Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

Péter János külügyminiszter négynapos dánia* hivatalos látogatásának befejeztével, pénte­ken a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. Megérkezése után Péter János nyilatko­zott a sajtó munkatársainak Ötvenéves a Mongol Népi Forradalmi Párt ÖTVEN éve, 1021. március elsején alaikiult meg a Mongol Népi Forradalmi Párt. Mongólia a világ egyik legelmaradot­tabb, feudális állama volt, a lámaizmus uralkodott, s a cári Oroszország és Kína befolyása alaitt állt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi termékenyítőén hatottak a mongol népi forradalmi erőkre. Ebben aa időben bontako­zott ki a forradalmi harc. Szuihe Bátor és Csojbalsaam vezetésével kommunista csoportok alakultaik, amelyek alapját képezték a későbbi kommunista pártnak. Alig másfél százan voltaik akkor, akik félismerték, hogy csakis szervezett forradalmi párt vezetésé­vel érhetik el függetlenségüket. A szovjethatajom fegyve­res segítséget nyújtott, hogy a párt vezette népi forradalmi erők ki tudják űzni az országból a betolaikodott fehér-orosz bandákat és a mandzsu elnyomókat, A harc végül is a népi erők győzelmével végződött: 1921. július 11-én felszabadult az ország fővárosa, Ugra és Mongólia elnyerte függetlensé­gét, 1922 közepére pedig sikerült egész Mongóliát megtlsz- lltond a betolakod óktól. A belső ellenség, főleg a főpapok, lámáik nem akartak belenyugodni, hogy az ország ügyelt a népi erők irányítsák 1923-ban meggyilkodfatták Szuhe Bátort, a forradalmi here vezetőjét, a párt egyik alapítóját. A forradalmi erők lendü­letét azonban ez sem törte mag, s végül a nép teljes győzel­mével fejeződött be a harc: 1924. november 28-án. a Népi Húréi kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot, Ezzel a Szov- fletuniiót követően a világon elsőnek népi demokratikus ál. lamforma alakúit Mongóliában. Még 1924 őszién összeült a MNFP III. kongresszusa, amely kidolgozta a szocializmushoz vezető utat. A kongresz- szus óéiul tűzte ki a nomád-feudalizmus teljes felszámolá­sát, a jobbágyság megszüntetését, a társadalmi fejlődés népi demokratikus útját. A nagyszabású program végrehajtását megnehezítette, hogy az ország termelőerői rendkívül fejletlenek voltak, hiányzott az ipari munkásság. A lakosság 96 százaléka írás- turiatüan vált. Törvényt hoztak a föld, a legelők állami tulajdoniba vé­teléről, határozat készült szövetkezetek szervezéséről, a hű­hómnak jószágait a szegénypásztorok között osztották el. A szocdalásta ópítőmunka azonban a belső és külső nehézsé­giek miatt igen vontatottan haladt. 196ű-ra megtörtént a metzőgiazdaság szocialista átszervezése. Ma már a Mongol 'Népköztársaság a fejletlen állattenyésztő országból agrár­ipari országgá változott, ahol a termelési eszközök szocíallsta- állanu vagy szövetkezeti tulajdoniban vannak; megszilárdul­tak és megerősödtek a szocialista termelési viszonyok. Az országban 450 ezer hektár földet művelnek meg, és az utób­bi két évtizedben megvetették a szénbányászait, az energeti­ka, az építő-, a könnyűipar alapjait. Sikerrel birkóztak meg a művelődési feladatokkal is. AZ 1971. esztendő a mongol nép számára jubileumi év. Nemeseik a pást megalakulásának 50. évfordulóját ünnep­ük, hanem a néphaitalom megteremtésének is most lesz fél évszázada. Ugyanakkor ebben az évben tartják meg a párt XVI. kongresszusát, amelyen beszállóinak az elmúlt 50 esz­tendő harcairól, eredményeiről, és meghatározzák a tenniva­lókat is. Gáli Sándor Tizenöt éves ez NDK néphadserege Tizenöt évvel ezélött fo­gadta aL a Német Demok­ratikus köztársaság népi kamarája a nemzeti nép­hadsereg létrehozásáról szóló törvényt. Eat köve­tően 1956. március 1-én tették le esküjüket ez első csapaitirészek. Tizenötödik srijtetésraap. ján köszöntj ük a szocialis­ta országok, köztük hazánk néphadseregével szoros fegyverbarátságbatn együtt­működő NDK nemzeti, nép­hadseregéit. Polgárháborús éjszaka Szombatra virradóra újabb podgárháíbonis éjszakát élt át az északír főváros: késő este a pénteki „egyemruhapör” el­len tüntető tömegből két gép­pisztoly« férfi lépett elő és agyonlőtt egy Cecil Patterson nevű detektívfelügyelőt. vala­mint Robert Buckley rendőrt, egy harmadik rendőrt pedig életveszélyes sebesüléssel szál­lítottak kórházba. A brit ka­tonák visaonoeíbák a títeet és az ír köztársasági érzelmű tüntetők közül legalább kettőt leterítettek. Lehetséges, hogy ez a két ember is meghalt, de sem a rendőrség, sem a sajtó nem győződhetett meg erről, mert a katolikus tüntetek azonnal ismeretlen helyre szállították őket Később az egyik katolikus gettó peremén egy másik rendőr is két golyó ütötte se­bet kapott. Az éjszaka folya­mán három házat, több teher­autót és autóbuszt felgyújtot­tak, három rendőrőrszobát fel­robbantották, több ablak be­tört. néhány rendőrautó meg- rongjátóclatt, Eközben legalább egy rendőr megsebesült. Egy szögbomba is felrobbant és megsebesített öt brit katonát. (MTI) Jelentős NSZK-hozzáj árulás a NATO korszerűsítéséhez Nyugat-Németorszáig négy- a lap megállapítja, hogy a ven százalékot vállal a NATO NATO brüsszeli főhadiszállá- modemiizálliásával járó költse- sáin kidolgozott tervek minde­gekből, Anglia részesedésepe- nekelőtt modem hírközlő dig Itorüilbelül 18 százalék lesz rendszer kiépítésére és anyu- — közli a Fnamikfurter Rudn- gat-európai NATO-nepülő- ehau című nyugatnémet lap. tereken állomásozó harci gé- Az Észak-atlanti Tömb tnyu- pék „védelmi berendezései- at-európai katonai remdsze- raek” kialakítására vonaititoz- ánek korszerűsítéséről szólva nak. (MTI) 2 NÚCRÁD a 1971. február 28., vasárnap Ostromállapot Misáéi Pastrana Bcmrero ko­lumbiai köztársasági elnök pénteken «te kihirdette az ostromállapotot az országban röviddel azután, hogy Call vá­rosában súly« összecsapásra került sor az egyetemisták és a rendőrség között. Az elnök döntését rádió- és televízió- beszédben jelentette be. A Kolumbia délkeleti ré­szén levő Caliban az előadá­sokat bojkottáló egyetemisták szem beszálltak az ellenük ki­vezényelt katonasággal. A rendőrség azonnal beavatko­zott. A diákok kövekkel do­bálták meg a kivezényelt VILAGHIRADO így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A% ólai és hasxna A HÉTEN számos olyan hírt hoztak a tóvírógépek ame­lyek az olajra — ennek a fon­tos energiahordozónak, straté­giai nyersanyagnak a kiter- melésépe. értékesítésére — vo­nlait kozmák. Magyarán arra: kié legyen az olaj és haszna? Amiről eddig viszonylag ke­veset halottunk-olvastunk, most a vietnami háibarú egy esetleges gazdasági tétjéről is szó esett a hétien. Egyes nyu­gati lapok egy-két hónapja kezdik emlegetni, hogy a szin­te ti,tokinak — miért is ter­jeszti Jói az Egyesült Államok az indokínai háborút? Talán „fekete aranyból” van a kul­csa. .. azaz megteltet, hugy a? amerikai tőkések ótejérctekei diktálnák a hadszíntér bővü­lését, az Egyesült Államok hadseregének és a saiga™ bábnemdszer csaipatoiimak újabb katonai erőfeszítéseit. Emlé­keztettek eaek a nyugati for­rások arra, hogy korábban Washingtonban csak ,,a kom­munizmus ázsiai terjedésének megáiik'táeáiról’' beszéltek, a „dixminoeknelerttel’' hozakod­tak elő, mondván, hogy DéL- keiet-Aasia államai egymás mellé állított dominókhoz ha­sonlítanak, s ha ezek közül egy — a déd-vieitnami domi­nó — eldől, bukásával fel­dönti a többit is. Laosz tol Thaiföldig. Most az egyelőre ellenőriz­hetetlen hírek szerint Indokí­na országaiban, még inkább pedig a félsziget partjainál atejimaaőket fedeztek fial. A leg bizakodóbb jelentések úgy tudják, hogy nem kevesebb mint öt esztendőn belül el­juthatnak itt — a Thaiföldtől Indonéziáig a parink mentán húzódó lelőhelyek feltárása névén — a 460 millió barrel olaj évenkénti kitermeléséig. (7 barrel egyenlő hozzávető­leg egy tonnával.) Eelivetdk egyesek a kérdést: vajon nem az történt-e, hogy a washingtoni kormányzat új garanciákat adott a tőkés claj- kartaUmato, nyugodtam beru­házhatja az új öLajtaezők ki­aknázáséihoz szükséges száz­as százmillió dollárokat, az USA katonailag gondoskodik énről, hogy eaek a terültetek mindenkor amerikai befolyás alatt maradjanak... A vietna- míaéláB sokba kerül az ame. rikai kincstárnak. Lehetséges, hogy az todoikínad háborút, hosszú távra — az olaj miatt — mégis kifizetődőnek tarta­nák Washingtonban? A héttel a DéU Vietnami Köztársaság ideigtemes, forra­dalmi kormányának Külügy­minisztériuma nyilatkozatot adott 1st. amelyben állást fog­lalt az amerikai kormányzat, a saigoni bábneaslm és a tő­kés olajtársaságok üzletelése dolgában. A nyilatkozatban, az áli, hogy Saigonban osztogat­ják most a koncessziókat, a fúrási, feltárási engedélyeket. A dél-vietmaimi föld minden természeti kincse a dél-viet­nami nép eMdeganíthetetten tulajdona. Ezt a népet az ide­iglenes forradalmi kormány képviseli. A nép és kormánya semmisnek és érvénytelennek tekinti a saigomi bábok, az amerikai megszállók és a nemzetközi oiajitársasáigiok mindennemű megállapodását olvasható a nyilatkozatban. AZ OLAJ-VILÄGHELYZET leglátványosabb íonduíalát ezen a héten Algéria kormánya idézte /elő: Algírba*! bejelen­tették, f hogy kisajátítják az országban működő francia olajtársaság részvényednek M százalékát. államosítják a földgáz kitermelését, állami kézbe vénáik az olaj- és a gáz­vezetékeket is. amelyeken a Szahara e két kincse a Föld­közi-tenger partján tevő fi­nomítókba és a kikötőkbe jut Már a múlt év második fe­lében megkezdődtek a kemény alkudozások Algír és Párizs között az olaj és a gáz ára, az. algériai kincstárnak járó, adó és részesedés körül. Ezenkívül Bumedien ezredes kormánya megpróbálta részorittatni a francia tőkés társaságokat, hogy profitjukat ne vigyék ki az országból, hanem Algériá­ban ruházzák be. így teremt­ve munkaalkalmat a még mindig egynéhány milliói!) munkanélkülinek az ország­ban. A francia fél már-mér engedett, amikor Párizs meg­tudta. hegy a' nagy oüajfo- gyaaztók nyomást akarnak ki­fejteni az olajtermelő és-ex­portáló országokra- A francia kormány nyomban hajlandó­nak mutatkozott felsorakozni a nyugati egységfrontba.,, Megszakította hát a tárgyalá­sokat az algériai kormánnyal. Háromhetes várakozás után aztán Bumedten elnök „rob­bantotta a pötiitikai bombát”: Bejelentette kormányának egyoldalú döntését, a francia táraeeások rászvénytöbbeégé- nek megszerzését, &z olajveze­tékek államosítását. Algiária nem áll egyedül a Franciaországgal szembeni gazdasági küzdelemben Ugyancsak ezen a héten lé­pett döntő szakaszába a líbiai Tripoliben egy másik nagy, nemzetközi olajtárgyalás. Ezen Algéria melitett Líbia, Szaiud- Arábia és Kuwait van az egyik oldalon, velük szemben a nagy tőkés olajtársaságok... (A négy arab ország 1969-ben a világ olajának majdnem egynegyedét szolgáltatta!) Tri- potihan keményen tartják ma­miikat az arab országok kép­viselői. Az otitaini aiEcudozás kimenetele számottevőén, be­folyásolja majd a francia— algériai olaj vitát. Nixon amerikai elnök ten­geri kígyó hosszúságú .külpo­litikái üzenete” az Egyesült Államok szenátusához nem hozott meglepetést. 65 000 szó foglaltatott az elnöki üzenet­ben, Nixon merész vállalko­zással a hetvenes esztendőik amerikai Seülpolitiikáját alkar- fa Itoirvbnaitezni. Merészsége főleg abba« áll, hogy úgy te­kinti. mintha már túl lenne az 1972-ee elnökválasztásom és a következő évekre is ő dön­tené el, hogy az USA külpoli­tikai vonala milyen tegyen... Európában a két német ál­lam viszonyában végbemenő fejlődés újaibb eseményei vonták magukra a figyelmet. Ismét találkoztak Boninibain Kohl és Baihr államtitkárok. Kohl kocsiján újra csak ott tengett az NDK állami zászla­ja. ma már egyre kevesebb feltűnést kelt ez, pedig egy—<■ másfél éve is még elképzel­hetetlen tett volna az NDK lobogójának megjelenése nyu­gatnémet földön... Willi Stoph miniszterelnök kezde­ményezése a héten szinten rendkívüli érdeklődést váltott ki: az NDK kormányfője Schütz nyugat-berlini kor­mányzó polgármesterhez leve­let intézett és ebben egész sor javaslattal élt Látogatási lej hetósóget kínált fel Nyugaí- Berlin laikosaiinaik, akik az emlékezetes Bassierechein- ákciók óta. közel öt éve, néni mehettek Berlinibe, az NDK fővárosába, meri; a korábbi nyugatnémet kormányok és a nyugat-berlini szenátus ma­gatartása miatt nőn jöhettek létre megállapodások, hatott 1963-ban, és az azt követő esz­tendőkben, főként az ünnepek Idején, az NDK kezdeménye­zéséire születtek ilyen meg­egyezések. A NYUGAT-BERINI prob­léma megoldása felé vezető út azonban még mindig hosszú és látható vagy éppen előre nem látható akadályok kelet­kezhetnek rajta, A héten volt egy esztendeje, hogy a négy nagyhatalom nagykövetei Nyugat-Berlimbam — Nyugait- Berlinről tárgyalnak. Az egy év még kevés volt jelentősebb eredmények eléréséhez. Kolumbiában rendőröket és több járművü­ket felgyújtották. Az összecsa­pásnál 15 személy ételét vesz­tette. negyvenhéten pedig megsebesültek. Már szerda óta nyugtalan­ság tapasztalható az ország­ban. A parasztok negyven nagy földbirtokot foglaltait el, hogy ezzel meggyorsítsák a földreform megvalósítását. Caldban éjszakul kijárási ti­lalmat vezettek be. Az utcá­kon katonai járőrök cirkál­nak, Bogotában és Medillin- b«n a cali-i megmozdulások hírére az egyetemisták az ut­cára vonultak. Csak a dolgozókkal együtt lehet jól vezetni (folytatás az 1. oldalról,) kérte. Nádasát József, a fllOLEX Építőanyagipari Vál­lalat küldötte szerint a szak- szervezeti tisztségviselők to­vábbképzését az esti egyetem mintájára kellene megszer­vezni. Bojtos István, a me­gyei bizottság munkavédelmi felelőse a balesetek csökken­tésével kapcsolatos konkrét feladatokról beszélt. Grósz Józsefné, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára a többi között a betegellenőrzés tennivalóival foglalkozott. So­moskői Gáborné, a HVDSZ Központi Vezetőségének tit­kára a szakszervezetek sajátos feladatait hangsúlyozva, fel­hívta a figyelmet a túlórázta­tás (káros hatáséra, nyere­ségcsökkentő szerepére, tár­sadalompolitikai veszélyére, majd a munkaerő-vándor­lás káros következményeit vá­zolta. Végül a gazdasági épí­tőmunka soron levő feladatait ismertette. Kelemen Gábor, a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat főmérnöke el­mondotta, hogy a hatékony­ság emelésének műszaki fel­tételei mellett fontos a dol­gozók munkafegyelme is. Szirtes Tibor, az Ipoly-bútor- gyár küldötte a kulturális munkabizottság tevékenységé­ről számolt be. Vadkerti hó­ránt, az SZMT titkára a szol­gáltatásoknál, valamint a munka- és egészségvédelem­ben jelentkező fonákságokat tette szóvá. Deák László, a balassagyarmati Ingatlanke­zelő Vállalat küldötte szerint náluk azért maradtak meg a dolgozók, mert jó munkakörül­ményeket teremtettek. Gom­bár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője el­sősorban azokról a hátrá­nyokról beszélt, amelyeket a közgazdasági szabályozók je­lentenek a technikailag el­maradt tanácsi vállalatoknak. Foglalkozott még a hatékony­ság növelésének követelmé­nyeivel és a vezetés színvona­lának emelésével. Szabó Fe­renc, a Salgótarjáni városi Tanács mélyépítő üzemének küldötte a nevelő-, felvilágo­sító munka szükségességéről szólt. A vitában elhangzottakra Lovász Béla, a HVDSZ me­gyei bizottságának titkára vá­laszolt, majd a küldöttgyűlés elfogadta a két beszámolót, megválasztotta a 13 tagú me- gyebizottségot, az 5 tagú számvizsgáló bizottságot, a kongresszusi küldötteket, va­lamint az SZMT megválasztá­sán résztvevőket. A megyei bizottság titkára ismét Lovász Béla lett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents