Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

Tv-előzetes Jelenet a „Bözsi és a többiek” című tv-jatékbol. 1A tv január 16-i (szombati) műsorához!] .Silvano Ceecherini: Alkotó­nak (csütörtök, 21.20). Tv-film. Egy éve jelent meg a nagyvi­lágban Ceecherini novellája, amiből a tv-film készült. Az írónak nemrégiben jelent meg magyarul Rabszállítás című regénye. Az is, miként az Al­katénak, személyes élménye­ken alapszik, mivel az íré, aki az utóbbi évtizedben tűnt fel az olasz irodalomban, jó né­hány köztörvényes bűncselek­ménye miatt, több mint tíz eve ült börtönben. Ott vált íróvá, ■ még büntetése ideje alatt nyert el irodalmi dija­kat Végül egyéni kegyelem­mel szabadult. Az Álkatonák a háború időszakában játszódik; egy börtönből — bombázás után — bűnözők szabadulnak ki, s megittasulMa a szabad­ságtól, kóborolnak. Betévednek egy tanyára, ahol csak egy egyedülálló asszonyt találnak. Szándékúik a nemi erőszaktól a rablásig terjed. Erre azon­ban mégsem kerül sor. Rabul ejti őket a békés élet varázsa, A társadalombiztosítás két évtizede HÚSZ ESZTENDEJE AN­NAK, hogy a szakszervezetek hatáskörébe került a társada­lombiztosítás irányítása, igaz­gatása. A felszabadulás előtt a tár­sadalombiztosítás csupán a dolgozók egyes kategóriáira terjedt ki 1938-ban — az utolsó ún. „békeévben” — a lakosságinak mindössze 31 százaléka volt biztosított. A társadalombiztosítás ügyeivel ugyaniakkor több mint 30 kü­lönböző biztosítóintézet, fog­lalkozott. Ezek az intézetek különböző — egymástól elté­rő — szolgáltatásokban része­sítették tagjaikat. A fizikai munkások a betegség első há­rom napjára sem fizetést, sem táppénzt nem kaptak, táppénzük egyébként a napi bér 55 százaléka volt. Ugyan­akkor az alkalmazottak 80 százalékos táppénzben része­sültek. Még ennél is többet kaptak a közszolgálati alkal­mazottak, akik hat hónapon át. betegségük ideje alatt is teljes fizetést élveztek. A társadalombiztosítási já­rulékok felét a dolgozók fi­zették, de gyakorlatilag rájuk hárult a munkáltatói terhek zöme is. A befizetett járulé­kok összegeiből nem a rend­kívül alacsony színvonalú szolgáltatásokat fejlesztették a fa iztosi t.omtézefceik, hanem a pénzt különböző tőkés vállal­kozásokba fektetitek. Az sem volt ritka, hogy a fasiszta ha­digépezet anyagi támogatásá­ra fordították. Hazánk felszabadulása alapvető változást hozott a társadalombiztosításban is. Az elmúlt 25 év alatt, a fejlődés átmeneti formái után a szak­szervezeti keretek között ki­alakult — a dolgozók tényle­ges vezetésével — az új, szo­cialista társadalombiztosítás, mely a megváltozott társadal­mi viszonyoknak megfelelően a lakosság csaknem egészé­nek biztosít ellátást. Eltűnt a rossz emlékű OTI, megszűnt az egyes dolgozórétegeket hátrányosan sújtó megkülön­böztetés a társadalombiztosí­tás terén is. Az Elnöki Tanács 1950. évi 36. törvényerejű rendelete a társadalombiztosítás igazga­tását a SZOT irányításával a szakszervezetre bízta. Az el­telt húsz év alatt hazánkban általánossá vált a társada­lombiztosítás. A biztosítás Je­lenleg — a családtagokat is beleszámítva — az ország la­kosságának 97 százalékára terjed ki. Ma már a társada­lombiztosítás keretében min­den dolgozó és családtagja — időbeni korlátozás nélkül — jogosult ingyenes orvosi, szakorvosi kezelésre, és vi­szonylag kevés térítés ellenié­ben, gyógyszerre. A kereső- képtelen dolgozók megbete­gedésük első napjától táp­pénzt kapnak, amely kerese­tük 85—75 százalékát teszi ki. Több mint 150 ezer dol­gozó nő részesül gyermek­gondozási segélyben, aminek bevezetése nemzetközi vi­szonylatban is nagy elisme­rést váltott ki. Fokozatosan bővül a családi pótlékra jo­gosultak köre, és így 1969-ben közel hárammálliárd forintot fizettünk ki országosan csalá­di pótlékra. Jelentős fejlő­désen ment keresztül nyug­díjrendszerünk is. A nyugdí­jasok száma megközelíti a másfél milliót, és a nyugdi­jak összege a múlt évben meghaladta a 11 milliárd fo­rintot. Napjainkban mintegy 150 ezer aktivista járul hoz­zá tevékenységével a társada­lombiztosítás színvonalának emeléséhez. A társadalombiztosítási ta­nácsok nagy utat tettek meg az elmúlt húsz év alatt. A dolgozók ma már igény­lik tevékenységüket: a beteg- látogatást, a rászorultak anyagi megsegítését, a beteg­ségek megelőzésében való közreműködésüket. Eredmé­nyes a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkabi­zottságaként működő társa­dalombiztosítási bizottság, és az albizottság tevékenysége is. Egyre magasabb színvona­lon és egyre szakszerűbben látják el feladataikat. 1969- ben megyei szinten az álta­luk tárgyalt nyugdíjfellebbe- zósek közül 28 százalékban hoztak a dolgozók javára mó­dosító határozatot. Nagy fe­lelősség jellemzi a rendelke­zésükre bocsátott segélykeret felhasználását is. BÍZUNK ABBAN, hogy a 150 ezer szakszervezeti aktíva és ügyviteli dolgozó közös munkálkodásával az előttünk álló feladatokat az eddigiek­nél még eredményesebben tudjuk megoldani a dolgozók érdekében, és mind teljesebb megelégedés ükre. Bíbók László s az, hogy végre emberszámba veszik őket; az a magatartás, ami méltósággal kezeld őket, nekik is méltóságot kölcsönöz. A háború azonban beleszól ebbe. A főbb szerepeket Pé esd Ildikó, Dégi István, Koltai János, Tordy Géza, Kautzky József, Szabó Ottó. Szénása Ernő alakítják. Fantasztikus szimfónia/ (péntek, 20.00). Francia film. Hector Berlioz életéről szól az 1942-ben készült film, ame­lyet Christian Jacque rende­zett. Berliozt Jean Louis Bar­rault, barátját Bernhard Blder, a zeneszerző szerelmét Lise Delamor alakítja. Egy­részt a forgatás korában ural­kodó filimstílus, másrészt pe­dig a múlt század nagy ro­mantikus zeneszerzőjének éle­te a szentdmentalizmus irá­nyába tolta el a filmet, de az életrajzi művek kedvelőd is megtalálják szórakozásukat benne, lévén a film — ha ki­csit kiszínezve is —, hűen kö­veti Berlioz életét, az orvos­tanhallgatói pályakezdéstől haláláig. Maigret felügyelő. Lognon felügyelő diadala, (vasárnap, 20.06). Magyarul beszélő fran­cia filmsorozat. Ezúttal egy nyárspoligári megjelenésű de­tektív — Lognon felügyelő — a főszereplő, aki ugyan ehhez mértem fantáziátlan, ám kér­lelhetetlenül precíz. S noha a körzetében bekövetkezett gyilkosság ügyében Maigret- ék is nyomozni kezdenék, a diadal Lognol-rt illeti... A. Gy. Verne nyomában Léggömbön, elefántba ton és gőzhajón világ körüli útra in­dul S. J. Perel man amerikai humorista. Az utat nyolcvan nap alatt teszi meg, ugyan­úgy, mint a nevezetes Verne- regény hőse. — Külsőleg ugyan nyugodt- nak látszom, de azért ugyan­csak izgulok — mondotta a humorista, amikor e meghök­kentő bejelentést tette. Közöl­te továbbá, hogy amennyire csak lehet, ragaszkodik a Ver­ne-féle verzióhoz. Az ut ered­ményeiként egy könyvre ele­gendő anyag is összegyűlik — ami nem lesz más, mint az eredeti Verne-történet kritiká­ja. (MTI) 9 téma 3 Az új esztendőben a Pasz­tái járási Hazafias Népfront aktíváinak legfontosabb mun­kája a téli háromhetes tanfo­lyamra való felkészülés volt. A járás községeiben január 11-én kezdődik a tanfolyam. A cél az hogy az idei ok­tatáson azok vegyenek részt, akik a korábbi évek folyamán kimaradtak a politikai képzé­sekből. A tanulás lélektani feltételeiről Miért nem szeret tanulni a gyermek? Vagy éppenséggel: JSokat ta­nul, mégsem, tud. A félév osz­tályzatai legalábbis ezt mutat­ják. Buta? Tehetségtelen?” Sok-sok szülő tépelődik így ketségbeesettem, vagy legyint lemondóan gyermekének gyen­ge tanulmányi eredménye lát­tán. „Pedig mindent megte­szünk érte, nem vonjuk el a tanulástól, naponta, kikérdez­zük stb.” — mondják. Máskor az iskolát gyanúsítják: „Itthon szóról szóra felmondta a lec­két, lehetetlen, hogy az iskolá­ban ne tudjon!” 4 tanulás rákfenéje Nos, ez utóbbi jelenség a gyermekek tanulásának rák­fenéje: a varbalizmus, vagyis a tankönyv meg nem értett szövegének bemagolása, a mindent szóról szóra tanulás. Nem csoda, ha az áldatlan szó­tanulás révén úgy jár a gyer­mek, mint Rabelais híres Gar- gantuája, aki oly „kiválóan megtanulta” mindig a feladott leckét, hogy azt visszájára is el tudfcá. mondani, mégis egy­re butább lett Ne legyen félreértés': vannak tantárgyak, amelyeknek tanu­lása során szükség van a szö­veg pontos emlékezetbe vésé­sére. Verset csak szó szerint szabad megtanulni, ti., melye­ket emlékezetből kell tudni. Bizonyos adatok, tények isme­rete nélkül önálló gondolkodás nem lehetséges. Meghatározott szabályokat törvényeket oly­kor a tankönyv megfogalma­zása szerint kell, ifietve érde­mes megtanulni. De előzetesen ezeket is meg kell érteni. A meg nem értett szöveg emlé­kezetbe vésése egyébként is keserves munka. Mivel az ér­telmetlenül betanult szövegnek az összefüggések felismerésé­ben, újabb ismeretek megszer­zésében nincs funkciója, az gyorsan feledésbe is merül. Mit tegyen a szülő, hogy a pedagógussal karöltve eredmé­nyesen tudja segíteni a gyer­mek iskolai tanulmányi mun­káját? Mit tegyünk, hogy a verbalizmus csapdájától meg­óvjuk a gyermeket? A teendők sokrétűek, vala­mennyit érinteni itt nem áll módunkban. Most és a közel­jövőben csak néhány fonto­sabb, a tanulással összefüggő pszichológiai és pedagógiai szempontokra emlékeztetjük a szülőket. Tudnunk kell, hogy a pszi­chológia ma már viszonylag jól ismeri a tanulás törvényeit, a tudás elsajátításának feltéte­leit. Ezek ismerete és megtartá­sa a családi nevelés során is fon­tos. Ezekre a pedagógusnak és a szülőknek egyaránt tekintet­tel kell lenniök. Ezúttal a ta­nulás motiváltságának lélekta­ni törvényére hívjuk fel a fi­gyelmet. Motívum kb. annyit jelent itt: késztetés, ösztönzés. Minden tevékenység, így a ta­nulás is csak akkor kezdődik el, ha erre belső szükséglet mutatkozik. „Nem lehet meg­itatni azt a szamarat, amelyik nem szomjas” — tartja a köz­mondás. Átvitt értelemben a közmondás bölcsessége az emberi tanulásra is érvényes, s cselekvés indokának hiányát fejezi ki. Eredményes tanulás belső szükséglet nélkül és kül­ső ösztönzőhatások nélkül nem lehetséges. Mit tényén a szülő A lélektani irodalom egyön­tetűen hangsúlyozza a kedve­ző indokok előnyben részesíté­sét, minit például a dicséret, elismerés, a jutalom. A túlzás­ba vitt büntetés, megszégyení­tés, testi fenyítés nem ébresz­tenek kedvet a tanulásra. Köz­tudott, hogy a veréstől még senki sem lett tudóssá. El­lenben igaz, hogy a testi fe­nyíték, a megalázó büntetés sok-sok jó adottságú gyermek személyiségének kibontakozá­sát visszavetette. A jutalmazással, mint egyfé­le — egyébként nagy hatású — külső motiváló tényezővel is óvatosan kell bánnunk. Amíg az állatok idomitasabam a ju­talmazásinak, mint motívum­nak vezető szerepe van, a gyermeki tanulásra ez nem mondható el. Ez is, de ne el­sősorban ez késztesse a gyer­meket tanulásra. Itt maga- sabbrendű indítékok kialakítá­sára kell törekednünk az élet­kort is figyelembe véve. Olya­nokra, mint az érdeklődés, a kíváncsiság, a kötelességtudat, a nemes versengés, a hazasze­retet, a világnézeti meggyőző­dés stb. Ezek közül is a tan­tárgy iránti érdeklődést kell vezető helyen hangsúlyoznunk, mivel az érdeklődés mittden életkorban nagy hatású motívu­ma lehet a tanulásnak, ha si­került felkeltenünk. Kísérletek igazolták, hogy a dicséretnek is óriási ösztönző ereje van a gyermeki tanulás­ban. Ez fokozza a tanulási ked­vet, önbizalmat ad, sikerél­ményt nyújt, a tanulnivalóval szemben kedvező érzelmi be­állítottságot eredményez. A következmény törvényet mint a tanulás egyik fontos törvénye, a sikerélményen alapszik. Az idegrendszerben az a, kapcsolat erősödik meg, amelyet siker kísér. Azt szok­tuk mondani: a működést a siker szabályozza. A szülőknek tehát tudniok kell, hogy gyermekük tanulá­sában miféle motívumok ját­szanak szerepet. Ezt éppúgy is- memiök kell, mint a gyermek tanulásának eredményét. Ha a tanulás eredménytelen, akkor okunk van feltételezni, hogy előnyös ösztönző, késztető té­nyezők, értékes motívumok hiánya miatt van ez így. Per­sze. az eredménvtelenség más lélektani, fiziológiai, pedagógiai tényezőkre is visszavezethető. Ahhoz, hogy a célszerű peda­gógiai hatásokat érvényesítsük, az eredménytelenség okait kell előzetesen felderítenünk. Kiss István Fehér folt közelében az úszó jégtábla „Az Északi-sark—16” elne­vezésű szovjet tudományos kutatóáttamás, amely egy úszó jégtáblán van, a nyugati hcez- szúság 142. tokánál áthaladta 85. szélességi körön. Ilyen messzire még egyetlen hason­ló szovjet kutatóáiaornás sem jutott el. Az Ú6ZÓ obszervatórium — egyébként négy ilyen szovjet Icuttatóaláomás van az északi Jeges-tengeren — mozgásának alakulása arra mutat, hogy az állomás abba a körzetbe tart, amely még fehér foltnak szá­mít az Antarktisz központi részének térképén. Az „Észa- ld-sark—16” mintegy 200U ki­lométerre távolodott el az északi Jeges-tenger szibériai partvidékétől. A mozgás pályája hatalmas kör alakját vette fel, s ennek felét az állomás már megtette. A pálya egyébként megfelel a tervezettnek A tudások véle­ménye szerint 3—4 év múlva a jégtábla visszatér az óceán­nak abba a térségébe, ahol megkezdte útját. (MTI) héten ál A tanfolyamokon kilenc té­máról tartanak előadást. Szó lesz többi között, állami éle­tünk demokraltizmusának to­vábbfejlesztéséről, a nők gaz­dasági és szociális helyzetéről, az ifjúság helyzetéről, meg­ítéléséről és az ezzel kapcso­latos feladatokról, gazdasági- társadalmi fejlődésünk négy esztendejéről, a nemzetközi helyzetről. A salgótarjáni magas házak jobb vízellátása érdekében a Közműépítő Vállalat egymillió 700 ezer forintos munkát végez jelenleg az első építési szakaszban Salgótarjánban. Képünkön: Mozsár Ferenc munka közben Koppány György felvétele í NÖGRÄD — 1971, január 9., szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents