Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
'S Színházi esték A keserű igazság komédiája Szakonyi komédiáját, az Adáshibát ez áv tavaszán a budapesti Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színiház mutatta be. A mű színre hozása nézőkben és szakemberekben egyaránt nagy visszhangot keltett. Károly kétrészes dolkodurek,. szexuális azomjak kötiik te .idegszálainkat, egy ízeg halvaoscxnára várás — és mi közünk ahhoz, hogy az összekuporgatott családi fészken túl vérgőzös a világ. Em- berfi, ez a jámbor hippi- Knisztosz úr hiólba ismétli Bizonysága, hagy a premiertől meg a biblikus, csodáiétól eket; eltelt időszakban az Adáshi- teszi járóvá a bénát, váltaz- bát immár hét vidéki táiisu- tatja borrá a vizet, „hajt vég- tat is műsorára tűzte. re” adáshibát, majd csúfé nA kétrészes komédiáról ed- dáros írói fintor leleményedig ^ már mádén, lényegeset kéret javítja meg az épp kri- megírtek. Azt is, hogy mind- mdiközív etítés közben elromlott eddig ez Szakonyi legjelentő- készüléket, a Bódog családot sebb színpadi műve, mert je- ez sem zökkents ki ,iz egyetemünk sajátosan igaz tükrét denkénti önlkörébe zártságból, tartja a néző eflé, amelybeh sajátos monamáireiáiból. Még döbbenve ismerhet önmagra, a család legifjabb — és jó környezetére, arra a világgal, ideig legegészségesebbnek tű - társadalommal, sőt legköz- nő tagja — Imrus is a maga vetlenebb környezetével való elkülönült, materialista-ádea- közömbössógre. amelyben él. lista kettősségében jár-kéi és Legpregnánsabban maga az cselekszik. De végül is ő az fró jellemzi a színpadom, lát- egyetlen döntő lépésre kész, tatait történés belső lényegét: hogy kiábrándultán kitörjön „Bódogék egész este a tele- az élet szabadabb és tisztább víziót nézik, s eközben tesz- levegőjére Bódogék akvárium- nek-veszmök, . társalognak — viliágából, amelyben valaha ugyan társalgásnak lehet mennyien algák és mcszatók nevezni azt a módot, ahogyan egymást félreértik. Pontosabban, ahogy egymást nem értik. Még pontosabban: ahogy semmit nem értenek — nézzék bár az adást, vagy lássanak akár csodát is. Történjék körülöttük bármi, ők csak hajtogatják a maguk mono- mániáit, értetlenek és érzéketlenek.” Szakonyi a történetet nem komédiának szánta, hanem a Bódog család életébe sűrített, nagyon is kesernyés valóságfeltárásnak, a karikírozás legkisebb szándéka nélkül. Ennek az idillikusán induló, családi ünnepi estnek a keresztmetszete azonban éppen ebben a „természethű” megközelítésben iáit vérbő komédiáivá, váltak alakjai egyenként is komikussá, vagy inkább tragikomikussá. Ha nevetünk magatartásukon, cselekvéseiken, tulajdonképpen önmagunkon nevetünk, ebben a különösen kavargó világban. amelyben óLünk, amelyben az eget ostromoljuk, ugyanakkor nevetségesen apró földi dolgokkal bíbelődünk. Háborúk ég járványok kavarognak köröttünk, de ezekről egy-egy tévé jelentésen túl alig veszünk tudomást; a* író különös fintoraként még a metafizikus csodákról sem. Autókban, villatelkekben gonmódjára élnek. Minden mulatságos belső humor, jellemkomikum ellenére Szakonyi komédiájában az a döbbenetes nézői felismerés: nagyobbára valóban így élünk. A történés akár tulajdon otthonunkban játszódhatnék. egy az egyhez arányában. S az írót — aki vallomása szerint ezektől maga sem mentes — „minden, megméretésben magam is részt veszek, s ami másokban hiba. az \ afiószínűleg bernien is az” — mondja —, bizonyára a rádöbbentés szándéka vezette. S azt még a jövőt érintő optimizmussal: „A dráma túlzás, felnagyítás. De a jó szándékú szülő is, miindőn okítja engedetlen gyermekét, sotétebb színekkel festi a vészes következményű jövőt, s minden bizonnyal a, készteti erre a riasztásra. így hát lényegében igaza van, minden rossz bekövetkezhet, ha elnézi a hibát. Korántsem akarom azt mondani, hogy a betokosöidás, a közöny, a hi ábavaló beszéd, az eszmék el- síikkadása a legáltalánosabb — „meg is ette volna akkor már a fene az életet. De nem arra keli-e a figyelmeztetés, ami burjánzásra kész?” A szolnoki SzigLigeü Színház Bor József rendezésében Szakonyi komédiái álban ki tű nő produkciót nyújtott. A szereposztás színvonalasságát Bó. doig szerepében a vendégművész Verebes Károly fémjelezte. — bár kissé fiatalnak tűnt a feladatra. Hegedűs Ágnes Bó- dognéja már azzal is különlegességnek hatott, hogy a művésznőt talán első ízben hallhattuk könnyedebb és derűsebb hangvételű szerepben, s ezen az oktávon is előnyösen ismerhettük meg. Tetszett Bodnár Erika ízlésesen fegyelmezett, benső ízzású erotikája. Kifogástalan jellemzéseket adtak szerepeikben Bókái Mária és Huszár László, korunk ifjúságának csapongó, szélsőséges, de rokonszenves lelkesedése szőtte át a maga ezer gubancával, görcsével és kétkedéseivel Len.cz György Imrusának útkeresését —, s jelek szerinti magára találását. Ifi. Újlaki László művészi sokoldalúságát Emfoerfd- Krisztoez különös funkciót betöltő figurájában dicsérhetjük és remek karakterformálásban élveztük Papp Zoltán Szűcs urát is. Az Adáshiba salgótarjáni bemutatója vegyes nézőtéri érzelmeket és hatásokat váltott ki. Ezt is a mű értéktu- lajdonságaihoz akarom írni. (barna) Comenius-emlékülés A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Magyar Pedagógiai Társaság Heves—Nógrád megyei tagozata Johannes Amos Comenius halálának 300. évfordulója alkalmából együttes emlékülést rendez ma, az egri tanárképző főiskolán. Megnyitót mond Szűcs László főiskolai főigazgató, a Magyar Pedagógiai Társaság helyi tagozatának elnöke. Comenius szellemi örölcsirje címmel ünnepi megemlékezést tart dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára. Befejezésül dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár tart vetítéssel kísért előadást. „GYILKOS" VERSENY m i KOSSUTH itAUIO; 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Hol történt? — 9.10: Zenekari muzsika. — 10.05: Ürkori történet. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: Fúvószene. — 10.59: Lottó. — 11.00: Tanulmányúton az NDKban. — 11.10: Lamberto Gardelii operafelvételeiből. — 12.00: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei köktől. — 13.15: Mezei Gogó József népi zenekara játszik. — 13.45: Dal a hét lakat, bét kulcsáról. Észt költők versel. — 14.00: Szom-ezédolás. — 14.25: Életűtam. — 15.10: Kóruspódium. A MEDICOR Művek Magyar—Szovjet Barátság férfikara énekek — 15.19: Paganini. 15.30: Ahol az emberi hang született... — 16.00: A világgazdaság hírei. — 15.05: Így éltünk... — 15.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Kapcsoljuk a 32-es stúdiót. A kórusirodalom remekeiből. — — 17.55: Mikrofórum. — 10.10: Az Ifjúsági Rádiósztnpad bemutatója. sajtársak. — 13.50: Gulyás László: széki muzsika. — 13.5*1 Hallgatóink figyelmébe! — 30.001 Ünnep és hétköznap Nápolyban. — 20.40: Láttuk, hallottuk. ., — 21.00: Házimuzsika. Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: A fegyverszünet negyedik hónapjában. — 22.30: Beszélgessünk zenéről! — 22.50: Meditáció. — 23.00: Égy éj Velencében. — 0.10—0.25: Éji zene. PETŐFI RADIO: 8.05: A Windsor! víg nők. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések, (ism.) — 5.00—10.00: Ezeregy délelőtt. .. — — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Batta György, Dénes György, Zs. Nagy Lajos és Tóth Elemér versei. — 12.00: Mexlkői dalok. — 12.20; A Tátrai-vonósnégyes Haydn-vonósnégyeseket játszik. — 13.03: Mozart: B-dúr divertimento. — 14.00—18.00: Mindenki kedvére, kettőtől hatig... — 18.10: A berlini szimfonikusok Beethoven-bangversenye. — 19.37: Amerika... Amerika... — 19.52: Jó estét, gyerekek: — 30.25: ÜJ könyvek. — 20.25: Vadásztanya. — 21.21: Népdalcsokor. — 22.00: Yokohama kék fényei. — *2.30: Sáros! Katalin és Vámosi János énekel, Paul Mauriat zenekara játszik. — 23.15: A XX. század zenéjéből. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.2S—12.20: Iskolatévé. — 14.00—16.25: iskolatévé. — 17.03: Műsorismertetés. — 17.05: Hírek. — 17.10: Tizen Túliak Társasága. — 18.00: A szocialista mezőgazdaság hatása a falusi életviszonyok alakulására. — 18.30: Riportmúsor a Parlamentből. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Szünet. — i9.90: Tv-híradó. — 20.00: Halló! Itt (elsőtök! — 21.00: Mindannyiótok lelkiismerete megnyugodhat. .. — 22.25: Tv-hlradú — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.20: « tizedik lépés. (Szovjet film.) 16.35: Dickens-elbeszelések. Tvsorozat, 3. Pickwick úr problémája. — 18.55: Csehszlovákia — Szovjetunió visszavágó jégkorong- mérkőzés. — 30.15 és á3.30: Tv- híradó. — 20.40: Korok. (Szórakoztató műsor.) — 21.30: Az UNICEF gálakoncertje. Voröskőy János: A fekete macska visszatér &ÉMREGÉIXV Kopogtak majd Czukor lépett be. A ..matarzseni”, akit szintén az irodába hívattak, szorongó képpel jelentkezett. A kérdés azonban, amit az őrnagy feltett neki, merőben ártatlan volt. — Maga a szállítósaázad hálökörleténék szobaparancsnoka ? — Jelentem, igen! — Tud három embernek helyet baatosúiarm? — Hogyan? Semmi helyűink nincs... Beke Ébertre nézett. — Tessék! Mondtam, hogy nem tudok mit kezdeni a MÁV-tisztekkel. Ez egy képtelen ötlet. Laktanyában aludni! — Miután Bákonyfürtöm végképp reines szállás... — Hát induljanak a reggeli gyorssal! Egyáltalán, miféle ügyről vian szó? — Ügy tudom, fegyelmi ügy. — Az állomásiénak edlen? Ébert bólintott. — Tavaly szerenoséttenBétget okozott — Itt. — Nem, még Szolnokon történt. Az ottani MÁV-főnökségről is küldtek valakit. — Na, mindegy — rázta a fejét Beke. — Majd legfeljebb virnasztanak. Czukorhoz fordult és elbocsátotta. — A lány — mondta Ébert — ma reggel óta fekszik. A járógépet csak reggelre javítják meg. Paál alapos munkát végzett... Kíváncsi vagyait, mit szól, amikor a posta nem fogja tudni behozni neki Bakonyfürtöt!... Az apját mindenképp értesítenie' kedd. Hacsak... Hacsak nem tévedtünk valahol. — Az utat mindenesetre ellenőrizzük. Nyilván megkísérti, hagy autóstoppal... — Meglesz! — bólintott Ébert, Az akciót gondosan eltervezték, de a végrehajtása nem ment simán. A símauto, amely Békét, és Paálit, a két „magas rangú MÁV-tisztet” vitte, még messze járt Bakomyfürttől, — 46 — amikor túl az áldomáson, a vasúti sorompónál, az éjszaka edső drámája lejátszódott. A rendőrség csak a polgári kacsákat ellenőrizte: a honvédség teherautója kijuthatott a városból. Ébert; aká a vasúti őrházat biztosította, az utolsó percben kapta a telefonértesítést hogy Czukor elmenekült. Menetlevelet hamisított, autót szerzett, és szökésben, van. A' .jnotorasend'’ vad iramban száguldott a vasúti átjáró felé: elszánta magát, hogy semmiféle felszólításra nem áld meg. Holdfény volt, s kocsija ikioltott reflektorokkal, sötéten rohant az országúton. Ébert tüzet nyithatott volna rá, s a kipukkadt gumik megállítják az ámokfutót. De a százados a sorompó leengedése mellett döntött. Czukor látta, hogy útját elvágták. tudta, hogy ebben az órában nem jön vontait, és a sorompót az ő szökése miatt engedik le. A motor felbőgött, a száguldó teherautó szinte megugrott, ahogy a sofőrje rátaposott a gázpedálra Czukor előtt még egyszer felvillant az elérhetetlen dicsőség, a világbajnoki babérkoszorú, az ünneplő tömeg, aztán borzalmas reccsenés hallatszott, a sorompónak vágódó teherautó az útmemfei fának repült és felbuikfencezett. Czukor utasa, a „fekete macska” az utolsó másodpercben az árakba ugrott, s ha vérző, lehúzott lábakkal is, de sebesen eltűnt a sötétségben. A kocsi roncsai között csak a sofőr holtteste maradt, a gyomrába fúródott kormánnyal, betört homlokkal, amelyből ömlött a vér. A két MÁV-tisíZt, aiki a hajnál® sötétségben kiszállt a sínautóból, életében először viselt vasutas egyenruháit, de rangjelzésük elég magas volt. Az állomásfőnök látszólag őszinte megdöbbenéssel fogadta őket: — Vizsgálat? — kérdezte csodálkozva. — Csak látogatás... Kezet fogtak, bemutatkoztak. — Medgyes Gyula — mondta a bakonyfünti állomás parancsnoka. — Szabó — tisztelgett Béke. — Csáky — dörmögte Paál. Az állomásfőnök megilletődött' és készséges volt. — Behívhatom az elvtársakat? — Köszönjük — bólintott Beke. n— A lakásom elég rendes.. Az őrnagy látta, hogy a villanyfényes peronra érve, a házigazda élesen az arcukba pillant. De kíváncsisága, a látogatás váratlansága folytán, végül is érthető volt Leülitek az áülomásfönök barokk stílusú ebédlőjében. — Pesten — mondta barátságosan Beke — elég sok szó esik önről. Ügyét úgy tartják számon, mint az utóbbi évek egyik legnagyobb személyi tragédiáját — Már belenyugodtam... — Mindenesetre, beszélni akartunk önnel, amikor — 47 — erre járunk. Legalább érdeklődni, hogyan viseli el ezt a helyet. — Fogjuk rá — mondta fásult, de megbékélt arccal a házigazda. Alacsony, szikár kis ember volt, s karján most is fekete szalagot viselt: a gyászév még nem telt le. — A gyerek, természetesen hiányzik. — Egy kislánya van? A férfi, mintha a téma fájdalmat okozna neki, nem válaszolt. Felállt és az italos szekrényhez lépett. Páiliin- kásüveget meg pohárkákat vett elő. — Egy stampedlivel... Paál, zsebében a benzedines üveggel, ártatlan képpel nézte a tükrös szekrényt. Szép, masszív darab — gondolta. — Tartós, mint egy tölgyfakoponsó... Beikében még lappangott; valami kétely. A falaikról családi fényképek néztek rá, s valamennyin felismerhette Katit. Egyiken általános iskolás diáktársai között, a másodikon édesapjával, aki most pálinkát töltött nekik, a harmadikon egy asszonnyal, aki az anyja lehetett. Mindez tökéletesen hitelessé tette a környezetét, s az Őrnagy úgy érezte, helyesen jártak el, amikor vártak a letartóztatással. Nem kockáztatták, hogy Medgyest — a valódi Medgyest —, aki épp elég megrázkódtatáson esett át, 6 idegileg összetört, feleslegesen megrémítsék. Az óvatosság, amit Ébert veszélyesnek, a tapintat és a törvényesség túlhajtásának tartóét, esetleg tényleg indokolt volt. De hirtelen átvillant rajta valami, s rádöbbent, hogy alighanem hibát követtek el Ha Medgyeséket valóban meggyilkolták, s a házigazda szerepet játszik, akkor ez a szerep tökéletesen kidolgozott, figyelme minden részletre kiterjed — mindenre, ami Szolnokkal kapcsolatos Egy fénykép épp az ottani munkatársai között ábrázolja. Azonban már késő volt! A forgalmi irodából hallatszó csengés a hajnali személy érkezését jelezte, s a főnök elnézést kérve felállt, hogy a peronra siessen. Beke sokatmondóan a főhadnagyra pillantott, ő is felállt, és a sínekre néző ablakhoz "lépett. Odakint sötét volt még, a peront azonban megvilágították a villanykörték. Az egyetlen leszálló, egy idősebb parasztember, nagy batyut cipelve, lassan közeledett a homályból. Paál. biztonságban érezve magát a tükrös szekrényhez guggolt, s az ajtórésnél rácseppentette a híres, eok- eok bűncselekménynél bevált vegyszert. A fán pezsegni kezdett beleivódott vér. A „paraszt” — a szóin ölei MKV-főnökség alkalmazottja, aki közelről Ismerte Medgyest —• e pillanatban ment ed az állomásfőnök mellett. Hosszan egymásra néztek. (Folytatjuk)
