Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

Egyiptom nem esik a manőverek csapdájába Az USA és Izrael viseli a felelősséget Csehszlovákiai jelentés Újjáalakulnak a művészeti szövetségek Szódat üres manővernek minősítette az izraeli elható- kizárólag Izraelt és az Egye­Marchaia cikke a Pravdában Amiért a francia kommunisták küzdenek sült Államokat terheli a fele­lősség. Satudat Nixon elnökhöz in­tézett üzenetében rámutatott: ha az Egyesült Államok őszintén törekszik a békére, s nem támogatja Izrael expan- zicxnista álmait, akkor Jarring közvetítésével 24 óra alatt rendezni lehetne a közel-kele­ti konfliktust. Immár több mint három és fél év tapasz­talatai késztetik arra az EAK- ot, hogy bizalmatlanul, ború­látóan fogadja Izrael úgyne­vezett pozitív lépéseit. Izrael mindeddig csupán ürügyet ke­resett a megszállás legalizálá­sára, s nem adta bizonyítékát annak, hogy hajlandó végre­hajtani a Biztonsági Tanács határozatát, kiüríteni a meg­szállt arab területeket. Ezért szükséges újra és újra tudo­mására hozni, hogy az EAK nem tesz engedményeket, s nem esik az izraeli manőve­rek csapdájába. (MTI) Három támadás Kambodzsában A kambodzsai népi felszabadító erők kedden három egybehan­golt támadást intéztek a bábkor­mány csapatai ellen, azon az út­vonalon, amely a fővárost Kom- pong Som kikötővel összekap­csolja. A kambodzsai—dél-vietnami ha­tárvidéken, a tí. számú úton, Sai­gontól i3o kilométerre északnyu­gatra és Phnom penhtől 130 ki­lométerre északkeletre a szabad­ságharcosok támadást intéztek egy dél-vietnami gyalogos zász­lóalj ellen. (MTI) Fogadás Amerikaiak a VDK miniszterelnökénél Kairót nem érte váratlanul az az elhatározás, hogy Izrael véget vet a Jarr ing -misszió bojkottjának és visszatér az ENSZ-megbízott közvetítésé­vel folytatandó tárgyalásuk­hoz. Az EAK fővárosában szá­mítottak rá, hogy erre a lé­pésre közvetlenül január 5-e előtt kerül sor, vagyis azt megelőzően, hogy U Thant ENSZ-íőtltkár jelentést tesz a Biztonsági Tanáasnák a Jar- rlng-misszió eddigi sorsáról. Tel Aviv egyrészt azért já­rult hozzá a Jairriing-misazió felújításához, hogy U l'harut készülő jelentése ne marasz­talja el Izraelit, másrészt így próbál nyomást gyakorolni Egyiptomra az ideiglenes tűz­szünet újabb meghosszabbítá­sa végett — mutatott rá Szá­dat elnök, amikor a Béke-vi- láigitanács Kairóban tartózkodó küldöttségét fogadta. A Francia Kommunista Párt megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából Georges Marchads, a Francia Kom­munista Párt főtitkár he­lyettese cikket írt a moszk­vai Pravdáiban. Mint Marc- hais ínja: a francia kom­munistáik forradalmi tettet hajtanak végre, amikor küz­denek azért, hogy véget ves­senek a monopóliumok poli­tikai hatalmának és megte­remtsék aizt az élenjáró de­mokratikus rendet, amely ál­landóan fejlődik és mind mélyrehatóbb átalakításokat valósit majd meg politikai és gazdasági télen. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósí­tása meg fogja teremteni a legjobb feltételeket ahhoz, hogy a francia nép a szocia­lizmus útjára lépjen. A kommunista párt, ami­kor vezeti a francia nép har­cát, arra törekszik, hogy ki­vívja azokat a demokratikus pártoknak és szervezeteknek az akcióegységét, amelyek Eugen Beihl, az NSZK fő­konzulja felkereste a San Se- bastian-i főkormányzót, és felkérte, hogy nevében járjon el a madridi kormánynál a burgosi terrorperben hozott ítéletek megváltoztatásáért. Ha figyelembe vesszük, hogy Beihl a baszk hazafiak fog­ságában volt, aligha jellemez­hetnénk találóbban azt a til­takozó mozgalmat, ami a bur­gosi ítéletek nyilvánosságra kerülése ótó szinte az egesz világban fellángolt. A hírma­gyarázónak nincs módja arra, hogy mindent és mindenkit felsoroljon. Meg kell elégednie azzal a megállapítással ame­lyik az Egyesült* Államok ki­vételével egész glóbuszunk országaiból árad Madrid felé: kegyelmet a hat halálra ítélt- nek, s enyhítsék a többiek büntetését is. Egy dolgot azon­ban mégis szükséges megem­líteni: a katolikus püspökök svájci konferenciája távirat­ban kérte fel a spanyol püs­pöki ltart, folyamodjék ke­gyelemért a halálraítéltek szá­niára a spanyol államfőnél. Ez, valamint az EJurópa-szerte ki­bontakozott tüntetések és meg­mozdulások bizonyítják: a burgosi per nem csupán sze- paratistók ellen indult, hanem az egész „látványosságot” azért rendezték, hogy Spanyol- országban leszámoljanak a ha­ladást, a demokráciát követe­lő néptömegekkel. Amikor a közelmúltban Spanyolországról és közvetle­rozásit, hozzáfűzte, hogy az EAK kudarcra ítéli ezt a ma­nővert. Az EAK a maga ré­széről mindent elkövet, ha azt tapasztalja, hogy hathatós erőfeszítéseket tesznek a Biz­tonsági Tanács határozatának végrehajtásáért, de nem tűri az izraeli megszállás prolon­gálását, s nem hagyja meg­fosztani magát attól a jogtól, hogy felszabadítsa a megszállt területeket. Az egyiptomi el­nök megerősítette, hogy az EAK a jelenlegi körülmények között nem járul hozzá az ideiglenes tűzszünet további meghosszabbításához, s ezt a legmagasabb szinten hozott döntést véglegesnek tekinti. Az EAK mindent megtett é6 mindent megtesz a közel-kele­ti válság palitnlkiai rendezé­séért, s ha mégis kudarcba fulladnak a rendezést szol­gáló erőfeszítések, akkor ezért több-keveseíbb mértékben ki­fejezik a lakosság e rétegei­nek- óhajait. Mint Georges Marohais írja, a Francia Kommunista Párt a demókráciáért és a szocia­lizmusért vívott haircoal egy­idejűleg erőfeszítéseit a béké­ért. a népek függetlenségéért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, minden am~ tiimperilista erő egységéért vívott harcának szenteli. Ezzel kapcsolatban megemlíti á francia kommunisták szolida­ritását a vietnami dolgozók­kal és az arab népekkel. A francia kommunisitók küzde­nek az európai biztonsági ér­tekezlet összehívásáért, és kü­lönösen azért, hogy a francia kormány ismerje el a Német Demokratikus Köztársaságot. A francia kommunisták mindenkor küzdöttek Francia­ország és a Szovjetunió gaz­dasági, tudományos-műszaki és politikai együttműködésé­ért. (MTI) nül a burgosi perről írtunk ezeken a hasábokon, felhívtuk a figyelmet arra, hogy a seb­zett oroszlán még nem dög­lött fenevad, és számolni le­het dühödt, semmitől vissza nem riadó támadással. Saj­nos, az akkor csak felvázolt prognózis beteljesült. Világos­sá vált: a burgosi perrel nem­csak a baszk hazafiakon akar­nak bosszút állni egy feltehe­tően kreált bűnügy — a San Sebastian-i rendőrfőnök állí­tólagos meggyilkolása — ürü­gyén, hanem a változást, a demokratikus reformokat aka­ró haladó spanyol erők meg­félemlítése a Franco-rezsim célja. Mire e sorok megjelennek, három nap telik el az ítéle­tek meghozatala óta, az azon­ban máris világossá vált, hogv az ítélet nem félemlítette meg a spanyolországi demokrati­kus erőket, hanem hozzájárult egy Franco-ellenes széles mozgalom kibontakozásához. A hat halálos ítélet tehát olaj volt; a tűzre. Kicsit könnye­debbre fordítva a szót, ígv is fogalmazhatnánk: elindult visszafelé az a bumeráng, amit a burgosi vésztörvénvszék bí- kezével eldobott a Karácsony napjaiban egy há­rom tagból álló amerikai kül­döttségnek adtaik engedélyt egy észak-vietnami hadifo­golytábor meglátogatására. A küldöttséget Anne Bennet, a „Nők harcoljatok a békéért” nevű amerikai szervezet tag­ja vezette. Az amerikaiaknak megengedték, hogy levelekét adjanak át a fogóiv pilóták­nak családjuktól és leveleket vigyenek az Egyesült Álla­spanyolarszági fasiszta rend­szer. S a bumeráng egyszerre, egy időben, két vonatkozásban csap le Francóra és az agg fasiszta tábornokot kiszolgáló fallangista környezetre. Az egyik a spanyolországi belső ellenállás fokozódása, a má­sik pedig a nemzetközi köz­véleményben kialakult és min­dinkább teret hódító jellemzés, amely szerint Spanyolország jelenlegi rendszere egyértel­műen antihumánus és ellen­sége minden olyan nemes cél­nak, amit a világ haladó köz­véleménye az utóbbi években maga elé tűzött. Hogy súlyos ez a sommás ítélet? A haladó világ közvélemé­nyének — mondhatnónk — egységes állásfoglalása szerint arányban áll a burgosi terror­per ítéleteivel, kifejezi azt, aminek beismerésére csupán az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációja nem volt ké­pes. Egyben azonban azt is mutatja- lehet ugyan látvá­nyos gesztus Franco megke- gyelmezése, ez azonban mit sem von le a diktatúra reakci­ós jellegéből. Ha pedig végre­hajtják a halálos ítéleteket, a bumeráng végképp visszaüt: még a kétkedők előtt is lelep­leződik Franco és rendszere. A cseh művészek zavarta­lan alkotótevékenységének felújítása szempontjából je­lentős eseménynek számít, hogy a napokban megalakult az íróik, képzőművészek, ze­neszerzők és színészek szövet­ségeinek előkészítő bizottsága. A kezdeményezés élvonalbeli kommunista és pártomíkívüli alkotóik Prágában megtartott országos értekezletén indult ki, amelyen több mint száz, zömében érdemes és kiváló művész fejtette ki álláspont­ját a továbhi előrehaladás kérdésében. A konferencián, amelyet a CSKP Központi Bizottsága hí­vott egybe, részt vett Jan Foj- tik, a CSKP KB ideológiád tit­kára és Miroslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszter. A jelenlevők egyhangúlag elfo­gadott nyilatkozatukiban elha­tárolták magukat a szövetsé­géit eddigi vezetésétől, amely a szocializmussal szembenálló erők eszközeként áldatlan sze­repet vállalt az utóbbi évek tragikus eseményeiben. Az új szövetségek legfontosabb fel­adatát abban jelölték meg, hogy közreműködnek a szem­léletekben sokrétű, elveiben azonban egységes szocialista művészet kibontakoztatásá­ban, a nyugodt alkotás felté­teleinek biztosításában és a kulturális értékek megőrzésé­ben. Egyidejűleg elutasították a visszatérést az ötvenes évek helytelen gyakorlatához. Po­litikai tekintetben arra törek­szenek, hogy elsősorban a fia­talabb művésznemzedék tag­jai közül mind több alkotót nyerjenek meg a szocialista társadalom fejlesztése érdeké­ben kifejtendő tevékenység számára. mokba a foglyok hozzátartozó­inak a karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából. A kül­döttség közvetlenül beszélhe­tett néhány, Észak-Vietnam­ban foglyul ejtett pilótával. Anne Bannet és a kísére­tében levő Renald Vang há­zaspár több napos utazást tett az ország bombázott övezetei­ben. majd elutazásuk előtt fo­gadta őket Fham Van Dong miniszterelnök. (MTI) Teljes meztelenségében mutat­kozik meg a hitleri utakon já­ró • kormány haladásellenes programja. Franco és udvaroncai re­ménykedtek: ha elhúzzák Burgosban az ítélethozatalt, elodázzák a terrorper lezárá­sát, talán elcsitul a nemzet­közi tiltakozás. Reményeik azonban csalókának bizonyul­tak. Az ugyanis, hogy először a polgári bíróságért és törvé­nyes eljárásért hadakoztak a baszk hazafiak pártolói, át­csapott egy újabb tiltakozási hullámba. Most már arról van szó amit Olof Palme svéd mi­niszterelnök mondott: „Remél­jük, hogy a spanyol kormány figyelembe veszi a világköz­vélemény állásfoglalását és vagy megkegyelmeznek a ha­lálra ítélteknek, vagy az egész pert még egyszer megtárgyal­ják.” Ha azonban jól meg­gondoljuk, ennél még több fo­rog kockán. Annyi, amennyit a spanyol kommunisták és a velük szövetséges, demokrati­kus reformokért küzdő erők követelnek: az egész rendszer megreformálása, az alkotmá­nyos jogok érvényesítése. Meri napjaink Spanyolországában tulajdonképpen ez leglényege­sebb kérdés. S amikor a nem­zetközi közvélemény támoga­tását élvező baloldal eddig nem tapasztalt egységben lép fel az elítélt baszk hazafiak megmentéséért, ákkor nem szeparatistákat támogat, ha­nem a spanyol nép holnapjá­ért küzd. Sz. I. Az új szövetségek a műve­lődésügyi minisztérium hatás­körébe tartoznak. Hasonló­képpen a minisztérium vette át a felelősséget a pénzügyi alapokkal való gazdálkodásért. Erről a kérdésről szólva Gus­tav Husák, a CSKP KB első titkára a Központi Bizottság decemberi ülésén kijelentette: „Arra törekszünk, hogy a kul­túra terjesztésére fordított esz­közöket pozitív célokra hasz­nálják feL A szocialista állam — mondotta — nem enged­heti olyan művök és nézetek terjesztését, amelyek nemcsak hogy ellenségesen állnak szemben a szocialista értékek­kel és eszmékkel, hanem egy­úttal sértik az etika és er­kölcs alapvető normáit is.” A legbonyolultabb helyzet mind ez ideig a cseh írószö­Az új ötéves terv (1971— 1975) kezdeti időszakában a szovjet gazdaság munkaüte­mének fejlődésére nagy ha­tást gyakorol az SZKP jö­vő év márciusában megren­dezésre kerülő XXIV. kong­resszusa tiszteletére indított munkaverseny, amelybe a szovjet dolgozók egyre széle­sebb rétegei kapcsolódnak be. A Tatár ASZSZK kőolaj­iparának dolgozói elhatároz­ták, hogy a pártkongresszus megnyitásának napjára, 1971. március 30-ra. terven felül 50 ezer tonna kőolajat ter­melnek. A szibériai olajlelőhelyek dolgozói még nagyobb fel­ajánlást tettek. Eddig a tyu- meni körzet minden tervét az év végére korrigálni kel­lett, mert e tervek szűknek bizonyultak. Az előző ötéves terv (1966—1970) előirányza­tát, az évi maximálisan 25 millió tonna kőolaj kiterme­A Financial Times bonná tudósítója szerint semmi két­ség sem fér ahhoz, hogy Ang­lia. Franciaország és az Egye­sült Államok „a lehető legma­gasabb szinten” igyekeznek rá­venni Willy Brandt kancellárt az „Ost-politik” fékezésére. A három nagyhatalom azzal ér­vel, hogy véleményűk szerint Brandt „a sikerre törekvés buzgóságában túl sok enged­ményt tesz a Szovjetuniónak túl kevés v'szanzás ellenében, s ezzel veszélyezteti a Nyugat tárgyalási pozícióit más. nem kevésbé fontosnak ítélt és egy­idejűleg folytatódó megbeszé­léseken”. Rutherford, a jelentés szer­zője vészjóslóan jegyzi meg. (Folytatás az I. oldalról) kályhából például 380 000 ke­rül forgalomba, de kérdés, elegendő lesz-e, mert ennél többnek a beszerzésere már nincs lehetőség. Az import­tal együtt 120 000 hagyomá­nyos kályhát vásárol a ke­reskedelem. Ugyancsak az igények szerint rendeltek fürdőkádat, jáyul a henge­reltáru-ellátás. megszüntetik a gázcsőhiányt. Személygépko­csiból az idén 46 000-et ho­zott forgalomba a MERC’JR. Ezt a mennyiséget szeretnék tovább növelni, ez azonban alapvetően a szovjet Zsiguli szállításától függ, A második félévben 13 000 Zsigulit vár a kereskedelem. Motorkerék­párból, mopedből jövőre sem tudnak többet adni, a kerék­pár-ellátásban is várható né­mi fennakadás. Rádióból, tv- ből kielégítik „z igényeket, a forgalomba kerülő televízió- készülékek 70 százaléka már vétségben uralkodott, amely 1969. június 10-én megalakult ugyan, de működését az ille­tékes állami szervek nem hagyták jóvá. Nem ismerte el a Nemzeti Front politikáját, gyakorlatban nem fejtett ki tevékenységet, s passzív ellen­állást tanúsított. Az új szövetség, illetve elő­készítő bizottság elnöke Josef Kainar költő Alelnök: dr. Jan Kozak író és Vaclav Stejsikal, az Albatros Kiadóvállalat igazgatója. Az előkészítő idő­szak a CSKP jövő évben meg­tartandó kongresszusáig tart Azt kővetően hívják egybe az írószövetség kongresszusát. Addig igyekszenek kialaUditand a szövetség tagságát, s kap­csolatot teremtenek a külföl­di, mindenekelőtt a szocialis­ta országok szervezeteivel. (MTI) a második műsor vételére is alkalmas. Az építőanyag-forgalom 16 százalékos növelését tervezik. 1 üzelőből jelenleg a tavalyi mennyiség kétszeresét tárol­ják a telepeken. Az első ne­gyedévben jónak ígérkezik az ellátás. A ruhá::-ti kereskedelem mérsékeltebb, mindössze 8 százalékos forgalomnöveke­dést tervez, ezen belül azon­ban a kötöttáru-értékesítés 13—15 százalékos növekedése ■s elképzelhető. Az igények kielégítésére egyebek között 1,5 millió párral több — 24 millió pár — cipőt hoznak forgalomba. Az idei 5 millió* val szemben 8 millió haris­nyanadrág értékesítésére ké­szültek fel Mintegy 4,3 mil­lió pelenkát hoznak forga­lomba, s ezzel a számítások szerint minder csecsemőnek 28 jut. több mint az európai átlag. (MTI) Kfixdelem Spanyolország holnapjáért ráinak 2 NÓGRÁD - 1970. december 30., szerda Munkarerseny az SZKP XXIV. kongresszusa tiszteletére Nyugati nyomás Brandt kancellárra Egy év alatt négymílliárd forinttal nőtt a késsiet lését, a határidőnél sokkal korábban teljesítették. A tyumeni körzet ebben az év­ben több mint 31 millió ton­na kőolajat ad az országnak. A körzet dolgozói a komgresz. szus tiszteletére vállalták, hogy 1971 első negyedében 100 ezer tonna kőolajat ter­melnek terven felül. A munkaverseny nagy len­dületet vett az ország leg­nagyobb széntermelő körze­teiben is. A Szovjetunió szén. termelésének 1971-ben el keli érnie a 633 millió tonnáit. A vaskohászat dolgozói is új felajánlásokat tettek. Az iparág jövőre körülbelül 120 millió tonna acélt állít elő. ami egészen közel hozza a Szovjetuniót az acéltermelés tekintetében világviszonylat­ban első Egyesült Államok­hoz. Az iparág bővítésére az 1966—1970-ig terjedő terv­időszakban nagy összegeket fordítottak. (MTI) hogy a nézeteltérés Bonn és a három nyugati szövetséges kö­zött „még nem alapvető, bár azzá válhat”. A szövetségesek attól félnek, hogy Brandt az 1973 őszén sorra kerülő vá­lasztásokig' gyors haladást akar elérni, s ez nekik túlsá­gosan rövid időnek tűnik. A londoni megfigyelők sze­rint a cikk tükrözi az angol kormány vezetőinek ingerült­ségét és a brit—nyugatnémet kapcsolatokban beállott eliti- degülést, de nem világos, mennyiben helytálló a cikk­írónak az a beállítása, mint­ha Franciaország az érintett kérdésekben tökéletesen azonos állásponton lenne az Egyesült Államokkal és N úgy-Britan­niával. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents