Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

Gierek és Ja

Moszkvában tárgyait

(Folytatás az 1. oldalról)

megbeszélésen a lengyel tengermelléken december közepén. kialakult feszültség okait és különösen az egyetemi oktatás és a hallgatók helyzetének javítása terén megvalósítandó feladatokat elemezték A vitában számos javaslat hangzott el a felsőoktatási intézmények munkájának, helyzetének megjavítására. A többi között hangoztatták az egyetemek és főiskolák natieonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának Cőtiitkára és Alekszej Koszi- gin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden az SZKP Központi Bizottságában találkozott Edward derekkel, a lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és Piotr Ja- roszewicz-csel, a lengyel minisztertanács elnökével. A találkozó során a szovjet és a lengyel vezetők kifejezték «azt a ködösön ös törekvésüket, hogy elmélyítik a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és védelmi' együttműködésit, mind kétoldalú, mind sokoldalú alapon — a Varsói Szerződés és a KGST keretei között”.

gyobb önállósága biztosításának szükségességét.

Henryk Jablonski kifejtette, hogy az egyetemek önállóságának növelésével együtt fokozni kell, mind a tanári kar, mind a hallgatók kezdeményező készségét és felelősségérzetét. „Az előterjesztett javaslatokat helyesnek és jogosnak tartjuk, figyelmesen tanulmányozzuk, s ezek számbavételével hozzuk meg határozatainkat” — mondotta a miniszter.

Mint a sajtó számára kiadott közleményben rámutatnak: „A felék mély megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a Szovjetunió és a Lengyel Népköz- társaság testvéri pártjait és népeit egyesítő sokoldalú kapcsolatok”.

A felek kiemelték „a szocialista országok cselekvési egységének elsőrendű jelentőségét az imperializmus ellen, a

nemzetközi béke megszilárdításáért vívott harcban”.

A találkozó résztvevőinek mélységes meggyőződése, hogy „a szocialista országok egybehangolt fellépése döntő mértékben hozzájárult az európai feszültség enyhüléséhez”.

A felek leszögezték „a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyel Népköztársaság és az

NSZK között megkötött szerződések nagy, pozitív jelentőségét”. A találkozó résztvevői

„ismét kifejezték a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szolidaritását a testvén Német Demokratikus Köztársasággal, amely fontos szerepet tölt be az európai biztonság megszilárdításáért vívott harcban”.

A lengyel vezetők ismertetr ték azokat a gazdasági és szociális intézkedéseket, amelyeket a LEMP Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa megvalósít a LEMP Központi Bizottsága 7. plénuma után, a munkásosztály, minden dolgozó, a szocializmusnak Lengyelországban való továbbfejlesztése érdekében,

A szovjet vezetők tájékoztatták a lengyel vezetőket a kommunizmusnak a Szovjetunióban való építése menetéről, a népgazdaság fejlesztésének távlatairól, az SZKP XXIV. kongresszusának előkészítéséről. ,

„A szovjet és a lengyel vezetők találkozása megmutatta, hogy az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió é6 a Lengyel Népköztársaság teljesen azonos nézeteket vallanak minden megvitatott kérdésben. A szívélyes barátság és a testvéri kölcsönös megértés légköréiben folyt le a találkozó” — hangzik a sajtó számára, kiadott közlemény.

Az SZKP Politikai Bizottsága és a szovjet kormány kedden a Kremlben ebédet adott Edward Gierek és Piotr Ja- roszewiez tiszteletére. (MTI)

Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke kedden hazautazott Moszkvából. •

Közlemény a szovjet és a lengyel vezetők találkozójáról

Kik kapják az ajándékot?

Tory-támadás

az államosított iparágak ellen

Cjságíró kongresszus Havannaban

Raul Roa kubai kűlügymí- EBßztar 80 ország 300 küldöttbe, megfigyelője és meghívott vendége jelenlétében kedden Havannában megnyitotta a Nemzetközi Újságíró Szerveset VII. kongresszusát.

„Bizonyosak vagyunk abban — mondotta megnyitó beszédében Roa —, hogy az újságíró szervezet VII. kongresszusa kifejezésre fogja juttatni a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekkel vállalt szolidaritását”. A kubai külügyminiszter megállapította, hogy a kongresszust olyan időben tartják, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei elszánt harcot vívnak az észak amerikai imperializmus ellen. (APP)

Lord Robews, a Brit Szén- bányászati Állami Vállalat elnöke kedden, lemondott évi 20 OOö font sterlinget jövedelmező állásáról, mert nem ért egyet a Heath-kormány repri- vatizálási törekvéseivel. A hatalomra jutott toryk hozzáláttak az államosított vállalatok fokozatos felszámolásához: felszólították Robenst, adja el magánkézbe a szénbányászati vállalat legjövedelmezőbb melléküzletágait, elsősorban az elnök büszkeségét: a nagyhírű komputerközpontot.

A konzervatívok korábban elcsapták Lord Hallt, a posta

ugyancsak munkáspárti vezér- igazgatóját, mert ellenezte a Giro nevű országos postabank megszüntetését. (A néhány éve működő Giróra régóta haragudott a magánkapitalista kon- kurrencia: a hagyományos nagybankok gazdái és konzervatív politikai barátaik.)

Figyelemre méltó, hogy csupán a legjövedelmezőbb üzletágakat kívánják a toryk magánkézbe adni, a deficites tőkésvállalatokon, például a Rolls Royce-on viszont az adófizetők pénzéből sok milliós „nemzeti ajándékokkal” segítenek. (MTI)

Nixon tagadta a hidegháborún hangot

Hz elnök ismét megfenyegette a

Nixon elnök hétfőn este, (magyar idő szerint kedden hajnalban) a Fehér Házban fogadta a három nagy országos tv-hálózat. valamint az úgynevezett köznevelési televízió egy-egy vezető munkatársát. Az újságírók bélés külpolitikai kérdéseket tettek fel Nixonhak.

Nixon azt állította, hogy kormányzata külpolitikai téren, s ezen belül is elsősorban a vietnami háborút illetően érte el a legnagyobb eredményeket. Kijelentette, hogy „a vietnamizálás sikeresen halad” ennek eredményeként jelentős mértékben csökkentek az amerikai emberveszteségek.

Arna a kérdésre, hogy legutóbbi megnyilatkozásai a VDK bombázásának felújítását készítik-e elő, Nixon kijelentette: „Nem kívánom 'elújítani Észak-Vietnam

: ombázását, nem óhajtunk ; ratégiai vagy akárcsak katonai célpontokat bombázni Észak-Vietnamban, ha t ak' nem látjuk ves*élyeztetive a Dél-Vietnamban levő amerikai erők biztonságát.” Ugyancsak az amerikai intervenció« csapatok „biztonságára” hivatkozva hangoztatta. hogy az USA „kénytelen” folytatni a kémrepüléseket a VDK fölött. Ezzel összefüggésben ismét a VDK bombázásának 1968 novemberében történt beszüntetésével kapcsolatos állítólagos hallgatólagos megállapodásokra hivatkozott, s fenyegetően hozzáfűzte, hogy amennyiben a másik fél nem ismeri el a „hallgatólagos megállapodás” létezését. az USA a maga részéről „semmiféle megkötöttséget sem fog érezni.”

A közel-keleti kérdéssel összefüggésben az újságírók felvetették, miért nem vállal az USA szerződéses elkötelezettséget Izrael .,meg- védetonezésére”. hiszen gyakorlatilag amúgy is mélyen el van kötelezve Izrael mellett. Nixon kifejtette. hogy „nincs szükség” formális amerikai—izraeli szövetségi szerződésre, mivel minden

VDK-t

érdekelt pontosan tudja, milyen támogatást nyújt az USA Izraelnek. Az elnök hangoztatta, hogy ez a tá. mogatás „a közel-keleti erő- egyensúly fenntartása érdekében” a jövőben is folytatódni fog.

A beszélgetés során emlékeztették Nixont arra, hogy annak idején Kína, majd később Kuba „elvesztésével” vádolta az éppen hatalmon levő demokrata párti kor. mányzatot és feltették a kérdést, mi a véleménye Chile .elvesztéséről”, ami az ő kormányzása idején következett be.

Nixon kijelentette, hoev „amj Chilében történt, az nem kedvünkre való, de tartózkodtunk a beavatkozástól, mert intervenciónk óriási visszahatást váltott volna ki világszerte.”

Egy Kubával kapcsolatos kérdésre válaszolva Nixon kijelentette, hogy az ő értelmezése szerint az USA és a Szovjetunió közötti hallgatólagos megállapodások megsértését jelentené, ha a Szovjetunió nukleáris tengeralattjáró támaszpontot létesítene

2 NÓGRÁD — 1971. január 6., szerda

Tim Buck elviár« nyolcvan eve«

TIM BUCK, a Kanadai Kommunista Párt elnöke nyolcvanadik születésnapját ünnepli. Csöndben, nyugalomban, konfliktusoktól mentesen eltöltött nyolc évtized is hosszú életnek számít — mennyivel hosszabb (és mennyivel tartalmasabb) Tim Buck életútja, afki közel hét évtizede harcol a munkásosztály céljaiért. Élete már a kezdet kezdetén együtt alakult a századvég nyomorgó munkásgyexmekeinék sorsával. Angliában született, 1891. január 6-án, apja napszámosként dolgozott, nyolcán voltak testvérek. Tizenkét éves, amikor már egy gépgyárban keresi a kenyerét Az első politikai akció, amelyben részt vesz: kis tamancként tagja egy küldöttségnek. A delegációt Keir Hardie támogatására szervezték, aki harcot kezdett a szakszervezetek potttákaí fellépését tiltó bírói ítélet ellen.

1910-ben Kanadába emigrál. Hamarosan rájön azonban, hogy új hazájában semmivel sem jobbak a politikai állapotok, minit amilyeneket Angliában tapasztalt. 1917-ben már 6 vezeti az első kanadai politikai sztrájkot A Kanadai Kommunista Pánt egyik alapítója, 1921-ben tevékenyen részt vesz a munkásszervezetek illegális pártalapító kongresszusán. 1929-ben a párt központi bizottságának főtitkárává választják. Több mint három évtizeden át töltötte be ez e posztot. A munkásmozgalom számára — és a világ számára — sorsdöntő nehéz évek voltak ezek, Tim Buck megjárta a kingsitoná fegyhózait Itt cellájában merényletet kíséreltek meg ellene. Harcolt az általa megszervezett Maokenzie-Pa- pineau zászlóalj soraiban a spanyol polgárháború frontjain A Komintern V. és VII. kongresszusán ő képviselte a kanadai kommunistákat. 1957-ben és 1960-ban részt vesz a testvérpártok moszkvai tanácskozásán. 1962-ben, 71 évesen, a párt elnökévé választják. Már jóval túljárt a hetvenen, mikor 1966-bar, Vietnamba utazott, hogy saját szemével győződjék meg a valóságról és tolmácsolja a vietnami népnek az észak-amerikai kontinens haladó embereinek szolidaritását. Tevékeny életében több elméleti és történelmi mű megírására is jutott ideje. Legutóbbi „Lenin és Kanada” című munkája 1970-ben jelent meg.

NYOLCVANADIK születésnapján szeretettel és tisztelettel köszöntjük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom veteránját, az amerikai földrész békéért, demokráciáért, szocializmusért küzdő erőinek nagy alakját.

Gerillatámadás Izrael ellen

Losonczi Pál fogadása

A Budapesten akkreditált diplomáciai missaióvezetők január 5-én, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Eilnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Gáspár Sándor és Kisháza Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI)

i csehszlovák uasykövclség sajtótájékoztatója

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának decemberi plénumáról tájékoztatta az újságírókat kedden Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budi. pesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Csehszlovák Kultúra Népköztársaság úti székházéban. A nagykövet, aiká a CSKP Központi Bizottságának tagjaként reszt vett a testvérpárt decemberi plénumán, az ottani beszámolók és a vita alapján részletes áttekintést adott Csehszlovákia általános helyzetéről, az utóbbi időszakban bekövetkezett fejlődésről. Közölte, hogy a Csehszlovákiában lezajlott válság alakulásáról, annak tapasztalatairól, tanulságairól rövidesen dokumentumot tesznek közzé.

A sajtótájékoztató keretében Matej Pebrina, a nagykövetség gazdasági tanácsosa a magyar—csehszlovák gazdasági, külkereskedelmi, műszaki és tudományos kapcsolatokról tartott tájékoztatót. (MTI)

Libanonból érkező arab gerillák kedden hajnalban aknatámadást intézteik a felső- gaiileai Mosav Dovev félkatonai település ellen. Tizennyolc izraeli megsebesült — legalábbis az első hivatalos Tel Aviv-i közlemény szerint. Kéhogy izraeli részről veszteségek nem voltak.

Az AP hírügynökség szerint ez volt a legsúlyosabb Izraelt ért támadás azóta, hogy a Palesztina! harcosok visszatértek libanoni működési területűikre. (MTI)

sőbb ezt úgy módosították,

Szovjet tiltakozás

Közömbösen szemlélik a bűnös akciókat

A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége kormánya megbízásából nyilatkozatban tiltakozott az Egyesült Államok Kül ügyminisztériumánál amiatt, hogy az amerikai cionista szervezetek folytatják az ellenséges hadjáratot az Egyesült Államokban működő szovjet intézmények ellen.

A nyilatkozat szerint a cioKubában, hozzáfűzte: „Nem hiszem, hogy a Szovjetunió válságot óhajtana előidézni a Karib-tenger térségében.”

„Mindazonáltal — folytatta — kapcsolataink pozitív oldala hogy az elmúlt két évben tárgyaltunk egymással, például a stratégiai fegyver, korlátozásról és a megbeszéléseket márciusban folytatjuk Helsinkiben. Mi készek vágunk egy részleges megegyezésre, amelyről a megbeszélések következő menetében Helsinkiben tárgyalni óhajtunk a szovjet képviselőkkel.”

Nixon tagadta, hogy hidegháborús hangot ütött volna meg beszédeiben. „Mindkét fél határozott, de nem a szenvedélyek felszítására irányuló hangnemben politizál” — mondotta.

Ezzel kapcsolatban J megkérdezték az elnököt. nem látja-e elérkezettnek az időt a legmagasabb szintű személyes diplomáciára, esetleg szovjet—amerikai csúcs- találkozóra. Nixon kijelentette. hogy ilyen csúcstalálkozó csak akkor lenne célszerű, ha a két ország között különböző kérdésekben folyó párbeszéd bizonyos szakaszában valamely megállapodás véglegesítése szempontjából ez hasznosnak ígérkezne. „Amennyiben nincs komoly előrehaladásra remény, egyik félnek sem áll érdekében a csúcstalálkozó. amely ilyen körülmények között csupán hamis illúziókat keltene.” — mondotta Nixon. (MTI)

nista szélsőséges elemek nemcsak odáig merészkednek, hogy megzavarják az Egyesült Államok területéin levő szovjet intézmények normális tevékenységét, hanem a szovjet diplomatákat és más szovjet állampolgárokat nyíltan a fizikai leszámolással fenyegetik. Az amerikai hatóságok több rendbeli arra vonatkozó ígéretük ellenére, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek, lényegiében továbbra is közömbösen szemlélik ezeket a bűnös akciókat.

A szovjet kormány hangtér, az Express című hetilapnak adott nyilatkozatában a francia katonapolitika kérdéseiről szólva határozottan elutasította azt a gondolatot, hogy Franciaorszag katonai Vonatkozásban visszatérjen az atlanti integráció keretébe „Az integráció azt jelentené — mondotta —, hogy ha az amerikaiak úgy vélnék, hogy érdekük megvédeni Francia- országot, akkor megvédenének bennünket. De, ha arra a meggondolásra jutnának, hogy nem érdekük Franciaország megvédése akkor nem védenének meg bennünket ”

Franciaországnak ugyanakkor kötelessége — folytatta a

súlyozza, miután az amerikai

fél nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a normális feltételeket az Egyesült Államokban levő szovjet intézmények és oda érkező szovjet kollektívák tevékenységéhez, nem számíthat arra, hogy hasonló feltételeket biztosítsanak a Szovjetunióban is az amerikai intézmények számára. A nyilatkozat az események ilyen alakulása miatt teljességében az Egyesült Államok kormányára hárítja a felelősséget.

(TASZSZ)

hadügyminiszter —, hogy bizonyos kapcsolatai legyenek azokkal a hatalmakkal, amelyek képesek katonailag módosítani az események menetét, vagyis az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával. „Az Egyesült Államoknak szövetségesei vagyunk, a nyugati világ részét képezzük, hozzá van kötve sorsunk. Kei esnünk kell az együttműködést a szovjet vezetőkkel is, mert Európa stabilitása ugyanolyan érdekünk, mint nekik . Végül érdekünkben áll, hogr tudtára adjuk a kínai vezetőknek: úgy véljük, helyet kell kapniuk a nemzetközi életben”. (MTI)

Riad Londonban

Mahmud Riad egyiptomi hogy az Egyesült Arab Közkülügyminiszter kedden, a társaság mindent megtesz franciaországi repülőtéri azért, hogy a közel-keleti kérsztrájk. illetve a londoni re- désben békés rendezés szü- pülőtéri köd okozta kétnapos lessen, s minden rendelkezéskéséssel, vonatta] Londonba re álló eszközzel támogatni érkezett. fogja Gunnar Jarring ENSZMegérkezésekor kijelentette, közvetítő erőfeszítéseit. (MTI)

Debré elutasít fa a katonai integrációt

Debré hadügyi államminisz-