Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
A fogyasztási szövetkezetek ötévi programja A SZÖVETKEZETEK az idén érvénybe lépett új köz- gazdasági szabályozók ismeretében határozhatják meg a negyedik ötéves terv időszakára tevékenységük irányát, gazdaságfejlesztési céljaikat, feladataikat. E munkáihoz kíván segítséget adni az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa azzal, hogy általános irányelveket adott ki a gazdaságpolitikai célkitűzések meg valósítására. Az irányelvek kimondják, hogy a következő tervidőszakban mindenekelőtt a laanyagtöltő állomások létesítéséhez és az autóalkatrész-ellátás megszervezéséhez. A következő ötéves időszakban a fogyasztási szövetkezeteknél is szükség van arra, hogy a gazdasági reform által teremtett új közgazda- sági feltételekhez jobban igazodó, hatékony vállalati belső szervezetet alakítanak ki. Olyan döntői és információs rendszert, s szövetkezeti működési rendet kell kiópíte. niük, amely támogatja munkájában a vezetést és egyúttal alkalmas a tagok rend. kossá,g alapvető cikkekkel szeres tájékoztatására, kíván. való áruellátását végző üzlet- hálózat rekonstrukciójára szükséges erőfeszítéseket tenni. A szövetkezetek e cél érdekében vegyék igénybe az előirányzott állami támogatást is, továbbá az ellátás eredményes megszervezése érdekében fogjanak össze a helyi mezőgazdasági és ipari szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. A következő éveli fejlesztéspolitikájának egyik fontos célja, hogy a tartós fogyasztási cikkekből főleg a kereskedelmi központok áruházaiban, szaküzleteiben áll. jón nagy választék a vásárlók rendelkezésére. A szövetkezeti vendéglátás a negyedik ötéves terv időszakaiban elsősorban a meglevő egységek jobb kihasználásával teljesítheti feladatait. • szükséges az ésszerű rekonstrukció, a technika fejlesztése, a kulturált kiszolgálás és szórakozás feltételeinek javítása. Mind tömegesebb és sürgetőbb az igény egyes lakossági szolgáltatások megszervezése iránt. Ezek megoldásához mint például a mosás- vegytisztítás, a lakáskarbantartás, háztartási gépek javítása, gépkocsiszervíz, üzemanyagtöltő állomás létesítése stb. gyakran az érdekelt helyi szervek összefogására, a tanácsok anyagi támogatására is szükség van. A szövetkezetek ipari tevékenységénél törekedni kell a meglevő üzemek korszerűsítésére és jobb kihasználására. Az új üzemek elsősorban a helyi ellátást, az áruválaszték bővítését szolgálják. A NYERESÉGBŐL megközelítően az előző három év átlagának megfelelő saját fej. iesztési alap képződik. Bővíti most a fejlesztés pénzügyi forrásait az, hogy az eddigiektől eltérően az amortizáció teljes egészében visszamarad a szövetkezeteknél. További nagyon fontos fejlesztési lehetőséget teremt a tagság anyagi hozzájárulása, valamint az állami támogatás és a hitel. A megyénként létrehozott közi» szövetkezeti fej- leztósi alap céltudatos fél- használása pedig lehetővé teszi az egy-egy szövetkezet anyagi erejét meghaladó koncentrált és több szövetkezet érdekeit szolgáló fejlesztési feladatok megoldását. A fejlesztés pénzügyi forrásai között a szövetkezetek vegyék figyelembe, hogy az állam támogatást nyújt az ellátatlan területek üzlethálózatának fejlesztéséhez, nagy alapterü. Tetű iparcikk-. ABC- és lakiberendezési áruházak létesítéséhez. száiKiodiaépítéshiez, iinespHármas névadó Rtaoybátonyban Kedves ünnepséget tartanak ma délután egy óraikor Nagy- báitomyban a tanácshózán. Az iratommal várt; esemény nem más, mint hármas névadó ünnepség, amelynek az ad különös jelentőséget, hogy névadót most tart első ízben a Községgazdálkodási Vállalat K TSZ - a l apszervezefce és sza szervezeti bizottsága. A hármas névadó „főszereplőinek” a vállalatvezetés, a KISZ, vatarrünt a szakszervezet ajándékokkal kedveskedik. Annál Is inkább, mert az apróságok szülei — Simon Béla, Dancsok István és Pász- ■tó Györgymé — a vállalat töavgáciááááhoK tartoznak. ságaik és véleményük közvetítésére. Az ehhez vezető egyik legfontosabb lépés a szövetkezetek belső ellenőrzési tevékenységének megszilárdítása, a vagyonvédelem hatékonyságának javítása. AZ IRÁNYELVEKBEN megállapítják, hogy a takarékszövetkezetek az elmúlt öt év alatt szervezetileg és gazdaságilag 'egyaránt fejlődtek. Betét- és kölcsönállomá- nyuk megháromszorozódott, s tagjaik érdekében számos új szolgáltatást vezettek be. A következő tervidőszakban pedig törekedjenek arra, hogy tagjaik gyorsan és kényelmesen vehessek igénybe szolgál. tatásaikat. Az igények és lehetőségek figyelembevételé, vei nyissanak új kirendeltségeket, betétgyűjtő pénztárakat, s a jobb kiszolgálás, a lakosság bizalmának további megnyerése érdekében korszerűsítsék üzleteiket. Kölcsön- politikájukban a tagok igényének maradéktalan kielégítése mellett törekedjenek a kamatok mérséklésére. A negyedik ötéves terv során mintegy 30 ezer szövetkezeti lakáls épül. Indokolt, hogy a szövetkezés előnyeinek felhasználásával elsősorban a városi munkások, a fiatal házasok és a szeré, nyebb keresetűek lakásgondjait oldják meg Ki kell ezért alakítani és tovább kell fejleszteni a lakásépítő szövetkezeti formát. 1975. végére szövetkezeti keretekben kell rendszeresen és biztonságosan gondoskodni csaknem 150 ezer lakás fenn. tartásáról, karbantartásáról és felújításáról. Az állami és ktsz-kapacitás hiánya miatt fel kell kétszülni arra, hogy ezt elsősorban saját karbantartórészlegek megszervezésével lehet megoldani. Dr. Srankó István Utoljára a zsüriügyről Bízom benne, hogy helyt adnak még lapjukban — egy válasz erejéig — a diák versmondó verseny zsiiriügyben kialakult polémiának. Alig van kétségbeejtőbb egy terméketlen vttánál, még ha az látszólag kis jelentőségű kérdésben zajlik is. A tér méketlenség fő oka rendszerint az, hogy egyik fél másról kezd beszélni, vagy személyes síkra tereli a vitát. Sajnos, Végh Miklós mindkettőt megtette, s ezzel engem is arra kényszerít, hogy az általam felvetett probléma lényegét nem érintő tételekkel vitázzam. Mindannak, amit Végh Miklós cikkének első három pontjába foglalt, a verseny után kellett volna elhangzania. Ha jól emlékszem, éppen az elemző értékelés elmaradását kértem számon. Persze akkor is vitatkoztunk volna, mert kijelenti ugyan, hogy „a zsűri a versmondók teljesítményét mérlegeli..ezt azonban maga cáfolja a továbbiakban föltett költői kérdésével: „mi befolyásolja a zsűrit az értéke■ léskor, ha nem. az, hogy tetszettek-e neki az elmondott; versek.’’ Ha ez utóbbit elfogadnánk, a szubjektív önkénynek nyitnánk széles utat. Előfordulhatna, hogy előnyben részesítenénk Szabolcska Mihály valamely versét, mondván, hogy jobban tetszett, mint a Kései sirató, s megfelelt a versenyző egyéniségének is. A harag rossz tanácsadó. Ezt bizonyítja, hogy vitapartnerem, a diák versmondó versenyek célját illető „tévedése met” nem igazította ki, csupán „ordítónak” titulálta. Végezetül egy vaskos tévedést kell korrigálnom, mely- lyel Végh. Miklós — sportnyelven szólva — öngólt lőtt zsűri kapujába, s alátámasztotta a zsűri felkészületlenségéről kialakult meggyőződésemet. Mivel nem voltam tagja a zsűrinek, sem verset nem mondtam, természetesen csak néző lehettem. Azonban részt vettem annak az öt versenyzőnek a felkészítésében, akik az általam képviselt salgótarjáni tanintézet tanulói. A 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet mind az öt benevezett versmondója előadta produkcióját. Lehetséges, hogy ezt a zsűri nem vette észre? Sepsi István Több kezdeményezést Nagymértékben függ tőlük megyénk fejlöilétte Kevés Olyan területe van. a emelkedést, ez aid lehetőséget gépek kihasználását egy vái- gazdiasáigi etetnek, amely any- az idény jelleg felszámolása- lalat keretében sikeresen meg nyira az érdeklődés közép- na. a munkakörülmények ja- lehessen szervezni (pl. cölöp- pontjában áll. mint az építő- vitására is. Mindezekhez a verő nagy teljesítményű da- ipar. Valamennyi megyéjéért kérdésiekhez nyerjék meg rúk, beton-és habarcsélőállíto aggódó emberben, felmerülhet „szövetségesnek” a tervező- üzemek esetében). Természe- a kérdés: a negyedik ötéves kollektíváikat. Tevékenységük tesen ezenkívül még számos tervben a rendelkezésre álló közvetlenül és állandóan lehetőséig kínálkozik az erők pénzügyi lehetőségeket (több visszahat az építőipari terme- összefogáséra, az előregyár- minit 9 milliárd forint, ebből lésre. Egy téves számítás, vagy tásniál és a szállítási kapart* 5,6 milliárd építésre) hogyan rosszul megválasztott szenke- taisuál. tudjuk felhasználni, sikerül-e zeti megoldás nagy _ kár óikat biztosítani a szükséges építő- okozhat és megnyújtja a kiipari kapacitásit. Nemcsak beszélni kelt.» Ma már szakemberek által eldöntött dolog, hogy eredményesebben, .gyorsabban építeni csak korszerűbb technológiával, nagyfokú gépesítéssel, a beruházásban érdekelt vállalatok jobb összefogásával lehet. S mindenütt több kezdeNövelni a dolgozók szakképzettségét OKOznat es megnyujija a »-i- .. , , vitelezésd időt. Ka valahol kő- OsSZélogá^sai vetelmény a minőségi munka, ékkor itt sokszorosan az. Élen Ma már senki előtt sem két- kiell jármok a meglevő megyei séges, hogy megyénk gazdasá- adotteágaimik jobb kihasználd- gi fejlődése^ nagymértékben sálban, a helyi anyagok allkail- függ az építőipar tevékenysé- mazásánailj elősegítésében. gétől és igen sók politikai, vagy gazdaságpolitikai célkitűzés eredményes realizálása nagyrészt rajtuk múlik. Ösz- szefogással. a korábbinál jobb munkával és több kezdeményezéssel siker koronázhatja Több lehetőség kínálkozik a erőfeszítéseinket, sikeresebb munkára, a kivite- a feladatok nagysága és ményezésine és az új eljárá- lező vállalatoknál is. Eléig, ha várhatóan a mindannyiunk sok gyorsabb bevezetésére csak arra gondol,unk, hogy je- örömére végbemenő műszaki van szükség. Nemcsak be- lenleg milyen a munka szer- fejlődés, az építőipari válla- szélini kell ezekről, hanem vezettsége. a munkaidő, a gé- Iáitoknál i,s parancsolóan fel- minél élőbb az alkalmazás fel- pék kihasználása, máris adó- veti a dolgozók képzettsiéigé- tételeit is meg -kell teremteni, diik ebből a cselekvés iránya, nek emelését. Több jól felkéAzért is kell szorgalmazni az szült, szervezőképes mérnök- •A? is elfogadható érv. hogy dj eljárások bevezetését, mert techniikusr;: szakmunlkás- az ^ítőiparnak a növekvő be- ezek megkövetelik a ikorsze- ra van szükség, - óbb erre már ruhazoi i^nyek _ taelegttesehez rükb termelésszervezési mód- most időben felkészülni, biz- megfeléló _ esritözökkel kell s^pefet. tosttásukra közös lépéseket rendelkeznie. ^ 32 ^s^®os Nem tehetünk elégedettek a tenni. Ezen is múlik, mernnyi- szerveti es a megye ^tetteiké- vállalatok közötti együtemű- re si(kerüi a hatékonyabb tersei Egyetembe is vettek, »ma- ködés jelenlegi helyzetével roelés szervezési módszereit tor a valkdatoík, ^ovetfceze- s:em. Pedig ha valahol iétjo- gyakorlatban is megvalósíta- 1™^egy .8° gosultsága van a kooperáció- nii. Törődni kell az emberek nalk- a ^múlások szervezése- S0ociális, kulturális helyzetetek, _ További 140 150 mai- „jek> akkor az építőiparban nefc javításával munkájuk ho forintot a vattaiatok saoat különösen. Egy-egy nagy tel- jobb anyagi, erkölcsi megbe- esztoozeiíkból (hosszú lejáratú jesítményű gép vásárlása te- csillésével, hitel, fejlesztési alap) használ- femes összeget jelenít, e melniafc fél, telephelyeik kiépaté- az sem közömbös, hogy a Solymosi Imre Bére. gépesítésük javításaira. Ezzel lehetőség nyílik a na.- gyöbb mérvű termelési „felfutás” elérésére. (Például az Állami Építőipari Vállalatnál 44 százalékos, a tanácsi építőiparnál 30—82 százalékos öt év alatt,). A jelenleg mlég meglevő nehézségek elhárítása érdekében valamennyi beruházó. tervező és kivitelező szervnek színvonalasabb munkáit kell végeznie. Lényeges kérdés ez, hiszen a beruházások megvalósítási idejének csökkentese, a ibésések, a többszöri határidő-módosítá- aok egyformán megtalálhatók v alamenniylüknöL Az építtetőknek mar mosta tervidőszak kezdetén előnyt keE szerezniük az előkészítés- ’ ben (összefüggő szanált terület, tervek báztosdtásávail), hoigy a kivitelezők időben megismerjék és felkészüljenek ,a következő öt évben elvégzendő feladataikra. Dönteniök kell a beruházóknak a lakásépítés terén alkalmazandó technológiáiban, annak költségkihatásait is szem előtt tairtva. Kezdeményezzék az építési időt lerövidítő alagú.t- zsaluzási eljárások, házgyári elemeik alkalmazását, hiszen ez az építési mód biztosítja a legnagyobb termedékemysógAlapozzák a garzonházat Illlil i apirenden A zajártalom rnökkentése Többfajta megoktássol kísérleteinek A Satgótairjáni Kohászati eddigi megoldatlan emberi nek el a nagy zajjal működő Üzemekben nagy gazdasági gondokat is előszedjék és gépeiket körülvevő falakra, föladatok megoldáséira készül- igyekezzenek megoldani. A E mellett helyenként a fém- tek fel. Ez évben például a karbantartó és szolgáltató csapágyak helyett műanyag- huzaiműtűl 9600 tonnával na- gyánrészleg szakemberei most csapágyaikat alkalmaznak gyobfo áruifcilbocséitást várnak a zajártalom csökkentésén is majd, de keresik a rezgésszi- hz elmúlt évinéL A hidegben- fáradoznak. Külön tanulmány- getelő módszerek alkalma,zá- germűiben várhatóan 2000 ton- tervet dolgoztak ki. A szegve- sát, a gépek védőtokkal törté- nával lesz több a termelt áru, rőgépek köztudottan a leg- nő ellátását is. A tamiulmány- a kovácsológyámál, mintegy hangosabbak a gyárban. Itt tervben szerepel miég hang- 1800 tonnával, s az öntödéknél olyan nagy a zaj, hegy csak árnyékoló falak alkalmazása, szántén 1800 tonnával lesz azok értik egymás szavát, valamint hangtompító és nagyobb a termelésre váró akik már megszokták ezt a hangnyelő eszközök basznál a- áruik mennyisége. Ezek a szá- különös környezetet, de nem ta is. mok önmagukban is magya- kevésbé zajos a gyár komp- A zajos üzemek dolgozói rázzák, hogy lüktetőbbé, üte- resszoirtelepe sem. érthetően nagy figyelemmel mesebbé 'válik a termelés, A ^ hoev i|bt ™ fi_ kísérik a KSZGY szakom bement a megnövekedett felada- ... j-vtenrttásának mértékét 1'ei'n,ek törekvéseit. Régi gond ztoi intenzitásánaik inert»»«3 ine,goldasa kerül tehát napd80 decibel ala szántsak. A liencjre. ^ kísérletek és törek- jélenlegi zaj erossege ugyan® vések kedve2Ő avulása nagy 90 decibel torul mozog. A örömöt kelw ^ egy evszá tokát a tavalyival szinte azonos létszámmal kell megoldani. A termelés ütemének megA wsmetes uiemeueK. meg- és wőleáilitató u a,. _gyorsítása meErt^^dolgozók- szakemberei kisérról való gondoskodás siem maradt háttérben. Sőt a felvariációt ___________________________létképpen többfajta v«™* kompresszortelep g yorsuló- munkaritmus egyre dolgoztaik ki. Többek között íékitívájában. inkábib megköveteli, hogy az hamginyek» anyagokat hdlyiezszegvero és egész tol— Orosz se A Nógrád megyei Állami Epí- kell az anyagellátást. Be a tőipari Vállalat munkásai ala- város és a kivitelező vállalat- pozzák a salgótarjáni garzon- nak is rendkívül fontos, hogy házat. Ebben az épülettömb- leküzdjék a nehézségeket és ben 263 lakás készül. Sok lendülettel haladjon gondot okoz meg a megfelelő , technológia, a folyamatos a munka. Az eredeti betejeze* munkaszervezés és javítani si határidő: 1972. óktóber 31. 4 bánvamiiiikás-ixiüzoaloiii A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum összeálílítoítta A bán yarn u nkás-mozgalom a Horthy- rendszer alatt című dokumentumgyűjteményt. Tervezik a gyűjtemény kiadását, amelyhelytörténészek számára konkrét tényeket szolgáltasson. Az összeállítás újabb lépés annak érdekében, hogy a, megyében folyó helytörténeti és honismereti tevékenységet a j övéiben' módszertanilag is mind jobban segítsék az arra illetékes intézmények, mindenek célja elsősorban az, hogy ^ekelőtt a megyei múzeumi a középiskolások, illetve a szervezet. NÖGRAD » 1971. február 27., szombat
