Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
A Budapest! Harlsnyagyúr magybátony! telepe 2 millió foiintos beruházássá! tovább bő. vfilt. Az elmúlt héten állították munkába a szovjet gyártmányú, folyamatosan formázó gépet. Kaszás Józsefné és Jakubecz Ida dolgozik a nagy tcHesítményű gépen. (Koppány György felvétele) Zárszámadás Idején Ki járt jobban? Igazán nem panasjátodhait. ríak a múlt évre a kétbodo- nyi Egyesült Erő Termelő- szövetkezetben. A gabonatermés kevesebb lett ugyan a tervezettnél, de a gyümölcs, a cukorrépa és a kukorica pótolta az elveszett gabonáit. Kétbodonyban 81,58 forintot fizettek egy tízórás munkanapra a tagoknak, összességében a növénytermesztés nyolcmillió-háromszázezer forintos jövedelmet hozott. Egymillióval többet, mint ahogy tervezték. A vártnál kedvezőbben alakult az állatte. nyésztés eredménye is. A jövedelme majd négymillió forint. Jelentős összeget fordítottak fejlesztésre, beruházásra és megkapták járandóágukat a tagok, a szövetkezeti alkalmazottak is. Pénz, vagy munkaegység? A közös gazdaságban ez volt az első esztendő, hogy nem munkaegységért, hanem készpénzért dolgoztak a tagok is. Jakab Ferenc, a szövetkezet elnöke nem takargatta az egyébként is nyílt titkot. A változással, a jövedelem-elosztás korszerűsítésével csak nehezen barátkoztak meg. Megszokták a tagok, hogy a munkaegységért jelentős mennyiségű terményt is kaptak, amelyet a háztáji jószágoknál, a szabadpiacon egyformán jól hasznosítottak. Bármennyire érvelt a szövetkezeti, és a pártvezetőség, mégiscsak nehezen adták be. leegyezésüket a tagok. Csak azután határozott a közgyűlés, hogy az elnök szavát adta, semmivel sem rövidülnek. Így év közben a kiegészítő részesedés terhére, kifizették a terményt. Jakab Ferenc elismerte, csak kevesen gondol, tak akkor arra. milyen veszélyes „játékba” kezdtek. Az idén ezt semmiképpen sem ismétlik meg. Mert ha az időjárás súlyosabb károkat okoz tavaly, könnyen előfor. dúl, hogy szeptemberben, októberben kiürül a szövetkezet pénztára és fizetés nélkül maradnak a tagok. A bankhoz hiába fordultak volna segítségért. Hitelkérelmüket nyomban elutasítják, hiszen az állam a fizetés 801 százalékát garantálja. Azt pedig tetézve megkapták a tagok év közben. A többiért maguknak a tulajdonosoknak kell vállalniok a kockázatot. Szerencsére győzték erővel és pénzzel, nem szorultak segítségre. Törnék József mondta a közgyűlésen, olyan pénztárcájuk van, amelybe ha belenyúlnak, pénzt találnak. Mindenki tudta, arra az egymillió-százezer forint tartalékra gondolt, amelyet egy évvel ezelőtt tettek félre a szövetkezet vezetői. A'tik nem kockáztatlak A szövetkezet vezetői azt szerették volna, ha az alkalmazottak olyan feltételek mellett dolgoznak, mint a tagok. De az alkalmazottak megkötötték magukat. Kijelentették, hogy nem kockáztatnak. Csak előre meghatározott bérért vállalták a munkát. Ezt egyébként a tagok közül többen is szóvá tét. ték. Azt mondták, sehogyan sincs az jól. hogy az alkalmazottak jövedelme biztosabb és több is, mint a tagoké. Mert a tagok 82—83 forintja mellett, ők majd száz forintot kaptak egy tízórás munkanapra. Aztán a tsz-tagok kiegészítő részesedését el. moshatja az eső, elapaszthatja az aszály. Az alkalmazottiak meg minden körülmények között megkapják fizetésüket. Kényszerű helyzet késztette arra a tsz vezetőit, hogy elfogadják az alkalmazottak feltételeit Jakab Ferenc, az elnök magyarázta, hogy a szövetkezetnek 275 tagja van. Ebből több mint száz nyugdíjas, öregségi járadékos. A tagok életkora magas, de a szakképzettség hiánya miatt sem foglalkoztathatják őket minden területen. Tavaly 86 alkalmazott dolgozott a szövetkezetben. Jórészük fiatal, szakmával rendelkező ember, ök dolgoztak a gépeken, szerelők a műhelyben, lovat hajtottak, gondozták a szarvas- marhákat. Nem kétséges, nélkülük sokkal nehezebben boldogult volna a szövetkezet. volt, így megérte kockáztatni. Néhány alkalmazott is szóvá tette, hogy megbánták, miért nem hallgattak a vezetőikre. Egyébként, aki rendszeresen dolgozott — legyen az tag vagy alkalmazott —. az keresni is tudott a szövetkezetben. Petrovics János 49 000, Kovács János 48 000 forintot kapott tavaly. Mindketten állattenyésztők. A traktorosok keresete 36, 38 ezer forint körül alakult. Az asszonyok, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy egész évben dolgozzanak, 14—16, 17 ezer forint körül kaptak. A korábbi évek rendszeres gyakorlata, a kész. pénztartalék most a nehéz esztendőben sokat segített a szövetkezeten. Ezért aztán a tagok körében a legteljesebb egyetértésre talált a szövetkezeti vezetők elgondolása, hogy a tartalékolás továbbra Is törvény marad. De ahogy a közgyűlé. sen is szóba került, a munka, fegyelem javításával, a termelési költségek csökkentésével az eredmények még jobbak lehetnek. Vincze Istvánná Miért csak ennyit? A N VERES Éti RÉSZES ED Eb távlatából ugyamas sokszor ed- nagyoibb nyeresegreszesedés- osztásakor egyesekben akarat- mosódnak azok a termélésa fűzött remények a lehetö- lan.ua 1« felvetődik a kérdés:' hatólaiin ^ meevBÍl0* miért csak ennyit kapunk? anyagi elismerést. Aztán. - a suljamalk. Azt hiszem erre a kérdésre szabad árak kategóriájálba somár most néhány szóval ref- roüt cikkek, termékek nagyobb dolog alomban ebben m léktátaá kell. Azzal a kiég©- ármozgása is arra sarkallja a esztendőben is kitűnt: egy szüléssel, hogy lesznek olyan, dolgozókat, hogy miinél előbb rókáról két bőrt nehez lehúz- üzemek, vállaltaitok, ahol ugyan magukénak érezzék a megér- ni, vagyis gyorsan novehu a elérték a tavalyi nyereségszin- demelt jutalmat. A bérfejlesz- béreiket és sok nyereséget is tét, mégis jóval kevesebbet tések egyrészt szerves részei a 'osztana — nem lehet Gáta. osztanak, minit az előző esiz- kormány óletEzínvonal-politi- szabnak ennék az uj _ kózgaz- tendőben. Icájának, másrészt az enyhe daságu szabályozók is, ame munkaerő-kereslet hatására ly®k csaik bizonyos százalék - Hajlamosak vagyunk arra, gyorsultak meg, a törzsgárda ban teszik lehetővé az adó- hogy a nyereségrészesedés ki- megtartása, ittetve a termeles mentes béremelést. Ezért száz- v iinságlistájának kialakítása- folyamatossága es gazdaságos- szar meg kell gondolná, hogy kor elfeledkezzünk arról, ami érdekében. megéri-e az év közbeni naaz év közben történt. Pedig gyobb mértékű béremelés, ilyenkor nem árt visszalépői- EBBŐL IS LATSZIK, hogy Mindezekről szólni kell majd ni a naptárban, mert sok ér- már csak ennyi kérdés meg- a kollektív szerződések érté- dekességet kínál. Az öblös- válaszolásánál is nincs miért kelésénél, valamint a rövidé- üveggyárban például az 1970. szégyenkezni, mert a forintok sen megkötésre kerülő újabb évi nyereség terhére hét szá- odakerültek ahová a kormány öt évre szóló üzemi alkotmá- zaiékkal, azaz négymillió fo- szánta: a dolgozókhoz. Ezek- nyok megkötésénél. Ha a vál- rámttal növelték a béreket, rői őszintén, nyíltan és egy- találtok nagyobb mértékű bér- ugyaniakkor tavaly december- értelműén kell beszélni min- emelés mellett döntenék, szá- ben a nyereségrészesedés fel- den üzemben, gyárban, intéz- molni kell azzal, hogy kéve- osztási elveinek megfelelően menynél, ahol többet vagy sebb jut jutalmazásra, a műn- év végi jutalomként 6,3 nap- kevesebbet, vagy egyáltalán ka- és életkörülmények javának megfelelő bért, azaz újabb nem osztanák. tására, szociális és kulturális egymillió -kéts zázezer forintot . célokra, osztottak szét a dolgozóknak. Ezzel azonban még nem Az előbbiéken kívül a része- zárhatjuk le ezt a témát. A NYERÉSEGRESZESEDfisédé» alapot terhelik a kü- A nyereség osztás jő alkalom Sí rendszer elveit a gyakorlati lönböző címeken kiosztott ju- arra, hogy ismételten bébizo- élet eddig is számtalanszor talmak, célprémiumok, a mun- nyítsiuk: milyen hibák, mu- módosította. Kezdetben el- ka-és életkörülmények javftá- lasztások, gondok, problémák hagytuk az év közbeni anyagi sára fordított nagyobb össze- miatt lett csak ennyi. Itt ösztönzést, utána korrigáltuk gak, sincs semmiféle szégyenkezés- előbbi hibánkat, tavaly és tare, bátortalanságra, a tények valyélőtt pedig a gyorsabb üte- Megyénk más üzemeiben is szépítigetésére vagy elihallga- mű év közbeni béremelést, va- hasonl ókép pen alakul a hely- tására szükség. Személyekre \ tamint a nagyobb arányú ju- aet, terhelik a különböző, év való tekintet nélkül kei! a talmazást helyeztük előtérbe, közben kifizetett összegek az közvélemény elé tárni: kinek Élttől az esztendőtől a gazdái- év végi nyereségreszesedest, a hibájából kell megelégedni kodás hatékonyságának gyor- A Nógrád megyei Állami Bpí- a jelenlegivel és mit kell ten- sabb ütemű növelését várjuk, tőipari Vállalatinál 3,6 millió ni a jövőben. Az effajta szám- Ehrt a célt szolgálja majd a forintot terveztek a bérek nő- vetés jó alkalom aura, hogy a nyereségérdekeltségi rendszer velősére. Az Üvegipart Művek vezetők és a dolgozók egy- is. Most, az év végi nyereség-' pásztói szerszám- és készülék- aránt felismerjék az együtt- osztás előtt a helyzet reális gyárában túllépték a kollektív működésük hiányából adódó értékelése, az összefüggések szerződésben vállalt, bérfej- hátrányokat, kellemetlensége- helyes megítélése megkívánja, lesztésre szánt összeget. bet, a vezetők, a dolgozók hogy ne csak önmagában, ha, ... ir , . . megjegyzéseiből levonják a nem a tények birtokában véste év közben kifizetett jutái- ^ges következtetéseket, a makra és a bérfejlesztésekre tennivalókat. Nem kölcsönös több okból volt szükség. Az vádaskodásra, hanem a jelen- eümúlt . évek tapasztalatai azt sé^ék aiapo^ reália értékelébizonyitották, hogy csupán az év végi nyereségiosztásra való sere’ a jav° °Jt06 retvazolésá- konoenitrálás nem eléggé ősz- ra és sok-sok konkrét intéz- tönöz a jobb munkára. Egy év kedésre van szükség, hogy a gosan és indokoltan számíthatunk. Ily módon elkerülhetjük az esetleges félreértéseket kiváltó megalapozatlan, az élettől elrugaszkodott! vágyálmokat. V. K. Új gépek MegfcflseUtt • tat és Hl forintot a gépek értéke a káliéi Dj Tavasa Termelőszdvetkmeetfeera. A közös gazdaság a műk évben kétmillió forintot fordított különböző sáriá: rakat vásárolták, ■ az asszonyok munkájának megkönnyítésére boe- söfejtö gépet. Gabona- és silókombájn, műtrágyaszóró és tehergépkocsi egyaránt szerepel az újonnan vásárolt gépek között. Ezenkívül vetőgépekkel és különböző munkaeszközökkel gyarapodott a közös gazdaság. 5 gépek, munkaeszközök váására. Többek között traktoVeszélyes „üzem** Tavaly 1356 halálos kimenetelű baleset történt közútjainkon, míg ugyanebben az időben az ipari üzemekben ennél jóval kevesebb, 605 haláleset fordult elő. Ebek az adatok azt bizonyítják, hogy manapság már hazánkban is a legveszélyesebb „üzem” a közlekedés. Elmélkedett a balesetek száma megyénk autóközlekedésében, a Volán 2. számú Vállalatánál is. Tízmillió kilométerre az egy évvel korábbi tizennégy helyett tizenöt baleset esett A figyelmeztető adatok birtokában a vállalat az idén fokozott gondot fordít a baleset- elhárításra. A régi gépkocsi- vezetők segítségével többet kívánnak törődni a fiatalokkal, a kezdőkkel és minden lazasággal szemben, nagy szigorral lépnek fel. A tervek között szerepel egy helyszínelő gépkocsi beállítása, amely a munkavédelmi oktatást és a közúti ellenőrzések hatékonyságának javítását szolgálja. Késő a bánat A zárszámadó közgyűlés arra is választ adott, hogy kik jártak jobban a szövetkezetben? Az alkalmazottak, akik az év elejétől kezdve biztosra mentek, megkapták járan. dóságukat, de annál nem többet. A tagok ennél jobban jártak. Az esztendő jobban sikerült a tervezettnél. így a húsz százalékot megtetézték tizenkét százalékos nyereségrészesedéssel Zárszámadáskor még 670 ezer forintot fizettek kj a tagoknak. Ezenkívül a szövetkezet minden alapító, tagja, még külön jutalmat is kapott. A tagok véleménye az A párt propagandistája „Ha vállalták, csinálják is vé(fiq... Dr. Bakó Miklós, a hálássá gayrmati Ipoly-bútorgyár anyag- és áruforgalmi osztályvezetője két éve került a Húsipari Vállalathoz párt propagandistának. Ennél a vállalatnál előtte már néhányan kudarcot vallottak ezzel a feladatkörrel Az oktatásokra, ha sikerült is nagy üggyel- bajjal hallgatókat toborozni, előadásról előadásra egyre kevesebben jártak el — A vágóhídon komoly, nehéz fizikai munkát igénylő munka folyik — vélekedik dr. Bakó Miklós —, s az emberek itt talán bizalmatlanabbak azzal szemben, aki munka után külön figyelmet kér tőlük — ez lehetett a korábbi kudarcok oka. Két éve azt éreztem a legfontosabb feladatomnak, hogy emberközelbe kerüljék, megértessem, hogy haszna van a pártoktatás e formájának, s ha vállalták, csinálják is végig. A propagandista fáradozásait siker koronázta. Egy évvel később — tavaly —. mikor újra kijelölték a vállalati oktatások felelőseit, a vágóhíd dolgozói kifejezetten kérték: dr. Bakó kerüljön hozzájuk. — Megvallom, nagyon jólesett a bizalom. Addigra már hasznos kapcsolatot sikerült kiépítenem a vállalatvezetéssel — kedden, az oktatások napján műszakcserékkel tették lehetővé, hogy minden hallgató jelen lehessen. S bár változott a tematika — jelenleg a pártkongresszus határozatainak feldolgozásával foglalkozunk — megtartottuk a régi gyakorlatot: a közös foglalkozások elején minden esetben értékeljük a nemzetközi helyzetet, válaszolok az időközben felmerült aktuális kérdésekre. Az érdeklődés felkeltésének és ébren tartásának dr Bakó Miklós szerint egyszerű a „titka”. — Sohasem a „brosúrát”, a pontoséin előírt anyagot adom le — ezt mindenki el tudja olvasni a forrásmunkákból. A hallgatók számáVa sokkal érdekesebb a politikai és gazdaságai indítőokok megkeresése, közös feltárása. A vágóhíd dolgozóinak párt- propagandistája tizennyolc éves korában, még Diósgyőrött, kapcsolódott be a pártmunkába. Saját tapasztalatából tudja, hogy a dolgozók igénylik a körülöttük zajló világ eseményeinek megvilágítását. — Szeretek politizálni — mondja —, bár tudom, hogy ezzel néha a kudarc; az értetlenség vagy közömbösség is vele jár. De mindennél többet jelent, ha látom, hogy előadásaim nyomán az embereknek sikerült „helyére rakni” egy-egy bonyolult kérdést, ha sikerült felkelteni az érdeklődésüket. Ez az a varázs, amiért nem cserélném fel ezt a munkát mással A balassagyarmati pártpropagandisták minden hónap első péntekjén, az Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat irodaházának pinceklubjában gyűlnek össze Klubszerű, baráti hangulatú megbeszéléseket, vitákat rendeznek itt. Legutóbb a városi tanács vb- elnöke tartott vitaindító előadást a város fejlődéséről, a következő összejövetel témája a gazdasági szabályozó- rendszer változása lesz. A propagandista klub házigazdája, vezetője: ismét csak dr. Bakó Miklós. A kérdésre: nem jelent-e számára túl nagy megterhelést a klub ve-, zetése — így felel: — A városban hetven propagandista van, de csak egy részük jár rendszeresen a klubba. Ráadásul, mivel felnőtt, szervezésben jártas emberekről van szó, nem okoz különösebb gondot az összefogásuk. S ha mégis akad gond, jólesik arra gondolni: ez az első propagandists klub az országban — illő tehát, hogy programunkkal, szervezettségünkkel példát mutassunk a leendő többinek. B. L. NÓGRAD m 1971. február 14., vasárnap 3
