Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
Tv-előzetes ÉTIetem legjobb nője, (fcedd, 20.00) . Magyarul beszélő ceah- sztovék film. A vígjáték ne- hány éve készüli, a mulaitsá- äas kalandok sorozatán át egy rosszul sikerük házasságot mutat be. A kishi/vatialnok egy fiaitáL, csinos nőért elválik feleségéitől; ám az új házasságnak is vannak hibái: az újdonsült feleségnek az isiten oénae sem elég. A főszereplő pénzzavarában zseniális ötleteit dolgoz ki: hogyan lehet agy nap alaitt egymiilliót keresni? Nos úgy, hogy el kell menni a bankba. No persze ezt más is megtehetné, sikerre azonban csak az számithait, aki birtokában van a nagy ötletnek. .. Magyar hangok: Földi Teri, Esztergályos Cecília. KautZky József és Horváth Pál. New Fork arnyai, (szombat. 22.00) . Amerikai film, a televízió Éjszakai előadás című sorozatának bemutatójaként. Régen láttunk már a tv-ben feliratos filmet, John Cassavetes filmje ilyenként kerül képernyőre. Az eredeti cím Árnyak volt, s 1960-ban a velencei fesztiválon a kritikusok díját nyerte' el. Azóta is mindenütt a világon nagy sikerrel vetítik, s az egész inpro- vizáción alaipult: a rendező szil uiiisko Lasokka 1 játszatta a szerepeket, s mindössze az adiapszitiu adókat beszélte meg velük. Három néger testvér — Ivét fiú és egy lány — egy napjáról szól a tönténetmelk nem nevezhető cselekmény, s baráti körükről. Jelenet az „Életem legjobb nője” c. csehszlovák filmből, (A tv február 9-i (keddi) műsorához!] Delta, (vasárnap, 18.10). Ismét „közlekedési” Deltát láthatunk, az újdonságokról lesz szó. Elsőként a szuperszonikusverseny állásáról kaipunk tájékoztatást: a TU—144 és a Concord fejlesztési eredményeiről. Egy csehszlovák konstrukció a hátizsák-helikopter, igen sok mindenre használható, a geológiai kutatásoktól, a különféle sportokon keresztül a vadászatig. A szárazföldi közlekedés területéről egy, az eddi ginéi olcsóbb, egysínű bányavasutat, és a belső égésű motorokhoz szerelhető ügyes szerkezetet mutat be az adás, utóbbi a hatásfok — növelő módon — csak akikor kapcsolja be a gépkocsi hűtőrendszerét, ha arra szükség van. A vízi közlekedés érdekességei közül : hazánkban is kísérleteztek — bár csak csónakmére- tekben — az üvegszálas műgyantából készült hajótestekkel, lévén ez az alapanyag nem korrodálódik, nem korhad; most a nagyipari gyártásról ad hírt a Delta, s az ebből az anyagiból nagy hajóról. készülő A. Gy. A munkapadig viszik a könyvet A Salgótarján' Kohászati Üzemek dolgozóinak 25 százaléka könyvtári tag, rendszeres olvasó. Ez a szám nem éri el az ezerötszázat, mégis azt mulatja, hogy a Kohász művelődési központ • könyvtárosai eredményes munkát végeznek. Ugyanis a jelentős munkaerő- yándoriás következtében sok régi olvasótól meg kellett vélni. Az új olvasók megszerzése érdekében a könyvtár dolgozód a munkapadoknál keresők fel a munkásokat. A könyv, az olvasás megszerettetését azonban nemcsak a könyvek ajánlásával, cserélésével végzik, hanem sok hívet szereznek a könyvek világának a gazdag könyvtári rendezvényekkel. Különösen nagy gondot fordftamaík a gyárban dolgozó nőkre, s a szocialista brigádokra. Számos, a nők száméra rendezett író-olvasó találkozó, baráti beszélgetés, a szocialista brigádok számára rendezett könyvismertető előadás bizonyítja ezt. A szocialista brigádok közül is mind többen kérik a könyvtárosok segítségét kulturális vállalásaik teljesítéséhez. Számos szocialista brigádnak minden tagja beiratkozott olvasója a könyvtárnak. A szalagedzői Komarov-brigád tagjainak kérésére az üzemben kis letéti könyvtárat létesítettek. Ezzel elősegítik, hogy a dolgozók közvetlenül hozzájutnak a könyveikhez. A szalagodról brigád példáját többen követték. A szabályozébról — szakembereknek A kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatása . Serény munka folyik ezekben a hetekben a nógrádi ter- me lőszövekt ezekekben- A zár- számadási készülődés mellett, elmélyül ten elemzik a harmadik ötéves terv eredményeit, készülnek az idei tervek. Különös jelentőséget ad ennek a munkának, hogy 1971. a negyedik ötéves terv első esztendeje is. Nem kis feladatot jelent ez, hiszen a X. pártkongresszus határozatai, a negyedik ötéves terv irányelvei a gazdasági munkában egyre magasabb minőségi követelményeket támasztanak. Ez a gyakorlatban any- nyit jelent, hogy tovább kell korszerűsíteni a gazdálkodás szerkezetét és a meglevő eszközöket Is hatékonyabban kell felhasználni valamennyi gazdaságban. Jő tájékozottság A tervezési munkálatok sikerének alapvető követelménye a jó tájékozottság, az információ helyes alkalmazása. Már a múlt év sarán, de napjainkban is egymás után jelennek meg az új közgazdasági szabályozókról szóló rendeletek, határozatok. Ezek célja az, hogy közvetett módon segítsék a terv célkitűzéseinek megvalósítását. Nóg- rád megye üzemeiben, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek megkülönböztetett állami támogatásáról szóló 48/70. PM—MÉM számú rendeletét előzte meg a legnagyobb várakozás. Ez egyébként egészen helyénvaló, hiszen a megye mezőgazdasági üzemeinek többsége rendkívül mostoha, kedvezőtlen viszonyok böizött gazdálkodik. Tudott dolog, a mezőgazdaság jövedelemszabályozásának rendszere átlagos feltételeken alapul A mostoha adottságok között gazdálkodó üzemeknél, az eredményes gazdálkodás feltételei többnyire hiányoznak. Ebből következik, hogy ezekben az üzemekben a termelés jövedelmezősége alacsonyabb, mint általában, csak korlátozott mértékben képesek a felhalmozásra, te- i'ékenységi körük bővítésére. Eaóoben a gazdaságokban a terműés folyamatosságát. a megf, Velő szintű személyes Talán emlékszik meg a CerUZClÍ©CryZet@k nyájas olvasó, hogy volt egy időszak, amikor vezető irodalmi hetilapunkat csak „ÉS”-ként emlegették, és ezzel a kis fricskával azt akarták érzékeltetni, hogy se nem élet, se nem irodalom. Azóta szerencsére kialakult a normális egyensúly és az Élet és Irodalom tekintélyes irodaimi és politikai hetilappá nőtt. Néha azonban úgy tetszik. mintha az életet is irodalommal akarnák felcserélni, annak is egyik legigényesebb műfajával: a mesével. a falusiak ssabad idejéről régóta nem a motorkerékpár, hanem az autó.” Legalább is ez tűnik ki Hatvani Dánielnek a „Falusiak szabad ideje”-ről (1971. jan. 23. szám) szóló Írásából. Több helyes és helytálló megállapítása közben elragadja a költői fantázia, s nagyon ritka. egyedi esetekből messzemenően hamis általánosítást iikerít. Idézzük: „A szövetkezeti parasztság »felfedezte« önmaga számára a fogyasztást. Teheti, hiszen nem ritka az olyan családok száma, ahol az éves részesedés hatvan-hetvenezer forint, s ehhez jóformán nyúlniok sem kell, hiszen a napi megélhetést a közöstől vállalt terület és a háztáji jövedelem is fedezi.” Az ember először gyönyörködve felkiált: hol az a falu, merre keressem ezt a nagyszerű termelőszövetkezetet, és lelki szemei előtt azonnal megjelennek a Budapestről tömegesen vidékre költözők, akiket még az is csábít, hogy ezekben a mesés falvakban a ^presztízs-szimbólum már A gyönyörűség mellett ugyanakkor a szégyen keserű érzése is előtolakszik. Csappant lelkesedéssel olvassuk ezek után a különböző beszámolókat és tudósításokat megyénk szövetkezeteinek szép eredményeiről. Még a leggazdagabbak is elbújhatnak ama „nem ritka” példák mellett, és mit kezdjünk a goindokkal küszködőkkél. Keserűségünket még csak fokozza, hogy megtudjuk: gazdaság ide, gazdaság oda, falvainkban haldoklik a sport, utolsókat rúgja a közművelődés. a „falu díszének” szánt művelődési otthonok üresen panganak. az emberek bezárkóznak összkomfortos, „központi fűtéssel ellátott” házaikba. s ha .elunják a televíziónézést, felkeresik valamelyik „fővárosi éjszakai mulatóhelyet.” A klubokban, szakkörökben van ugyan valami élet, de a régi „Magyarországon kívül nincs élet. ha van élet. az nem élet” mondás analógiájára. ezeknek nincs „tömeges” jelentőségük. De nem is csodálkozhatunk, hogy ez így van. hisz „az értelmiség csak a hivatalos, a közéleti jellegű rendezvényeken van jelen, vagyis, ahol kötelező, de legalábbis »illik« részt venni.” Azt hiszem, ennyi elég is a hol utópisztikus, hol meg össze-vissza vagdalkozó cikk ismertetéséből. Megjegyzésül csak annyit: nagyon magasról nézi Hatvani Dániel a falut, ezért nem vehet észre olyan apróságokat, mint a szövetkezetek örvendetes törekvése, hogy falvaink többségében íziléses, sokszor a városi szintet meghaladó bisztró-eszpresszókat létesít; nem láthatja a sportpályákat építő, sokszor áldozatokat hozó fiatalokat, akik a járási bajnokságoktól az NB III-ig küzdenek. A közművelődés haldoklásának emlegetése pedig egyenesen becsmérlése azoknak az áldozatkész pedagógusoknak és népművelőknek, akik ma is „magukat fogyasztva másokért világot, nak”, és nem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy a közéletben és a kulturális munkában csak ..pofavizitként” vegyenek részt. Bába Mihály az Élét és Irodalom január 30_j számában lényegében vissza is utasítja Hatvani téves, túlzó megállapításait; észrevételeivel messzemenően egyet is értőnk. Ám a falu űj arculatának kialakításához egy olyan javaslattal ét, amellyel már nem érthetünk egyet. Azt javasolja ugyanis, hogy helyes lenne minden termelőszövetkezetben egy olvasókört szervezni, kis kézikönyvtárral, sok-sok újsággal, folyóirattal. A kis községekben esztendők óta azért harcoltunk, hogy ne forgácsolódjon szét az a kevés pénz, amely egy-egy szervezetben, gazdasági ' egységben kulturális célokra rendelkezésre áll. Ahelyett, hogy minden tömegszervezet és termelőszövetkezet megalakítaná a maga kis kézikönyvtárát és folyóirat-gyűjteményét, sokkal egészségesebbnek látjuk, hogy egy helyen, a művelődési otthonban. a könyvtárban használják fel ezeket az összegeket, így közös összefogással létre tudnak hozni olyan olvasótermeket, ahol kulturált körülmények között mindenki megtalálhatja az őt érdeklő olvasmányt, folyóiratot. És ezek az olvasótermek egyúttal a társas összejövetelek, véleménycserék fórumai is lehetnek. If éressük a falu felemelkedésének legkönnyebben járható útját, a város és falu különbségének eltüntetésén munkálkodunk. Ezt azonban csak a valóság talaján állva, az érte munkálkodók erkölcsi és anyagi támogatásával érhetjük el. Ehhez kérjük az Élet és Irodalom támogatását is. Csukly László jövedelmet csak megkülönböztetett állami támogatással lehet biztosítani. Eiz egyben annyit jelent, hogy az objektív okokból adódó gyengébb gazdasági eredmények az ilyen szövetkezetekben még hosszú ideig szükségessé teszik az állam segítségét, támogatását Az új támogatási rendszer fő irányelvei a következőkben foglalhatók össze: 1. A költségtérítés jellegű árkiegészítés a termelési költségekkel, a hatékonysággal összefüggő kisebb bevételek kiegészítését jelenti. Ez a támogatási forrna azonban csak a megfelelő eredményekkel gazdálkodó üzemekben tesz lehetővé bizonyos mértékű fejlesztést. Ezt a támogatási formát egészíti ki az az állami támogatás, amelyet elemi kár esetén, a hiányzó terméshozamok pótlására folyósítanak. A mostoha viszonyok között gazdálkodó üzemek ugyanis nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal. Így az időjárás viszontagságaiból következő termésingadozáso- kait nehezen tudják elviselni. 2. A termelőszövetkezetek egy részénél, az árkiegészítéssel növelt bevételek sem biztosítják a tagság megélhetéséhez szükséges jövedelmet Ilyen esetekben az állam kiegészíti a felosztható jövedel- inet, amelynek mértéke egy- egy dolgozóra számítva, évi 15 ezer forintig terjedhet. A folyósítás rendje megakadályozza azt, hogy a pénzt a mezőgazdasági termelés indokolatlan fejlesztésére fordítsák a mezőgazdasági üzemek. 3. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben sem lehet azonban teljesen kizárni a fejlesztési lehetőségeket. Az ilyen gazdaságokban is lehet hatékony beruházásokat végezni a termeles egyes ágazataiban, a segéd-, illetve melléküzem! tevékenységnél A beruházások megvalósításához azonban nincs saját pénzügyi forrásuk, megkülönböztetett állami támogatásra szorulnak. A támogatás folyósítására akkor kerülhet sor, ha a gazdaság olyan fejlesztési koncepcióval rendelkezik, amely biztosítja a beruházás jövedelmezőségét, a ráfordított összeg gyors megtérülését. Az ilyen támogatásnak két formája is van. Vagy kölcsönként kapja a termelőszövetkezet, vagy pedig olyan támogatásként, amelyet nem kell visszafizetnie. Különbséget tesznek Az űj támogatási rendszer különbségeit tesz a termőhelyi adottságok miatt gyenge és az egyéb okokból kedvezőtlen adottságok között dolgozó tér melőszövetkezetek között. A termőhelyileg gyenge üzemek, a költségtérítés jellegű árkiegészítésen túlmenően, jövedelemkiegészítést is kaphatnak. Ennek mértéke a megyei átlag alapján kerül meghatározásra. Az egyéb okokból kedvezőtlen körülményeik között levő üzemek csak jö- vedelemkiegészítésben részesülhetnek, ha az egy dolgozóra jutó évi jövedelem nem éri el a 15 ezer forintot. A támogatás irányelvei szín te megszabják a feladatot is megyénk gazdaságaiban. Az első két támogatási forma a termelés megfelelő átszervezése mellett, az életszínvonal-politikai célkitűzésekre irányítja a vezetők figyelmét Arra, hogy a lehetőségek szerint megfelelő jövedelemhez jussanak az itt élő, a mezőgazdaságban dolgozó emberek. Ez a támogatás nem ad lehetőséget újabb, nagyarányú fejlesztésre. Inkább arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy jobban, hatékonyabban használják ki meglevő eszközeiket. Helyesen járnak el a mezőgazdasági üzemek, ha az 1971. évi jövedelem felhasználásánál már ezt az elvet alkalmazzák. Természetesen vannak olyan gazdaságok is Nógrádban. amelyek egyes, jól fejlődő ágazatuk jövedelméből mérsékelni tudják a kedvezőtlen adottságok következményeit Az Ilyen üzemek fejlesztési hozzájárulást kérhetnek, saját eszközeik kiegészítéséhez Mindenképpen helyesnek látszik azonban a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési pénz koncentrálása, a szövetkezetek együttműködése, társulása révén. A kooperációt természetesen kiterjeszthetik az állami gazdaságokra, más vállalatokra is. Jelentős összeg Ami a leglényegesebb; m űj támogatási rendszerben is jelentős összeget kapnak a nógrádi szövetkezetek. A támogatás célja azonban megváltozott, s az előnyöket csak azok az üzemek képesek megfelelően kihasználni, amelyek felkészültek erre a változásra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az élmúlt időszakban sikerült megtalálni a mezőgazdasági üzemek fejlesztésének leginkább járható útját. Jó volna, ha ezen az úton ezután is sikeresen haladnának a termelőszövetkezetek. HIavacska Gytt!® fi terelő A salgótarjáni Malinovszkij úti gázvezeték szerelője- Rác; István a munkapad mellett Céhmester Erzsébet felvétele NÓGRAD — 1971. február 6., szombat
