Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

Előállították a Venus fizikai viszonyait A gyakorlati űrrepülő* kor »za káka léptünk A Venus—7 szovjet bolygó­közi állomás útjának sikeres befejezése alátámasztja, hogy az emberiség a gyakorlati űr­hajózás korszakába lépett, egy olyan korszakba, amikor ön­járó berendezésekkel kubat- liatják a Holdat és a bolygó­kat, és automatikus állomá­sok más bolygókról származó talajmintákat szállíthatnak a Földre — írja a Pravda, is­mertetve a Venus—7 fő ter­vezőjének tájékoztatóját az fii-állomás berendezéséről. A leszálló berendezés csak­nem gömb alakú — különle­gesem szilárd anyagból készült ..golyó”. A gömb a legmegfe­lelőbb fonna. Kis súly mellett igen nagy nyomást képes el­viselni — mondotta a főter­vező. Amikor 1967-ben a Venus—4 először hatolt a bolygó légkörébe, nem ismer­tük eléggé ennek a termé­szetét. Ezután még két beren­dezés — a Venus—5 és a Ve­ * l nus—6 — végzem méréseket a bolygó légkörében. Ma már ismerjük az adottságokat, és ennek megfelelően készültei a Venus—7 leszálló berendezése. A leszálló berendezésnek fe­dele van, amely a szükséges pillanatban kinyílik, kidobja az ejtőernyőt és az ilyen mó­don keletkezett „ablak” biz­tosítja a rádióadók kapcsola­tát a légkörrel. A fedél úgy „vágja le” a gömb egy részét, mint a kés a narancs egy sze­let jót. . A leszálló berendezést elő­zőleg hő- és nyomáskam!rában próbálták ki. Magát a kam­rát a föld alá helyezik, csu­pán masszív fedele áll ki a földből. Mindaz, ami a kam­rában végbe megy, automati­kusam papírszalagokra rögző­dik. A „golyót” autoklóvba he­lyezik. A különleges hőt, ma­gas hőmérsékletű kéreg biz­tosítja, amely az autoklávot vesd körül. Más szavakkal, a kamrában előállítják a Ve­mjs-bolygó fizikai viszonyait. A „golyót” másfél órán át tar­tották a távoli bolygó légkö­rének megfelelő, mestersége­sen előállított körülmények között, és kiállta a próbát. Az előző három automati­kus állomás segítségével meg­állapították, hogy a leeresz­kedés minden kilométerénél megközelítőleg nyolc fokkal emelkedik a Veraus-bolygó légkörének hőmérséklete. A leszálló berendezésnek nagy segítségére van a „lehűtés”, amelyet akkor alkalmaznak, amikor az állomás közeledik a bolygóhoz. Ennek a művelet­nek a lényege, hogy a beren­dezés „hidegtartalékot” kap­jon, és eredményesen működ­hessen a magas hőmérséklet közepette. A „lehűtéshez” fel­használják az orbitális rész rendszerét. A „golyót” mint­egy hűtőszekrényben tartják, mielőtt megkezdené önálló le­ereszkedését, — mondotta a főtervező. (MTI) több pénxt a kultúrára 4 »am a • jovo évi előtt a piacon Haragoszold fenyő, vérvörös szegfű, déligyümölcsiök illata keveredik egymással a tarja- ni piacon. A fenyőt húsz fo­rintért mérük, narancsból 25 forintért vásárolhatunk egy kilót, a szegfűt pedig 8—10 forintért árulják az virágos- sitandofkon. Pillanatnyi árát az Haladás Tsz boltjaiban. Ezek pedig közismerten tavaszi vd- taminforrásiok. Olyannyira, hogy késő ősszel még vevő is nehezebben akadt rá mint kora tavasszal, amikor a sós­kát, spenótot borsos áron mérték. A pásztói termelőszö­vetkezet salátája még egy fo­orszag déli részén gazdálkodó termelőszövetkezetnek úgy látszik megéri, hogy hosszabb táivra rendezkedjen be Salgó­tarjániban. Sokat javult a pász­tói Béke Termelőszövetkezet boltjának áruellátása is. Még most, a téli hónapokban is van eladni valójuk. Máskor A HVDSZ megyei bizottsága legutóbbi ülésén foglal­kozott az alapszervezetek hatáskörébe utalt részesedési alap felhasználásával. Megállapította, hogy a vállalatok­nál meglepően kevés pénzt fordítanak a dolgozók kultu­ráltságának emelésére. Igaz, a vállalatok 50 százaléka rendelkezik saját könyvtárral, mégis elgondolkodtató, hogy tíz hónap alatt mindössze 2400 forintot költöttek könyvvásárlásra. Valamelyest szépíti a helyzetet, hogy a szakszervezeti bizottságok saját költségvetésükből is adtak pénzt könyvek beszerzésére. Szűkmarkúak a szakszervezeti bizottságok az isme­retterjesztő előadásokra szánt összegeknél is. Erre az évre csapán 5000 forintot irányoztak elő. Ha az előbbi összegekkel szembe állítjuk az állami és szakmai ünne­pekre fordított 110 000 forintot, akkor még johban ki­világlik az az igény, hogy változtatni kell a jelenlegi helyzeten, fgy mondta ki határozatában véleményét a HVDSZ megyebizottsága is. Reméljük, az ezzel kapcso­latos kritikai észrevétel megfelelő fogadtatásra talál a «mkszervezeti bizottságoknál. akciókról Tegnapi ülésén a KISZ Nógrád megyei végrehajtó bizottsága, Skoda Ferenc megyei KISZ-titkár előter­jesztése alapján megvitatta a KISZ-megyebiáottság és az alsóbb szervek 1970. évi munkáját, valamint azt a határozattervezetet, amely az 1971-es fő feladatokkal és a különböző akciókkal foglalkozik. Szó volt még a KISZ-megyebizottság és végrehajtó bizottság 1971. első félévi munkatervéről. f A végrehajtó bizottság az előterjesztéseket kisebb mó­dosításokkal elfogadta, és jóváhagyás céljából a de­Gyümölcsből különösen gazdag a választék a salgótarjáni piacon, Szabolcsból érkezett Az árus és az alma határozza meg, hogy sok vagy kevés ama lányok, asszonyok száma, akik az Etelka, az Auguszta, vagy a Viloa nevet viselik. Példának okáért Er­zsébet és Katalin napkor még 10 frontért is művészet volt virághoz jutni. Pedig akkor november volt, most meg már december derékénál tartunk, ünnepi áruikat kínálják a há- ziasszonyonak a standok, 7 avass novemberben Ami az idei tóldség- és gyü- mölcsfelhoaaitalt, az ellátást illeti, lényegében folyamatos voiit. A szeszélyes tavasz és nyár „megemelte” ugyan az árakat, de még novemberben is vásárolhattak a házáasszo- oember 23-án megtartandó I nyók spenótot, sóskát, salátát megyei bizottság elé terjesz-1 és hónapos retkeit a piacon a pásztói, a törteti, a szegedi, kelt ti. rtnitért te csak nehezen aL Azért a novemberre így sem panaszkodhatnak a szövetke­zeti és MÉK-árudák alkal­mazottai. A kiskereskedők meg nyilván nem teszik ezt! Az áruforgalom, ahogy a TÁSZI megyei megbízottja mondotta, meghaladta a más­fél millió forintot a múlt hó­napban. Nyolcszázezer forint­tal árultak többet a boltok mint tavaly novemberben. Szép, hosszú volt az ősz, az áru több, a választék széle­sebb, mint az előző esztendő­ben. Nem vitás, ezért a mezőgaz­dasági üzemek is sokat tet­tek. A szegedi Haladás Ter­melőszövetkezet kiét árudát is nyitva tent a piacon, s felújí­tásukig korszerűsítésükre harmincezer forintot fordított. Áruválasztékuk egyre bővül, és az árak is kedvezőek. Az A X. PÁRTKONGRESSZUS gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhang­zott az a megállapítás, hogy az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen mű­ködik, a termelés és a gaz­daság fejlődése tervszerűbb lett. Bár ez a ténymegállapí­tás közérthető és logikus — hisz’ a gazdasági reformmal a szocialista tervgazdálkodást Tervszerű fejlődés — kiegyensúlyozott növekedés fejlesztettük tovább érdemes annak bemutatásával kiegészíteni, miben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége. Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a tervlebon- tásos mechanizmusban a terv- szerűség fogalmát a véglete­idig leegyszerűsítettük, s leg­inkább a terv teljesítését te­kintettük annak mércéjéül. A tervszerűség azonban eb­nen az összefüggésben sem volt hiánytalan, mert a túl­zottan sok részletből feléDülő terveket menet közben gyak­ran kellett korrigálni, a rea­litásokhoz hozzáigazítani. Gazdaságunk fejlődése az utóbbi években mindemellett a tervteljesítés tükrében is tervszerűbbé vált. Ebben a tözponti tervezés új mód szí l einek, tartalmi változásainak is szerepe van. A központi tervezés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglalkozik olyan részletkér­désekkel, amelyek amúgy is a vállalatok sgymás közötti áru- icapcsolataiban rendeződnek, hanem a gazdasági fejlődés fő céljait, elveit határozza meg, számszerűsíti — pl. a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a nemzeti jöve­delemi elosztása, fólftasználá- mégis sa stb. — se célok szolgá­latára dolgozza ki a megva­lósítást szolgáló központi in­tézkedéseket, állítja be a sza­bályozókat De maradjunk még a ter­vezés problematikájánál. A változásnak az a lényege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részletfelada­toktól megszabadulva, a nép- gazdasági terv készítői a fej­lődés alapvető céljainak meg­határozásához mélyebben jele- meizhetik és valósághűen tár­hatják fel a lehetőségeket. Következményeiben ez azt je­lenti, hogy a tervek — az erőforrások számbavétele és a célok megjelölése szem­pontjából — reálisak, sokkal, ta nagyobb mértékben, mint korábban. A TERVSZERŰSÉGBEN, a tervcélok megvalósításában aktív szerepük van a közgaz­dasági szabályozóknak, ame­lyeknek egyik-másik eleme — pl. a hitel — a tervutasítá­soknál is szigorúbban ösztön­zi és kényszeríti a vállalato­kat a meghatározott irány­ban való haladásra. Hadd említsük példaként: az elmúlt évben a népgazdasági terv fő célkitűzései között szerepelt a tőkés export növelése, s en­nek ’ érdekében módosult né­hány pénzügyi szabályozó is. Nos. kivitelünk a nem szo­cialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, egy év alatt 32 százalékkal emelke­dett. Az idei esztendőben a terv és a kapcsolódó ösztönzők- szabályozók, a szocialista im­port, ezen belül a beruházá­si eszközök és a fogyasztási iparcikkek behozatalának nö­velését állítatták előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocialista importunk 23, ezen belül gépimportunk 37. a fogyasztási iparcikkek beho­zatala pedig 73 százalékkal emelkedett. Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a korábban. Vitathatatlan pél­dául, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségle­tekhez, ennek egyik jele a növekvő export is. 1969—1970- ben az ipari termelés kb. 11 százalékkal nőtt, az ország kivitele, amely túlnyomó rész­ben ipari produktum, 31—32 százalékkal, NÉPGAZDASAGUNK fej­lődését, helyzetét csaknem minden területen a kiegyen­súlyozottság jellemzi. Érzé­kelhető módon javult, külö­nösképpen ebben az esztendő­vuló tervszerűségének hang súlyozása korántsem jelenti azt, hogy ebben a vonatko­zásban a reform összhatása már teljes körű, a tervszerű­ség pedig százszázalékos. Ez a fajta — az abszolút — terv- szerűség nem is valósítható meg, mindenekelőtt azért, mert nemzeti gazdaságunkat ezernyi szál fűzi a világhoz, s a külgazdasági kapcsolatok révén előre nem látható, nem tervezhető hatások érik gaz­daságunkat. Ám, ennek fi­gyelembevételével is sok le­hetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés, a gazdasági folyamatok terv- szerűségének erősítésében. ENNEK FÖ MÓDSZERÉT is megjelölte a X. pártkong­resszus: a népgazdasági ter­vezés tökéletesítése, tudomá­nyos megalapozása. A világ­méretekben gyorsuló tudomá­nyos-technikai forradalom ben, a fogyasztási javák ki- korszakában az előrelátásnak nalata s választéka. A gaz- a távolabbi jövőre is ki kell dasag belső egyensúlyi hely- terjednie ami szükségessé te- tervszeruseg elmúlt eseten- zetét még az idei természeti a hosszú távú tervezést a dőkbeni vjegyeiit. A tervszerű- csapások sem rontották, a fejlődés lehetséges és való­ség fogalmának tartalma több milliárdos anyagi vesz- szl'nű műszaki-gazdasági irá­azonban sokkalta gazdagabb, teség sem kényszerített terv- nvainak felmérését elemzé­Mai ismereteink szerint csak céljaink módosítására. Álta- a tv ötéves -érv nálunk akkor beszélhetünk teljes jog- lános érvénnyel állapítható már a 15 éves távlati gal tervszerű gazdasági fej- meg, hogy a reform beveze- lődésről, ha a népgazdaság tése óta gazdaságunkban nem termelési szerkezete, haté- keletkeztek új aránytaHansá- konysága is a terv szerint gok, a múlttól örökölteket — javul, s a különböző gazda- pl. a fejlettség területi arány­sági reálfolyamatok — tér- talanságait — pedig tompítot- melésértékesítés, fogyasztás, tűk. Szembetűnő aránytalan- felhalmozás — zökkenőmén- ság csak a beruházások, pon­tesen alakulnak. Igen sok tosabban az építőipari keres- 'az tervidőszakban mar lét-kínálat kapcsolatában ész- rendelkezésre állnak. . lelhető, amit az elmúlt esz­. Garamvölgyi István vei egyidejűleg és azzal össz­hangban készült. A terve­zés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek matematikai, progra­mozási és technikai feltételei — megfelelő számítógépek — bizonyítéka van annak, hogy a reform bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta job­ban kidomborodnak és érvé­nyesülnek, mint bármikor tendők során még nem sike­rült csökkenteni. Gazdasági fejlődésünk ja­nuár novemberben bezárták a boltot és nem nyitották ki csak a tavasz jöttével. Mi less az asztalon “f A háromnapos ünnepire gon­dosan felkészültek a mező­gazdasági üzemek és a MÉR is. A szövetkezeti árudákban — mindenekelőtt a szegedi, a törteti, a gyöngyösi és a bol­dog! tsz-eknél — az eddi©' áruválasztékot tovább szélesí­tik. Van zöldség és gyümölcs is bőven. Saját termelvényeá- ken kívül déligyümölcsöt: na­rancsot, fügét és banánt is árusítanak. A gyorsan fogyó árukból karácsonyig még újabb szállítmány érkezesét várják a boltvezetők. Savanyú káposztát, az ünne­pi töltött káposztához, a sze­gediek és a tiszakécskedek árudájában vásárolhatják meg a háziasszonyok. A sze­gedi standokon mintegy 30, a étszaikécsikiei boltban jó 20 mázsa a készlet. A hevesi ter­melőszövetkezet folyamato­san szállítja a tojást a kará­csonyi süteményekhez, ételek­hez. Az elmúlt hónapban 40 ezret értékesítettek. 1,40—1,50 forintos áron. Decemberben ennél nagyobb forgalomra számítanak, természetesen ha­sonló árak mellett. Szegedről még friss paradicsom ás zöld­paprika érkezését is jelezték. 4 mit a MÉK kínál Ünnepi választék várja a vásárlókat a MÉK boltjaiban, te. Öt és fél vagon burgonyáit, 40 vagon aknát, vöröshagy­mát, fokhagymát 36 vagon- nyi fejeskáposztát, zöldséget kínálnak a nógrádi háziasszo­nyoknak. A burgonyát, a vö­röshagymát és a leveszöldsé­get előre csomagolják. A MÉK 3 salgótarjáni boltjában bő­ven kapható házi készítésű füstölt áru is. A savanyító­üzemek 5 vagon káposztát, 7 vagon ubca-kát. s egyéb vegyes savanyúságot készítettek. Van elegendő tormakrém és ecetes torma is. Lehet vásárolni! Dióbélből 17 mázsa van kinn a MÉK-boltokban, mák­ból is folyamatos, jó az ellá­tás. Narancsból 72 mázsa a jelenlegi készlet, s ahogy a MÉK -központjában mondot­ták, később is zavartalan el­látással lehet számolni. Nem így fügéből, banánból és mo­gyoróból, amelyekből több fogyna, mint amennyit érke­zett. Javában tart a fenyőfa- vásár is. A MÉK és a fogyasz­tási szövetkezeitek boltjaiba 8000 fenyőfa érkezett az erdő­ről, lehet válogatni. ( Vincze Istvánná | NÓGRAD — 1970. december 18., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents