Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
Jogi tanácsadó á 40 éves jubileumi jutalomról I.K. Olvasónk 35 éves mim* Első ízfcati készítettek ista den a községi tanácsok aáo- gő jellegű ötéves tervet. Elsősorban a helyi anyagi fórrá- sokra támaszkodva önálLlóan ervezhetitek, elhatározva, mit 'avé imáik épí teni-fej teszten* a kővetkező éviekben. A^ egyne inkáíbb előtérbe kerülő tanácsi önállóság meg- laövetóifi, hogy a községi tanácsok számba vegyék helyi besteh forrásaikat és a tarvké- .szitesniél számoljanak ezzel a .oénzzei. Az igények mindenképpen megnövekedtek, A községek a fenntartási költségek mellett elsősorban új lé- hesátenéfnyeket kívánnak építeni. Természetesen nem mindegy a sorrend, és nem mindegy az sem, melyik évben. mi val ósul meg. A községek fejlesztési alapján lew összeg különböző. Bgy viszont Jirinrienütt azonos. A fejlesztési alap egyik bevételi forrása a loöaségfej- tesztésn hozzájárulás. Egyetlen tamácsrnalk, egyetlen falu ialoosségánaik sem lehelt közömbös mennyi ez az összeg. Ha természetesnek vesszük, bogy a 'községekben új utakat, orvosi rendelőket, óvodáiét iskolákat, vagy művelődési házat igényel a lakosság, akkor azt is természetesnek kell vennünk, hogy ehhez anyagi erejükhöz mérten — ueyáti táetkóraiinsasyeiíR. megjavításáért — hozzágárulnak. Nógrád megye községedben érdekiesen alakult a községfejlesztési hozzájárulás mértéke. A járások közül legnagyobb a községfejlesztési hozzájárulás átlaga a rétsági járásban. Név szerint fel lehetne sorolná jó néhány falut, ahol már évek óta a maximumot — háromszáz forintot — fizetnek azért, hogy községiük mielőbb előbbre lépjen a fejlődésben. A tervekben mindenütt szerepei a községfejlesatés összege. A megyében a községiéj- lesatési hozzájárulás értéke 1970-ben kilencmillió forintot tett ki, ebben az esztendőben lizmillióval számolnak tanácsaink. A tavalyi kétazáztn- zanhárotn forintos átlaggal szemben az idén a hozzájárulás összege 290 forintra emelkedik. Az emelkedés — ha az egész megyét vesszük alapul — jelentős. De még mindig nem árt el az országos átlagolt. Nem egy községi tanács vezetőjének az a véleménye, nehéz növelni a községié j leszté- sd hozzájárulás összegét, nagyon sok helyen fizetnek a családok víztársulási díjait, amely ugyancsak teknmitélyies összeg. A kieittő semmiként nem mehet egymás rovására A vtztársulás eredménye, hogy jó ivóvíz lesz a községben. A köaségtfejlesabés viszont jelenti az orvosi rendelőit, a jő utat, vagy a városihoz hasonló színvonalé szórakozási lehetőségeket. Azokban s községekben, ahol jó az összhang a tanácsok és a lakosság között, megfelelő községpolitikát alakítottak ki, az emberek megértik a községfejlesztés fontosságát. Jó példa erre Saé- csény nagyközség, ahol százötven forintról háromszázra, Rútság, ahol kétszázról háromszázra tervezik felemelni a hozzájárulás összegét. Homok- terenye, Mátnamindszenit, Emd- refalva ugyancsak száz forinttal kívánja megtoldani a köz- ségfiejlesarbésre szánt pénzt. Vannak viszont olyan községek, ahol egyetlen fillér emelést sem terveztek. Az ilyenekben viszont a tanácsnak számolnia kell azzal, hogy saját anyagi erőforrásai kevésbé növekednék, tehát kevesebbet tud fejleszteni. A községi tanácsülések hamarosan jóváhagyják a hozzájárulás összegét. A szavazásnál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a döntés meghatározza a további lehetőségeket is. Cs. E. ka viszonyt tud igazolni « nyugdíj előtt áU. KKrdezt, me^haphatja-e m 40 éves jubileumi jutalmát? A 25 éves jubileumi jutalmát M évvel ezelőtt kapta meg. A Munka Törvénykönyv lendeMoezése szerint, a 40, illetve 50 éves numikaivisaotny- nyai járó jubileumi jutalmat akikor is ki keli fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább 35, illetve 45 évi munkaviszonya van. A jubileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbére. E szerint a rendelkezés szerint olvasónknak jogos az igénye. A jogszabály azt is előírja, aki 25 éves jubileumi jutalomban részesült, 40 éwes jubileumi jutalmat csak a 25 -éves jutalom esedékességétől számított 15 év díjba megy — mint olvasónk is — ezek az időtartamok leg. feljebb 5 évre csökkenthetők, vagyis a 40 éves jutalom kifizethető akkor is, ha 10 évvel ezelőtt vette fel olvasónk a 25 évi folyamatos munka után járó jubileumi jutalmat. A jubileumi Jutalom független. a munkavégzés meny- nyiségétől ég minőségétől, azt az esedékességekor ki kell fizetni. Ha a vállalat az esedékességkor ezt nem fizette ki, mint K. B. olvasónknál, ezért nem a dolgozó a felelős, és nem a kifizetéstől kell számítani a következő jubileumi jutalom esedékességének az Idejét, hanem a jogosultság időpontjától. Az* is megjegyezzük, hogy ha a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, akt részére folyósítani kell még akkor is. ha annak kifizetését nem kiérte, mert a jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság és ennek következitöbesi, — * munkabérhez vagy a folyama, tos munkaviszony alapján kétévenként növekedő pótszabadsághoz hasonlóan — a dolgozó külön kérelme nélkül is jár. Itt válaszolunk I. R-hé olvasónknak is, aki elhalt férje jubileumi jutalma, iránit fordult a vállalathoz, de kérését elütei sítottálk. A MüM. és a SZOT együttes állásfoglalása szerint, ha a dolgozó a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése után meghal, a jubileumi jutalmait az örökösök kezéhez kell kifizetni. A jubileumi jutalom tehát ilyen esetben az örökösök szempontjából a vállalattal szemben munkabér jellegű követelés, ezért ez utóbbi olvasónk kívánsága jogos, feltéve, ha a 3 éves elévülési idő nart következett be, ezért azt tanácsoljuk, forduljon a vállalati elteltével kaphat. Abban az esetben, ha a dolgozó nyugKettős gondban munkaügyi döntőbizottsághoz. Az ipeiyvidéki Erdő- te VatoMalcasé Ga aduig felad petényi «Hin kacflletébna s fenydaaemetefcete!w* eMSfcéesttSS: a talajt Magyarországon naponta legalább 2—3000 ember kaphat munkát, illetve ennyi munkavállalót keresnek. De nem egyszerűen munkát, állást kínálnak számukra, hanem olyan előnyökkel, könnyítésekkel is kecsegtetik őket, amilyent elképzelni se tudtunk. A közlekedési szabadjegyek, a kedvezményes étkezés, a szabad szombat (ami sajnos, sok helyen már pénteken kezdődik és hétfőn is alig akar véget érni), a védőételek és -italok, védőruhák, -cipők és -köpenyek, -kesztyűk, a vállalati strand, vagy víkendház ingyenes használata már szinte jár a munka- vállalónak, meg sem lepődik tőle. A különböző jutalmakat természetesnek veszi, s jogos követelményként könyveli eL A csábhirdetések alól csupán egyetlen sor hiányzik^ JÜs dolgosad se kelL* — Oké — mondta Fteurot is és maga is efteniőnzte, . szerepel-e Jim Pendergast a 9-kor induló gép utasai között. ... A hangosbemondó már a londoni gép utasait azolí- eotoa és sehol senki. Az indulásig tizenöt perc volt hátra. Fleunot türelmetlenül pislogott a földsziinrtú nagycsarnok feljárójára. A repülőtéri kijárat üvegfolyosóim elkezdődött az útlevél- és vámvizsgálat. Kilenc perccel az indulás előtt Fleurot kissé idegesen kifizette számláját, fogta kézitáskáját és a szalon előtere felé indult. Ekkor bukkant fel a lépcsőn a felfelé siető hongkongi detektív. — Jöjjön a pálmafa mögé egy pillanatra — súgta Ftau- rot mellett elhaladitábam és Fleurot a zárt terasz közepén álló pálmafa mögé lépett. — Megjött a kisasszony. Yolnál járt, és az üzletből ugyanolyan fekete táskával távozott, mint amilyent a csomagmegőrzőben hagyott. A városszélen azonban a taxit egy drugstomál megállította, majd bement az épületbe. Alig két perc múltán egy másik autó is érkezett. Ebből Ling Yol egyik embere szállt ki, és egy súlyos csomagot vitt az épületbe, de nem az étterembe, hanem a tulajdonos irodájába. Öt perc sem telt el, és elsőnek a hölgy távozott. Nyomban utána Yol embere cipelte vissza az autóba a csomagot. Ezt az utolsó pillanatban most adták fel Róma, Hotel Európa Piazza Pace 2. címre. ... Valószínűleg a buddha. A hölgy pedig beállt az útlevélvizsgálatra várakozó sor végére. Intézkedtem Yol és társai letartóztatására. A csomagot szállító fickót már elkaptuk. — Táviratozza meg Marénak, hogy a buddha útban van az Európa Hotelbe. Sok szerencsét, kolléga úr — és Fleurot 4í NÖGRÄD - 1971. február 17., szerda ezzel elrohant. Még sikerűit bongom ía as írftevéjeflenőrae folyosó lecsapódó rácsán, — Gyorsan inam, gyorsan — nógatta a vámtiszt — Mit visz? — Semmit. Azaz inget, gatyát — Na, mozogjon, mert a hölggyel együtt itfenaradmaik. A hölgy, Maria Belkmi volt, aki a külföldön magát nehezen kiismerő turista ziláltságával sietősen tipegett a repülőtéri oldal kijáratánál várakozó autóbusz felé, ahol egy kínai légi-kisasszony már türelmetlemil integetett, siessenek. ★ Maria pontosan érkezett és Berti szebbnek látta, másít valaha. Utolsó találkozásuk óta mindössze tíz nap múlott el, és ez a tíz nap éveket, évtizedeket jelentett a férfialkony küszöbére lépő Berlinek. Az eddig visszafojtott, s most egyszerre szétáradó szenvedélyek széles mozdulatával ölelte magához Mariát, és a lány nem tiltakozott. Bertit különös, eddig soha nem tapasztalt érzés borította el. Igazából nem volt még szerelmes. És a lány láttán a heringek semmivel nem törődő nászbódultával szívta magába Maria illatát. A nem várt szerelmi kettős Fleurotoak kedvezett. Az újonnan épült palermói repülőtéri fogadócsamok Bertiékkel ellentétes zugában tárgyalt azzal a taxisofőrrel, aki Bertit a repülőtérre fuvarozta. Ha Berti ösztönös éberségét nem vesztette volna el, akkor sem találhatna figyelemre érdemeset ebben a beszélgetésben. A taxis természetesen vistsza- útjára is utasokra vadászik. A két férfi beszélgetése azonban egészen más „üzletről” folyt. — Főnök — mondta Fleu tótnak a taxis —, a mamuszt a központ utasítására már hajnal óta figyeljük. A húsz ötvenes nápolyi gépre váltatott két jegyet. Ezt közöltük már a nagyfőnökkel is, aki azt üzeni, kísérje őket tovább Ná- polyig. Ott várja magát. A palermói kollégák Liggio utál! letartóztatták Torretát & további kilenc fickót. A többinek a nyomában vannak... Apropos! Itt a Nápolyig szóló jegye ... — és befejezésül széttárta karjait, hangosan panaszolta: — nem uram! Sajnos, ennyiért nem vállalhatom a fuvart! — Ezzel sarkon fordult. A kijáratnál még felhangzott kínálkozása: „Taxit, taxit parancsoljanak.” Ezalatt Berti Maria Bellonival a váróteremből nyíló eszpresszó egyik azstalához telepedett. A fiatal nászutasok meghittségével bújtak össze. Maria fekete útineszaszerét és Berti kézitáskáját maguk közé, a széklábhoz támasztották. — Alberto, én rosszat sejtek —, suttogta a lány. — Egész úton úgy éreztem, valaki figyel, követ, mint az árnyék, de senki gyanúsat nem tudtam felfedezni. — Romlanak az idegeid, velem együtt, te is képzelődsz már drágám ... — Miért kell nekünk Nápolyba menni? Fáradt vagyok. Reggel is utazhatnánk. — Sajnos, nem. A nagyfőnök vár ránk... (Folytatjuk) Ám, hiába , ígér bármely vállalat bármennyit, kevés a jelentkező. Hol van már az az idő, amikor a budapesti Váci úton úgyszólván minden kapuban ott függőt a cédula: „Munkásfelvétel nincs!” De mit folytassam, mit részletezzem? Az idősebb generáció bőven tudja. A fiataloktól viszont könnyen kapom a leintést: „cikis duma ez Fatter, ma más világ van”. Hát igen, más világ, de nem minden haszon nélküli, ha azt is tudják ifjaink, milyen volt a szerencsére elmúlt, akkori. Más világ járja ma, de mennyire más! Csak itt, Tarjánban, a valaha kenyértelen Tarjánban, a gyenge szenével küszködő tarjáni medencében is más. Igaz, ma még kell a szén, szinte minden áron, de már mindenki tudja, nem sokáig. Annál megnyugtatóbb, hogy a nagy „császármetszés” bonyodalom nélkül zajlott le. Az ilyen kemény beavatkozás, amilyen a bányászat leszűkítése, persze hogy nem történik egyetlen szisszenés nélkül. Több ezer egzisztenciáról kellett gondoskodni — megtörtént. Be kellett vonná az asszonyokat is a munkába — megtörtént. Munkaalkalmak, munkahelyek ezrei teremtődtek szinte hetek alatt. Igaz, nem a régi keresettel mindenütt, de józan ésszel könnyű belátni: gyakorlatlanul, kisebb értékű munkáért nem lehet annyi pénzt kapni, mint a szénfalnál. Igen, ma ismét szükség van még a tarjáni medence alacsony kalória jú szenére is, amit merégdrágán hozunk a felszínre, és amit, hogy valamennyire is érdemes legyen felhasználni, az államnak kell árkiegészítéssel támogatni Hát bizony, ez ad longum et latum nem megy, sokáig nem mehet. Ezzel számolni kell és szá* mólunk is. Üj munkahelyek létesítésével öt éven belül ezer és ezer új dolgozóra lesz szükség. Illetékes helyeken máris gondban főnek a fejek: honnét? Az új munkahelyeken a szakembereket sem nélkülözhetik. Ismét csak: honnét? Előreláthatólag olyan üzemek, üzemrészek is^ települnek majd ide, ahol a nőkre nagy szerep vár,. Honnét? A város, & megye köteles ségszerűen hangot adott ar. elbocsátásra kerülők jogos igényeinek, hogy róluk gondoskodni kell. Mindent meg is tett érdekükben. De most ott áll az előtte tornyosuló új feladat előtt: az érkező gépekhez, a felszerelt munka- padokhoz embert kell állítani. Szakemberekei A munkák irányításához is ember kell, szakember. Kettős gond sújt hát: egyszer az, hogy a munkásokat ma hova tegyük, másodszor, hogy holnap honnét vegyük őket. “ kussínszky —-Áa/hsp
