Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

SrMomág én Dánia metSgassáanágérél fiit,) A termelés szerkezete és ellentmondásai ária: Mains Jómnef áw&tarsafi« és Dánt» dóm- j|ggwpiiiiii|p]iiiiiwfjy jiiatji[«wnMjinw i>". > '^iii»MwwjiiiwniiT<itii»|MMÉ Ixxrzati és éghajlati viszonyai egyaránt kedvezőéi: a mezőgaz­dasági termelésre. Annak elle­nére, hogy minidikét ország észa­kabbra fekszik mint mi, ég­hajlatúikat kiegyenlíti, kedve­zően befolyásolja a Golf-anam- lait Az évi lehullott csapadék mennyisége általában 650—700 .ni Iliimé tér. Ilyen körülmények között már biztonságos a ter­melés, különösképpen akikor, ba a csapadék egyenletesen oszlik eL Dániában nyáron szánté ónánként esik az eső, s a zápor után azonnal süt a nap. A hosszú ideig tartó, hideg tél viszont megszabja a ter­melt növények számát. Eb­ből következik, hogy csak ta­vaséi vetésű növények ter­mesztésével foglalkoznak. Rendkívül kevés, mindössze 1800 a napsütéses órák száma, aöldség, szőlő és gyümölcster­mesztés gyakorlatilag lehetetlen Holbaeh mellett a mesterséges termékenyítő állomást Iá. '' • 'iy V* ilyen körülmények között. A délebbre fekvő országokból vásárolnak nagy mennyiség­ben zöldséget, gyümölcsöt fogattuk meg. termelés ta, Mi általában is jártunk néhány »ötüérfor- szarvasmarha- és sertéste- mon, A látvány egyszerűéi nyésztő fairmofcat látogattunk meghökkentő volt. Hatalmas meg. Azt tapasztottuk, hogy a testű, nagy termelésű jószá- saii'va&marha-xíirrnokon a gokat tartanak. Egy-egy koca . „ , . . , ,, dánjvwös, a fekete-torka üa- évi szaporulata 18—20 malac. .L.JP^y és a jersey fajtákat te- A malacok öthónapos korra njyesaialk. A sertésfarm okon élarük a 90 küogrammpis súlyt. Monok tiHurális gazdálkodás A mezőgazdasági mindkét országiban összefüggő területen folyik. A farmerte- p^g a <ján, illetve a svéd- A farmokon gondosan ügyél- liasonlitanaik a mi tapály sertésfajtáikat tartják, nek arra. hogy a súlygyarapo- altoldi tanyavilagunkhoB a dast a lehető leggazdaságo­saétozort épületeket áronban A tejtermelés Svédországban sabb abrakfelhasználással ér- kiorszeru úthálózattal kötöttek és Dániában is igen nagy. jék el. Általában egykilós össze és minden farmon vii- Svédországban egy tehén évi súlygyarapodáshoz 3,1 kiló táp lány ó&, tejhozama átlagosan 5000 li- szükséges. De jártunk olyan A növénytermesztésre az tér körül van, 4,14 százalékos fapm0n is, ahol elegendő volt erősen szakosított, monokul- tejzsírral. Dániáiban megnéz- 2,76 kiló abrak 1 kiló húshoz. Korszerű technikával Mindkét országban asat ta­pasztaltuk, hogy az állatokat régi, 'kívülről egészen korsze­rűtlennek tűnő épületekben helyezik eC, Modem, betonhá­zas épületeket nemigen lát­tunk. Az állattenyésztők azon­ban mindenütt a legmoder­nebb technikát, technológiát alkalmazzák. Jártunk az Alfa havaiban, amely ipari tevé­kenységet és mezőgazdasági termelést is folytait. Az üzem­ben a legnagyobb figyelmet a tehenészetre fordítottuk. A gazdasági épületek itt is el­avultak, de belül a legmo­dernebb technikáit találtuk, így aztán nem csodálkoztunk, hogy egy ember, egy óra alatt 120 tehenet fejt meg. Megismerkedtünk a techno­lógiával is, amely ilyen ter­melékennyé teszi a munkát. A fejőgépeket egy körben tor­túrái is termelés a jellemző tűk a farmedképző aaákieko- box^lép Egiy-egy farmer általában két- lát és tangazdaságát. Mutat- kezem rács®mlia a íeiőzé- ■omféle növény termesztésé- tak olyan jószágot, amelynek ^ ved Ablakból (f'|ífeikítoi, tovazik, ' r ve gelá thatatlia 1í hekben. Borostás arcom oda Apró, Npg.v óra. Milyen jó lenne, rüOes, gyanakvón, mintha íé) - pely- ha már itt lennél. Talán dől- ne valamitől, aztán hirtelen gozol még? Biztosan topogsz a besurran. lapui a valószínűtlen ablak- körúton és várod a buszt. Azt Hát persze! A szeretőjéhez a nyavalyás járatot. megy, szembe, a harmadikra. Dobok még egy-két hasáb- Ezért olyan ismerős! Nahát, a bal a tűzre. Nyomorúságos le- disznó, hogy nem szégyellj Most egy új, egészen más hét ilyenkor a vadállatoknak, magát, karácsony délután! világ van odakinn. A rohanás Nyüszít az erdő. Vajon mit hazudott otthon, ■ *' “ Tj , ____hova megy? Azt nem mond­T tíTJSSSS tut ne oiyan naeg. jebb azt, hogy átugrik egy ______ Most már korán sötétedik, a rokonokhoz. Igen. g ondodtabbak, félősebbek, Nemsokára felgyújtják a vil- biztosan azt mondta. És most. mintha attól tartanának, hogy lányokat. Senki sem siet, alig te66éi^ már fent van a har­- esoszorogtnak. Hóemberek. madikon. Na végre valaki, akinek Te mit mondanál erre, ha sürgős. Fiatalember. Vajon most itt Jennél? És vajon mit üveghez, és réveteg tekintet' tel bámulom a külölnös vdlá' got. N vili lelassult, a sugárút majdnem kihalt, csak egy-két ember itt-ott, vigyázva mennek, ap­ró ososzogással. Ilyenkor mennyire bátortalanok.. Meg- gondoltabbaik, mintha attól tar kicsúszik alóluk a född. Alig totyorognak. Gallérjuk föl­hajtva, óriási szőrmekalapok­ban, behúzott nyakkal, sálak- hová roham? Talán hazafelé, hiszel? Esetleg egészen mást ba bugyoiálva, akár a hóem- várja a gyerek meg a fele- Ti sohasem mutatjátok ki tel­ls erek. Egyformák. Arcukról Még. Nem, még biztosan nőt- jesen, amit gondoltok rólunk, eltakarították minden mo- len. Túl fiatal még és túlién- és igazatok van. solyt, mintha sohase lettek dületes. Ilyen csak legényem- Milyen szépen esik a ho’ volna boldogok, csak élette- her lehet. Majd idővel ő is Akár a mesékben. Hideg le­ien, marcona hóemberek. lelassul. Most még roham, el- hét odakinn, a zúzmarái. Higen lehet odakinn, fogva- tűnik a sarkon. csönd _ mindent bevon. Der­cogtató. Az ablak résein be- d© amott, az a bőrkabátos niesztóen ridegek az ablakok morajlik a kavargó szól. Reg- férfi nagyon óvatosan jár. ?ol lehetez most? Kár, hogy gedre talán megszületnek az Több, mint óvatosan. Pedig llleg I?em va& ita Rossz még nem öreg ember és any- eg^edüf- . meleg nyira az aszfalt sem síkos. Is- Szépséges eg azoknak meg merős nekem. Mihez is tud- elment az eszük? Ilyen idő- nám ezt a mozgást hasonlító- ben csokbLozm És. hogy bee- nd? Megáll a szemközti kapu- buják abba a lanyha, adag lát­nál, óvatosan körülnéz — alig ®áymasból. Brrr! lát ki a kalap alól —, aztán Mindjárt megfagyok helyette­első jégcsapok. Jó itt a szobáiban, van, a kandallóban ropog a tűz, nincs rohanás, nincs cso- szogás, megállt az idő Ridegek az ablakok. Az ut­cák, a házak, az emberek. Minden nagyon rideg és csu- komótos mozdulattal lepaskol­tek. Azért ezt nem csinálnám pa fehér. Hoppá!.. ja magáról a hókristályokat. “tárnátok, még egy ilyen hosz- Maidnem orra Egy pillanatra elövillan sál- sem. Vagy ehet. bukott az a báS. Ejnye" tol bebugyolált arca, Ki lehet bog^egyszer en * csináltam! bácsi! A maga. korában már ez 32 ember. Mérnök, orvos, jobban kell vigyázni. Ilyen gaagató vagy teesz-elnok? időben nem szaibad ilyen >eazgaTO vagy reesz-emmc |Tgye „íncs hová behú egyedül EgJ*k akkor ;l“csiyal U zódnotok) JÓ meleg botorkálnia, vagy legalább j^e. Mindenesetre jól, oltó- szoba kenene. Rögtön lekiabá- - - — zött. Biztosan családos is. A egy bot kellene. És a néniké, hol van ? Otthon maradt, vagy gyűrűjugyan^ nem latezjk talán már meghalt? Nem hal­hatott meg. Látom a kis to­lóik, hogy gyertek föl ide. Itt /ói ™ ^SSl****naeyto* pofahúsáról sugárzik a csalá- ‘ pörödött*í'arcán ~högy él még békesség. És a cipője is ,aat . afért ,.fnógBem. a°néndke. Vigyázz^ bäcsi.Ä fényes szinte lepattog mmden paJlaTia1<ban re csúszott a fülvédője! Maga róla a hópehely! A nyakken- ™ 1f1, ‘ _ . cm. már egykettőre mélázhat és dője meg valósaggal kiabál. Dohok még egy-ket hasato­Legalább húsz éve ellenőrzik bal a tűzre, hiszen biztosan a kötését. átfázott, szegény. Még egyet lép, megint kő- Door András aztán, jaj. egyedül marad a nénike. Ne hagyja magára, mert nagyon rossz egyedül. Pedersen farmer dán lapálykocái. háromféle növény termesztésé- ták olyan jószágét, amelynek , . pi/Vro vei foglalkosdk, rendkívül ma- évi tejtermelése 5359 liter, 6,26 , A körbeforaá­tiszta. Ez termésizetesen Svéd­országban is a legmodernebb technikának számít és a be­tráigya-felhasználásról is. A szakosítás ára Az állattenyésztésben ma­gas fokú a szakosítás, így a NÖGRÁD — 1971. január 7., Mütörtök vendéglátóim 1c mondták, ezer svéd korona. (Folytatjuk) 150 ton a vetésterület 77 száza- kilós vajtermeléssel. A tehén 17 t(>h„niet. Spinek Az iVÄ" melnék. Emellett pillangós to- Vendéglátóink őszintén, el­karmányok és kapás növények mondották azt is. hogy né- ten n.esztésével foglalkoznak hány év óta mindkét ország. kisebb mértékben. Dániában ban gondok jelentkeznek a s g P ■ - &. jártunk olyan farmon, ahol a szarvasmarha-tenyésztésben. gazdálkodó, csak árpát termel Hosszú évtizedeik kitartó és sertést hizlal. Az árpa ve- munkájával kiváló tejtermelő tósterüliete 50 hektár, és ahogy agyedeiket alakítottak ki. Ez a farmer elmondotta, tizenöt aizt eredményezte, hogy tejből év óta 30 mázsa a termését- túltermelés van, a tej ára ala- iaga hektáronként. csony. A farmerek véleménye A beszélgetések során ké- szerint nem érdemes szairvas- pet kaptunk az országos, tér- marhát tenyészteni, tejet tér-, méshozamokiról is. Búzából melni, és egyre erőteljesebben 40—50 mázsa, tavaszi árpából szabadulnák meg a jól tejelő 35—45 mázsa, cukorrépából jószágoktól, pedig 350—400 mázsa a hek- Holbachban Paul Smidth, a táronként! átlagtermés. Bi- parasztszervezet vezetője ma- aornysáigot szereztünk arról is, gyairázta, hogy Dániában ed- hogy a növénytermesztést a dig 4—5 százalékkal csökkent legtöbb farmergazdaságban a tehénlétszám évenként. Ma teljes egészében gépesítették, máir eléri a 10 százalékot a Maximálás mértékben alkal- csökkenés évi üteme. Vélemé- mazzálk a kémiai & a nö- nye szerint ez a folyamait még vényvédő szereket. Minden évekig eltarthat, mert sem a szónál többet mond. hogy a kormányzat, sem pedig a far- farmokon gyommentes táblá- merek nem látják világosan, Itat láttunk. Kedvező tapasz- hoigyan állhatnak útját A tálatokat gyűjtöttünk a mű- szarvasmarha-tenyésztő fa-rmok gazdái azt teszik, hogy a tej­termelés helyett hizlalnak. Ugyanis a húg ára lényegesen jobb mint a tejé, s így mun­kájuk jobban kifizetődik. Svédországban és Dániában Klub a lakás­szövetkezetben Régi kívánsága volt Salgó­tarjánban, a Haladás-lakás­szövetkezet tagságénak, hogy klubot nyissanak, ahol a fia­talok kultúrált szórakozással tölthetik szabad idejüket. A szövetkezet igazgatóságának javaslatára az egyik szárító' helyiséget alakították át erre a okra. A villany bevezetését, a padlózat fedését és a fi festést a tagság végezte társa­dalmi munkában. A klub be­rendezését, a különböző játé­kokat a MÉSZÖV által adO' mányozott pénsíből vásárolták meg. Az év első napján sor ke­rült a klub megnyitására is. Már az első napon, de azóta is telt ház van. A fiatalok szívesen jönnek és jól szóra­koznak a klubban. Az SZMT vándarkönyvtárut bocsátott a lakásszövetkezet rendelkezé­sére, s igy a sakk és a társas­játékok mellett olvasnivalót is találnak a fiatalok. Annál rosszabb... Eddig szentül azt hittem, hogy Karakószörcsök pusztán a humoristák tekervényes agyszüleménye. De nem: Karakó­szörcsök létező, valóságos helység, valahol a Dunántúl távo­li zugában, menetrend szerint a Pest—Fehérvár—Celldömötk —Szombathely vonalon, ama regény- és filmbéli nevezetes­ségű Tüskevár után, a fővárostól 172 kilométerre. Veszprém megyében. Megállóhely. Erre a tényre ismerőseim, olvasóim hívták fel a figyel­mem, szóban, telefonon, a szilveszteri rádió—tévékabaréról szóló írásom kapcsán. Ott ugyanis január 4-i, hétfői szá­munkban ez áll: ..Kabos László magánszáma viszont ezúttal sem volt mentes bizonyos ízetlen szövegrészektől, nevezetesen, ami kor a karakószörcsöki »téeszcsé«! elnökéről ejt néhány ke­resetlen" szót, s megalapítja róla: „olyan ember az, mint a kezes bárány. Annyi esze van." Az effajta körúti humorizá- lásnak nincs helye egy országos nyilvánosságnak szánt mű­sorban, de semmiféle közönség előtt, mert durván sértő és kártékonyán általánosítható hatást válthat ki számos, a fa­lusi viszonyainkat nem ismerő nézőből, hallgatóból. Még ak­kor is, ha csupán fiktív helyről és fiktív személyről esik szó. (Kiemelés most tőlem.) Nos az ismerősök, olvasók, telefonálók szerint — amint a fentebbiekből már kiderült —, Karakószörcsök nem a hu­moristák agyszüleménye, nem „fiktív" hely, így a téesz és elnöke sem „fiktív”, hanem a megadott útvonalon bármikor fellelhető. Annál rosszabb tehát! Mert képzelem, mennyi ízetlen tréfa céltáblája lehetett ezen a szilveszteren, s azt követően is a gazdaság bizonnyal derék elnöke. Csöppet se csodálnám hát, ha becsületsértési üggyé fa­julna a komikusi féktelenkedés, és minden teketória nélkül, — valóságosan. (barna) Monde! apu, ha anyu nem ül melletted, hogy vezetsz? Képzőművészeink fáesztevcebányán Évről évre megyénk kultu­rális kapcsolatainak bővülésé­ről adhatunk számot. így van ez képzőművészeti vonatko­zásban is. Itt élő alkotómű­vészeink az országhatárokon túl is 6zámos esetben vesznek részt nemzetközi rangú kiállí­tásokon. A besztercebányai kerületi képtár, a Nógrád me­gyei képzőművészek és a szlo­vák képzőművészek szövetsé­ge kerületi központjának kép­viselői között megállapodás jött létre egy Nógrád megyei festő-, illetve grafikusművész kiállításának megrendezésére. Terv szerint, április végén Besztercebán; án, a művészek házában nyílik meg a tárlat, amelyet ezt követően Zólyom­ban is bemutatnak. Versem u Hungar-Hoielsben Országos vendéglátó ver­senyt hirdet a Hungar-Hotels Vállalat január 26—27-én, a budapesti Gundel-étteremben. A versenyen a Karancs részé­ről egy séf (Vendég Gábor) irányításával egy cukrász (Ecsegi Sándorné), és két fel­szolgáló (Bistei István, Bencze János) vesz részt. Rajtuk kí­vül még 14—15 más vidéki Hungar-Hotels-érdekeltségű vállalat csapata indul, a töb­bi versenyző budapesti lesz. A legjobb nyolc közé kerülök február 26-án indulnak az el­sőségért. /"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents