Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

VILÁG Pí JóQTAKÄV TARJATEGYESÜLJETEK AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. ÉVF.. 44. SZÁM ARA: 1 FORINT Í971. FEBRUAR 21., VASÁRNAP S' Április 25-én szavaz az ország Közlemény az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választásának kitűzéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását 1971. április 25-ére kitűzte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg az or­szággyűlési választókerületek számát 353-ben állapította meg és meghatározta az országgyűlési választókerületek terüle­tét és székhelyét. Az Elnöki Tanács megállapította egyúttal a fővárosi és a megyei tanácstagok számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Köz­löny február 22-i számában jelennek meg. A hivatalos lap­nak ugyanezen száma tartalmazza a választások lebonyolí­tásáról szóló kormányrendeletet is. Február 22-én megkezdődik a yálasztók összeírása A választási törvény vég­rehajtását szabályozó kor­mányrendelet részletesen rendelkezik a választók ösz- ^zeírásáról és a választók névjegyzékének összeállitasa- róL A választó jogosult állam, polgárokról új névjegyzéket kell készíteni. Ebbe fel kell venni minden olyan magyar állampolgárt, aki nagykorú, tehát 1953. április 26. előtt született, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem le. hét a választók névjegyzéké, be felvenni azt, ciki köz­ügyéktől, illetőleg a válasz­tójog gyakorlásától eltiltó Íté­let hatálya alatt áll, aki sza­badságvesztés büntetését töl­ti, vagy előzetes letartóztatás­ban van, aki rendőrhatósá­gi felügyelet alatt van, vé­gül aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnok­ság alatt áll-e, vagy sem. A választásokon minden szavazásra jogosult állampol­gárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. A választók névjegyzéké, nek összeállítása összeíró­lapok alapján történik, ame­lyeket a kijelölt összeíró­biztosok 1971. február 23—27. között osztanak ki. A válasz­tójoggal rendelkező szemé­lyek az összeíró lapokat 1971. március 5-ig kötelesek kitöl­teni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékosság miatt, vagy más okból (kórházi ápo­lás, üdülés, stb.) az összeíró­lapot nem töltheti ki, azt helyettes hozzátartozója, szomszédja, vagy az összeíró­biztos is kitöltheti. Az össze. íróbiztos a kitöltött összeíró- lapokat legkésőbb 1971. már­cius 6-án szedi be, és a vég­rehajtó bizottságnak átadja. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság meg­állapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. Ennek alapján a választók névjegyzékét legkésőbb már­cius 20-ig elkészítik, és azt március 22—30-ig a végre­hajtó bizottság hivatali he­lyiségében közszemlére te­szik. A névjegyzék közszem­lére tételével egyidejűleg minden választó a névjegy­zékbe történő felvételéről írásban értesítést kap. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt, a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvény- ellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást a tanács végrehajtó bizott­ságéinál március 22. és április 3. között lehet írásban vagy bejelent«». Ha a végrehajtó bizottság megál­lapítása szerint, a választók névjegyzékéből történő kiha­gyás törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felven­ni. A végrehajtó bizottság az általa alaptalannak tartott kifogásokat elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely a beérkezéstől számí­tott 3 napon belül nem pe­res eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekeltek meg­hallgatása után végérvénye-, sen határoz. A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járás­bíróság határozata alapján, és hivatalból módosított név, jegyzéket — a pótnévjegy­zékkel együtt — 1971. április 10—14. között ismét közszem­lére teszi. Ha választó] ogosult sze­mély a választók névjegyzé­kének összeállítását követő­en állandó lakóhelyét meg­változtatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a ko­rábbá lakóhely szerint illeté­kes végrehajtó bizottság ál­tal kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a válasz­tók névjegyzékébe felvették. A választási szervek A választásokat különböző, társadalmi jellegű választási szervek: választási elnöksé­gek, országgyűlési választóke­rületi bizottságok és szava­zatszedő bizottságok bonyo. lítják le. Az országos választási el­nökség 1971. március 8-án alakul meg. Tagjait a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnök­ség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt tesznek esküt. Az or­szágos választási elnökség az ország egész területén őr­ködik a választások törvé­nyessége felett; feladata a többi között, a helyi válasz­tási elnökségek és az ország- gyűlési választókerületi bi­zottságok munkájának irá­nyítása. Ezenkívül elfogadja és nyilvántartja az ország- gyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás or­szágos eredményét. 1971. március 8-án a fővá­rosban, valamennyi megyé­ben, városban, fővárosi ke­rületben és községben válasz­tási elnökségek alakulnak. A helyi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölik ki. A helyi választási elnök­ségek tagjai az illetékes ta­nácselnök előtt tesznek es­küt. Főbb feladataik: műkö­dési területükön őrködnek a választások törvényessége' felett, közzé teszik az egyes tanácsi választókerületek je­löltjeinek nevét, megállapít­ják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Minden országgyűlési vá­lasztókerületben ugyancsak 1971. március 8-átn a válasz­tások levezetésére választóke­rületi bizottságot kell alakíta­ni. Az országgyűlési választó- kerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága jelöli ki. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt tesznek es­küt A választókerületi bizott­ság látja él az országgyűlési képviselő választásával kap­csolatos teendőket A kormányrendelet intézke­dik a szavazókörok kialakítá­sáról és a szavazaitszedő bi­zottságok megalakításáról is. A Hazafias Népfront helyi bi­zottságának javaslata alapján a választási elnökség 1971. ápribs 14-én alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat ezeknek tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt es­küt tesznek. A szavazatszedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást gondos­kodik a szavazás, lebonyolítá­sénak törvényességéről és za­vartalanságáról, megállapítja továibbá a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét A jelölés A kormányrendelet a követ, kezőkben a jelöléssel kapcso­latos feladatokat szabályozza A választásokat a képviselő­jelölt, illetőleg a helyi (közsé­gi. nagyközségi, városi, ‘ me­gyei városi, fővárosi, kerüle­ti) tanácstagjelölt jelölése elő. zi meg, ez választókerületen­ként történik. A törvény ér­telmében egy választókerület­ben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltek és a tanács- tagjelöltek jelölési jogát a választópolgároknak a lakó­telepeken, továbbá az üze­mekben. a vállalatóknál, ter­melőszövetkezetékben. állami gazdaságokban, a hivatalok­ban és intézményekben, vala­mint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél március 15—31. között tartott jelölő­gyűlései gyakorolják. A jelölő- gyűléseken a jelöltekre a Ha­zafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár javas­latot tehet. A jelölőgyűlése­ket a Hazafias Népfront he­lyi bizottságai, a választási elnökségek és az országgyűlé­si választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. és a választás eredményének megállapításával foglalkozik. A választási elnökségek 1971. április 15-én választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazni fogja a szavazás kezdetének és befe­jezésének időpontját, a sza- vazókörök sorszámát & terü­leti beosztását, a szavazóhe­ly i .«égek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazóköröikbetn mely válasz­tókerületek választói szavaz­nak. A szavazás április 25-én 6 órától 18 óráig tant Abban az esetben, ha a névjegyzék­be felvett választók vala­mennyien szavaztak, a szava­zatszedő bizottság 18 óra előtt is lezárhatja a szavazást A kormányrendelet részle­tesen tartalmazza a szavaza­tok össaeszámláilásiáinak rend­jét. szól a választás eredmé­nyének megállapításáról és úgy intézkedik, hogy a meg­választott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátu mat (megbízólevelet) április 28-ig kell átadni. (MTI) A Budapesti Elektronika Ktsz patvarci üzemében egyre töb­ben ismerkednek meg a falusi asszonyok közül az ipari munkával, az üzemi élettel Koppány György felvétető I A szavazás A kormányrendelet a to- váíbbdalkban a szavazással, a szavazattok össaeszátnlálásával Szakszervezeti küldöttértekezlet a kohászati üzemekben Hatékonyabb munka — újabb gyarapodás Vincze JSpos elnökletével zajlott le tegnap a Salgótar­jáni Kohászait! Üzemék szak- szervezeti tanácsát újjává­lasztó küldöttértekezlet, ame­lyén részt vett Koltoi Endre, a Vas.. Fém- és ViHamosener- giaiperi Dolgozók Szakszerve­zetének titkára és Lipták Jó­zsef, az SZMT vezető titkára. Az írásban kiküldött agya­got Merlák Ervin, a szakszer­vezeti bizottság titkára szó­beli beszámolóval egészítette ki, majd Szűcs Mihály, a szám vizsgáló bizottság elnöke adott számot a végzett mun­káról. Az elmúlt négy esztendőben a szaűoszervezeti tanács tevé­kenységében központi hélyet foglalt el a termelést szerve­ző. gazdaságosságot elősegítő feladatok megoldása. Hatásá­ra növekedett az az áru­mennyiség, amit a lakosság igényéit, fokozódott az ex- portterv-tevékenység és ami igen döntő: a termelésnöve­kedést csaknem 100 százalék­ban a termelékenység eme­lésével érték el. A sikereikben része van az új alapokra he­lyezett szocialista munkaver­senynek, amely jobban iga­zodott a követeliményékhez és ily módon biztosította a válla­lat gazdasági fejlődését, ver­senyképességét Jó módszernek bizonyult a szocialista brigádokkall való tanácskozás, a gyár egészét érintő fontos kérdésékben. Az elmúlt években a dolgozók 70—80 százaléka kapcsolódott be a szocialista munkaver­senybe. Jelenleg két műhely, hét üzem és 133 brigád küzd a Szocialista címért, illetve meg­tartásáért. Az elmúlt eszten­dőben 10 millió forint megta­karítást hozott a szocialista munkaverseny. A verseny kézzel fogható eredményei ellenére egyes gazdasági vezetők még ma is szükséges rossznak tekintik az eszél való foglalkozást. Emiatt az értékelés, a legjobbak nép­szerűsítése nehézkes, elmarad a jogos igényektől. A gyár gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítása megkíván­ja a meglevő tartalékok, vesz. teségforrásoik folyamatos fel­tárását, az újszerű vezetési koncepció kialakítását, a gaz­daságos munka feltételeinek megteremtését, a szocialista munkaverseny tartalmának to­vábbfejlesztését. Az élőbb em­lített célok szolgálatába állít­ják a Dolgozz hibátlanul mun­karendszert. Eddig 424 javas­lat gyűlt össze, melyből Ill­et ebben az évben fognak be­vezetni. Az elfogadott javas­latok 22 millió forint megta­karítást ígérnék. A gazdaságos termelés nö­velésével egyidejűleg emelke­dett a dolgozók keresete, át­lagjövedelme is. Ezt a célt szolgálta az anyagi ösztönzési rendszer továbbfejlesztése, a differenciált bérezés feltéte­leinek meghatározása. A ki­adott utasítás szerint az egy főre jutó bérfejlesztés átlagos mértéke havonként 150 forint. Megszüntették a korábban al- kaímazott egységes felosztási elveket; a szétosztható bér 50 százalékát osztották fel lét­számarányosan, a megmaradó részt az egyes szakmai terüle­teken mutatkozó aránytalan- ságiak kiküszöbölésére hasz­nálták fel. A kiadott bér 60 százalékát lehetett csak alap­béremelésre fordítani, a többi a teljesítmények növe­lését szolgálta. A szakszervezeti tanács és szakszervezett bizottság ered­ményes munkája tükröződik az élet- és munkakörülmé­nyek javításában, a béren kí­vüli juttatások bővítéséiben. Mindezek azért váltak lehe­tővé, mert a szakszervezeti bizottság, a szakszervezeti ta­nács munkájában előtérbe ke­rült a gazdaságpolitikai fel­adatok komplex értékelése, nagyobb szerepet kapott a gazdaságosság, a vállalat jöJ vője a munkaerőhelyzet, az életszínvonal alákuüásának vizsgálata és több új módszer bevezetése. A vitában részt vett Márton Táborné. a gazdálkodás mű­helytitkára, Lorkó Győző, a közlekedési és szállítási rész­leg küldötte, Molnár István a GYEGO részéről, Verbovszki István, a hengerműből. Csőr- ge József, a kövácsológyárbóE Horváth Páí VI., az acélöntő­dé műhelytitkára, Várszegi Sándor, a huzalmű dolgozója, dr. Lendvai József, a műsza­ki főosztály vezetője. Meliher- csik Jánosné, a gazdálkodás műhelytitkára, Kodlót Sándor, a szakszervezeti bizottság ter­melési felelőse. Tóth Miklós, a kiavácsológyár dolgozója, Salok József né, a Vöröske­reszt nagyüzemi tilktára, Hé­rái József, a minőségellenőr­zési főosztály küldötte. Tóth Zoltán, az energiarészleg mű­helytitkára. Sztrémi József né, a munkáséllátáisi bizottság ve. zetője. Molnár Béláné, a nő- bizottság vezetője, Dombi Zoltán, a számviteli főosztály küldötte, Ürmössy László mű­szaki igazgatóhelyettes. Szi­lágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság titkára. Koltai Endre, a szakszervezet főtit­kára felszólalásában hangsú­lyozta: az elkövetkező időben nagyabb feladatokat kell meg­oldani a szakszervezeti tiszt­ségviselőiknek. Lipták József, az SZMT vezető tiktára pe­dig az üzemi demokráciával kapcsolatos soron következő tennivalókat ismertette. A küldöttgyűlés a beszámo­lóikat. a határozati javaslatot és Merlák Ervin zárszavát elfogadta. Ezután megválasz­tották az 59 tagú szakszerve­zeti tanácsot, a 13 tagú szak- szervezeti bizottságot, a kong­resszus küldötteit, az SZMT megválasztásán résztvevőket. A szakszervezeti bizottság tit­kába ismét Merlák Ervin lett.

Next

/
Thumbnails
Contents