Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

Nyer« Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton fogadta Alexander Grllcskovot, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesét. Nőtt a termelékenység (Folytatás aZ t. oldalról) A megye szocialista építő­iparaiban az 1970. évi saját építési-szerelési munkák érté­ke folyóáron meghaladta a 630 millió forintot, értékben tehát 15,3 százalékkal volt több minit 1969-ben. Az egy építőipari munkásra Jutó épí­tési-szerelési munkák volu­menét jelző termelékenység a tanácsi irányítású vállalat, nál mintegy 1,5 százalékkal csökkent, a minisztériumi vál. lalatnál ugyanilyen arányban, n szövetkezeti szektorban pe­dig 6,0 százalékkal javult A munkaerő-fluktuáció a szocialista építőiparban — bár az előző évhez viszonyít­va csökkent — továbbra is igen erős volt különösen a szövetkezeti építőiparnál, ahol az átlagosnál magasabb ke. reset nagy vonzóerőt gyako. eolt. Megyénk szocialista építő­ipara 1970. év végéig — az előző évi 006-tal szemben — 875 lakást adott át Az át­adott lakások száma az elő­sző évhez képest a két állami vállalatnál 20 százalékkal nőtt « szövetkezeti szektorban pe­dig több mint megkétszere­ződött Tifeb a nála« takarmány Megyénk mezőgazdasága a eabonianeműek termesztése te­rén rendkívül rossz évet zárt. Mezőgazdaságii Uzemeink 1970-ben a nyári betakarításai gaibonaneműek vetésterületét nagymértékben csökkentettéit, a rendkívül rossz Időjárás ha­tására azonban az egy kait. bold termőterületre jutó ter­mésmennyiség az 1969. évinek 70—80 százalékára csökkent. Így búzából az alózó évinek csupán 84, rozsból 68, őszi ár­pából 70,1, tavasziból pedig 64,9 százalékát tudták betaka­rítani. Nem volt sikeresebb az ev az őszi érésű növényeknél sem. Kukoricából az átlagos terméseredmény-visszaesés miatt az 1969. évinek csupán !tü, cukorrépából pedig 76 szá­zalékát sikerült betakarítani. Mintegy 15 százalékkal csök­kent a burgonya termésmeny- nyisége is. Az 1970-es gazdasági évben ta egyedüli kedvező ered­ményt az állattartás szem­pontjából igen fontos szálas- takarmány-bázás javulása je­lentette. Lucernából, vöröshe­réből és szarvaskerepből a termésmennyiség (szénasúly- bam) 20—40 százalékkal, őszi takarmánykeverékből pedig 10 százalékkal nőtt 1969-hez ké­pest. A megye szarvasmarha-állo­mánya 1970 folyamán tovább csökkent, és év végén már csak 42 000 darab volt. A me­gye mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben az állomány 5. az állami gazdaságokban mintegy 8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A sertésállomány az év végén meghaladta a 116 ez­ret és 1970 folyamán az álla­mi gazdaságokban mimtegv 11, a mezőgazdasági termelőszö- -•otkezetek közös gazdaságai-' a.n pedig közel 20 százalék- kaü 'nőtt. Nagymértékben emelkedett a sertéstartás a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban is, ahol az állomány dósét feltétlenül a korábbiak­at év végién több mint 88 000 nál lényegesen nagyobb ará- volt. nyú pénakiáramlás tette lehe­A megye mezőgazdaságából tővé, de nem kis része vaneb- tőrtént termélcfelivásárílás ben a jobb áruellátásnak is. 1970-ben — 1969-hez visao- A2 áruforgalom szerkezete nyitva a takarmánygabona g területi sajátosságok folytán és kukorica kivételével csók- lényegesen eltér az országos kent. Zöldségfélékből mintegy irányzattól. A bolti élelmi- 10, burgonyából és gyümölcs- szer-forgalom országos részese- félékből kb. 20, kenyérgabo- dósé az összes forgalomból naból pedig közéi 30 százalék- 32,7 százalék, a megyei vi- kail kevesebbet adtak át a fel- szőni 33,3 százalék. A vendég- vásárló szerveknek, mint egy megyei részaránya 18.5 évvel korábban. Dar&bsasám- gejáaalékoB, az országos ezzel ban mintegy 20, élősúlyban szemben csak 15,1 százalékos, pedig 11 százalékkal csökkent Az eltérést felként az italíor- a vágósertés-, és mintegy 3 gaiom igen magas megyei százalékkal a vágómarha-el- részaránya okozza. Az elöb- adás is, baromfiból ugyanak- bieik következtében a ruházat kor 80 százalékkal többet ér- és vegyeriparcikk-forgalom tőkésítettek, mint tavaly. Az megyei részaránya 16,9, illet- aitadott tojás mennyisége 1970- ve 31,3 százalék, számottevően ben meghaladta a 9 milliót és alacsonyabb az országos ará- 21 százalékkal volt több mint nyolcnál (18 és 34,2 százalék) Az elektromos háztartási cikkek közül a hűtőszekrény forgalma 34,8, a villanyfőző 62,5, a villamyboyler forgalma 91,3 százalékkal nőtt. 1970-ben a megyéiben több mint kétszer annyi személygépkocsit vásá­roltak. mint az előző évben. Fejlődött megyénk általános helysete As 1970. évben Darátfo ja­1969-ben. A lakosság pénzbe vó’elei és vásárlásai A megye lakosságának 1970. évi bruttó pénzbevétele az országos 11 százalékos növe­kedéssel szemben csak 9,3 szá­zalékkal volt magasabb, mint m előző évben (1968—1969 évek között a növekedés 8,9 százalékos volt). Az abszolút mértékű növekedést fele-féle arányban a munkáe-alkalma- aotfei és a paraszti kifizetések vulitak a közúti személy-, va- növekedése eredményezte. Lamdmt a teherfuvarozás üzenni teljesítményei. A tehergépko­AZ összes lakossági bevéte- esd-állomány 31,5 ^^.teidka.1 leken belül a bérből élők be- az autóbuszok számé 6,3 szá- vetele 6,8 százalékkal, a me- Zalákkal volt magasabb az év zőgaadetiágtoan foglalkoztatót- végén, mint egy évvel koráb- take ennél lényegesen na- ban, ugyanakkor az alkalma- gyobb mértékben 17,6 száza- zcuttak száma 8,9, a forgalmi lókkal növekedett Az 1970. személyzeté pedig 7,3 száza- évben kifizetett bértömeg — lékkel emelkedett, részben a fogfolíkozitBtetttság, 1970. évben — előzetes ada- résaben pedig az átlagkereső- tok szerint 1264 lakás épült, tek emelkedése következtében 66-tal több, mint egy évvel — 6,5 százalékkal haladta korábbon. Az állami, szövet- meg az előző évi kifizetést, kezet! erőforrásiból épített la- Az öaszes béren belül a vál- kasok részaránya lényegében lalati bérek növekedése 5,1, a nem változott. Kedvezően ala- seövetkezeta 16,9, az állam- kuli ugyanakkor a tobbezobás igazgatási béreké pedig 7,0 lakások részaránya, ami az százalékos volt. előző évi 79,2 százalékról 1970. A társadalombiztosítási M- 93’2 9aáaalékra emelS“‘­fizetések 1970-ben 12,9 száza­lékkal meghaladták az előző éviit, a családi pótlék címén kifizetett összeg viszont csök­kent. detrt. Az élmúlt évben tovább folytatódott a földgázprogram végrehajtása. A tervidőszak végén a vezetékes gázellátás­ba bekapcsolt háztartások szá- A korábbi évekénél Jelenítő- m 1223 volt, az egy háztar- sebb pénakiáramlás hatása- tó®* fogyasztó részére szolgái­ként az Országos Takarék- tartott gáz mennyisége mégha - pénztár lakossági betétéilo- huita a 837 köbmétert, mámya 1970 végére 654 millió 1970-ben tovább javultak az forintra (21,9 százalékkal) no- egészségügyi munika személyi vekedett. A takarékbetétből és tárgyi feltételei is. Az or- 30 millió forint gépkocsányere- vosok száma 1970. év végére tnény-betét. 363 főre (23 fővel) emelke­dett. 1970. év végén a fekvő- A kiskereskedelem megyei beteg-ellátás céljait 1943 kór­áruforgalma az országosénál házi ágy szolgálta, számuk egy kisebb mértékben. 12,4 száza- év alatt 1,6 százalékkal nőtt. lékkai növekedett Az egyes árufőcsoportok közül a bolti élelmiszerek forgalma 9,3, a vendéglátás bevétele pedig 8,8 százalékkal emelkedett. A ru­házati forgalom felfutása — bár a korábbi évekénél na­gyobb volt és 1970-ben 10,3 százalékkal meghaladta az előző évit — lényegesen ki­sebb mértékű volt az országos átlagnál, Ugyancsak kiemelke­dő, de az országosnál alacso­nyabb mértékű volt a vegves- iparcikkek forgalomnövekedése is (közel 20 százalék). A for­galom ilyen mértékű növeke­A bölcsődei hálózat a Salgó­tarjániban létesített 40 férőhe­lyes új bölcsődével bővült és ezzel együtt 611 férőhely állott a csecsemőgondozás rendelke­zésére. így látja a hetet, kommentátorunk, Rólí Ervin: Csend a tengeren, vihar a sz NEM VAGYUNK tengeri hatalom, parisa vokkal sem rendelkezünk — első pillanat­ra nagyon távolesőnek tűnhet a tengerfenék atommentesíté- Séről szóló egyezmény. Ele­gendő azonban végiggondolni a mai hadászati feltételeket, s akkor világossá válhat: fon­tos lépés történt a leszerelési részmegállapodások sorában. Földünk jó kétharmadát ax óceánok és tengerek borítják. Medrük páratlan kincseket rejt, amelyeket most kezdünk kiaknázni, ám* lehetőséget ad az atomfegyverkezési hajsza kiterjesztésére is. Az utóbbi idők stratégiai tanulmányai­ban már egyre-másra jelentek meg fejtegetések a távirányí­tású, rejtett tenger alatti kilö­vőállomások létesítéséről. A három esztendőn át húzódó diplomáciai küzdelem nyomán megszületett új szerződés — a tengeralattjárók felszerelé­sét leszámítva — kitiltja az atom. és hidrogénfegyvereket az óoeánok mélyéről, ezért korlátozottságában is nagy jelentőségű. A bevezető mon­dathoz visszatérve: a tenger­fenékről adott esetben egy nem tengerparti országot is veszély fenyegethet, A szocialista országok az aláírás külsőségeivel is kife­jezésre juttatták véleményü­ket, hogy megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak az atomleszarelés ügyének. Pé­ter János magyar külügymi­niszter is Moszkvába repült, hogy hazánk nevében aláírja a megállapodást. Washington­ban és Londonban a magyar nagykövetek jelentették be csatlakozásukat az egyez­ményhez, amelyet máris több mént hatvan ország fogadott eL Ver cors liftes regényeimé, A tenger csendje időszerű lett tehát a nemzetközi politiká­ban, de annál zajosabb, vi­harosabb volt egynémely szá­razföldi terület. A hét a la­oszi invázióval indult; ponto­sabban ekkor jelentették be hivatalosan is a régen kiszi­várgott titkot. Igaz, a saigoni rendszer csapatainak támadá­sa az első jelentések szerint sárba fulladt, a washingtoni kormánypolitika pedig teljes bizalmi válságba torkollott. Egymás után jelennek meg a leleplező dokumentumok, film­es fényképfelvételek az ame­rikai katonák laoszi jelenlété­ről, amit a Pentagon tagadni próbál. Vagyis ott tartunk, hogy Nixon „véget vet” a vi­etnami háborúnak, mert egy sokkal súlyosabb és kiterjed­tebb indokínai háborúban old­ja fel... Az alapvető katonai siker­telenséggel egyidőben viszont növekszik az Egyesült Álla­mok bel- és külpolitikai ter­helése. Néhány hónapos szü­net után, ezen a héten ismét nagyszabású háborúellenes tüntetésekre került sor az amerikai városokban. Tőbbé- kevésbé nyíltan elégedetlen­kednek a szövetségesek. Dip­lomáciai lépésekre került sor India, Kanada és Lengyelor­szág, a Laoszi Nemzetközi El­lenőrző Bizottság tagjai, va­lamint a Szovjetunió a ko­rábbi genfi értekedet egyik társelnöke részéről. Hallattuk hangunkat ml, magyarok is, a szombat reggeli újságokban megjelent közlemény fejezte ki tiltakozásunkat. A KOZEL-KELETI kibonta­kozás érdekében tett kezde­ményezéseket, újból izraeli „nem”-ek torlaszolták eL Vi­szonylag hosszas huzavona uitán Tél Aviv elutasította Szadat egyiptomi elnök ja­vaslatát, hogy a megszánó csapatoknak legalább részle­ges Visszavonásával adjanak lehetőséget a Szuezi-caatoma munkába állítására. Negatív választ vámak Jarring ENSZ- közvetítő indítványaira is, amelyeket részleteikben még nem ismerünk, de a hírek szerint ugyancsak sürgetik a csapatviasza vonásokat. A látszólagos holtpont el­lenére, a korábbiaknál ta­lán mégis valamivel nagyobb derűlátással figyelhetjük a Közel-Kelet eseményeit. Az iz­raeli merevség fokozza Tel Aviv elszigeteltségét az ENSZ- ben, a nagyhatalmi tárgyalá­sokon (Nagy-Britanniának évi 250 millió dolláros vesztesé­get okoz a szuezi zárlat. Fran­ciaországnak sem közömbös a csatorna sorsa), a nemzetközi közvéleményben. Kairó két­ségtelenül előnyös helyzetbe került kezdeményezéseivel, B ez egy újabb diplomáciai of fenzíva megfelelő kiinduló ál­lása lehet. (Ugyanakkor van­nak zavaró tényezők is az arab táborban. Elegendő az Ammanban kiújult harcokra utalni, vagy a meglehetősen kialakulatlan szudáni bel­politikai helyzetről tenni em­lítést.) A közel-keleti előrejel­zés nem sziélcsendet, hanem élénkséget jelez... Ami kontinensünket illeti, az európai kérdések kapcsán valóságos idegháború tanúi le­hettünk. A biztonsági kon­ferencia ellen mind nyíltab­ban fellépő NATO-körök, kü­lönböző álhírek és rágalmak terjesztésével próbálták mér­gezni a légkört. A szélsősége­sen reakciós nyugatnémet Springer-sajtó egy stockholmi szovjet diplomata állítólagos nyilatkozatára alapozva arról cikkezett, hogy „Moszkva el­vesztette érdeklődését az NSZK-val történő további kapcsolatépítési iránt”. Más nyugati lapok a finn elnökre hivatkozva a Szovjetuniónak az európai biztonsági értekez­lettel kapcsolatos „csökkenő érdeklődéséről” írtak. Az ösz- saehangolt kampány nyilván­való célja az volt, hogy mi­közben torpedókat lőnek ki az európai enyhülés ellen, a fe­lelősséget a Szovjetunióra há­rítsák. A stockholmi, majd a bonni szovjet nagykövetség határo­zottan megcáfolta a széltében- hosszában terjesztett álhíre­ket. Hasonlóképpen cseleke­dett a finn külügyminisztéri­um, a Kekkemen elnöknek tu­lajdonított vélemény kap­csán. A nyugatnémet főváros­ban pedig nyilvánosságra hoz­ták Koszi gin szovjet államfő­nek Brandthoz intézett leve­lét: ebben pontosan az euró-, paá rendezés folytatása mel­lett száll síkra. Aminek ter­mészetszerűleg a moszkvai, ik letve varsói szerződések rati­fikálása lenne a következő mérföldköve. EGY JOBBOLDALI nyugat­német Lap csalódottan jegyez­te meg, hogy a Koszigin-le- -véllel „nehéztüzérséget” ve^ tették be az európai ideghá­borúba, az álhlrek ellen. A hasonlatot folytatva, tegyük hozzá: nem szükségtelenül. Az .Agyúval” ezúttal nem verebeket, sokkal veszedelme­sebb héjákat céloztak.,. Változások a lengyel szejmben Márkus Gyula, az MTI var­sói tudósítója jelenti: Szombaton délután plenáris ülést tartott a lengyel szejm. A tanácskozást Czeslaw Wycech elnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy levél ér­kezett Zenen Kliszkótól, a nemzetgyűlés alelnökétől, amelyben bejelenti, hogy le­mondott tisztségéről. A kép­viselők elfogadták Zénón Kliszko lemondását. Wycech javasolta, hogy a szejm alelnöketnek számát az eddigi kettőről emeljék fel háromra. A javaslat egyhangú elfogadása után a ház ugyan­csak egyhangúlag megválasz­totta szejm-alelnöknek Andr­zej Werblant, a LEMP KB kulturális osztályának vezető­jét és Halina Skibneiewska NÓGRÁD — 1971. február 14., vasárnap A* KB határozata Az SZKP Központi Bizott­sága határozatot adott ki, amely közli, hogy a közpon­ti bizottság jóváhagyta az SZKP 24. kongresszusának a szovjet népgazdaság fejlesz, ütését célzó 1971—1975. évi öt éves tervre vonatkozó irány­elvtervezetét. A tervezetet közzé kell tenni a sajtóban, és meg kell vitatni a párt- szervezetekben. a dolgozók gyűlésein és a lapok hasábja­in. CMTI) varsói építészt. A nemzetgyű­lés harmadik alelnöke Jan Karol-Wende. Ezt követően Czeslaw Wy­cech kérte, hogy mentsék fel szejm-elnöki tisztéből, amelyet 1957 óta töltött be. Miután a képviselőház elfo­gadta a lemondást, Andrzej Werblan mondott köszönetét a 71 éves politikus több év­tizedes odaadó munkásságáért. A képviselőik hosszan megtap­solták Wyoechet, amikor az elnöki emelvényről a képvi­selői padsorokba ment. ahol Edward derek, a LEMP KB első titkára kézszorítással és meleg szavakkal köszönte meg a népi Lengyelország javára végzett tevékenységet. Ezután Stanislaw Gucwa, a Lengyel Egyesült Parasztpárt elnöke kért szót, s javasla­tára a nemzetgyűlés egyhan­gúlag elnökévé választotta Dyzma Galajt, a parasztpárt alelnökét. Az 56 éves Galaj, a Lengyel Tudományos Akadé­mia egyik mezőgazdasági ku­tatóintézetének Igazgatója. Dyzma Galaj köszönetét mondott a képviselők bizal­máért. majd közölte, hogy Ig­nacy Loga-Sowinski és Bo- 'eslaw Podedworny az állam­tanács alelnökei, valamint Ka- zámier Banach, az államta­nács tagja lemondott tisztsé­géről. A ház egyhangúlag el­fogadta lemondásukat Edward Babiuch, a LEMP képviselőcsoportja névében azt ja/vasolta, hogy az államta­nács alel n.ökévé Stanislaw Gucwat, a parasztpárt elnökéit és Böleslaw Rurninskit, a par rasztpárt vezetőségi tagját, az államtanács tagjává pedig Henryk Szafranskit, a LEMP Varsói vajdasági Bizottságának első titkárát válasszál- meg. A javaslatot elfogadták. A szejm a továbbiakban át­tért az 1971. évi népgazdasá­gi tervben és állami költség- vetésben végrehajtandó módo­sítások megtárgyalására E kérdésről Witold Trampczyns- ki, az állami tervbizottság el­ső elnökhelyettese tartott be­számolót, s felszólalt Jozef Trendota pénzű gVTniniszter Az előterjesztésből a többi között kitűnt, hogy az idei módosított tervben az előző előirányzathoz képest. 13 mil­liárd zlotyval nagyobb össze­get fordítanak a lakosság jö­vedelmének növelésére. Ezt követően a nemzetgyű­lés elfogadta azt a javaslatot, hogy az 1971—75-ös ötéves terv helyébe az 1972—1975-re szőlő négyéves terv lépjen. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents