Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
Tervesnek Országosan is híres a Sziráki Állami Gazdaság. Nö- '«énytermesz'cését, állattenyésztését sokain megnézik. Eredményeiket az állami gazdaság 'ioujgözóiTiak szakmai felikészültsége, a vezetők hozzáértése magyarázza. Az elmúlt esztendő kedve- etilen időjárása a Sziráki Állami Gazdaságot is próbára restbe. A szőlő, a komló kétmillió forinttal kevesebbet fizetett. Az alacsony gabonatermés másfél millió forint kiesést okozott .A kukorica is egymillió forinttal kevesebb jövedelmet hozott, mint amit terveztek, Van lehetőség Áz állami gazdaság dolgozóinak és vezetődnek becsületére váljék, hogy a nagy veszteség ellenére sem a kétségbeesés, ra»n a veszteséget pótló lehetőségek keresése lett a fő gondjuk. Az állattenyésztők vállalták, hogy gondosabb ínunkéval emelik a tej hozamot. A harmadik negyedévben tehenenként már 3300 liter tejet fejtek, amit fokozatosan növeltek. Javult a hizlalás is. Az elmúlt évben 170 kiváló minőségű hízott állatot értékesítettek. A legfigyelemreméltóbb eredményt a sertéstenyésztők érték el. Köztudott, hogy 1969- ben a sertésállományt a száj- és körömfájás tizedelte meg. A betegséget megszüntették, és 10 vagon hízott sertést értékesítettek az idén. A juhászaiban- Is JÓI dolgoztak. Ezarkét- száz tejesbárányt értékesítették. Az elmúlt év decemberére pedig 1200 pecsenyebárányt adtak el a kereskedeleminek. Ezeket az eredményeket úgy tudták elérni, hogy a telepeken képzett állattenyésztők, állatgondozók dolgoznak. A gazdaságban rendszeres a dolgozók képzése. A helybeliek mellett országos hírű szakemberek is járnak Szárakra, és szakelőadásokat tartanak. A jól kiképzett gondozók munkájának eredménye az is, hogy messzié környéken híres üsző- állományuk van. Ebből elsősorban saját tenyészetük igényeit elégítik ki, de értékesítenek is belőle. A jól felnevelt egészséges üszőkből lesznek aztán, a kiválóan tejelő teheneik. A jobb eredményekért A nehéz munkával átvészelt múlt esztendő után a gazdaság teljes apparátusával készül az idei esztendőre. Kidolgozták termelési tervüket, és megkezdték annak végrehajtását. A növénytermesztés hozamát az 1969-es terméshez viszonyítva, az idén 2—7 százalékkal emelik. Ennek megteremtették a feltételét. Az őszi vetések alá jó vetőágyat készítettek. Vetőmagnak a legjobb minőségű gabonát használták fel. A vetés befejezése óta vizsgálják a növény fejlődését, amelyet kedvezőnek ítélnek meg. A műtrágyával sem takarékoskodtak. Holdanként 350 kilogrammot használtak fel, és készülnek a növények vegyszerezésére. Az őszi szántást az utolsó holdig elvégezték. Ebbe kerülnek majd a tavasziak. Korszerűsítik a szőlőtermesztést is. A 64 holdról kétezer mázsa szőlőt terveznek, amiből 1400 hektoliter bort készítenek. A szőlő művelése jelentős pénzösszeget igényel. Ezért a régi művelési módot újjal váltják fal. Magas törzsű, komdonos termesztést vezetnek be, hogy a kézi művelést géppel válthassák fel. A metszésen és szüretelésen kívül mindjén munkaműveletet gépesítenek. Ezzel évi 150 000 forint megtakarítást érnek el. Javítják a gépeket Az idén felújítják a gépparkot tíz új erőgéppel és a szükséges munkagépekkel. Az új gépek kezelésére most oktatják a gépkezelőket. Erre a téli időszakot használják fel, hogy a tavaszra az emberek munkába adhassanak. Jó ütemben haladnak a téli gépjavítással is. A szerelők mellett ott dolgoznak a traktorosok, hogy jobban megismerhessék a gépek szerkezetét. A Sziráki Állami Gazdaságban leküzdötték az elmúlt évi veszteségeket. Most tervszerűen Ítészülnek arra, hogy az idén jó munkával, hozzáértéssel emeljék a terméseredményeket és a jövedelmet. ' • «. Gy. Fotózzon a NŐGRÁD-nak! MnlaQfis és tokajis kehely Az országban elsőként A gépi kehelygyártás bevezetését tervezi a salgótarjáni öblösüveggyár. A karcsú Iá bakon álló kelyhek iránt belföldön és külföldön egyaránt nagy az igény, amivel a kézi gyártás termelékenysége nem képes lépést tartani. Az országban elsőként az öblös- üveggyár tér át az automata kehelygyártásra. A pohárgyártó gépsort áthelyezik más üzemrészbe, helyére szár- és talpkészítő automata gépeket állítanak be. A sorozatgyártás előreláthatóan a második félévben kezdődik meg. A gépsort naponta 10—15 000 kehely hagyja eL A termelésnövekedés révén a hazai igényeket jobban ki tudják elégíteni. A kereskedelem száz—százezer malaigás és tokajié kelyh-et rendelt a gyártat en kell megoldani Sátor véleménynyilvánítás, sokoldalú e*z-ríreesere je'lemzi a szakszeri eseti tisztségviselők új,ával.»sztasat Megyénkben a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasz- tása nagy körül tekintéssel és alapossággal zajlik. Mivel az alaps-zervezetekiig bezárólag a választások zömén már túl. vagyunk, sok tapasztalat gyűlt össze, mód nyűik egy kis számvetésre. Kérdéseinkre Sándor István, az SZMT szervezési munkabizottságának vezetője válaszolt. — Milyen új vonások jellemzik az eddig lezajlott szakszervezeti választásokat? — A mostani választásokon új vonás, hogy a titkárokra alsóbb szinteken is személy szerint kell javaslatot tépni, illetve nyílt és titkos szavazással megválasztani. ASZOT- elnökség ide vonatkozó határozata lehetőségiét adott arra is, hogy ahol szükségesnek látják, ott bizaknáihelyetitese- ket is választhatnak. A megyéiben csaknem hatezer szak- szervezeti bizalmi és helyettes, több mint száz műihelyfbi- zottság választása már befejeződött, sőt a kétszázihatvan- négy szakszervezeti bizottság többségét is már újjáválasztották. A feladatok eredményes megoldáséhoz jó légkört teremtett a párt vezető szervednek választása, a X. pártkongresszus által elfogadott irányéi vek és állásfoglalások. Jelentős az a segítség, amit a pártszervezetek adták, de sokait javult a gazdasági vezetők hozzáállása, segítő szándéka. Ennek birtokában kijelenthetjük, hogy az előkészítő munka ala.os, tartalmas volt, az aktivisták ezrei a kezdettől fogva gyakorlatilag irányítják és ellenőrzőik a választási munkát. Jellemző, hogy a korábbinál jóval nagyobb az érdeklődés a politikai, a gazdasági és a szak- szervezeti mozgalommal ösz- sízefüggő kérdések iránt. Több helyütt még a szabadságon levő dolgozók is bejöttek a választásokra. Sok hasznos vélemény, javaslat, bátor vita hangzott el a közös és a személyi kérdésekben is. Különösen a titkárok személyének megítélésében alakult ki egészséges eszmecsere. De nincs befelé fordulás sem. — Mennyire közérdekűek az eszmecserén felvetődött problémák? — A többség nyíltan, őszintén, kritikusan, felelősséggel és reálisan mondja él véleményét. Tárgyilagosságukat bizonyítja, hogy legtöbb helyen szemtől szembe bírálják a bizalmit, a műhely és az szfo tagjait Ugyanez a nyíltság jellemzi a brigád-, a szalag-, as osztály-, a csoport-, vagy más gazdasági vezetőkkel szemben felvetett problémákat. A hozzászólások jellege szinte munkahelyenként más ée más. Jórészt az illető kollektívát érintő kérdésekről esik szó. A termeléssel kapcsolatban a folyamatos mun- kafeltóteleket szorgalmazzák, a nehéz fizikai munka és az egészségre ártalmas munkakörülmények javításával egyetemben. Szóba kerülnek a szociális ügyek, bérkérdések, üdültetés és a segélyezés. Sok szó esik az anyagi érdekeltség fejlesztéséről, ás a törzs- gárda nagyobb megbecsüléséről. Sürgető véleményei? hangzottak el a nagyfokú munkaerő-vándorlás korlátozására. Elítélik az indokolatlanul magasabban dotált új munkaerős zerzés módszereit, a nagyfokú túlóráztatásokat. Általános igény, hogy a bizalmiak, a választott tisztségviselők többet törődjenek a csoport, a kollektíva tagijaival, legyenek még bátrabbak, kezdeményezőbbek a dolgozókat érintő jogos igények megvalósításában. Legtöbben azt kérték, hogy mind a szakszervezeti szervek, mind pedig a gazdasági vezetők a dolgozókat érintő lényeges kérdésekben a döntés előtt kérjiék ki a véleményüket. Ne csak akkor forduljanak hozzájuk, amikor „baj van”, ami- lior valami többletet kell adni. Kérték, hogy tájékoztassák őket rendszeresen a különböző, elsősorban az üzem belső életét érintő kérdésekről, a szakszervezeti munkával összefüggő intézkedésekről, tervekről. — Van nyoma a hatáskörök bővülésének? — Az eddig lezajlott választások során többen szóvá •tet ték, hogy sokat' beszélünk a szakszervezeti jogok és hatáskörök bővüléséről, mégsem sikerült az ide vonatkozó határozatnak eredményesen eleget tenni. Okként jelölték meg, hegy a más megyéből irányított nagyvállalatok helyi üzemeiben a műszaki-gazdasági vezetők többsége nem rendelkezik önálló dön tési hatáskörrel, amiatt elhúzódnak a bérfejlesztések, a táppénzkifizetések és a segélyek, nem részesülnek arányosan a felosztható nyereségből, gyakoriak az év közben végzett tervmódosítások. Többen felvetették hogy bár a szakszervezeti tisztségviselők zöme ismeri jogát és hatáskörét, ennek ellenére vannak gazdasági vezetők, akik nem tekinti őket partnernek Előfordul, hogy megkérdezésük nélkül döntenek, vagy véleményüket figyelmen kívül hagyva intézkednek. — A felvetett problémák megoldására van-e lehetőség? — Az SZMT és a középszervek vezetői személyes tapasztalataik birtokában rendszeresen tanulmányozzák a dolgozók által felvetett javaslatokat, észrevételeket, segítik és ellenőreik azok időarányos megoldását. Véleményünk szerint az ismertetett gondok, problémák túlnyomó tölbbcé- gét a helyi pofifikai, és gazdasági vezetőkkel szorosai: együttműködve az üzemiben lehet és kell megoldani. Több kérdésiben már eddig is hoztak intézkedést. Ugyanakkor a dolgozók a műhely-, az osz tály- és munkahelyi bizottsági választásokon választ kaptak azokra a kérdésekre, amelyeket a biaalmivála&ztáson, vagy a korábbi választásokon felvetettek. — Hogyan érvényesült » demokratizmus? — Valamennyi területei., biztosítva volt a választás tisztasága. A szervezett dolgozók már a jelölő bizottságnak elmondhatták észrevételeiikeT, javaslataikat, a választás napján szóban, később pedig nyfflit, titkos szavazással érvényesítették akaratukat. A jelölések döntő többsége találkozott a választók egyetértésével. A javasolt személyek — ■ több helyütt a titkárokat — viszonylag kevés Tielyen nem fogadták el mást választottal;, helyette. Mindezek azt bizonyítják, hogy a dolgozók felelősséget éreznek, és magasabb követelményeket állítanak az üj tisztségviselőkkel szemben, — Hogyan látja a szak- szervezeti munka színvonalának és hatékonyságának növelését a tagság, melyek azok a legfőbb kívánságok, amélynek megoldását a jövőben várja az újonnaa megválasztott tisztségviselőktől? — A szervezett munkások nagy többségének az a véleménye, hogy a szakszervezett tisztségviselők zöme megfelelt a dolgozók várakozásának, alapjában véve jól képviselte érdekeiket. Ezért a szakszervezeti aktivisták 75—80 százalékát újjáválasztották és a testületek munkáját kedve- zően értékelitek. A jogos kívánságokról már az előbto szóltunk, ehhez még csak annyit tennék hozzá, hogy a tagság erőteljesen kérte az új vezetőséget, számoljon be azokról az intézkedésekről, amelyek őket közvetlenül érintik, mondják el, hogy az elképzeléseket mennyiben tudták érvényesíteni Felhívták a figyelmet arra, hogy ne engedjék meg egye6 személyeknek á termelési feladatokra való hivatkozással a munkakörülmények, a szociális és egészségügyi helyzet javításának elodázását. Lépjenek fel minden helytelen szemlélettel, jogtalan követeléssel szemben, amely eltér a munka szerinti elosztás elvétők egyes csoportokat, személyeket indokolatlan, meg nem érdemelt előnvhöz juttat — fejezte be nyilatkozatát Sándor István. V. K ferrlexikon (2.) Paleoesár József (Salgótarján): Crrakéta című fényképére a 5-iiri 5 pontot adott JELENKOR Pécsi és dunántúli témáik, valóságos seregszemléje a pécsi folyóirat új száma. Bertha Bulcsú nagy sükerü 1 mterj úsoroza tálban ezúttal Pákolátz Istvánról kapuink életét. egyéniségét és művészeiét áitfogó, érzékletes képet. Ehhez kapcsolódik Tüskés Tibornak. Pákolite István költészetiét elemző tanulmánya és a költő új verseinek csokra. A lírai rovatban emellett többek között Arató Károly, Berták László, Fodor József, Galambosa László, Károlyi Amy. és Weöres Sándor költeményeit olvashatjuk. A szépprózai írások sorában taláűjúk Bertha Bulcsú kisregényének befejező részletét és László Anna elbeszélését. A tanulmányok és művészeti írások közül érdeklődésre tarthat számot Várkonyi Nándor: Egy műfaj születése című írása, Futaky Haj na: Pécsi színházi estéik című sorozatának második darabja és Bodri Ferenc Képzőművészeti krónikája. Űj sorozat is indul a Jelenkor januári számában. Az elmúlt évfolyamban lezárult irodalmi kistükör sorozat után most Hars Éva: A pécsi képzőművészet kistükre címen gazdagon illusztráltan mutatja be Péos és Baranya képzőművészetet, Gazdasági fejlettség A szakemberek számításai szerint hazánkban az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem jelenleg 700—750 dollár, amely a közepes gazdasági fejlettség felső határát jelzi. A következő 5—6 esztendőben egy lakosra számítva elérhetjük az évi 1000 dolláros szintet. Ez a gazdaságilag fejlett országok rangsorában szerény kezdet, nagyjából a mai osztrák és ölasz színvonalnak felel meg. További erőfeszítések és hosszú esztendők szükségesek, hogy megközelítsük és elérjük a fejlett nyugat-európai országok egy lakosra jutó nemzeti jövedelmét. A gazdaságtörténészék szerint hazánk már a második világháború előtt az elmaradott országok felső és a közepesen fejlett gazdasággal rendelkező országok alsó határán helyezkedett el. A II. világháborút követő újjáépítés befejezése után több mini két évtizeddel jutottunk el a gazdasági fejlődés új határállomásához. A gazdasági fejlettség magas szintjének elérése nem egy, hanem több ötéves terv programja. A változások irányát csak részben jelzik a gazdasági fejlődésben élen járó országok tapasztalatai, de nincsenek sémák, mechanikusan másolható példák. A fejlődés irányát a hazai adottságok, a kor, amelyben élünk és társadalmi tényezők egyaránt befolyásolják. A beruházások, a termelés és a fogyasztás összetétele, szerkezete már a negyedik ötéves tervben sok tekintetben a fejlettség magasabb szintjének megfelelően módosul, igazodik az új helyzethez: a műszaki-tudományos forradalom kibontakozásához, a növekvő városiasodáshoz, a lakosság emelkedő életszínvonalához. A X. pártkongresszus anyagában olvasható újszerű megfogalmazás, „a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása” tehát sokrétű, határozottan körvonalazott feladatokban konkretizálódik a gazdasági építőmunkában. A szocializmus felépítésének magasabb szintje pedig egyebek között magasabb életszínvonalat is kell, hogy eredményezzen. Ha a következő 5—6 évben elérjük például az egy lakosra jutó 1000 dolláros nemzeti jövedelmet, akkor ebből megközelítően 760 dollárnyi érték jut fogyasztásra, 240 pedig felhalmozásra. Vagyis a nemzeti jövedelem a jövőben is a mostani 76:24 arányban kerül felosztásra. Jóllehet a felhalmozáson belül növekszik az életszínvonal emelését szolgáló, nem termelő jellegű (lakásépítési és kommunális) beruházások, illetve az áruellátást javító belkereskedelmi készletek aránya. EJ társadalmi méretű érdekeltséget kiegészíti a vállalati kollektíváknak és a dolgozóknak a hatékonyságától és a munkateljesítménytől függő differenciált ösztönzése. Ez a differenciálás azoknak a kollektíváknak és dolgozóknak kedvez, akik az átlagosnál nagyobb mértékben járulnál? hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. Ez igazságos is, célszerű is, hiszen akik többet kapnak a megtermelt javakból, azok nemcsak saját jólétüket alapozzák meg, hanem egyben a társadalom szükségleteinek magasabb szintű kielégítésén, a népgazdaság fejlesztésének meggyorsításán is fáradoznak. A személyes és a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítéséhez a gazdaság fejlesztésén, a hatékonyság emelésén át vezet az út. Ezért új erőforrások feltárására, ésszerűbb, korszerűbb, elmélyültebb munkára, a termelés erőteljesebb hazai és nemzetközi szakosítására, szerkezetének átalakítására van szükség. K. NÓGRAD — 1971. január 12., kedd
