Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Üvegszilánk a tejben Tétova ás a végrehajtásban Egy korábbi megbeszélésen szóba került, hogy nehezen valósulnak meg azok az el­képzelések, amelyek az ész­szerűbb létszámgazdálkodás­ra vonatkoznak a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben, holott a gyár vezetői világo­san és egyértelműen kimon­dották: 164, improduktív munkaterületen tevékenykedő dolgozót kell az aktív ter­melőterületre irányítani. Kö­zölték azt is, hogy az egész gyárban 5U főt az alkalmazot­ti létszámból kell biztosítani. Ennek fontosságát, társadal­mi szükségességét legjobban a gyárrészlegek vezetői értet­lek meg a központi részlegek­ben azonban elodázták ezt a nem éppen népszerű, de a vállalat gondjait sok tekintet­ben megoldó utasítás végre­hajtását. Különösen sok elmaraszta­ló szó érte az anyagellátást, a MEF háza táját, de további erőfeszítésekre volt szükség a kereskedelmi főosztályon és a közlekedési üzemeknél. Ha a jövőben a tétovázók is bátrabbak lesznek, akkor a bónap végére az előbb emlí­tett helyes Igazgatói utasítás meghozza a kívánt eredmé­Többgyermekes családanya panaszolta, hogy megint üveg­szilánkot talált a tejben. Ta­lán csak jégszilánk volt, hi­szen hajnalonként nagy hideg van és megfagyhat a tej is — próbáltam nyugtatni. Nem, nem fagyszilánk volt, üvegda­rabokat talált az üveg alján, még szerencse, hogy észrevet­te. Nem is jó arra gondolni, hogy mi lett volna, ha mia­melyik gyermek torkán akad a tűhegyes üvegszilánk, Érdeklődtem az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál, hogy megyénk lakossága hon­nan kapja a tejel. A palacko­zott tej Gyöngyösről, a többi Pásztoréi és Szécsényből érke­zik. A vállalat elismeri: lehet­séges, hogy szállítás közben összeütődnek és kicsorbulnak az üvegek, előfordulhat, hogy üvegszilánk kerül a tejbe. Ne igyunk tejet? Nem. azt nem lehet, főleg a fejlődő korú Csütörtökön esite a texasi Houstoniban befejezte munká­ját a 2. hold-kutatási tudo- máníyos értekezlet. A csütörtöki ülésen fetezó- laät Vinogradov, a Szovjet Tudományos Akadémia aiel- niüke. Beszámolt arról, hogy a Luna—16 által hozott holdpor elemzése nem muta­tott lényeges eltérést az gyermekek nem nélkülözhetik az egyik legfontosabb és főleg a legolcsóbb élelmiszert. Ta­lán veszélyeztessük testi ép­ségünket és a gyerekek életét? Mit tesz a Tejipari és az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat? Budapesten és más nagy­városokban üvegpalackok he­lyett egyre inkább műanyag­csomagolásban hozzák forga­lomba a tejet. Az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalattól azt a választ kaptam, hogy a gyöngyösi tejüzem ez év köze­pére új gépet vásárol és mű­anyag-csomagolásban fogják szállítani a tejet és akkor már nem veszélyeztet senkit üveg­szilánk. Addig nincs más meg­oldás: nagyobb óvatosságra fi­gyelmeztessék a szállítókat, selejtezzék ki a sérült üvege­ket, a vásárlók pedig szűrjék meg a tejet. F. h. Apollo-vizsgálatokhoz képest. A Szovjetunióban végzett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették' azt az ameri­kai feltételezést, hogy a Hold „életkora” 4600 millió évre tehető. A holdporban kevesebb titaniumot és urá­niumot 'találtak, mint az Ápolták által hozott kőzet­mintákban. (Reuter) Nincs lényeges el-érés Százhuszonöt Lenin-dal Snelk Leninről címmel ér­dekes és hazai vonatkozás­ban úttörő jellegű gyűjtemé­nyes kötet jelent meg az egri megyei könyvtár gondozásá­ban. Ez a gyűjtemény az el­ső kísérlet ama. hogy össze­gezze a magyar nyelvű Le- nim-ónefcek eredetet. A könyv utal arra. hogy a Lentimről szóló dalukat magyar nyel­ten először Kijev környékén, 1917-ben a magyar imtema- eionaJisták énekeltek. A most Egerben megjelent bibliográfia többnyire azo­kat a Leninről szóló és Le­nin' nevével kapcsolatos ze­neműveket: dalokat, hangsze­res. műveket, oratóriumokat, zenekari darabokat tártál- mázzá, amelyek magyar al­kotoktól származnak. Az egyes művek szövegét a zeneszerző, a szövegíró, illet­ve a fordító nevének feltüm- leteséveL, a lelőhely mégha tá- i.öaásávai közli a könyv, amely 110 oldalon összesen 125 Lenin-éneket tartalmaz. Számos ismeretien szerzőtől származó dai is megtalálha­tó a kiadványban. (MTI) Most van hideg sör! Vidám sörivók a salgótarjáni Nem. zeti-büfében nyékét. ferflexiken (3.) Gazdasági hatékonyság Valaki megszámolta, hogy népgazdaságunk törvényerőre emelt negyedik ötéves tervé­ten éppen 35-ször szerepel a tiatékony szótő valamilyen alakban. Ez a gyakoriság hangsúlyozott feladatra utal. Hogy mennyire átfogó és sok­rétű feladatról van szó. az nyomban kitűnik a tervtör- vény első fejezetének lexiká­lis tömörségű bekezdéséből. „A negyedik ötéves terv­időszakban a gazdaságpoli­tika fő irányvonala a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak erőteljes növelése, ame­lyet különösen a munka ter­melékenységének emelkedé­sével. a fajlagos anyagráfor- dítások csökkentésével, az álló- valamint a forgóeszköz- állomány kihasználásának ja­vításával, a fejlesztési eszkö­zök hatékonyabb felhaszná­lásával. a termelési szerkezet átalakításának meggyorsíts - sával. a korszerű termékek és termelési eljárások beve­zetésével. a nemzetközi mun­kamegosztásban való részvé­telünk fokozásával, a szerve­zés és a vezetés színvonalé­nak emelésével, a tudomá­nyos eredmények hatékony felhasználásával kell megva­lósítani”. Másként fogalmazva, azt mondhatjuk: minden gazda­sági. tevékenység, döntés ha­tékony, amely a nemzeti jö­vedelmet optimális mérték­ben gyarapítja, a munkaerő és az -eszközök (anyagok, gé­pek. épületek) legjobb hatás­fokú hasznosítását lehetővé teszi. A vállalatok hozzájá­rulását a nemzeti jövedék" növeléséhez leginkább az ál­taluk élért nyereség tükrözi. A számítások szerint jelen­leg a vállalatok nyereségé­nek évi kétszázai ókos növe­kedése egy százalékkai gya­rapítja a nemzeti jövedelmet- Ez az összeg néneazde- szinten HWO-hem körülbelül háromim illiárd forint. Ebből átlagosam egvrniUiárd jut az állami költségvetésbe, két­milliárd pedig a vállalatok­nál maiad fejlesztésre és a személyi jövedelmek növe­lésére. A nemzeti jövedelem minden egyes százaléka 1975- ben már több mint négym-il- liárd forintnyi új értéket képvisel. S a népgazdaság és a vállalatok ezen is 1:2 arányban osztoznak. A válla­latok tehát határozottan ér­dekeltek a hatékonyabb mun­kában. Az ország teljes nernze* jövedelme 1971—-75 között az elmúlt esztendőkhöz hasonló­an évente 5,5—6 százalékkal nő. Mégis merőben új fel­adattal van dolgunk, mivel mérséklődik a nemzeti jöve­delem termelésében résztve­vők — főként az iparban fos lalkoatatottak — számárnak növekedése- Az egvébként köizismert munkaerő-gondo­kat. a krónikus létszámhi­ányt, a nemzeti jövedelem eddigi növekedési ütemét tar­tani csak a termelékenység Kétezer-négyszáz szervezett dolgozó képviseletében Keresik a megoldást Küldöttértekezlet az öblösüveggyárban Kétezer-négyszáz szakszer­vezeti-tag képviseletében, száz- ötvennyoiLc szavazati joggal bíró küldött részvételével tar­totta mag a szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttér­tekezletét a salgótarjáni öb­lösüveggyár. A szakszervezeti bizottság írásos beszámolója átfogó -képet adott az üzem életéről, a szakszervezet két­éves tevékenységéről. A be­számolóban az eredményekről, a hiányosságokról és a továb­bi szakszervezeti íetedatotoról egyaránt szó esett. A hozzászólásokban a kül­döttek számos problémát ve­tettek feL Gritz Viktor TMK- dolgozó az újátómozgalommal foglalkozott és egyebek között elmondta: — Az újítások ösztönzése nem csupán szakszervezeti feladat, mégis ezen a fórumon is érdemes fogHalkioani véle. Bár a kiét év előttálhez képest javult a helyzet, de az újító- mozgalom a korábbi szintet még mindig nem érte ed. A dolgozók kedvét elveszi az újítástód, hogy lassú az ügy­intézés. Kérem a vezetőséget, hogy ezen a téren tegyen, in­tézkedést. Bottá József né a nők hely­zetét elemezte és megiemldtett néhány kirívó példát. — El­sősorban bérarán ytalansagok- ról van, szó, arról, hogy pél­dául a feldolgozóüzemben az exportcsomagoQók és a tö_ rölgetők kevesebbet keresnék, mint a lerakok. Nagyobb gon­dot kellene fordítaná a tönzs- gárda megbecsülésére, az ,,egyenlő rmunkéért egyenlő bér” elvének érvényesítésére, Íriszein az is etófiordul, hogy azonos munkát végző nő ke­vesebb fizetést és prémiumot kaip, mint a férfi. Palencsár József társadalmi, ellenőr tanulságképpen olyan esetet elevenített fel, almi azóta lekerült a megoldásra váró feladatok listájáról: — El keld mondanom, hogy a világítási áruk gyártása műszakilag nem volt kellő­képpen előkészítve. A műsza­ki leírás valakinek a fiókjá­ban hevert. A hiányos fedité- belak között elkezdett gyártás miatt az itt dolgozó fiatal lá­nyoknak sokszor még a fe­hérneműjük is feetékes volt. Azóta ez a gond megoldódott, de változatlanul nagy a törési százalék, amin sürgősen vál­toztatni kellene. — Ha az üzem dolgozóinak munkakörülményeit és a ter­melési feltételeiket vizsgáljuk, megállapítható, hogy még nin­csen minden rendben ezen a területen — mondta el felszó­lalásában Gordos Tibor, a ko- rongososíszoló főbizalmija. — Különösen rossz a helyzet az exportcsomagolóban és a too- rongosesiszoló'bain. A műhe­lyek hidegek és huzatosaik. Ilyen. körülmények között igen nehéz jó teljesítményt nyújtani. Petró Gábor íaeszrerga-iycs szintén a munkakörülménye­ket kifogásolta. A hozzászó­lók között volt Hercegfalvi István, a vállalat bórfelelőse, VorestJc László, a gyár párttif- káma és Lipták József, az SZMT vezető titkára, akik be­szédükben a dolgozóik által felvetett problémákat is (árin­tették. Varga Gyula igazgató hiányosságokat feltáró észre­vételekre és javaslatokra vá­laszolva elmondta: — A hozzászólók zöme a hibákat tárta fel és nem az eredményekről beszélt, de én ezt természe-vss-nek tartom. So­kan felvetettek bérezéssé kapcsolatos problémákat. Er­re azt kell mondanom, a jö­vőben is keresni fogjuk a megoldást, hogy a fellelhető aránytalanságokat feloldjuk. Azokról, akik a munkakö­rülmények és a termelési fel tételek hiányosságait észrevé­telezték, megértést és túrái­mét kért. Az üzem hosszabb idő óta átépítések és fA újítások szántere, a problémák főleg ebből adódnak és ép­pen ezek is hoznak megoldásit a jelenlegi gondokra. Elmond­ta azt is, hogy az újítási ügy­intézést felülvizsgálják és — ahogyan a többi felvetett kér­désben is — meg fogják hoz­ni a szükséges intézkedéseiket a hiányosságok megszünteté­siéire. A küldöttértekezletet záró vezetőségválasztás során negy­venöt tagú szakszervezeti ta­nács alakult. Ennek elnökéül land aló Károlyt választották. A tizenhárom tagú szakszer­vezeti bizottság titkári teen­dőivel Longauer Istvánt bízták meg. A küldöttektől nyert fel hatalmazása alapján a gyárait harmincegy dolgozó képvisel?, az építő-, fa- é6 építőanyag- ipari dolgozók megyei kül­döttértekezletén és nyolc dol­gozó az Üvegipari Művek szakszervezeti tanácsában. K, S. Lesz-e fazekas Becskén? Évekkel ezelőtt jártam Becs­ke egyetlen fazekasánál, Mé­száros PaXi bácsinál. A naposá­ban utam a községen vezetett keresztül, s az időből is el lehetett csalni néhány percet, meglátogattam, vajon mit csi­nál? A hóban rejtőzködő házak Között messziről megismerni a Mészáros-portát. Az udvarról úgy tűnt, nincsenek otthon a háziak, s biztos a mester is úton van valahol. De nem telt bele sok idő, nyílt az alacsony épület ajtaja, s éppen ő te­kintett ki rajta. A szűk, sötét, de meleg mű­helyben telepedtünk le. A csi­kótűzhelyen az ókorban hasz­nálatos, amforákhoz hasonló alakú padlóvázák szikkadtak. Ügy látszik a mester bővítet­te készítményeinek mintá­ját. A megkopott fazekasko­rong nedvesen borongott az ablak mellett. A pad alatt pe­dig jókora „labdákban” hali­eddiginél gyorsabb emelé­sével, a meglevő dolgozók ésszerűbb, teljesebb foglal­koztatásával lehet. Ehhez új, korszerű gépek, berendezések, gyártási eljárások, munka­módszerek kellenek. Nélkü­lözhetetlen a vát-alatok belső irányítási rendszerének fejlesztése, a jobb mur. .szervezés, a folyamatos, za­vartalan munka fettételeinek megteremtése. De fegyelmezettebb mun­kára. a szakképzettség eme­lésére is szükség van. Ha mindehhez még hozzávesz- szüfc az amyagtakarékossá- got. a gépek, eszközök jobb kihasználását, kiderül, hogy nem csupán a vezetők, ha­nem a munkások feladató is a hatékonyság növelése. Jól­lehet az irányítók felelőssé­ge, kezdeményezési lehetősé­ge a nagyobb. Különösen, amikor már nem csupán az olcsóbb termelésről az ön­költség csökkentéséről, ha­nem a termelés szerkezeté­nek átalakításáról, korsze­rűbb, gazdaságosabb, előnyö­sen értékesíthető termévé részarányának növeléséről. a nemzetközi munkám0 ' s fejlesztéséről van szó. K- J. gatott az anyag. Várta a mes­ter ügyes kezének símogatá- sát. ■'?: *“r‘ - ■ - ­A szikrázó napfény ellené­re is aludt odakint a termé­szet, s úgy tűnt, a műhelyben is inkább szundikálnak, mint dolgoznak. — A szokásos téli pangás — mondta a mester, miköz­ben sorsa alakulására fordí­totta a szót. Ezekben a hó­napokban kevés a rendelés. De majd tavasszal megindul. A munka eredményét — meg­mutatta a raktárt, a félig telt égetőkemencét — a balassa­gyarmati földművesszövetke­zet veszi meg tőle. Különféle cserepeket, csirkeitatót, tá­nyérokat, köcsögöket, s újab­ban a padlóvázákat. A korosodó mester szívesen beszél. Csak néha veszíti el gondolatainak fonalát, mint­ha valahol messze járna. Le­het, hogy Mendén, ahonnan több mint negyven évvel ez­előtt ide, Becskére hajtotta a kántor tehenét. Onnan került ide, ahol annyira rácsodálko­zott az egyik fazekas művé­szetére, hogy örökre itt ra­radt. Csáwyi Feri bácsi, az egykori mester büszke lehet tanítványára, hű maradt a szakmához. Pedig a fazekasok: közül Becskén mindenki ab­bahagyta. Nála is az utódlással van baj. Lenne éppen tanuló, csu­pán nagyobb biztonságot kel­lene teremteni a fazekas szakmának. Mert igénylik még ezeknek az embereknek a munkáját, kell még falura a csirkeitató, a mázas köcsög, s most már padlóváza is. Ki tudja, nem nőne-e fel Pali bácsi keze alatt olyan faze­kas, aki még mesterén is túl­tenne szaktudásban és művé szetben? A természet rendje szerint így kellene lenni. A mester azonban önerő­ből nem mer vállalkozni er­re. A termelőszövetkezetnek felajánlotta már műhelyéi? szerszámait, s a tudását. Mi­ért ne lehetne a becskei tel melőszövetkezetben kifejtesz teni egy fazekasrészleget ? Érdemes tenne ezt meggon dőlni Becskén! V. i. Fotózzon a NÓGRÁD-nak Pályázatot hirdettünk lapuinkban: Fotózzon- a NÓGRÁD j- nafc címmel. A kiírás felítéteLe-i szerint 1970. október l_íől 1971. március 31-ig bárki, szabadon választott témákról ké­szített fémyiitépíelívéteteával vehet részt a versenyben. Az első díj: 2000, a második díj: 1500, a a harmadik díj: 500 forintos vásárlási utalvány. Október 1. és január 15. között több sízáz léi vétel érke­zett lapunkhoz. Eddig a NÓGRÁD-ban 65 elfogadott és pon­tozott fényképet közöltünk. Szeretnénk előzetes tá-jékoztatást adna a pályásait jelenlegi állásáról: I.: Tarjául József 63 pont. fi.: Koős Pál 41 pont, Hl.: Kinézel Géza 31 pont. I\.: Kirisiis Lajos 27 pont. V.: Kozák Albert 21 pont, VL: Rétsági János 20 pont, VII. : Kiss László 19 pont, VIII. : Szőke Dezső 16 pont, IX. : Palencsár József 14 pont X. : Veres Mihály 1.2 pont. Kiírásunk szerint a pályázat március Sí-ég folytatódik. Addig a jelenlegi helyezettek, vagy bárki más újabb fényké­peket küldhet, mert a vetélkedés még nem dőlt el. Az egyenlő pontsaámokat elért legjobb fényképeket szakértők­ből álRó zsűri fogja újból felülbírálni. ! MÓGRAD -1971. január 16., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents