Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

\a»y lelkesedéssel dolgoznak a magyar szakemberek Gondosabb és főbb munkaerő-gazdálkodást! Elutazóit íiazémfl'lből dr. 3. Holm professzor, a Nemzetkö­zi Tbc Unió ügyvezető igazga­tója, aki a nemzetközi szerve­zet megfigyelőiéként részt vett a felnőttkori tbc gyógy­szeres megelőzése ügyéiben tartott nemzetközi értekezle­ten. Elutazása előtt adott nyi­latkozatában elmondta: — 1948—51 között több íz­ben jártam Magyarországon. Akkoriban önöknél még rend­kívül súlyos problémát jelen­tett a tbc. A probléma nem szűnt meg, de összehasonlít­hatatlanul kisebb lett, s a magyar szakemberek — úgy látszik — véglegesen felülke­rekednek a gyermekkori tbc elleni küzdelemben. — A tbc elleni küzdelem­nek ma világszerte legfonto­sabb problémása a fiatal fel­nőttek egészségének védelme. Az idősebb nemzedék sorai­ban található ugyanis a leg­több tbc-s beteg, és a fertő­zésnek legjobban a velük együtt dolgozó fiatal felnőttek vannak kitéve. A most befe­jeződött budapesti találkozás éppen ennek a küzdelemnek egyik ágával foglalkozott. A tanácskozáson annak a nem­zetközi programnak a lehető­ségeit és módszereit vitatták meg, amelyet a közelmúltban indítottunk 7 ország, köztük Magyararezág részvételével. Közelebbről: a megbetegedés veszélyének legjobban kitett felnőttek megfigyeléséről és a megelőzést célzó gyógyszeres kezelés kilátásairól van szó. — A tanácskozásnak egyik legszembetűnőbb vonása azaz őszinte együttműködési kész- Gég volt, amely a résztvevő orezágok mindegyikénél meg­nyilvánult. — A nemzetközi program' első szakasza — amely előre­láthatóan öt évet vesz igény­be — kétévi előkészítés után tavasszal Csehszlovákiában és az NDK-ban kezdődött. Azott szerzett tapasztalatok nyomán őeszel további öt országban — köztük Magyarországon is — megkezdődött a munka. A programban résztvevő Szol­nok megyei Tbc Intézetben és a magyarországi küzdelmet irányító országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben egyaránt igen jó tapasztalato­kat és benyomásokat szerez­tem. a kitűnően felkészült szakemberek nagy' lelkesedés­sel dolgoznak. (MTI) A gyárkapun kívül tága­sabb azoknak, akik semmibe veszik a munkafegyelmet, nem dolgoznak becsületesen és munkahelyüket átjáróház­nak tekintik. így foglalható össze azoknak a tűzhelygyári dolgozóknak a véleménye, akikkel legutóbb a munka- fegyelem megszilárdításának nehézségeiről és módozatairól beszélgettem. Ismerve néhány üzemünk krónikus munkaerőgondjait, mégis azt kell mondani, ennél sokkal összetettebb ez a prob­lémakör. A legtöbb gyárka­pun ott a tábla: „Szakmunká­sokat és segédmunkásokat fel­veszünk”. Csupán egyetlen termelési periódusban 150— 200 munkáskéz hiányzott a termelésből a salgótarjáni tűz­helygyárban. Másutt, sem rit­ka jelenség, hogy a munka­helyek időről .időre létszám- hiánnyal küzdenek. Mi a teendő ebben az eset­ben? Nem látszik helyesnek a megoldás, hogy még mindig jobb a semminél a fegyelme­zetlen, a „fél termelő értékű” munkaerő. Ha csak néhány hónapig és addig is tessék- Lássék dolgozik, akkor is elő­re viszi valamelyest az üzem munkaerő-gazdálkodásának kátyúi között bukdácsoló üzem szekerét. Ebből a hamis és — több üzem példája bizonyítja — ve­szélyes okoskodásból egyenes út vezet a személyzeti mun­ka- és munkaerő-gazdálkodás gyengéihez. A „minden mind­egy, csak legyen”, az elnéző magatartás óhatatlanul azzal a következménnyel jár, hogy a gondok nem oldódnak meg, hanem még rosszabb lesz a helyzet. „Ha nekik lehet, mi Majdnem kétmillió viskó Az angol fővárosban ko­moly politikai botrány rob­bant ki a lakáskérdésben Még a hivatalos statisztika szerint is 1 800 000 lakóház viskónak minősül. A szen­vedélyek fellobbanását az a bizalmas jelentés váltotta ki, amelyet a John Greve southamptoni egyetemi ta­nár vezetése alatt álló bi­zottság terjesztett a kor­mány elé. A jelentés szerzői rámutattak, hogy a hajlék­talanok száma egyre nő. (MTI) A homoikterenyei termelő­szövetkezetben szorgalmukról híres asszonyok dolgoznak. Szabó Józsefné brigádjában tizenöten vannak és példamu­tató igyekezettel végzik mun­kájukat. Azt is tanítaná lehet­ne, hogy munkán kívül mi­lyen egyetértésben. egymás iránti tisztelettel élnek. Is­merik egymás gondját-baját. amit éppúgy megosztanak, mint az apró és nagyobb örö­möket. Ez az a®S7x>nybrigáid a mun­kából még soha nem maradt el. Amit rájuk bíztak, nagyon becsületesen elvégezték. Erős­ségei ők az üzemnek. A bri­gád tagjai között idős asszo­nyok is vannaik. özvegy Gecse Balázsné, idősebb Bercze Ba­lázsáé, özv. Fodor Józsefné hatvannál több tavaszt látott. A brigádvezető asszony mond. ta el, hogy koruk ellenére szorgalmasan dolgoznak. Ha elfáradnak a munkában, a fiatalabbak segítenek nekik. És ez egészen természetes kö­zöttük. Mi az. ami ezeket az asz- szornycikat így összetartja? Szabó Józsefné nem kerüli meg a kérdést. Elmondja, ahogy van: jól keresnek. Né- hányuknak beletek intettünk a fizetési kartonjába. Berze Gé­zámé brigádtag évi keresete 13 ezer 600 forint, özvegy Fo­dor Józsefné 12 ezer 350 fo­ltot. Ehhez természetesen még 4 pártkongresszus után Asszonyok Homokterenyén hozzá kell számítani a ter­mészetbeni juttatásokat is. Mégsem csupán a kereset, ami összekovácsolta őket. Ezek az asszonyok szeretik mun­kájukat. Megbecsülik egymást, a brigádvezetőjüket, aki törő­dik velük. Szabómé ismeri valamennyit, s azt is tudja, kinek mikor kell a segítség. A tél beálltéval kevesebb a munkájuk, özvegy Fodorné- nak szüksége van a kereset­re, mert magányosan él. A brigádvezető asszonyt nem kellett figyelmeztetni, elment a tsz-elnökhöz, hogy Fodor- nénak biztosítson a télre is kereseti lehetőséget. Az elnök teljesítette Szabónál kérését. Azt mondják, Homoktere­nyén ez olyan természetes, hogy szót sem .érdeméi. Ott van Orvos Józsefné esete is. Nemrégen jöttek Homokteré­nyére az Alföldiről. Férje trak­torvezető, az asszonyka Sza- bóné brigádjába szegődött. Férjét most hívták be kato­nának. A brigád vezető asszony addig járt-kelt, amíg Orvos­áénak nem adtak olyan mun­kát, hogy télen sem okozzon neki gondot, miből él majd. Ezek után names miit cso­dálkozni azon, ha a brigád- vezető asszony azt vallja, ré­gen nem gond számára, hogy munkára hívja a csapatot. Elegendő, ha csupán üzenetet küld es'.e, hogy másnap reg­gel mikor és hol legyenek az asszonyok. Indokolatlanul még senki sem maradt el. En­nek a fegyelmezettségnek az eredménye, hogy a tsz-ben nem maradt műveletlenül ka­pás növény, az aratást, csép- lést elvégezték és most az ősz­szel a terményt is mind be­takarították. Amikor beszélgettünk, mind azt tanúsították, hogy a tsz vezetői mindenben támogatják őket. Amikor kiderült hogy az áltatok meghatározott munkanormát a talajviszo­nyok miatt teljesíteni nem tudják, módosították, az asz- szonyok kérésének megfelelő­en. Mindezek ellenére szólni kel] az asszonyok érdekében.. Valamennyi tikét nagy lelkese­déssel tölti el a X. konigrcsz- szus határozata, az a hang ahogyan az assz on v okról szól­tak. Varga lstvánné, a köz­ségi pérttítkár azonban azt is megjegyezte, a szövetkezeti vezetők ne sajnálják a dol- gazó asszonyoktól az apró fi­gyelmességet. Ez nincs ellent­mondásban azzal, hogy az asz- szonyokat a tsz vezetői tisz­telik és segítik őket Apró figyelmességről van szó. ami­ről a munka lázas ütemében megfeledkeztek. A homoki erenyei tsz-nek széles a határa. Az asszonyok három-négy kilométer távol­ságba járnak dolgozni. Na­gyon jól esne nekik, ha a tsz vezetői gondoskodnának arról, hogy ilyen távolságra levő munkahelyre járművel szállít­sák őket Azért sem haragud­nának. ha a nagy munkák idején meleg ételt vinnének nekik. A nyáron történt, hogy a cséplőgépnél dolgozó asszo­nyok — néhány naptól elte­kintve — friss vízhez sem ju­tottak. Maguk mentek kor­sókkal vízért a távol eső kút­ra. Különösen az idősebb asz- szonvok szenvedtek gokat a hőségtől, a szomjúságtól. Olyan nagy kérés ez? Nem hinném. mert megoldása semmi máson, csak egv kis figyelmességen múlik. A tsz vezetőségének sem okozhat különösebb gondot az asszo­nyok ellátása. Hiszen a rájuk fordított gondoskodás sokszo­rosan megtérül. Szilárd, biz­tos alapjai ők a közös gaz daságnak. B. Gy. miért se csinálhatnánk” ala- válójában minden eszköz « pon tovább romlik a munka- vállalatok kezében van, hogy helyi légkör és a munkaié- elejét tudják venni a káros gyelem. A dolgozókban meg- munkaerőmozgásnak, inog a munka becsületébe, a Az egyik munkásnő így fo­vezetők pártatlanságába és galmazott: „Már a gyárkapu- hozzaértósebe vetett bizalom, ban alaposabban meg kellene Ha az újonnan felvett ráadá- nézni, hogy a felvételre je- sül több bért is kap mint a lentkező dolgozónak hány be- régi & jó dolgozó, akkor még jegyzés van a munkakönyvé- a nélkülözhetetlen munkahe- ben.” Sok kellemetlenséget lyi hűség, a műnkásbecsulet is akadályozhatna meg a gyár- veszít értelméből. vezetés, ha ebből a figyelem­Feí ismerve ezeket s víikts- re méltó mondatból indulna ki. hútóT Sí-J hatósú té^- Nem központi előírásokra és zőket, az év közepén a megyei szankciókra van szükség, ha- tanács elnöke rendeletben sza- nem gondosabb és jobb mun- bályozta a munkaerő-gazdái- kaerő-gazdálkodásra. Legyen kodást. Az intézkedés első- feltételhez, követelményekhez sorban az üzemek érdekeit kötött: rang a gyárba való szolgálta, de továbbra is tisz- bejutás. teletben tartotta a dolgozók Megvan a feltétele annak is, szabad munkavállalási jogát, hogy az üzemek együttmű- Nem szankció tehát, célja ködjenek ezen a téren. Saját csupán a munkaerőmozgás fo- érdekükben, saját maguk ala- kozottabb ellenőrzése és be- kítsák ki a személyzeti és folyásolása. munkaügyi tevékenység olyan Sokan — köztük az üzemek formáit, amely segít kiszűrni különböző szintű gazdasági az oda nem való embereket a vezetői, bár korábbi módsze- gyárak és üzemek területéről, reikeai vajmi keveset változ- Mert igaz az, ami ugyancsak tattak — keveslik ezt és szí- az említett beszélgetésnél gorúbb központi intézkedése- hangzott el: ,Inkább keveseb- ket sürgetnek. Még maguk a ^>en legyünk, de azok olya- dolgozók is úgy fogalmaztak, nők, akire a gyárban, a bri- hogy jobban kellene korlátoz- gádban minden körülmények ni a vándormadarak munka- között számítani lehet.” hely-változtatási jogát. Pedig K. S Győgypapucs°k készülnek Nógrádszakálban A budapesti Fortuna Cipő Ktsz nőgrádszakáli részlegében 6000 pár gyógypapucsot készítenek a megrendelőknek. A ktsz részlegében táskák. cipőfelsőrészek, bundabélések; készültek már az idén. Most egy újabb részleggel is bőví­tik a részleget, mégpedig mű anyagzacskókat készítenek, valamint műtrágyás zsákokat hegesztőnek 3 millió forint ér­tékű megrendelésre. Képünkön: talpfelragasztó gépen dol­gosak Imre Jánosné Oldottabb életforma as óvodákban A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása értel­mében az óvodák részére ké­szült nevelési program 1971 őszétől fokozatosan lép élet­be. Az új program célja, hogy már az óvodában maximálj san kifejlesszék a gyerekek aktivitását, önállóságát. Cél az is. hogy minél családiasabb légkör alakuljon ki az óvo­dában, szoros összhangban az otthoni neveléssel. Az új do­kumentum egyik lényeges vo­nása. hogy oldottabb életfor­mát biztosít az óvodásoknak. Amellett, hogy a közösségi nevelést hangsúlyozza, az egyéni foglalkozást is fontos feladatként jelöli meg. Az óvónők szabadabb kezet kap­nak a nevelési feladatok megoldásához. Az óvodák új nevelésj programja az 1971/ 1972. tanévben csak a kis­csoportosoknál lép életbe, a következő években vezetik majd be a középső, illetve a nagycsoportosoknál. (MTI) NÓGRAD — 1970. december 9., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents