Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

A kedves vevők kedvére Tfchni!<a MsfasoSg — ÍT| fizietek, üzletiig»!« fieA'meucialodó kereslet, kínálat, ki»zoígálás U2HET 10 DEKÁVAL feladatait növeli. Egyszerűsít- vei bonyolítsák le az eladók. TÖBB?... Lehet, ha szűkéé- ve a helyzetet: a magasabb A harmadik ötéves tervben a gém van rá, s a fedezet is ott jövedelmek arányában nem kiskereskedelmi hálózat és a a zsebemben. — Ha a nagy lesz az árualap: 1975-ben pél- vendéglátás hálózata összesen népgazdasági mérlegre „he- dául már majd 200 milliárd 1 millió négyzetméterrel bő- lyezzük” rá az utóbbi négy-öt forint értékű fogyasztási cikk vült. Ez a bővülés, és az üzle- esztendő lakossági fogyasztá- és beruházási célokat szolgáló tek eszközeinek korszerűsítése sának mértékét, akkor kidé- termékeladás vár majd a ke- alig haladja meg a tervezet- rül — hogy bár a tervezők a reskedőkre. Egyebek között 60 tét, holott a forgalom — a fogyasztás 20 százalékos nőve- százalékkal több bútor, 30 bevezetésben tárgyaltuk — a kedését várták —, az épp a százalékkal több ruházati vártnál • lényegesen magasabb duplájával lett „súlyosabb”, cikk, egyetlen évben — 75- szintre emelkedett. Az áru. Több áru került és fogyott az ben — 30 millió pár lábbeli szerkezet változásával példá- üzletekben tehát — élelmi- kerül majd a boltokba, a mo- ul ma már lényegesen több a ßzerben, iparcikkben egyaránt só- és tisztítószerek forgalma hűtést igénylő áru, több mint —- mint amennyire az öt év- 5 év alatt 40, a testápolási a hűtőberendezések jelenlegi vei ezelőtti termelési és fo- cikkek forgalma 50 százalék- teljesítő képessége. Vagy a gyasztási színvonal alapján kai nő, egyéb iparcikkekből gyorsabb kiszolgálás, a torló- számítani lehetett. Mert szűk- pedig — 52 százalékkal emel- dás elkerülése, az élelmiszer- ség volt rá, s mert — és éL kedik majd a forgalom; min- üzletekben több szeletelő-cso- sősorban — a fedezet is meg- den 100 háztartásból 70-ben magológépet, gyorsabb pénz­volt hozzá a vevők zsebében lesz hűtőszekrény, 76-ban te- —, de az árualapban is. Az levízió, 55-ben porszívó, idén például már majd 50 A növekvő életszínvonal milliárd forinttal több ára kel ugyanakkor egy új követei­éi az üzletekben, mint ameny- ményt fogalmaz meg — azed- nyi 1965-ben fogyott Ugyan- diginél határozottabban: avá- akkor ez a határozottan figye- sárlók a korábbi, megszokott ., ...... lemre méltó mennyiségi vál- mindennapos, alapvető szűk- mzatanak bővítésére. Nemvi- tozás nagyon jelentős minő- ségleteikre jövedelmük egyre . ; "°2y ennek a duplájával ségi változással együtt követ- kisebb részét fordítják majd. ís , na mit kezdeni a keres- kezett be: a fogyasztás szer- így egyre több jut majd csa- kecelem, ae itt két dolgot lát­tárgépeket igényel. A kereskedelmi ágazat fej­lesztésére 17 milliárd forintot ad az államháztartás, és kü­lön még 200 milliót a boltok­ban szűkölködő területek há­kezete, az változott. áruösszetétel ládonként a magasabb igé­ni kell. Egyrészt a termelés Napjainkban a lakosság tö­megesen vásárol olyan értéke­sebb, a korábbinál magasabb igényeket kielégítő, a hétköz­nyék kielégítésére, amelyeket fejlesztése is áz egész társada- előre felmérni nehezebb. A ,0Tn történik, tehát napi életet kényelmesebbé te- differenciált v© termékeket, amelyek iránt magasabb életszfnvonál tehát termelőként is kap mindenki természetszerűen magával a közös alapból a _gyarapodás- hozza a differenciált kérésié- nem<®^ vevőként. Mäs­tet — ezt kell kiszolgálni — a a költségvetés, jogosan — --------- elvárja a kereskedelmi válla­latoktól, de elvárja egy~egy a kereslet a 60-as évek elején A KERESKEDELEM negye- terület gazdáitól, a tanácsok- még nagyon alacsony volt, dik ötéves terve számol ezek- tói is, hogy saját fejlesztési vagy — az áruk miatt — csak kel a feladatokkal Űj üzlet- alapjaikból is költsenek __ a lakosság szűk körében fogy- ágak kibontakoztatását terve- kényelmükre, illetve a válla- íak. Ma már a háztartási kis- zik. Ezek egyfelől az energia- latok esetében saját jövőbeni gépek — kávéőrlő, kávéfőző, struktúra átalakulásához kap- nyereségük növelésére. Ennek mixer, kenyérpirító; a na- csokidnak: megváltozik a la- ösztönzésére, az eddiginél na­kosság fűtőanyag-szükségle- gyobb hitelkeretet is nyit a gyobbak: hűtőszekrény, por­szívó, mosógép, centrifuga — te: egyre több fűtőolaj és gáz- költségvetés a kereskedelmi vásárlása hétköznapi dologgá vált, tömegméretekben fogy naponta, akár a tv, a rádió, Palack kell, ezek ellátási há- hálózat fejlesztését célzó be- lózatát bővítik tehát. Másfe- nullázásokra, lől: 300 ezer új gépkocsi ke­vagy a lemezjátszó, s ehhez a rül üzembe, 6 így 1975-ben A KERESKEDELMI ÁGA­iemezek. változatlan alapterületen is gyor­a munka, gyorsab­ban „fordul” a vevő, s a gé­pek, a munkaerőgondokon is enyhítenek. Másrészt a beru­házásoknál a nagyobb válasz­tékot befogadó, a zsúfoltságot enyhítő nagy alapterületű összesen már félmillió gépko- ‘ervé* osjt kell maid ellátni alkat nek Blmdeb,öol következően a “ - A VÁLTOZÁSOK SLSr guSroncS * tágasság, mindenkepp a kedves vevő «zemanvaseal — s ezek szer- Tehat egyrészt gyorsítani a kedvére szolgálhatnak —már- vizérS1 is gondoskodni í<*v az kors2erű gépek, berendezések csak azért is, mert mint tér- elterjedését az üzlethálózat­melo, általában meg is dolgo- üzletágat te gy0re űtemben ^ “f,mert f22?1 ^/egében zott ezekert a változásokért. fejle6ztik. Az eddiginél lénye- ^pte,rule Így van ez meg akkor is ha nagyobb szereppel, ka- “k€to a forgalom>-meg ma is éri boauuaíga r>acitáBsal bíró háztartási hír- sabb lesz kedv« vevőt. Időnként, he- adástechnikai és elektromos lyenként, alkalmanként - kisgép szervizhálózat megte- vagy inkább így helyes mon- rerntését ta tartalmazza a danS árufajtánként. A vá- pr0gralTL A nők helyzetének laszték a? árválasztek is. javftása is soron levő feladata esetenként a minőség is, meg a társadalomnak, — a ven- .. , . . , , nem mindig tökéletes. Csúcs- déglátóipar s a háztartási efemusz®--. iparcikk- és bútor- forgalomban pedig még min- szoigáltató ’hálózat - a ruha- áruházak önkiszolgáló éttér- dig nagy az üdétek zsúfolt- dp6j.avítóSj tisztítás, takarítás niek epreset ke 1 szorgalmaz- saga ami egyaránt sújtja a _ fejlesztését is az eddiginél ?a a gytötorlat ezt a mot- vevot es az eladót is, s nehe- gyoreai>b ütemben tervezi a ^ követi akkor a fejlesztés- zíti a kölcsönösen udvarias, re fordítható anyagiak nem előzékeny „üzleti kapcsolatok” ’_T aprózódhatnak el, ennek ered­kialakulását. * menyeként várható, hogy a A negyedik ötéves, ten,7sabb rés**: a sokkal több SflLtTtöntS"^^ minthogy egyik fo sajaiossag áru, a differenciáltabb szűk- felzárkózik a mainál akkorra az egyensúlyra, az összhangra ségletek kiszolgálására első íénvevesen fcorszer-ííhh fo törekvés - termeszetszerűen helyen talán épp azt a kér- gvS szerke" az ellátás minőségi, mennyi- dest veti fel, hogy mindezt a ségi fejlesztésének termelési forgalmat valóban hol és mi- Gerencsér Ferenc —ipari, mezőgazdasági, és kül­kereskedelmi hátteréről ará­nyaiban gondoskodik. De — ezek következménye, vagy ha úgy tetszik céljaként — to­vább emelkednek a lakosság jövedelmei — s ez óhatatla­nul az ellátás, a kereskedelem Meddig uonzöbb az egyenlösdi? Egyik nagy múltú ipart üzemünk néhány vezetőjével, szakszervezeti tisztségviselőjével és üzemvezetővel beszélgettem nemrégen a vállalati bérgazdálkodás fejlesztésének kü­lönböző lehetőségeiről. Arra is kerestem a vá­laszt, miért vonzóbb még mindig a munká­sok széles körében az egyenlösdi az éssze­rűbb, árnyalt bérezésnél? Ma még a jutalmak, a béremelésre fordít­ható összegek elosztása sokszor vihart kavar, s el-elhangzik olyan megjegyzés, hogy ennél — amikor az egyik dolgozó semmit, a má­sik többet, vagy kevesebbet kap — már az is jobb lett volna, ha mindenki egyformán részesül az elosztható forintokból S ezzel né­ha az is egyetért — szemérmességből, vagy érthető megfontolásból —, aki tulajdonkép­pen megérdemelten jutott vastagabb boríték­hoz. Mi lehet az oka az egyik oldalon a sze­mérmes szégyenlősségnek, a másikon az elé­gedetlenségnek? Hagyjuk most figyelmen kí­vül a két évtized alatt kialakult egyenlösdi ma is erősen ható szokásjogát. Vezetőkre és dolgozókra egyaránt hatnak még a korábbi beidegződések, ráadásul — vagy éppen ezért is — könnyebb megoldás a különbözőségek meggyőző megindokolása helyett egyformán szétaprózni az elosztható javakat. Pedig a dolgozók, a munkatársak általában jól tudják, hogy környezetükben ki a kvali­fikáltabb munkaerő, ki dolgozik többet és jobban. Eltekintve a csekély kivételtől, a munkások többnyire a kollektívában elfog­lalt helyüket, rángj ukat is ismerik. Ennek el­lenére sokan ragaszkodnak a különbséget nem tevő, így igazságtalan bérezési formák­hoz. Lehetne arról is beszélni, hogy gyakran mennyire összekeverednek a végzett mun­ka értékelésével a szociális szempontok. Azt mondják az egyenlösdi védelmezői: „Nekik is családjuk van, ők is a piacról élnek, hát mi­ért ne járna számukra is a jutalom?” Ezt a» érvet csak a két tényező gondos különválasz­tása, a szociális juttatások rendszerének to­vábbfejlesztése hatástalaníthatja. De a legfontosabb nem ez, ami az árnya­latos bérezéssel elvben egyetértőket is nem ritkán az ellentáborba sodorja. Egyik üze­münkben a hosszabb időn keresztül elért ter­melési eredményektől és minőségi mutatók­tól tették függővé a béremeléseket és jutal­mazásokat. Náluk a differenciálás alig vált ki vitát, mert a különbségtevéshez megbízha­tó mércéik vannak. A kritikus területek azok, ahol a végzett munka értéke kellően nem értékelhető, kidolgozatlanok és esetle­gesek a viszonyítás módszerei. Ebből követ­kezően a mérlegelésnél szubjektív elemek, személyes ellenérzések és rokonszenvek is ér­vényesülhetnek. — Miért kapok én kevesebbet, mint a má­sik, amikor bizonyíthatóan ugyanannyit, és ugyanolyan jól dolgozom? — teszi fel a mellőzött a kérdést. — Csak azért, mert az szépen nézett a művezetőre? Vagy a szak- szervezeti bizalmi ultipartnere? Ha ez így megy, akkor inkább vegyenek valamennyiün­ket egy kalap alá. Akkor legalább nem for­dulhat elő, hogy az egyik dolgozó kap, a má­sik meg nem, .pedig mindketten egyformán megérdemelnék. A szocialista bérezés elvének maradékta­lan érvényesítésére, azon az úton haladva, amelyet a párt X. kongresszusa megjelölt, az első és legfontosabb gyakorlati teendő a megítélés, a megbízható normatívák gondos és körültekintő kidolgozása. Mindaddig sokak számára vonzóbb marad az egyenlösdi, amíg a munka értékelésének a lehető legkevésbé vitatható módszerei ki nem alakulnak. Ami­kor mindenki úgy kap és annyit, amennyi társadalmi hasznosságát tekintve, munkája után valóban megilleti. K. S, A kisterenyei panaszok hídja Patak mellett épültek panaszkodnak, mert úgy ér­Kisterenyén a SaUai utca lakóinak házai. Az utca lakói Csillagszóró Az elmúlt évekhez hasonló­an, az idén is két napra a gyermekeké lesz a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pont. A Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztá­lya és a művelődési központ Csillagszóró címmel rendezi meg kétnapos gyermekprog­ramját. December 21-én az Állami Bábszínház három előadásban mutatja be A bű­vös tüzszerszám című darabot. Másnap a Hurrá, nyaralunk! című filmet vetítik le, majd a balasisagyarmati Madách Imre irodalmi színpad meseműsor­ral kedveskedik a legkiseb­beknek. A kétnapos esemény­sorozat álarcosbállal fejeződik be. A művelődési központ üvegcsamohában nyolc méter magas fenyőfát állítanak, ez­zel is ünnepi hangulatot te­remtenek. Utazni jé Huszonhét Akár karácsonyi ajándékul is kedveskedhetünk szerette­inknek külföldi társasutazás­sal Az IBUSZ már jóval elő­re, december elején közzé­tette jövőre tervezett prog­ramjait: 100 útvonalon, négy világrész huszonhét országá­ba. A kiutazási tervek közül néhány érdekesség! A megnö­vekedett igényeket figyelembe véve több férőhelyet biztosí­tottak a szovjet tengerparti üdülőhelyeken. Bővítik az ausztriai utazási lehetősége­ket. Már 1400 forintért üdül­hetnek üzemi csoportok. Steie- markban. S az öifiapos bécsi utat az elmúlt évi árnál ol­csóbban kínálják. Külön re­pülőgéppel utaztatják a tu­ristákat az olasz tengerpart­ra. A több országot érintő körutazások közül az Oslo— Stockholm—Koppenhága. az Alpoktól Párizsig, vagy a Le­ningrad—Lvov—Kassa útvo­nalak számíthatnak nagy ér­deklődésre. Indítanak külön- vonatokat a Szovjetunióba, külföldi vásárokra, kiállítá­sokra, sporteseményekre. Olcsóbb utakat is kínálnak. — Néhány napos, hét végi ki­rándulásokat a Tátrába, sí­túrát Lengyelországba, ma­gánszálláson történő elhelye­zéssel Jugoszláviába. S még egy könnyítés: a kétezer fo­rintnál magasabb áru uta­kat a szocialista országokba OTP hitellevélre is árusítják. Belföldön 107 IBUSZ-iroda, szállodai- és határkirenedelt- ség áll az utazóközönség ren­delkezésére Foglalkoznak bél­és külföldi vasúti-, hálókocsi-, autóbusz-, hajó- szárnyas- hajó- és repülőjegyek, 30 na­pos menettérti jegyek árusí­tásával. útlevél-, vízum-, és valutaügyek intézésével, au­tóbuszos IBUSZ—TIT ország­járás, külföldi társasutazások szervezésével, egyéni utasok számára idegenforgalmi szol­gáltatások biztosításával, bél­és külföldön, városnéző körsé­ták, kirándulások, szórakozta­tó programok szervezésével, szüreti és disznótoros túrák, sítúrák, iskolai kirándulások rendezésével. Téli utazásokat indítanak a fővárosba, kü­lönböző eseményekre különjá­ratokat. Az IBUSZ farsangi, szilveszteri és más nagysza­bású rendezvényeire utakat szerveznek. Növelni kívánják a Magyar- országra utazó turisták lehe­tőségeit is. A Balatonon nya­raló külföldiek 30 féle prog­ram közül válogathatnak. Űj idegenforgalmi kirendeltsége­ket nyitnak. Növelik a köl­csönözhető gépkocsik számát az autóbuszparkot. Több nemzetközi rendezvényt bo­nyolítanak. például a viroló- gus. a neurokémiai kongresz- szus. a bélyeg-világkiállítás, a vadászati világkiállítás ide­genforgalmi részét. (K. M.) zik, nem törődnek kérésük­kel. Arról van szó, hogy a patakon hid vezet át, ame­lyen a közlekedés életveszé­lyes. Nincs korlátfa, több palló hiányzik —a deszkák ott hevernek a patak part­ján. Járművekkel nem lehet közlekedni a hídon, mert a teher alatt beszakadhat a korhadt, régi padlózat. A kijavításra már számtalan ígéretet kaptak, de csak ígé­retet. Ottjártunkkor egy­másnak adták a szót a Sal- lai utca lakói. Elmondták, egy-egy család hogyan szál­lította egész napon át kézi kocsival a cementet vagy a követ, mert a fogat nem tu­dott átkelni a hídon — tel­jes fuvardíjat fizettek a szállíttatok —, s így a ter­het le kellett rakni, s több órás nehéz munkával került házhoz az anyag. Több lakó megunta a hídjavítás ígér­getését és „magánhidat” épített a patakon át, háza előtt. Ha idegen jön az ut­cán és este van, akkor fi­gyelmeztetik is, hogy az al­kalmi hídon menjen, mert ellenkező esetben könnyen a patakban találja magát. A hídon egyébként nemcsak a SaUai utcai lakói közleked­nek, hanem Maconkáról is jönnek gyalogosan munká­ba, vagy vásárolni Kistere- nyére, s a patakon át vezet útjuk. A SaUai utca lakóinak más panaszuk is van. Nincs az utcában világítás. Az ut­cában egyébként dagasztani lehet a sarat. Szinte vala­mennyi házból több gyerek jár iskolába. Mondani sem kell, sárosán érkeznek oda. A lakók már azt is vállal­ták, hogy szívesen lesala- kozzák az utat, csak adjon a tanács fogatot. Hiába volt a felajánlás, a társadalmi munka, fogatot nem kaptak. Már levelet is akartak írni a „felsőbb szervekhez” ami­kor a helyszínre érkeztünk és mi jegyeztük le panaszai­kat. NÓGRAD — 1970. december 8., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents