Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Előítélet nélkül Az egyik községi taná­cson 'történi, A fiatalasszony kopogtatás nélkül nyitott be a tanácsel­nök szobájába. Sírva lobog­tatta a kezében tartott papí­rokat. Kabátja divatos, lábán téhér csizma. Arcán könnyek futnak. — Elnök elvtársi Miért küldtek nekem büntetést? Én nem koldultam, sohasem há­zaltam. Rendes munkahelyem, ió fizetésem van. Ilyen szé­gyent! — jajdult fel, és újra elsírta magát. A tanácselnök nyugalomra inti. Mondja él értelmesen, mi a panasza? A fiatalasszony sorolja. Feljelentés érkezett a tanácsra, amelyben megjelöl­ve a név, hely, idő hogy ez és ez a cigányasszony koldult- Ez­zel szabálysértést követett el. A feljelentés téves volt, mint azt a gyors vizsgálat be. bizonyította. Névazonosság alapján, egy másik helyett, a fiatalasszonynak küldték az idézést. Nemsokára a valódi idézett is megjelenik. — Én sem koldultam, ne i4 bostoni fojtogató Amerikai film repet alakit rgen árnyaltan, rokonszenvesen. Nagy része van abban, hogy sikerült megoldani a szánalmas, s sors hihető 1962 qs 1964 között Boston­ban tizenhárom nőt fojtott meg egy különös gyilkos. Az áldozatok száma világo­san mutatja, hogy nem volt egyben tragikus könnyű munka elfogni a ábrázolását, tettest, aki egészen különös John S. Bottomly, az el­szexuális aberrációkká; te- méleti. jogászból a kényszer iézte szörnyű gyilkosságait. által gyakorlati nyomozóvá Richard Kleischer filmjé- vedlett felügyelő humánus hez ez volt tehát a történet, ember. Segíteni próbál de Segítségül kapta a megtörtént eseményt feldolgozó regényt is. A többféle lehetőség kö­zül Fleischer a pszichologizá- !ó, öbjektivizáló módszert választotta, azt a metódust, mely Trumann Capote regé­nyét (Hidegvérrel) tette világhírűvé. Albert de Salvo, a gyilkos, beteg amber. Két énje hata. rozza meg tetteit. Normális «síjének parancsa szerint bé­Salvonak, de úgy, hogy az ügyet is tisztázhassa. Kide­rül, mi történt — hiszen Al­bert félig öntudatlan állapot­ban újra lejátssza egyik gyil­kosságát —, de az ember örökre elveszett, teljes apátiá- méltán ba húzódik vissza Az utolsó kép melletti fel­irat tudatja: elmegyógyinté­zetbe zárták, soha nem ítélték el. Tony Curtis mellett a Bot­kés polgár, gyermekeit szere- tomlyt alakító Henry Fonda tó családapa. A beteg én ural- az egyetlen jelentős szereplő. ma alatt gyilkos, örült A rendező kitűnő érzékkel vezeti a nyomozás szálait A megtalált öntudatlan álla­potban gyilkoló szerencsétlen ember önmagával való bir­kózása adja a film ábrázoló értékét Mondhatjuk úgy. ez a szakasz teszi az alkotást «nlékezetesse. Tony Curtis a Megbümcsel- tekhez hasonlóan drámai sze­A többi színész csak jól sta­tisztál Külön kell szólni, Richárd H. Kleine képeiről. A vász­non egyszerre megjelenő több mozgó filmkocka a dokumen­tum jelleget erősíti, képileg is látványos, sokatmondó. Az operatőri munka a film kü­lön önálló értéke. Hann Ferenc tessék ilyet mondani? Kosa­rakat árultam. Hogy közben megkínáltak a kosarat vevők, arról én igazán nem tehetek. Én csak elfogadtam — mond­ja. Majd így folytatja: ha tu­dom hogy ez baj, ezt sem te. szem. Higgye el, elnök elvtáre. Bizonyítékok hiányában az ügy hamar tisztázódik. Az asszonyok fellélegezve távoz­nak. Sokszor előfordul — és er­re a községi tanácsok veze­tői a tanúk —, hogy nem kellően megalapozott felje­lentések érkeznek a tanácsok­ra. A feljelentések zöme hir- -telenjében készült, kapkodó, előfordul olyan is, hogy vala­ki csak bosszút akar állni. Az esetek többségében cigányok kerülnek a szabálysértési ha­tóság elé, de a feljelentések nagyon sok esetben csak elő­ítéleteket tartalmaznak. El­eltűnik egy ruhadarab a szá­ri tókötélről? Csak cigány le­het Koldulás? Biztosan ci. gány. Pedig nagyon sok esetben nem cigányok a tettesek- Igaz, előfordul ez is. Viszont az is igaz, hogy közülük sokan dol­goznák, méghozzá becsülettel, üzemekben, gyárakban, ter­melőszövetkezetekben. Sokuk lakása olyan, hogy tanulni mehetne oda bármelyik házi­asszony. Természetesen akad­nak, akik a könnyebb lehető, séget keresik a megélhetésre. Sokat tettünk és teszünk is a cigánylakasság életkorúimé, nyeinek javításáért, de még mindig nem eleget. Azért, hogy kevesebb legyen a cigá­nyok által-elkövetett szabály­sértések száma, sokat kell vállalniok a községi tanácsok­nak is. A szabálysértésről szóló jogszabály kimondja: a szocialista társadalomban a kényszerintézkedéseknek nem a megtorlás, hanem a nevelés a célja. Ezért lenne helyes, ha egy-egy községben isme. retterjesztő előadás keretében jogszabály-magyarázatot tar­tanának a cigánylakosságnak. Természetesnek tartjuk, ha valaki szabálysértést követ el, el kell járni ellenük, mert ez a törvény- De előítélet nélkül! Rátkai Otto Fotósarok Táj fényképezés A tiflCfanytkepeafeg alegefiva- Azzal a tudattal vegyük ke- Nem egy esetben előre kft» tooiaibb fotótevékenység. Ki- zünkbe a fényképezőgépet, látnunk, hogy az adott táj rándulás, külföldi túra elen­gedhetetlen szórakozása; még­hogy a természetben színesen nem most, hanem egy-két hó- látott tájrészletéket csak úgy nap vagy 3—4 óra múHitár­is itt követjük el a legtöbb hí- tudjuk fehér-fekete kivitelben fényképezhető hatásosan, mer'. bát. Különösen azért, mert itt már jóval több szabályt kell oetartanunk minit az egysze­rű etmlékképék készítésénél. Első és legfontosabb köve­telmény, hogy meglássuk a táj jellegzetes szépségeit és vissza tudjuk adni fényké­peinken a bennünk keletkező hangulati érzelmeket. Eleven tájszem téteti készségre és fej­lett fototechnikai felkészüli- stgre van tehát szükség. És iitt a nehézség. Mert tájképet kapunk ugyan hibák egymás­ra való halmozása esetében is, de ez nem fog érzelmet fel- “ kelteni a nézőben. Még ham.- 80 gulati hatás sem keletkezik a jellegtelen, lapos, életlen kép nézésekor. jól visszaadni, ha színek he- csak akkor lesz a megjviilágí- lyett tónusokban látunk. Elő- tás vagy az égboltozat felhő­re keli tehát arra gondolnunk, zete megfelelő. Csak ha az hogy tóniuskülönbségekked tu- előre kiszámított időben újra dunk csak hatást elérni. Más visszatérek, akkor tudom szóval: folthatásókkal káli hangsúlyozni az adott táj­operátaunk, ha mi magunk részletnek érzelmekre ható sem akarunk csalódni a tér- szépségeit, mészeiti kép és a fénykép kö- Tájfényképezésre legafflcnl zöbti különbség láttán. masabbak a reggeli és délelőt­A legnagyobb nehézséget az ü vagy ^ alkonyat előtti okozza, hogy a táj nem miin- órák. Ilyenkor az oldal- vágj' den megvilágításában, tehát ^ ellenién y hosszú árnyékad- nem minden évszakban és vaj nagy térbeli távolságot ad órában egyformán hat szépen. a tájnak. Érvényesül a leve Meg keli keresnünk — néha a gőtávlat is. A távolabbi tár­táj résziét többszöri felkereső- gyakart a finom reggeli, vagy sével is — a legelőnyösebb alkonyati pára befátyolozza és megvilágítást. Nagy gyakor- ezáltal a közeli tárgyak ká latra -van ehhez szükség. De emelkednek, megnövekedmek. elengedhetetlen a kitartás és türelem is. Körmendi Károly Műsoi kicsinyeknek es nagyoknak Kicsinyeknek é» nagyoknak két egymást követő esemény színhelye lesz február 9-én és 10-én a salgótarjáni József Attila művelődési központ. Február 9-én, kedden dél­előtt és délután, az Állami Bábszínház tart előadást a művelődési központban, s az együttes Urbán Gyula—Láng István: Kacsalaki rejtély cí­mű, kétrészes zenés mesejáté- fcat mutatja be. Másnap. 10-én este két elő­adásban Expressz a. divat címmel vidám, zenés, divatos farsangi vetélkedőre kerül sor a művelődési ház színpadán. A kétrészes műsorban közre­működik Kibédy Ervin. Kés­márki Marika, Szegedi Mol­nár Géza, fílatky László, Mi­kes Éva, Kozák Péter és az Éxprassz-zenekar. A játékot Pálos Miklós, valamint Kele­ti László ég Keleti Pál vezeti. Az est közönsége megismer­heti a Centrum Áruházak ta­vaszi modelljeit is. — A fene egyen meg! Te vagy az, Mámcello? — dugta fan fejét az ablakod a főfelügyelő. — Az erdögfoe is, ezt re­meikül csináltad! Bíz’ isten nem ismerteim rád... Hagyd, Márc az obulust, fordult a még mindig zí ebei ben kotorászó interpol-főnökhöz és elvette annak öléből a jegyet és útle­velet tartalmazó borítékot. — Fieurot, adjál gyorsan egy út- tevélikiápet. Luigi agyéban meg sem fordult, hogy a francia detók- távnél esetleg nincs tartalékban magáról fénykép. Ezt nem irta ugyan elő a szabályzat, de a kábítószerügyi osztály min­den nyomozója, az 1951-es nagy vadászat óta — ahogyan maguk között az Interpol emlékezetes első. nagyszabású, három világrészre kiterjedő akcióját májuk között nevez­ték íratlan parancsnak tartotta, hogy a revolver mellett fénykép is legyen nála, hiszen egy-egy út során nem egy­szer, sem kétszer kellett útlevelet és ezzel együtt személyi adatokat változtatna. Fieurot maga is a világ legtermésze­tesebb dolgaként kotorta elő az útlevéiképet. — Ha tudna, szerezzen egy fekete diplomatatáskát is... — jegyezte még meg a díjbeszedőnek öltözött detetetáv- hez fordulva. — Van — mondta határozottan Luigi. — Te pedig, Marcello, igyekezz, mondd meg a fiúknak: tizenöt perc múlva hozza valaki a cuccot a 17-es őrszoba táján a trafik elé. A kocsit itt hagyjuk. — Nem is kell bezárni, főnők, most mi őrködünk itt. — Micsoda úri kiszolgálás! — jegyezte meg Marc a díj­beszedőnek öltözött detektív távozása után. — Az ám, pajtás! Barátainknak mindent, elleneégedmk- mek semmit, avagy még ennél is keveset‘bet... Most pedig gyerünk, öreg bulldog, igyuk meg azt, a kávét. Berti, a Lucianótól kapott utasítás és-telmében, igyeke­zett a Manzella család hálózatának felhasználásával a jel­4 NÓGRÁD — 1971. február 6., szombat zett ára tavábbrtását megMervaanl Ez néhány nappal ko­rábban legfeljebb egy rövid megbeszélés kérdése lett volna. A nagy tekintélyű palerm . u affia dón. az öreg „ájtatos manó” felrobbanana azonban mindent ä feje tetejére ámí­tott. Benti először a mistime: u maffiakápót, dón Mommo G rosso-1 kereste... A nyugati part káibítószerasempésaetét irányító fűszeres azonban Berti érkezése előtt egy nappal, fiával együtt nyomtalanul eltűnt Berti a Palermóban bérelt autón, növekvő nyugtalanság. gsal hajtott visszafelé Másiknenből a sziget fővárosába... Egyenesen a Itiikötőnegyed maffiajcsaládjárnak fejéhez, Bo- nifaciohoz, az Éden-bár tulajdonosához igyekezett. Bonifacio mulatója zömmel a hosszú járatú tengerészek tanyája volt, akik közül sokan Bonifacio beszervezésével a kábítószer­közvetítőlánchoz tartoztak. Berti gyanútlanul kanyarodott az ódon kiikötőmegyed Arkangyal utcájába, melynek közepén viltózott az Éden-bár kék-vörös neonpálmafáinalk fénye. Ösztönösen lépett a fékre és ahogy bekanyarodott a sarkom utána nyomban a járdaszegélyhez kormányozta autóját. Az idegesség hirtelen támadt feszültsége remegett benne. A bár bejárata előtt csődületet látott. Kiszáll a kocsiból és növek­vő szorongással igyekezet az Éden felé siető járókelők nyo­mába furakod ni. Irgalmában az autót sem zárta be. Térdé­ben a fáradtság remegő gyengeséggé vált. S ahogy az Éden elé ért, minden erejét össze kellett szednie, hogy közönyös­nek ható hangon kérdezhesse: — Mi történt? — Szegény Bonífaciot eltalálta a lupéra... magyaráz­ták többen is. , Berti első mozdulatra hátait fordított volna és mene­külne innen, de tudnia kell, mi történt és ká fekszik a cso­portosulás gyűrűjének közepén a járdán. Egy pdltiamtás és megállapíthatta: Bonifacio az, aki kezét mellére szorítva a halál görcsébe merevedve várja a hullaszállító kocsit. Bonifacio, di Pisa-hoz hasonlóan Liggio üzlettársa volt és Manzella tata maffiacsaládjával békés egyetértésben uralkodtak a kikötői negyedben. Az új vásárcsarnok felépü­lése óta a telekspekuláció a lebontásra ítélt negyed birtok­lásáért éles konjunktúraharoot kezdett. Ekkor léptek iitt ak­cióba a Barberak, akik főleg az ócska, roskadozó bérházak gyors megvásárlásával igyekeztek a kikötői negyedben lábu­kat megvetni. A zsúfolt és levegőtlen sikátorok mélyéből mentők és rendőrségi autók szirénái közeledtek, éles sivalkodással. Ber­ti mint galamb a héjjá rikkanitésátöl, a sdvítő hangoktól megrémült. Szinte páni félelemmel menekült a gyilkosság színhelyéről. Mögötte a járdán ott maradt a Manzella-csem- pészhálózat egyik legfontosabb kulcsembere, s tőle már so­sem tudja meg, ki vagy kik szállíthatnák New Yorkba a drogokat. Gondolkodás nélkül menekült s majdnem egy behajtani tilos jelzésű szűk utcába kanyarodott. Az utolsó pillanatban vette észre a sípját szájához emelő közlekedési rendőrt. Fé­kezett és hatramene'ben tolatott ki a forgalomtól elzárt utca torkolatából. Minden terv nélkül, céltalanul Ö6sze-vi66za tekergeti; az óvárosban, mígnem a Villabate kerület tenger­parti promenádjára tévedt. Itt a pálmasétány szélén végre megállt. Mélyeket lélegzett és selyemkendőjével törölgette gyöngyöző homlokát. ® (Folytatjuk) Kocsmából a bírt'ságra Két gyermek hiebe verje e pénzt Harmadszorra sikerült el őve­zetni. A kocsmában, a ..Tűz­oltóban” akadtak rá, máskép­pen iülyült volna eljönni. Rendőr kíséri a tárgyalóte­rembe Tóth Ferenc 35 éves balassagyarmati lakosi. Közömbösen ül a vádlottak padján. Szempillája se rez- dül amikor az összegekről esik szó. Két gyermekről kell gondoskodnia. Feleségé­től elvált, k még 1969-ben egyességet kötöttek, hogy a két kisgyermek utón havi 1200 forintot fizet. Nem elő­ször van itt. Tavaly júliusban a bíróság öt hónap szabad­ságvesztésre ítélte, de a bün­kom a két gyerekkel. Négy­száz forint albérletet fizetek. Szükségem van a lakásra. A tanács elrendelte volt férjem kilakoltatását, de szükségig least nem tud adni. Ezért; még benne lakik a volt fér­jem. Nem járulok hozzá az eladáshoz. A gyerekeknek fe­dél kell. Volt férjem adóját is nekem kell fizetni — mond­ja keserűen az asszony. — Szabad látnom a csekke­ket? — szol gúnyosan a voK férj. Az asszony megmutatja. Tóth alkalmi munkákból éL. hatvan-hetven forintot keres naponta. Legalábbis ezt tetés végrehajtását feltétele- mondja. Az asszony anyja i*> sen három évi próbaidőre felfüggesztette. Azóta a férfi, egy fillér nem sok, annyit sem fizetett. Nem érzi magat bűnösnek. Sőt.. Magyarázatba kezd, mely szerint felesége a hibás. A feleséig, mert nem járul hozzá, hogy eladjanak egy házat Abból majd törleszte­ne. A vevőt említi, akivel már egyességet is kötött. Hiá­ba magyarázza a tanácsvezető bíró, hogy a háznak semmi köze ahhoz, amiért Tóth most itt van. A férfi nem érti, vagy inkább nem akarja ér­teni. A bíróságot is kéri: „rá kell hatni” — mármint a fe­leségre —. hogy egyezzen be­le a ház eladásába. „Csak addig maradok a városban míg eladjuk a házat. Utána elmegyek innen. Többet úgy sem lát” — mondja Tóth. Belép a felesége. — Egy padlásszobában ia­vallomáet tesz. Kevéske nyugdíjáról beszél, amit a két gyerekre költ. Volt vejé- ről csak tőmondatokban szól láthatóan uralkodik magáit nem akar kitömi. Mellékesen említi, hogy Tóth meg sem ismerd az utcán, — elfordítja fejét Elképesztő a férfi közöm­bössége. Szeme a távolba nézi üres, unott a tekintete Egy szó nem sok, annyit nem ejt a tárgyalás alatt két gyermekéről A bíróság ta. nácskozik. Tartási kötelezett- ség elmulasztásáért hat hónap börtönre ítéli Tóth Ferencet. A bíróság elrendeli a tavaly kiszabott öt hónap szabad­ságvesztés végrehajtását ts- Az elítélt most mér „érti“ miről van szó. Fellebbez. Fellebbez enyhítésért De hozzáteszi: „Nem erzem ma­gam bűnösnek. Cases! — Előjöhetsz, János! Megígérem, többé nem beszélek a házasságztiS

Next

/
Thumbnails
Contents