Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Elképzelések, tervek és gondak a salgótarjáni bányagépgyárban Zárszámadás idején A salgótarjáni bányagép, gy-roan tavaly egesz évben rundot otozott az ütemes ter­melés biztosítása. Még de­cember elején is mintegy tíz­millió forintos elmaradással Küzdöttek, végül ha hajrá­val is, de sikerült a tervei egymillió 300 ezer forint ér­tékkel túlteljesíteni. Az Or­szágos Bányagépgyártó Vál­lalat gyárai között a salgó­tarjáni volt az egyetlen, ahol a gondok ellenére is sikerült a bányák alkatrészigényeit maradéktalanul kielégíteni, fiz az igény nem kevesebb, mint 34 millió forintos ter­melési értéket jelentett. Ezek­ről a kérdésekről és a jövő­ről érdeklődtünk Csontos József vállalati igazgatótól. —■ Tavaly a legtöbb gondot a társgyáraktól, a kooperáci­ós gépegységek késedelmes szállítása okozta. Emiatt elég Isapkodóvá vált a munkánk, és ez végül jövedelmezősé­günkön is meglátszott. Amíg 1969-ben például 27 millió forintos nyereséget értünk eL tavaly csak 22 millió forintort — mondbtta. — Hogyan sikerült felké­szülni az új esztendőre? — Sajnos, a termelési át­menetet zavarta, hogy a sü­veggerendák kovácsolt alkat­részeit nem tudtuk időben biztosítani. A Lenin Kohá- szaiä Üzemeik alapanyag-prob - lámákkal küzdött, emiatt a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek csak később kapott anyagot Az igaz" viszont, hogy amikor az anyag meg­érkezett, rögtön hozzáfogtak a gyártáshoz. A kooperációs szállítások is késtek. Emiatt a tervezett 12 millió 460 ezer forint értékű készáruval szemben, alig több mint felét 6 millió 403 ezer forint ér­tékűt tudtunk teljesíteni. Át­menetileg ez még nem oko­zott gondot hiszen teljes ter­melési értékünk nagyobb a tervezettnél, de az alkatré­szekre bizony várni kell, és a készáruszállításokat e* akadályozza. Idei tervünk ismert. A ta­valyihoz viszonyítva négy­millió forintos növekedés van, azonos létszám mellett. Kiemelt feladatként kezeljük továbbra is a bányászat al­katrész- és gépigényeinek a kielégítését. A bányászat igé­nye jelentősen növekedett, csaknem kétszeres a korábbi évekének. Ezenkívül a bere- mendi cementgyár berende­zéseit is kiemelten kezeljük. Ide az idén mintegy negy­venmillió forint értékben szállítunk. Az első félév fo­lyamán hétezer darab Scharf- görgőt is gyártani kell nyu­gati exportra. A korábbi években a bá­nyák gépigénye erősen le­csökkent. Éppen ezért indí­tottunk akciót más piacok megszerzésére. Ez sikerült is. Most viszont változott a helyzet, mert a bányászat igénye megnövekedett, ezért már kapacitásgondjaink van­nak, mert a közben megszer­zett piacot se szeretnénk el­veszíteni. Ezt a gondot csak fokozza, hogy a gyár re­konstrukciója ugrásszerűen elkezdődött. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg szűkül a termelőterületünk. Néhány olyan üzem, ahol termelő- munka folyik, lebontásra ke­rült, mert kell a hely az űj épületeknek. Az idén egyéb­ként 43 millió forint érté­ket építünk be, de ebből termelőterületet még nem kapunk, csak a jövő évben. Kevesebb a szakképzett kereskedő Megyénk kereskedelmében az elmúlt négy év alatt, de ídilönösen 1968 óla fokozato­san csökken a szakképzett ke­reskedők száma. A tanácsi ke­reskedelemben tíz, a seövefke- zetibein pedig öt százalékkal kevesebb a számuk, mint 1966-ban. Ezt figyelembe véve a tanácsi kereskedelemben a dolgozók 79, a szövetkezetiben pedig 90 százalékának van szakmai képesítése. A vissza­esést a nagyfokú munkaerő- hullámzással magyarázzák az illetékesek. A sz-akemfber-utónpáaáE ér­dekében jelenleg 400 fiatal is­merkedik a kereskedelmi élet követelményeivel, kétszer any- nyiam, mint négy évvel ez­előtt. Rövidesen termei az üi marőtárcsús jövesztőffép A KE—1-es lengyel maró- lárcsás jovesztőgép még a múlt év utolsó napjaiban ^meg­érkezett a nógrádi ■ szénbá­nyákhoz. Nemrég, a külszínem megkezditek a próbaüzemet, közben az üzemibe helyezés en­gedélyeztetése is elkezdődött. Rövidesen Szorospatak 7-es__ araszkei frontfejtésére szállít- í ;jáb, ahol március elején I üzembe helyezik. Az új lengyel gép előnye aj már korábbam is alkalmazott ( maróhemigeres jövesztőgéppel 1 szemben, hogy a teljes telep j lefejtésére alkalmas, robban­tás nélkül. Ezért még nagyobb teljesítményt várnak tőle. Az üj gépesített frontfejté­sen kerülnek beépítésre az Klökmer típusú pómcélkaparó előtoló hengerek is. Szerelésü­Belytörténeti munka Diósjenőn Eredményesen működik Diósje- jiőn a helytörténeti szakkör, Ke­resztes Károly pedagógus vezeté­sével. A helytörténeti feldolgozá­sok sorában például figyelmet ér­demel az a munka, amely a Ta­nácsköztársaság diósjenöi törté­netét dolgozza fel. Ugyancsak ér­deklődésre tart számot Diósjenőn és megyei vonatkozásban is Zár­ka Zoltán tanító élettörténete, aki a Tanácsköztársaság idején ve­zető szerepet játszott a község­ben. s akire a Horthy-rendszer- ben üldöztetés várt. Az ő éleiének történetét is feldolgozzák a fa­luban a szakköri tevékenység je­gyében. két hamarosan megkezdik. Az új gépesített firomitfejtésan egyelőre még 1250 mm-es acél süveggejPendákiat alkalmaznak, de a következő rnunkafroiniton már hosszabbított, 1400 mm-es süveggemendákikal tessák ter- meiléikemyebbé a munkái. — Milyen intézkedések­kel próbálják ellensúlyozni a már említett gondokat? — Mindenekelőtt a belső szervezettséget, az üzemek kooperációját kel] javíta­nunk, természetesen párhu­zamosan az anyagellátás ja­vításával. Ehhez szorosan kapcsolódik a munkafegye­lem megszilárdítása, mérteb­ben is van még mit tenni. A munkaerő ésszerű átcsopor­tosítására már készítettünk intézkedési tervet. Igaz vi­szont az is, hogy termelőte­rületünk túlzsúfolt, ezen pe­dig csak egy módon segíthe­tünk, ha a gyártmányok át­futási idejét csökkentjük. Ez­zel szeretnénk ellensúlyozni a már említett gondokat. —- Hogyan kapcsolódik a* idei terv a gyár negye, dik ötéves tervének célki­tűzéseihez? Milyén fejlesz, tési, gazdasági elképzelé­seik vannak? — A negyedik ötéves terv céljainak megfelelő az idei terv. Ahogy fokozatosan be­lép a termelésbe a rekonst­rukció, úgy jövőre már 20, a következő évben 50, 1974-ben pedig már 100 millió forint értékkel kell többet termel­ni. Gyárunk tehát a rekonst­rukcióval 260 milliós kapaci­tásra fut feL Ehhez hozzá tartozik, hogy a rekonstruk­cióra már a szinten tartás ér­dekében is szükség volt. A piaci helyzet ismeretében pe­dig az extenzív felesztés mel­lett, az intenzív fejlesztés­nek is igen komoly lehetősé­gei vannak. Megrendelésünk hosszú időre van. Célunk, hogy az export lehetőségével csak olyan mértékben él- Tünk, ahogy a bányák teljes igényének kielégítése megen­gedi. Természetesen a gyárt­mányfejlesztésre is gondol­tunk. Űj típusú bányaszala­gok gyártását kezdtük meg. Igény van olyan bányai szál­lítószalagokra. amelyeken téhért és személyt egyaránt szállíthatnak. Balinkán már az általunk gyártott szalagon utaznak a bányátok. Igény van az erőművi pernye- és salakszállító berendezésekre i& belföldön és külföldön egya­ránt. Ilyet is gyártottunk már, az NDK-ban most sze­relik. A már említetteken kí­vül személy, és anyagszállí­tásra egyaránt alkalmas, egysínes szállítóberendezések­re is van igény. Ezt a nyu­gatnémet Scharf-céggel koo­perálva tudnánk gyártani. Ez úgynevezett „nullszaldós” téma, ami art jeleti, hogy a kooperáció teljes egészében árucsere formájában kénül lebonyolításra — fejezte be Csontos József, a gyár igaz' gatója. B. J. Csitáron a jövőt alapozták A esitári tennei&szövetíKeaet zánszamadó közgyűlését a tag­ságom kívül a megye más tsiz-ej is érdeklődéssel vártáik, te­kintettel ama, hogy megyénk tsz-gazdaságaira jellemző üzemről van szó. Háromeaer- százhatvan katasztert hold az összes területük, amelyből 1800 a szántó. A tagok száma 298, ebből 178-an vettek részt a mindennapi munkában. Tsz-eámk legtöbbje hasonló adottságú a megyében.. Érde­kelte az embereket, hogy az elmúlt évi nehéz esztendőt le tudták-e küzdeni? Jó tervekkel, jó eredmény Eredményesen zártaik Csa­táron. Hatszáz kataszteri holdon termesztett búzájuk át­lagtermése holdanként 13,5 métanmézsa volt. Kevesebb mint az előző években, de a számításnak megfelelő. A cu­korrépa termesztésére sem fi­zettek rá. Holdanként 180 má­zsát takarítottak be. Az üzem fő növénye a burgonya, ter­méseredménye a legfigyelem- re méltóbb, mert 92 vagonnal takarítottak be. Az .állatállo­mányhoz viszonyítva termel­ték meg a takarmányt is. Vég­eredményben a növényter­mesztés több mint 7,5 millió forint bevételt biztosított. Az áíllattenyészés is meg­hozta a maga jövedelmét. Eb­ből az üzemágból az árbevé­tel 4 millió 693 ezer forint lett. Gondos volt a tenyésztési és tartási munka. Befejezték az állatok fbc-mentesátését. Az egészséges jószágok szá­mára új istállót építettek, ahol géppel fejnek, de gépesítettek más munkafolyamatokat is. Kilencven jó minőségű hí­zott marhát adtak el, hasonló­an hízott sertéseket is. Vég­eredményben az állattenyész­tés is a tervezettnek megfele­lően alakult. Ezek után a tsz vezetőségének nem okozott gondot, hogy a tízórás munka­napra a nyereségrészesedéssel együtt 91 forintot fizettek. So­kakban felmerült: vajon egy nehéz gazdasági év után he­lyes-e ilyen magas bért fizet­ni? A vezetőik, a tagok egyön­tetűen vallják: alaposan .meg­fontolták mindent. A munka- díj kifizetése mellett 1 millió 629 ezer forintot tartalékoltak erre az esztendőre. Az ilyen eredményes zár­számadás az embereket jó­kedvre deríti, újabb feladatok elvégzésére serkenti. A köz­gyűlésen az eredmények elle­nére mindenki a jövőről be­szélt. A gondosabb gazdálko­dásról, a munikafegyélem to­vábbi szilárdításáról, az üzem korszerűsítéséről. Csábi János, a gépcsoport vezetője kérte a közgyűlés hozzájárulását a gépiek felújításához. A tagság egyetértett vele. Már a nyá­ron érezték, hogy a régi mód­szerekkel, p>óldául a cukorré­pát nem tudják megművelni. Olyan gépeket vásárolnak, amelyek a tagok munkáját megkönnyíti. 4 lövő út in Herczeg István, az állatte­nyésztő is a jövőre gondolva szólt a ihumkánól. A szarvasmarha és sertés mellett a juhászat fejlesztését java­solta. A műveiére alkalmatlan területeken legelőket alakíta­nak ki, hogy azokat is haszno­sítsák. Bizalmat kért a tag­ságtól amit azzal támasiztott alá, hogy amíg 1961-ben az állattenyésztők 900 ezer forin­tot jövedelmeztek a közösnek, addig 1970-ben 4 millió 693 ezer forintot. Természetes, hogy a tagság bizalmat szava­zott nekik. A esitári közgyűlés munka­értekezlet volt a javából, mert a közös gazdaság dolgairól, a jövőjéről tárgyaltak. Nem ddosérgették egymást. Erre nem tartott igényt senki. Ehe­lyett a munkát gátló fogyaté­kosságokról esett több szó. A vezetőiket sem kímélték. M#g- • mondták a brigád vezetőknek, hogy emberibben viselkedje­nek a tagokkal szemben. Kö­veteljék meg a munlcát. de né legyenek durvák. Érdemes lesz számon tartaná a esitári tsz vezetőinek, hogy megfogad­ták-e a közgyűlés lanácsaii. Nem hallgatta el a közgyűlés azt sem, hogy a tagok közül néha,n van szeretnek a pohár. • fenekére nézni, amivel rontják a munkamorált. Ezt nem en­gedheti meg magának senki sem. Gazdagodnak, boldogulnak Sok-sok hasznos tanulság­gal szolgált a esitári tsz zár­számadó közgyűlése. Kis ter­melőszövetkezet, nehéz eszten­dő van mögötte, mégis a fej­lődés nem tört meg, hanem ahogyan éveken keresztül tör­tént, most is egy lépést előre léptek. A gondos vezetés, a vezetőknek a tagokkal kiala­kult szoros kapcsolata, a me. .tógazdasági munkához való értés, a vezetőket, tagokat egyaránt számomkérő szellem eredménye, hogy gazdagodnak, boldogulnak. A közgyűlését, kialakult közhangulat újabb eredményekre jogosítja fel őket. De nem szabad feledni a termelési munkában nincs megállás. A vezetőség beszá­molójában Komjáti István, a tsz elnöke ezt úgy fogalmazta meg; még igen sok a tenniva­lónk. Ha közös erővel elvé­gezzük a. feladatunkat, az el­következő esztendőben még jobb eredményekről adhatunk számot. Bobál Gyűl» Kilencvenezer forint nyereség Kiét esztendővel ezelőtt ate­Tcult meg Bercelen aTsz-gép- javító Vállalat, a besreelá és a gialigagutad tsz közös vállalko­zásából. Elkészítették az el­múlt évi munkájúikról szóló zárszámadásukat. Termelési értékük kilencmillió forint. A negyedik negyedéves munká­juk volt a legeredményesebb. Ekkor termelték meg az évi termelési értékük egyharma- dát. A vállalat dolgozóinak egy főre jutó átlagkeresete majd 27 ezer forint. Tekintet­tel arra, hogy az évet eredmé­nyesen zárták, a vállalat ve­zetősége a dolgozók között 90 ezer forint nyereséget oszt szést. Tsz a megye határán Szövetkezeti tagok magya­rázták Szendehelyen: ha az egvéni gazdálkodás idején egy 15 holdas gazda meg akart él­ni, akkor kénytelen volt a földművelés mellett még va­lami mást, mel’ókfoigiailkozást űzni. Valóban, elég egy rö­vid séta a nem egészen 900 holdas közös gazdaság hatá­rában, máris megállapítható a szigorú tény. A szövetkezetnek jóformán egy asztalnyi sfk területe sincs. Ilyen körülmé­nyek között nyilván nagyon meg kell gondolni a vezetők­nek. a szakembereknek, mivel foglalkozzanak hogyan gaz­dálkodjanak. A gyümölcstermesztés és az állattenyésztés fejlesztése a célunk. Ez féléi meg legin­kább a mi adottságainknak — tájékoztatott Schlenk Jakab, a közös gazdaság elmöke. A gyümölcstermesztésnek régi hagyományai vannak a községben. Igaz, az idősebbek inkább csak a szőlőt emlege­tik. Az is csak az 1880-as éve­kig díszlett a községet övező hegyek oldalán. A nagy filoxe. ra-pusztítás után már csak el­vétve akadt szőlőültetvény. A község adottságait azonbafí jól kihasználja a szövetkezet. — Régebben telepítettünk tíz hol'dan gyümölcsfát és ezt növeltük az elmúlt két évben — mondotta az elnök. Ä hozamokra nem panasz­kodnak Szendehelyen. Csak ahogy Sstruhár Istvánné, a főkönyvelő mondotta, az újabb telepítés már tárolási gondo­kat okozna. Így inkább a mál­na mellett döntöttek.-1-. Harmincholdas málná­sunk van.’ amelyet a tagság­gal felesben művelünk — mondotta a főkönyvelőnő. — Ez a művelési forma megfelel a tagok igényeinek. Jövőre újabb területet telepítünk be málnával. A diótelepités ugyancsak a szövetkezet célkitűzései kö­zött szerep>af. A leghasznave­hetetlenebb földterületeket szeretnék ily módon termővé, hasznossá tenni. Ezeket a te­rületeket géppel művelni ne­héz. s a kézi munkaerő is kevés. Ezért elsősorban gyü­mölcsöt telepítenék és takar­mánynövényeket termeszte­nek, az állattenyésztés továb­bi ' fejlesztése érdekében. — Korábbam gondjaink vol­tak, de most. már valamivel előbbre jutottunk az állatte­nyésztésben is — vélekedett az elnök. — Tavaly felépült a 130 férőhelyes, korszerű is­tálló. Így nincs Idiiönösebb akadálya az állatnevelésinek, -hizlalásnak. A közös lehetőségek mellett számolnak a háztáji gazdasá­gokkal is. A tagaknak lehe­tőséget adnak arra. hogy megfelelő mennyiségű takar­mányhoz jussanak. állatot tarthassanak. Alomszalmáról ugyancsak a szövetkezet gon­doskodik. Természetesen a ta­gok a szövetkezet révén érté­kesítik háztáji jószágaikat. Ez a közösnek meg a tsz-tagok- nak i§ hasznot hoz. Sz. F. Fotózzon a NÖGRÁD-nak! Kinczel Géza (Salgótarján): Kútfúrók az öblösüveggyárban című fényképére a zsűri hat pontot adott If NÓGRÁD — 1971. február 17., szerda 3 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents