Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
Az új lakástörvény Lakásépítési kossájárul fis Tarjám mozaik A bőrsapkások Bűnjel a kabáton Az igazság utat koras magának és -használatbavételi díj Mikor kell lakásépítési hozzájárulást, és mikor lakás-használatbavételi dijat fizetni? Áss tej lakásrendelet érteiméiben 1971. július elseje után ingyenes tanácsi lakás nem lesz. Az új tanácsi lakások kiutalása esetében, minden csalódnak egyszeri lakásépítési hozzájárulást kéül fizetnie. A lakásépítési hozzájárulás ősz- szegéit a jogszabályok rendelkezései szerint a lakások nagyságának, helyének, komfortossá,gának, valamin* az adható szociális kedvezmények figyelembevételével a tanácsok állapítják meg. Amennyiben megüresedett tanácsi lakást utal ki vala- melyik városi vagy községi tanács, a lalkäskiu tailéval rendelkező állaim polgárinak lakás- használatbarvételi díjat kell fizetnie. A tanácsi bérlakások kiutalása során a Lakás- használatbavételi díj összegébe beszámítják a bérlő előző Iákására megállapítható díjnak megfelelő összeget abban az esetben, ha előző tanácsi laíkását beköltözhető állapotban a tanács rendelkezésére bocsátja. Milyen kedvezmények adhatók? A lakós-hiasziniálaitbaivétefi díj mentékét — a lakásépítési hozzájárulásihoz hasonlóan — ugyancsak a lakás nagysága, a szobák száma, minősége és berületi elhelyezkedése szabja meg. A iafcás-hasanálatbaivéte- U díj mértékét a tanácsok csökkenthetik, illetőleg növelhetik. A bérlőket a tanácsi bérlakásra megállapított lateás- használatbajvéteÜ díj összegéből az általa eltartott, vele közős háztartásiban élő gyer- mékek és más családtagok «»tán. szociálpolirtikaá kedvezmények illetik meg. A kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, minden további gyermek után 25 százalék. Családtagok után — személyenként — a tanács ugyancsak 20 százalékot számít. A szociálpolitikai kedvezményeknek egyik lényeges pontja, hogy a kedvezmények mértéke a laSkás-használatiba- veteth dijának 80 százalékát semmiként nem haladhat ja túl. Hogyan közük a bérlőkkel, A tanácsok a lakás kiuita- lasát, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatását határozattal ismerik el és egyúttal közük a lakásra megáillliapí'tott liaikás-haszmáLaitbaivétali díj össziegiét, a bérlőt megSfllető szociálpolitikai kedvezményekéit, a fizetendő összeg egy neszének, illetve — meghatáMikor kell Nem illeti meg a kedvezmény a bérlőt abban aiz esetben, ha olyan lakáscseréről van szó, amikor a bérlő előző lakásának szobaszáma lakásigénye mértékének alsó határát elérd és a tanács — saiját kérésére — nagyobb Sizabaszámú, vagy jobb minőségű lakást utal ki. A remdei- kezés ez esetben a két lakás Laikás-hasiználaitba/vételi díjának különibözetére vonatkozik. A megüresedett félkomfortos és komfort nélküli lakások kiutalása, vagy lakásbérleti jogviszony folytatása esetében a lakás-használatbavételi díj megfizetését a tanács meghatározott esetekben elengedheti. Ez esetben a család nagysága, a gyermekek és eltartottak száma, valamint a család jövedelme és vagyoni helyzete esik számításiba. A fizetés — a bérlők kérelmére — a tanácsok által megállapított feltételek szerint részletekben is történhet, illetve a tanács halasztást adhat. mennyit kell fizetniük? rozott esetekben — annak elengedését, az indoklást, a halasztást az esetleges részletfizetést. Végül pedig pontosan meghatározzák, milyen ökz- szeget kell a lakás bérlőjének fizetnie, illetve ha lakását a tanács rendelkezésére bocsátja, mennyi pénzt kap a tanácstól. fizetni? A Jogszabályok sizenimt a bérlők a lakás-használatbavé- teüi díját az előre megállapított feltételek szerint még a lakásbérleti szerződés megkötése előtt kötelesek a tanácsnak megfizetni. Abban az esetben, ha a bérlő régebbi lakását leadja, és őt ezért térítés illeti meg, azt a tanács a lakást kiutaló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül — rendszerint a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg — köteles a bérlő részére egy összegben kifizetni. Petőfi irtás Tiszteljétek a közkatonákat! En azt írom: tiszteljétek a bőr sapkasokat! Tiszteljétek, becsüljétek, mert legtöbbjük olyan helyen áll, ahova helyükre kevesen kívánkoznak. Olyan helyen, ahonnét láng csap ki, szikra- eső hull és éget, amit ér. Ahol a barátságos meleg tűz- forróságba viharzik, s egy-egy ajtó kinyitásakor a hő nem kellemesen langyos lágysággal ölel körül, hanem durván támadó keménységgel vág mellbe. Ahol a fény nem a mindannyiunkat vidáman megvilágító biztonságot adja szabadban, utcán, téren, hanem fehérizzón, mint villám villan a szembe, s ha a szem hallana, dörrenést hallana. Ott állnak a bőrsapkások, ahol a háromszögletű csúcsos, magas kerámia-piramisok egyike kicsit elhajlik a hőben, a másik meggörbül, derékszögre fordul, a harmadik már megadja magát, alá omlik. Legyőztél — mondja — íme, földig hajolok előtted. Amit csinálsz, most csináld. Most érett meg a pillanat méhe... Ott állanak a bőrsapkások, ahol a szétterített parázs pattogva várja falatját, a szenet: most, most add! — sziszegi, s ha megkapta táplálékát, sziporkázó szikrazuhataagal mond köszönetét a fülledt gyárban, a huzatos mozdonyon. Itt, ilyen helyeken állnak a bőrsapkások. Közkatonák ők. mindahányon. Ezért térek vissza a Petőfi-sorhoz: Tiszteljétek e közkatonákat! — kussínszky *-» Vízrendezés, talajvédelem Az idén is nagymértékű talajvédelmi, vízrendezési és talajjavítási feladatokat végeznek el a megyében- A munkákra 31 millió forintot fordítanak. A termelőszövetkezetek ezzel kapcsolatosan bejelentették igényeiket Ennek alapján végezték él az illetékesek a felméréseket, hogy megítélhessék a munkák végrehajtásához szükséges pénzmennyiségét. Ugyanis a vízrendezést csak ott engedélyezik, ahol a tsz-ek már elvégezték a talajvédelmi munkát Mint megállapították, a Zagyva felső folyásán levő tsz-ek területének egy részén hozzáláthatnak a meliorációs munkákhoz. RÄVETÖDÖTT a gyanú árnyéka és akkor rám bízta a történetet: őrizzem addig, amíg nem mondhatjuk el mindenkinek, hogy Gordos Lajos egyházasgergei postás sohasem lenne képes megkárosítani másokat Harminc éven keresztül naponta tisztességgel számot adott munkájáról. Becsületén nincs folt Táskáját naponta megtömik pénzzel, levéllel, de még soha nem hiányzott semmi. Azon a reggelen, amikor indult, hogy bekopogjon a házakhoz, még nem gondolta, milyen megpróbáltatások várnak rá. A rendőrségi kocsi egy kis sáros utcában érte utói. Beültették. A tanácsházán úgy néztek rá, mint a tettenértre. A rászegeződött tekintetektől meggyorsult a vérkeringése. Akkor értette meg miről van szó, amikor a rendőrtiszt közölte: — Pénzlopással vádoljuk... Hideg futott át rajta, gondolatai összekuszálódtak. Erejéből értelmes szóra sem futotta. Ügy érezte, kiabálva tiltakozik, pedig hangja is alig hallatszott: — Nem, ez nem igaz... A történet felkavarta a község nyugalmát, mert hirtelen robbant ki. Gecse Istvánék a legnagyobb titokban tartották, hogy rendszeresen meglopják őket. Gecséék a Rákóczi úton laknak, az új falurészen. Egy fiú és lány már családot alapított, elköltözött a házból. Gecse István él a portán, feleségével és középiskolás lányé vaL A ház gazdája, aki valamikor híres mélyfúrómester volt, agyvérzéses beteg, elvesztette beszélőképességét Felesége dolgozik helyette. Tehenet tart, hat családnak mér naponta tejet. Ilis jövedelmükkel gondosan takarékoskodtak. A pénzt az udvari nyári konyhában, a heverő szalmazsákja alatt őrizgette Gordosné, takarékbetétkönyvükkel együtt Előfordult hogy ötezer forint is összegyűlt a szalmazsák alatt Amikor Gordosné az első alkalommal döbbent rá, hogy néhány száz forint hiányzik, a kislánya nyugtatta: biztosan figyelmetlenül számolta meg. Azontúl a lány vállalta magára a bevásárlási gondokat Papírra írta a kiadásokat számon tartva azt is, mennyi pénz marad a szalmazsák alatt Néhány napon belül, amikor egy ünnep alkalmával együtt volt a család, ismét hiányzott a pénzből. A ház asszonya a vendégek hallatára aggodalmaskodott: — Hová tűnt innen megint négyszáz forint...? semmibe fügigeisrifcve. mosit émnifkeaett először a természettel. A színpadi kör. ahol Puck ugrándozott a papírvi- rtágiok között, Asvayné bab. rált a tolókocsi kerekén. Gautier Margit omloitt bele a tüll- halálba. Míg egyszeresek, a zsánórpadlás szintjén, a fal- meredekbe kapaszkodva láthatóvá vált öltözőjének bordó tapétája. S rajta, sötétebb kontúrral, egy tükör nyoma. A tüköré, amely a Hamupipőke királynőjének tükréhez hasonlóan. felelgietett neki. Ködben, a kivégzés szüneteiben, megrohanták az elítéltet az emlékgyűjiők, A színháztörténeti relikviák ájtatos keresgélőL S a romok között 1. A színházak látvámyösian halnak meg. A nyílt színen, tömegek szeme láttára. Pusztulásukban tehát nem tapintatosak. Visz- sxaeLnek a közönség szereteté- vel. kizsarolják a szánalmat. Megkövetelik az emberektől, hogy elmúlásuk gyalázatát végignézzék. elmerengjenek fölötte, s még némi könnyet is kicsikarnak az érzékenyebb szemekből. Egy színház írem tűnik el percek alatt a föld színéről. Részleteikben omlik össze. 4 NÖGRAD » 1971. Emeletenként. Faianként. Meg-megújuló robajokkal. Téglaezredek és emléktömegek zúdulása közben. A régi Nemzeti Színház kivégzése is hetekig tartott. Mielőtt a tűzszerészek rohamra indultak az épület egy- egy testrésze ellen, a Blaiha Lujza-téren lezárták a forgalmat. A környező kirakatüvegeket begittelték. A lakókat eükiabáJták az ablakokból. A villamosok, autóbuszok lefékeztek. Utasaikat a kapualjakba menekítették, hogy a netán szétfreccsenő üvegszilánkok kárt ne tegyenek bennük. február 28. vasárnap Ez a kétemeletes, több tas. bonyolult építészeti szervezet így vált hetek alatt semmivé. Először csak a homlokzat szakadt le. S mögötte látni lehetett a lépcsőház fogsorát. De a szemtanúk már akkor is őrá gondoltak. Nagy- szélű kalapjában, lengő köpenykabátjában ezeken a lépcsőkön suhanhatott fölfelé. Aztán a nézőtér tárult fel, műit hasműtét közben a gyomor. A széksorokat már kiszakították a helyükről. De ebben, az immár széljárta burokban figyelték s hallgatták őt milliónyian.. Itt verte fel a taps alakításainak csöndjét. Majd a színpad napfény nem látta deszkáira sütött rá a nap. A megemelt tér; szinte » guberálva, ki a kiskapu szem- öidőkfláját, ki a súgólyuk burkának nairancshéjészeletét ki egy Idlobbant rivaldaégőt vitt magával. Aztán már a megszállottak se találhattak semmit a kotra. lékibam. A Nemzeti Színház eltűnt. Helye üressé vélt. S a tér bármelyik pontjáról szembe lehetet kapni a Rákóczi út és Lenin körút sarkát. Azt a század végi. hagy- makupolás, törekvőén méLtó- ségteljes épületet, amelyben valaha Blaiha Lujza, Küry Klára lakott. És amelyben Bajor Gizi megszületett. (Folytatjuk) Az ünnepi hangulat megromlott, a gyerekek kényelmetlenül érezték magukat. A Dunántúlról hazaérkezett nagyobbik lány meg is jegyezte: — Édesmama, addig keresse, amíg itt vagyunk! Vége lett a jókedvnek a családban, a viszontlátás öröme megkeseredett. így ment el a nap. Gecséék nem is sejtették, hogy rossz ember jár a portájukra. Ez akkor derült ki, amikor megkapták ötezer forint kintlevőségüket, és a szokott helyre tették. Másnap készültek be vele az OTP-be. A fiatalabb Gecse István vette át anyjától a pénzt. Megszámolta, és 2400 forint hiányzott. EKKOR KAPCSOLÓDOTT be a rendőrség, hogy felderítsék az igazságot. Azt tették, amit tenniük kellett. A legnagyobb titokban dolgoztak, hogy a tolvaj semmit se sejtsen. Naponta hatan tejért mentek Gecséékhez. Szokás volt, hogy az udvaron tartották a megtöltött tejeskannákat, s akik elvitték, otthagyták a tej árát. Valamennyien számításba jöhettek az esetnél. Naponta megfordult náluk Gordos Lajos postás, és a fiatal szomszédasz- szony, Kovács Barnabásné is. ö gondozta a beteg Gecse Istvánt, amíg a ház asszonya távol dolgozott Ezek jöhettek számításba, de bizonyíték senki ellen nem volt. Ekkor a szalmazsák alatt elhelyezett pénzt vegyszerrel kezelték, és feljegyezték a bankjegyek számát. Erről három ember tudott: a nyomozó, a tanácselnök és ifjú Gecse István. Hosszan múltak a napok, nem történt semmi Aztán az egyik reggelen a pénzből nyolcszáz forint hiányzott. Előtte Gordos Lajos postás járt Gecsééknél, és kabátján, arcán megtalálták a vegyszert. Vallatóra fogták. Átvizsgálták a nála levő bankjegyeket. Ám a keresetteket nem találták. A vegyszer is csak a kabátján és az arcán volt. Ez kizárta, hogy a bankjegyekhez hozzá érhetett. Üj utat kerestek. Azon a réggé • len kivel találkozott a postás? Kovács Barnabásnéval.. Felkeresték őt is. A pénze után érdeklődtek. Megmutatta hat- száz forintját. Magabiztos volt, még meg is kérdezte: — Miért ez a nagy kíváncsiság, olyan, mint a többi százas... Akkor még nem tudta, amit a nyomkeresők már láttak. Azt, hogy a bankjegyek számai megegyeznek a szalmazsák alatt elhelyezettek számával. Kovács Barnabásné bejáratos volt Gecséékhez, segített a beteg embernek, bíztak is benne, ő ezt a család megkárosítására használta fel. Rendszeresen fosztogatta Ge- csééket. Gordos Lajost is ő hozta gyanúba. A lopáskor kezére ragadt vegyszer rá- pergett a postásra, amikor átvette tőle az újságot. A tolvaj felett a bíróság ítélkezett. ÍME A TÖRTÉNET, amelyet rám bízott Gordos Lajos. Mondjam el okulásul arra, hogy az igazság mindig «itat keres magának. Bobál GyolU Háromszobás lakása van Miért lakik a könyvtárban7 Egy igazolást tartok a kezemben, melynek szövege a következő: „...a nagybátonyi Ingatlankezelő Vállalat ház- kezelősége igazolja, hogy Jóna Lászlóné, aki lakik Nagybá- tony-bányaváros, Mező Imre út U. szám, I. melet 8L ajtó alatt, bérleményt szerződés szerint háromszobás lakás bérlője...” stb. Az igazolás önmagában véve semmi különöset nem tartalmaz. Egy asszonyról van szó, aki háromszobás lakás tulajdonosa. Az eset csak akkor válik furcsává és egyre érdekesebbé, ha azt is megtudja a kedves olvasó, hogy Jóna Lászlóné azonos azzal az özveggyel, akit a kányási művelődési klub könyvtárnak fenntartott helyiségébe költöztettek a helyi üzem vezetői. Mondván: ez amolyan kényszermegoldás. A NÓGRÁD január 16-i (szombati) számában riportot közöltünk a kányási esetről, Kényszermegoldások címmel. A riport során a kányási üzem szakszervezeti titkára nyilatkozott a kialakult helyzetről. Megtudtuk, hogy az özvegyet — aki a helyi söntés vezetője — kirakták eddigi albérletéből, s jó pár napig a söntésben aludt, összetolt székeken. Segíteni kellett rajta, hát beköltöztették a könyvtárnak fenntart tott helyiségbe. — Mindez a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-vezetőség jóváhagyásával történt, mivel más megoldást nem találtunk. — mondotta akkor Molnár József szakszervezeti titkár. Arra a kérdésre, hogy mikor kerül sor az özvegy kiköltöztetésére, és a könyvtár — melyre nagy szüksége lenne a telep olvasni vágyó embereinek — megnyitására, a következőket válaszolta: — Üzemi cipészünket beköltöztetjük az üzembe.a kiürült szobát pedig az italmérés vezetőjének adjuk. Ezek után készségesen elvezettek a kiürítendő szobába, amely nem más, mint egy lóistálló végében levő, egészségtelen iramra. Ez információk alapján született meg a január 16-i riport, melyben — az emberiességre hivatkozva — sajnálatunkat fejeztük ki az özvegy sorsa miatt. * S most, egy hónap elteltével fordult a kocka. Sikerüli a kanyásiak által elhallgatott információkhoz is hozzájutni. ,, .. A kányási söntés vezetőjének Nagybátony-bányavá- rosban főbérleti lakása van (háromszobás). A bányász művelődési ház és a mátraverebélyi FMSZ között megkötött szerződés szerint a kányási söntés nyitvatartási ideje 14 órától 20 óráig terjed. Az időpontok lehetőséget adnak arra, hogy az özvegy helyijárattal utazhasson munkahelyére, illetve vissza.” * összegezve az eset tanulságait: mindezek után joggal érezhetjük becsapottnak és félrevezetettnek magunkat, a hiszékenység rászedettjeinek, de felületesnek semmi esetre nem, hiszen az ügyben felelős emberek, egy szakszervezeti titkár és egy üzemvezető szavának adtunk hitelt. KicTerítetlen egyelőre még az is: miért kényelmesebb Jóna Lászlónknak egyetlen helyiségben meghúzódnia, mint háromszobás nagybátonyi otthonában? Erre a kérdésre azonban csak az illetékesek vizsgálata adhat választ. Remélhetőleg mihamarabb. V. Kiss Márt» -