonyolult mondat következett, amit álig tudnék visszaadni Summája: felesége ismét babát vár, legyek a komája Igen. Feleségemmel együtt boldogan leszünk a komája Értesítsen, ott leszünk. Csak egy kétségem van. Az ő megtiszteltetése lesz-e a komaság. vagy én erezzem magam megtisztelve, hogy az ilyen na- gyon-nagyon rendes embereknél koma leszek. — kussinszky — ÚÖGRÁD — W71. március 4., csütörtök 3
