Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

Balassagyarmaton Hollókő TV! ethéz helyzetbe került a ' múlrt év őseién a hol- Kfoőd Petőfi Term elősző vetke­zet. A viszonylag kis üzem a mostoháméi is mostohább vi­szonyok között gaadálkodfik a Cserhát meredek, jórészt gyengén termő oldalán. A ve­zetők hozzáértése, a tagok szorgalmas munkája, az ál­lam segítő támogatása az utób­bi években mégis egyre biz­tatóbb eredményeket hozott. Tavaly azonban a rendkívül szeszélyes idő jelentős ter- méslkiieséséket okozott. A ve­zetők a tagok segítségét kér­ték, hogyan pótolhatják gyor- *a<n és eredményesen a vesz­teségét. Feilhaszinélták a ko­rábbi éveikben képezett biz­tonsági alapot is, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme oe csökkentjein túlságosan. Az erőfeszítések nem ma- Badteik eredményteilenek. Az egész esztendőben becsülettel dolgozó tagok megkapták já­randóságukat. A szövetkezet 86 forintot fizetett egy tízórás munkanapra. Csakhogy a szö­vetkezeti vezetők a mai gom- detoon túl a holnapot is né­zők. Azt, hogy ne csak mosit, hanem a későbibi években is megtalálják számításukat a közösben a tagok. Jól éltek az állami támogatás nyújtotta le­hetőségekkel. Az elmúlt évek­ben megpróbálták az adott­ságokhoz igazítani a termelés szerkezetét. A munkát még korántsem fejezték be. A szövetkezet táv­lati fejlesztésének középpont­jában a termelési szerkezet további egyszerűsítése, amun- katóiyiamatok komplex gépesí­tése, az állattenyésztés erőtel­jesebb fejlesztése áll. A szarvasmarha- és juh tartás ár­bevétele mellett megkétszere­ződtük a málnaitermeszitiés be­vétele. Növekszik a kőbánya jövedelme, s az éhhez kap­csolódó szállítási tevékenység is többet hoz. A szövetkezet csatlakozott a hősprogramhoz is. Egymillió forintért komsze- rfisüteflbék a sertésszáUiásit és tenyéssaáJliliaitofcait vásároltak. A feladatok megvalósítása nem kis erőfeszítést kíván a közösségtől. Az állami támo­gatóé jelentős, azonban az is látszik, hogy a szövetkezet példája ereje kevésnek bizonyul ah­hoz, hogy a tervekből való­ság legyen. A hitel megint csák nem biztat sok jóval, hi­szen a korábbi lehetőségeket atz idén már korlátozták. A szövetkezet vezetői mint min­dig ha nehéz helyzetben vol­tak, most is a tagokhoz for­dultaik. Kérték erejükhöz mér­ten segítsék, hogy a tervek megvalósuljanak, hiszen ezek a közösség és a tagok szemé­lyes érdekeit együtt szolgál­ják. Segítségükkel jövedelme­zőbbé válik a gazdálkodós, gondtalanabbá az élet a hol­lókői vár tövében. Fejlesztési részjegyet bocsá­tott ki a szöveti kését öt- és tízezer forintos címletekben!. Az OTP-ruél nagyobb kaima- tot fizet és garantálja azit is, hogy a részjegyet bármikor pénzre válthatják a tagok. A zárszámadáskor már járandó­ságuk egy részét fejlesztési részjegyekben kérték a szö­vetkezet szorgalmas munkásad. A legtöbben egy évre kötötték le pénzüket. Akadtak, akik három esztendőire adták hasz­nálatba a közösnek. Olyanok is voltak, akik még hazulról vittek pénzt a termelőszövet­kezetbe, hiszen tudják, úgyis visszakapják. jVl tategy 370 ezer forint 1 A gyűlt össze a közös kasszába. A szövetkezet ve­zetőd úgy számolnak, hogy a pénzért gépeket vásárodnak- Lehetőséget teremtenek ama is, hogy jobban hasznosítsák azokat a létesítményeket, amelyeket eddig építettek. A hollókői példa azt bizo­nyítja, hogy a szövetkezeti tar- gok valóban összeforrtak a közös gazdasággal az elmúlt évtizedek alatt- Kitartanak a legnehezebb helyzetben is, hi­szen bíznak abban, hogy előbh-utóbb túljutnak a ne­hézségieken. Jól látják, hogy a gjondok átmenetiek és ha ösz- saefognak, könnyebben boldo­gul a közösség; a tagság is. így törtért, hogy a zárszám­adás idején a szövetkezet gaz­dáihoz méltó élőreiétással, fe­lelősséggel döntöttek a tagok a közös dolgokról Hollókőn. Vincze Istvánná Maria megfeszített figyelemmel ujjaüba összpontosított most minden, erőt, nehogy reszkető kezéből kálöttyenjen az ital. Elsőnek Berti állt fel, elnézést kért és sietősen lépke­dett a toalett felé. Keze már a kilincsen volt, amikor visz- saapdllantott az asztalhoz. A rémület görcsös szorongásba rántotta torkát. Luciano magasba lendülő, majd nyomban szívéhez visszahulitó kezét látta. A székről leforduló test zu­hanásának zaját azonban elnyelte a kivágődó csapóajtó, melyen át két férfi rohant a bárba, egyenesen Luciano felé. Székek robaja roppant, asztalok csákordultak, s vagy nyolc- tíz alak ugrott fel és vetette magát Maria Bellámmá. A zűr­zavarban a bárpult mellett ülő Charleyt kereste tekintete, de a nyurgát már nem találta ott. Ekkor váratlan ötlettől vezérelve a nőd mosdó körfüggönye mögé lépett. „A rendőr­ség” — dobolt agyában. Máriát letartóztatták, de a mázlfc sátán, Luciano, végre halott. Vitranonak igaza volt. Neki köszönheti szerencséjét. Máriának ajánlotta a menekülés­nek ezt az útját és most őt hajszolta végig az életösizitön a női mosdó füHkesorámak folyosóján, a hátsó kijáratig. * Már az autópairlkoló helyen járt, s megpillantotta Lu­ciano kocsiját, amikor a repülőtéri épület ajtaján, kezükben revolverrel, néhány férfi rohant ki. „A parkírozó hely felé menekült!” hallotta ' valaki hangját. Elérte a fekete Merce­dest, s még futás közben előkotorta zsebéből az indító- és ajtózártoulcsat. A kocsdajtó azonban nyitva volt. Már az Avemsa félé kanyarodó betonúton száguldott, amikor mély sóhajtással nyugtázta, mennyire bölcs is volt Luciáménak az a rendelkezése, hogy a cég vezető emberednek gépkocsijaira, bármilyen gyártmányúak is azok, egyforma zárukat kell fel­szerelni. A távolban megpillantotta római autópálya fényeit. 4 NÓGRAD - 1971. február 21« vasárnap Rombolás nélkül nem lehelne építeni ? Példát mutatva ZagyvapáSfaUváa a Hársfa utcá­ban hat, vagy hét évvel ezelőtt az ott latoüt társadalmi munká­ban készítették el a betonjárdáit, örömükre szolgált, megkönnyítet­te a közlekedést és mentesítette őket esős időben a sártól. Építenek a Hársfa utcáiban. Garzonlakásokat készítenek és gépkocsikkal, dömperekkel hord­ják az anyagot. Igaz, hogy a gépjármüvek számára rendszeresí­tett üt nagyon siralmas állapot­ban van, de azért ez még nem ok arra, hogy a nehéz gépjárművek végig összetörjék a társadalmi munkában készült betonjárdát. Vagy hatvan család lakik ezen a területen és felháiborodva szemlé­lik a rombolást. A házak már el­készülnek, de vajon a beruházási keretben szerepel-e a járda újjáépí­tése? Bizonyára nem és éppen ezért gátat kellene vetni a rom­bolásnak addig, amíg lehet. b. j. ITl ■ rr n „Tejelő automaták Néhány budapesti automa­tának kettős „haszonélvezői” vannak: az üzemeltető válla­lat és az utcagyerekek. Azok, akik megyénkből a fővárosba utaznak, bizonyára már rá­jöttek, hogy milyen jó presz- szókávét adnak a Keleti pá­lyaudvarhoz vezető aluljáró­ban levő automaták. De azt még nem mindenki vette ész­re, hogy szinte reggeltől estig őrszolgálatot teljesítenek kö­rülöttük az iskolatáskájukat, szatyraikat lábaló iskolásgye­rekek. Nem, nem a kíváncsiság, hanem a könnyű pénzszerzés lehetősége vonzza őket. Ho­gyan lehet itt pénzt szerezni? Ki tudja, melyik gyerek fe­dezte fel, hogy kétszer két forint bedobása után lép mű­ködésbe az automata, s köz­ben egy forintot visszaad, de ezt a forintot a „tapasztalat­lan” vidékiek többnyire a gépben hagyják. Annyi bi­zonyos, hogy néhány óra alatt busás zsebpénz üti a csellengő gyerekek markát. Igaz, egy forint elvesztése senkit sem dönt anyagi romlásba. Nem sajnáljuk tőlük azt a néhány forintot, de arra is gondol­junk, nem jó ilyen korán megtanulni, hogy nemcsak be­csületes munkával lehet pénz­hez jutni—. •— is m Balassagyarmat egyik büsz­kesége a Szabadság úti IV. számú napközis óvoda. Égy katonai épületből alakították át, közel kétmilliós költség­gel. Ahogy a városban tréfá­san emlegetik, ez volt az igazi „leszerelés”. Az épület 1970 szeptembere óta nap­közis óvoda. Az egyemeletes házban va­lóságos liliputi világ fogad, a kis-, közép- és nagycsoporto­sok játszószobái, foglalkozási termei. Korukhoz megfelelő méretekben készült minden berendezés, a fekhelyek, az étkezőasztalok, de még a für­dők és egyéb dolgok is. Az épület régi, de belül korsze­rű, hideg-, melegvíz-szolgálta­tás van benne, a nagy abla­kokon csak úgy ömlik, árad be a fény, a világosság. Az ellátás remek, a környezet de­rűs és megnyugtató. Százti­zennyolc gyerek lakja a há­zat ... öt képesített óvónő és a technikai személyzet látja el a nagy családot szeretettel, szellemi javakkal és finom, ízes falatokkal. Ugyanis az óvoda nemcsak egyszerűen „ gyermekmegőrző” hely, ne­Brezno — Salgótarján As elmúlt napokban egyezsé­get kötött a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Ház, vala­mint a csehszlovákiai breznói szállítószerkezetek gyára mű. velődé® házának vezetői kö­zös tapasztalatcserék, illetve művelődési rendezvények le­bonyolítására. Az első látoga­tást Rmeznon májusban szer­vezik, amikor a salgótarjáni Bányász fúvós- és szimfonikus zenekar mutatkozik be a szlovák közönségnek. Ezt kö­veid az ősszel a breznói fú­vószenekar háromnapos nóg­rádi szereplése. A két műve­lődési ház vezetősége egyéb­ként rendszeresen kicseréli majd tapasztalatait a műve­lődési faágak munkájáról. Ekkor 080tt eszébe a nemdlssaámiBáfiBa. Megnyomott egy gm­bot és a Mercedes elején, hátulján csendes surrogástsa! for­dultak át tengelyük körül a táfodáfc. A nápolyi rendszám he­lyett római jelzés került az autóra. Ügy döntött, hogy nem a casemtai feljárónál hajt át az autópályára, hanem majd csak jóval Aversa után. Ezután jutott eszébe Maria. A sor­sot átkozta, mely csak félig voflt hozzájuk kegyes. Máriát elkapták a hekusok. De ugyan miit tudnak reá bizonyítani? A lánynak volt annyi esze, hogy az utolsó pillanatban a he­roint tartalmazó táskát Luciano adó dobta. S ha nem sóke- rülit, kábítószeaxsempészésórt a legszigorúbb olasz törvény­szék sem adhat két évnél többet. Szorongó feszültsége las­san felengedett. A menekülés útjára ért és ő megvárja Má­riát a börtönből. — Térjél le jobbra és ne nézz hátra — szólalt meg ek­kor a háta mögött egy rekedt hang és Benti tarkóját revol­ves- hideg csöve csiklandozta. — Charley — ismerte fel a hangról Luciano testőrét — ne barmod j! — Kuss?. • • mast fordulj balra... Berti kétségbeesetten rántotta balra a kormányt. A fé­kek csdkonogitak és az autó derékszögben, sivalkodva faroló, hátsó kerekekkel változtatott irányt. — Ez a régi tenger­parti szerpentin — nyögte. Egyszer évekkel ezelőtt, járt már erre. De akkor nappal vofflt és világos. — Gyorsabban — parancsolta Charley, s a revolver csö­vével néhányszor megbökte Berti tarkóját. Berti a visszapil­lantó tükörből látta az imént elhagyott főúton rohanó fé­nyeket. A rendőrségi autók szirénáinak vijjogása már utol­érte. — Gázt, te disznó — sziszegte Charley. A Mercedes megugrott. A gödrös és meredeken emelkedő, hajtűkanya­rokban tekergő úton száz kilométeres sebességgel hajszolta Berti az autót. A halál kettős veszélyének szele csapta meg. Az üldözőit ezúttal lerázta ugyan, de mögötte ült a ragyás­képű bandita, akit hiába fokozza a kocsi sebességét, nem bír se lerázná, se elhagyni maga mögött. Óránként száz kilomé­teres sebességgel hurcolja hátán a halált. Balról függőleges sziklaszakadék, mögötte Nápoly fényei, alatta a tenger. Iz­zadó tenyerében pedig egyre sűrűbben csúszott meg a kor- mániyteerék. — Charley... — nyögte esdve, szinte sárosán. — Kuss... — mémította el Charley. — Megölted a fő­nököt. .. Berti ttlitafoaznfl akart. Ekkor előtte az éles kanyar haj­latában a kocsi jobb felén egy fekete sziklatömb bukkant a lámpák fényébe. Ösztönös mozdulattal kapta balra a kor­mányt, de ugyanez a mozdulat visszafelé már nem sikerült. A félelem verejtékétől lucskos tenyerében megcsúszott a kormánykenéfc. Teljes erővel taposott a fékpadéira. A sírásán féljajduló gumik apró kődarabok felhőjét görgették a mély­be és a keskeny úton keresztbe vágódó kocsi hátulja a sza­kadék fölé lendült. Néhány másodperc múlva a függőleges sziklafal mélyé­ről dörgő moraj, csattanés dobbant az égre. A zuhanó autó reflektorainak fénye az éjszaka sötétjébe fúródott, s mintha a csattanás megölte volna, meghalt a fény is, csak a csilla­gok hunyorogtak a nápolyi öböl felett. (VÉG® vélik is a kicsiket és az isko­lára készítik fel őket Fodor Imréné óvónő nagy gyakorlat­tal, rátermettséggel és magas szakmai igényességgel látja el a rábízott intézmény ve­zetését Érdekes kísérletről számolt be: náluk először a városban, megpróbálkoznak majd óvodai zenei neveléssel is. Képzett zenetanárral, igazi hangszerekkel tervezik a ze­ne- és énektudás alapozását. A szülői munkaközösség is lel­kesedik minden újtól és jó szándékért Így a kicsik szo­báit magyaros népi kézimun­kával szeretnék felékesíteni, a megszerettetni és megbecsül­teim velük már zsenge kor­ban a lakáskultúrát is. Dicsérő szóval lehet csak szólni a város üzemeinek se­gítségéről, amellyel ezt az óvodát támogatják, partonál- ják: a Finomkötőttárugyár it­teni egysége hulladék kötött­anyagokkal gazdagítja a sok baba toalettjét, amiből szebb­nél szebb ruhákat varrnak az óvó nénik. De készül az anyag­ból falikép is rátétes eljárás­sal. Mindent maguk tervez­nek, rajzolnak, szabnak és varrnak. Még a nehézkon­fekció bőrhulladékát is fel tudják dolgozni. A bútorgyár polcoknak való fahulladékkal járul a segítségükre, a nyom­davállalat hulladékpapírral se­gíti a kis „rajzművészeket” még a váci FORTE-gyár is küldött selejtfilmet játékos felhasználásra. A szakipari ta­nulóintézet végzős növendé­keitől megkapták a vizsga­munkaként készített bútoro­kat, kis szekrényeket, asztalo­kat stb. Fodor Imréné, a vezető óvó­nő gondoskodik a legkorsze­rűbb nevelési szellemről, és ennek érdekében szakmai és politikai továbbképzésben is részesíti munkatársait. A szü­lőkkel is jó a kapcsolat, aktí­vak az anyukák és apukák, akikkel most kerül sor először egy szülők-nevelők találko­zóra is. A bevételt a kicsik budapesti állatkerti kirándu­lására fordítják, ami biztosan nagy élmény lesz a számuk­ra. Ilyen körültekintő irányítás­sal a lakótelep óvodája máris a város egyik büszkesége lett. L. Elekes Éva A Nőgrád megyei Patyolat Vállalathoz megérkezett az NSZK-ból a várt 375 ezer forint értékű, 12 kilogramm ruha mosására alkalmas, lyukkártyás vezérlésű vegytisztító gép. Ezt követi még majd dán vasalógép, svájci mosógép, vala­mint mángorlógép és egy NSZK-gőzgenerátor. Ezek a be­rendezések a garzonház földszintjén létesülő gyorstisztító- üzlet részére érkeznek Koppány György felvétele Pályázati felhívás! A KISZ központi bizottsá­ga és a Művelődésügyi Mi­nisztérium a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából az ifjúsági dalkultúra gazdagítá­sa céljából közös éneklésre alkalmas politikai dalokra és ifjúsági együtteseknek szóló kórusműpályázatot hirdet. Pályázni lehet új, egyszólamú — kíséret vagy kíséret nélkü­li — dalokkal, többszólalú a cappella és bármilyen hangszer, vagy zenekari kí- séretes kórusművekke. A felhívás olyan zenemű­vek írására terjed ki: — amelyek a műfaj legértéke­sebb hagyományához méltó zenei produktumok; — ame­lyek eszmeiségükben a dolgo­zó- és tanulófiatalok hazai vagy nemzetközi harcát, al­kotási vágyát és tevékenysé­gét hirdetik. A pályázaton résztvevő művek (zene és szöveg együtt) között az alábbi díjak kerülnek kiosz­tásra: I. díj 15 000,—Ft, II. díj 10 000,—, III. díj 8000,— Ft. A fentieken kívül a zsü. ri további különdíjaik ado­mányozására tehet javaslatot. A díjazott és külön.) uta­lómban részesített művek a kiadáson, a tömeges terjesz­tésen és hanglemezfelvételen kívül ünnepi hangversenyen is bemutatásra kerülnek. A jeligével ellátott pályaművek szerzői nevüket és címüket lezárt borítékban mellékel, jék. A pályaművek beküldési határideje: 1971. április 15. Címe: Művelődésügyi Minisz­térium zene- és táncművé­szeti - főosztálya, Budapest, V., Szalay u. 10/14. Művelődésügyi Minisztérium KISZ központi bizottsága 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents