Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-07 / 5. szám
Téli képeslap Lillafüredről (MTI fotó — Sarkady János felv.) Mi A gyufagyár eímkerajaataaik kiötlői kifogyhatatlanok csodálatos rajzokban. E hasábokon módot adtak már arra, hogy egy halálfej üdítő rajzának miértjén eltűnődjünk. Most újabb rajzolat megfejtése elé állítottak, Megfejtettük. De meg áml Az itt közölt mű tett próbára. Három cigarettára gyújtás is terheli a gyufagyár lelkét, de sikerült. A címkén (Gyűjtők, figyelem! Minden gyűjteménynek akkor van igazán értéke, ha a gyűjtő tudja, mit rakosgat ritkaságai közé) egy kicsiny karikában kezdődő, lefelé terebélyesedő fekete amőba látható. A karika nyilván a szennyvíz kifolyó nyílása. Az amőba — évmüliós szokása szerint — körülfoly egy halat, s húsát táplálékául magába szívja, majd jóllakván, fekete pacaiba omlik szét. Mozgékony kitüremkedései között szegény halacskának csak a csontváza marad. És mit mond az írás? ELKERÜLHETŐ! — ezt mondja. Bennünket az óceánok szennyeződései egyelőre alig érintenek. A pesszimisták ugyan megriadnak, hogy mi lesz a milliárdnyi szardíniával, heringgel, de e sorok írója nem pesszimista. Úgy véli, pár száz évig még lesz mit kifogni az óceánokból. Elleniben, ha foiyódmíkból ti könnyelmű gyárak, kipusztul a ponty, a harcsa, ha a Balatonban hátukra fordulva ezüsttarkára festik a vizet a süllők, ne adj’ isten a fogasok, már érzékenyen érintené. Az angolnával mit sem törődik, az a Sargasso-tengerben majd — ha csúszván-mászván kijut odáig — új hazát talál. De a pontyért, a remek húsú cigányhaiunkért (amiért a németek többet fizetnek, mint emeletes pontyunkért), a .süllőért és pláne a fogasért mégiscsak kár! De jól mondja a gyufacímke: ELKERÜLHETŐ! Ti, gyárak, ti könnyelmű szenny vfeforrások Tarjámban és másutt! Ki tudtok fizetni rosszul alkalmazott takarékosságból szenny vizetek miatt büntetésül milliókat. Lehet. De egy rózsapirosra sült, íelkunkorodott farkú süllőt bezzeg, nem tudtok visszavarázsolni tányérunkra! Hát gondoljátok meg ezt a pusztítást, ami higgyétek el, ELKERÜLHETŐ! — kussinszky — Félsiker neonfényben Van két kisál lomásunk. Az egyik még tartalék. Nem rossz ez, gondos előrelátással, de egyszer majd kell egy igazi is. Egy nagy, egy szép, ami méltó lesz Tarjámhoz. Már régen elkelne, de- hát nem sikerült a városra lőcsölni az itt búslakodó félkész művet. Ezért most a szél és a nagy semmi tanyázik benne. Ezt azonban éjjelnappal jól lehet látni. Naplemente után a pazar neon- világítás nyújt be- és áttekintést az üres falak közé. Az ideiglenes, de a forgalmat ténylegesen lebonyolító állomáson viszont éppen csak pislákol egészen más helyre szánit körtékből némi fény. Egyik szemem sír... és a másik is... A senki sem használta betonépítmény estéről estére fényben úszik. Ennyi lux elegendő lenne egy kisebb falu közvilágítására. De minek ide? Félsikerhez, balsikerhez nem illik a rivaldafény. Több műtrágya A szántóföldi növénytermesztésben. a gyümölcstermesztésben egyaránt a terméshozamok fokozása a cél a következő években is az állami gazdaságokban. Ez a magyarázata annak, hogy terveikben a különböző fajta műtrágyák nagyobb arányú használatával számolnak. A múlt évben mintegy hat és fél mázsa vegyes műtrágyát szórtak minden hold földre a megye állami gazdaságaiban, amelynek hatóanyagértéke 147 kiló volt- A gazdaságok úgy tervezik, hogy 197S-re az egy hold földre jutó hatóanyag meghaladja a 190 kilót, amely nyolc és fél mázsa műtrágyának felel meg. Nemcsak kabarészínipadioi i kabaiészí neszek szájából hangzik el a kérdés: lóik azoic, vannak-e és ha igen, hűi vauinak a kispolgárok? Vannak sokan — vagy csak egyméh árnyam? — akik azt tartják, hogy társadalmunkban egyre jobban terjednek a kispolgárok és nézeteik önzésben, anyagiasságban, harácsolásban is jelentkeznek. Példáikat is hoznak ezek bizonyítására: tessék csak nézni. hogy X. Y. társadalmi munkát nem végez, de másodállása kettő iB van- Z-mek új háza épült, autója van és most telket akar víkandházá- nak. Kérem, már a taggyűlést is csak munkaidő alatt tartják, hogy a szabad időt teljes egészében a mellékes megszór, zésére szentelhessék. Szóval ilyeneket hall az ember és ezeknek a jelentőségét éppen úgy nem szabad elhallgatni, mint ahogyan eltúlozni sem szabad. Kétségtelen, hogy ma felszabadul- taibbak. - merészebbek az emberek. Volt idő. amikor nem is nagyon akadt másodállás, ha pedig akadt volna is. nem nagyon merték vállalni. A jelenlegi gazdálkodási forma néhány, azelőtt sokszor lebecsült szákmát — helyesen — divattá formált. S ha kevés a közgazdász, a jogtanácsos és I " kínálják a másodállást, a nagyobb jövedelmet? Az „illető” előtt felcsillan az autó, a telek elérésének a lehetősége és Készen a zárszámadásra HASZNOSON mér a nyár derekain, felismerte a tsz vezetősége, hogy a gabonatermés kevesebb lesz, mint amit terveztek. Ebben a Mátra-aljai kis termelőszövetkezetben a gabonából tervezett bevétel Mesése érzékenyen érintette a gazdaságot, hiszen egymillió forintról volt szó, a tez-tagsága és az alkalmazottak munkadíjának egyharmadáról. A tagok is tudomást szereztek a tetemes veszteségről és nyugtalanság ütötte fel fejét a községben. ülés Miklós, a tsz elnöke az év végén megtartott vezetőség* ülésen visszaemlékezett ezekre a gondterhes napokra. Legfőbb tanulságként azt szűrte le, hogy a közös gazdaság vezetőinek a legnehezebb körülmények között sem szabad elveszteni fejüket. Legfontosabb, hogy józanul gondolkodjanak és keressék a nehézségekből a kivezető utat. A vezetőség tagjai nagyon becsületesen betartották ezt az íratlan törvényt. A munkát megosztották. Illés Miklós, az elnök, Tóth József, a főagronómus, Lórik László főkönyvelő és Bótax János, a pámttitkár gyakran tanácskoztak, keresve a lehetőségeket a veszteség pótlására. A vezetőség má6 tagjai, a tagságot igyekeztek megnyugtatni. Hosszú, éjszakákba nyúló beszélgetések folytak a tagok lakásán. Végül is szemléletté vált, hogy a parasztembernek becsületbeli kötelessége nemcsak a jóban, hanem a rossrixm is kitartani a közös gazdaság mellett, mert a közös gazdaságnak a tsz-tag a tulajdonosa. A községiben megnyugodtak a kedélyek, az emberek visszanyerték munkakedvüket. Becsületesen dolgoztak, hogy csökkentsék a veszteségeket. Az év végén vezetőségi ülést tartottak a tsz-ben, amely a zárszámadás jegyében zajlott le. Lórik László, a főkönyvelő beszámolt arról, hogy befejezték az év végi leltározást. A számítások szerint a tsz vagyoni helyzete úgy alakult, ahogyan azt az év eleji tervtárgyaló közgyűlésen tervezték. — Az egymillió forint veszteséget a faipari részleg szorgalmas munkájával pótoltuk, az esedékes hitelt kifizettük. Készen állunk a zárszámadó közgyűlésre — mondotta Lórik László. Jól tűid ja a vezetőség, hogy ebben nagy része van a tagságnak. Amikor a nyár derekán kiderült a jelentős anyagi veszteség és a vezetőség tagjai a tez-tagsag előtt felcsillantották a kiesés pótlásának lehetőségét, a tsz faipari részlegénél tanácskozásra ültek össze a tsz vezetői és a faipari részleg dolgozói A vezetők nyütan beszéltek: vállalják-e a dolgozók a megfeszített munkát? A kérdésre igennel válaszoltak. Jól szervezett, összehangolt tevékenységre volt szükség. A favágóknak időre ki kellett termelni a szükséges fiát, a kocsisoknak a meghatározott időre a feldolgozó telepre szállítani A telep munkásai a fát minőségének megfelelően osztályozták. Külön a feldolgozásra alkalmasat, külön az építkezéshez válót és külön a tűzifát. A faipari részleg dolgozói a feladatot vállalták. A kocsisok ettől az időtől kezdve 150 vagon fát szállítottak be a Mátrából, embertelen körülmények között, úttalan utakon. Csépe B. Mátyás fogatos, a vezetőség tagja elmondta, ha nem szocialista brigádban dolgoznak és nem tartják kötelességüknek egymás megsegítését, sikertelen marad erőfeszítésük. Bognár Lajosné vezetőségi tag, a faipari részleg dolgozója pedig arról beszélt, hogyan dolgoztak az asszonyok még éjszaka is, hogy a fakanál- és faiedényszállítmányökat a meghatározott időpontban útjára indíthassák. Az elnök a megbeszélés után azt a feladatot kapta, hogy keressen piacot. Pécsről, Debrecenből, Kaposvárról érkeztek a megrendelések a faipari háztartási cikkekre. Azoknak az asszonyoknak a nevét, akik ebben a munkában részt vettek, fényes betűikkel jegyzik be a tsz történetébe. Kanyó Sándor, ciki szintén vezetőségi tag megkönnyebbülten és látható büszkeséggel mondta, hogy most már nyugodtan tekint a zárszámadás élé. Ö a fűrészüzem dolgozóit dicsérte, öt híd megépítésére vállalkoztak, s ezzel 200 ezer forintot kerestek a közösnek De közben 5ö vagon tűzifát is szállítottak av ország legkülönbözőbb vidékére. A haszno6áafcnak abban van a legnagyobb érdemük, hogy gyorsain rájöttek: a veszteséget semmi mással, csak szorgalmas munkával pótolhaitjáík. A fáradozás meghozta gyümölcsét. Lórik László főkönyvelő a december végi vezetőségi ülésen jelentette a vezetőségnek: a hasznosa tsz készen áll a zár- számadó közgyűlésre. B, GS*. nyilvánosságra a mozilatoga- tók számának alakulásáról. A felmérés műit év januártól októberig terjedő időszakban vizsgálja az ország nagyvárosaiban és a megyékben a mozik látogatottságát. Mint ismeretes. e vonatkozásban az utóbbi időszakban a látoga. tők számának csökkenésével kellett számolnunk, szociológiai felmérések is készülnek az okok kutatására. A statisztika szerint Nógrád megyében nincsen okunk panaszra. A mozilátogatók számának aránya 102,6 százalék, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezzel jelenleg Nógrád megye az országban első helyen áll. Opus 25 A Magyar Rádió e* Tetevtao által hirdetett országos irodatan színpadi vetélkedőire készül jelen leg a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad. Csikasz István vezetésé ved, M&íut ismeretes, az országos döntőt megyed, illet” ve területi döntők előzik meg ■ amelyekről egy-egy színpad jut tovább. Az országos döntőben öt együttes szelepeiket. A Madách Imre irodaimi színpad műsorának címe Opus 2a. Az irodalmi összeállítás érdekességed közé tartó- zik, hogy e műsorban tulajdon.' képpen saját programjáról vall az ifjúság, de ezen túl, mozgósítani Is akarja az egész országot a szocialista építési program teljesítésére. Első í\ó%rád A mozi látogatók száma Országom statisztákat hoztak Könyvszekrény jel nem védeti könyvekkel vállalja, persze hogy vállalja (tagságát ismerné, nem ismea több munkát a nagyobb jövedelemért. Baj ez? Miért válna? Sőt! Hiszen aat mondjuk, dolgozz többet, adjál többet és te is kapsz vissza, te élsz jobban. De nemcsak aat kell nézni, ki mit szerzett élete során, hanem azt is hogyan szerezte? Megdolgozott-e érte? Jutott-e ideje a teperés. a csak magamnak gyarapítók mellett arra is, hogy a köz javára önzetlenül, anyagi térítés nélkül is munkálkodjon? Jutott-e ideje arra. hogy éljen, kultú- rálódjon, szórakozzon munkája mellett, vagy pedig any- nyicra „kapart”, hogy negyven éves korára csont és bőr, és csak a nadrágja jár be az üzembe a „palotából” — ahol lakik, de nem él. Merit a „hogyan szerezte” mellett nagyon fontos az is, „mire használja” amit szerzett. Van szoba ugye. ahová csak jeles ünnepkor, akkor is csak mezítelen talppal léphet be a „gazda”. Van mutatós könyves szekrény, leragasztott. fel nem vágott könyvekkel, kétéves gépkocsi ötezer kilométerrel. De nem járt tíz éve a fővárosban, nem nézett meg egy filmet, nemhogy az ország szépségét, gazrl szűkébb hazáját, megyéjét sem. Viszont ismeri azt a játékot, amely abból áll, hogy „Ki vagyok én?”, KI vesz nagyobb . ajándékot esküvőre, bérmálásra, ki mutatja meg tehetősebben: kd vagyok én? Aki falun él, az tudja igazán megmondani milyen be- tyáros licitálás folyik ezeknél az ajándékozásoknál. „Még ha megkoplalom is” — mondja és kivágja a rezet. Persze nem koplalja meg, de húzza-vonja magával a másikat is. Mert „ha ő megtehette!”, „különb-e 5 énnálam?”, „vagyok én olyan” és a többi érv, amely arra szolgál, hogy megmutassa: több mint a mások. Hogyan szerezte, mire használja ? Nagyon-nagyon fontos ez! Tisztességes munkával, olykor verejtékezve szerezte-e. amije van, vagy önzőn törtetve, másokat megtaposva, a társadalomtól elfordulva. a ma erkölcsét félrerúgva, gyarapodott-e? Ügy dolgozott-e javaiért és úgy használja, él- vezi-e azt, hogy azzal nem találgatásokra, gyanúsításokra ad okot. hanem példát mutat a szorgalomból, a jó beosztásból, a józan, hozzáértő családi gazdálkodásból — a tisz- tessóge^ életmódiból. Ez adhat választ arra, hogy’ kispolgár-e valaki. Es szembe kell szállni azzal a mentegetőzéssel, hogy a kispolgári nyomás úgy nehezedik az ember mellére, hogy alig kap tőle levegőt. Nem természet- feletti erőkkel állunk szemben és nem természeti csapásokkal! A X. kongresszusra kiadott irányelvek egyértelműen kimondják, hogy a kommunista eszmék térhódítása mellett . a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen vannak, hatnak, s részben újratermelődnek reakciós ... idealista nézetek, a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei, politikai egységének megerősödését.” Az önzés, aiz anyagiasság, a harácsol ás társadalamedlenes magatartást tükröz, ezért e jelenségek „ ... ellen továbbra is határozottan harcolni kell.” A kongresszusi határozat ezt a párttagok kötelességévé teszi —, de kötelessége ez minden olyan embernek, aki híve az erkölcsnek, a szocializmusnak. Papp János NÓGRÁD — 1971, január 7., csütörtök § S
