Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

A munkásőrök a párt katonái ti i © beszél Mátrai latrán, a munkásőrség megyei parancsnoka A zárszámadások napjait '—-.J U-.J uZi V.lgfclíi*— ti a -kliD“ irasm &<;g 1\ug,. cvu megyei Pa- i-ancanoavsaga, s Számot adott a végzett múmiáról a párt megyei végrehajtó bizottsa- 'gánautL is, Az illés után ke­reste fel mumkatarsunk Mát­rai Istvánt, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokát, hogy kérdéseire választ adjon az idei év tapasztalatairól, a jövő feladatairól. Az első kér­dés így hangzott: — Hogyan foglalná össze parancsnok elv társ a mun­kásőrség megyei egységei­nek idei tevékenységét? — A munkásőrség tevé­kenysége az idén tovább fej­lődött. Ennek egyik biztosíté­ka az volt, hogy minden szin­ten javult a munkásőrség pártirányitósa, annak mód­szere és tartalma. A pántszer- vezetek azonnal reagáltak a végrehajtás során felmerülő politikai problémákra, rend­szeresen napirendre tűzték az alegységek politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzetét és megfe­lelő határozatokat hoztak azok megvalósítására. Megítélésem szerint javult a parancsnokok­kal és a törzstagolckal való foglalkozás. A szervező mun­kában alaposabb és konkré­tabb lett- a pártszervezetek tevékenysége. Munkásőreink hely táti iák az eieijai csapások megaaa- dáiyozasaoain, az ország szál­lítási gondjaina«. megoitiasaha is besegrtetteac. A szolgálati xel- adatok megoldásában tovább fejlődött együttműködésünk a íársiegy veres szervekicei. A tokozott igénybevétel, mellett a kiképzési, határőrizeti és közrendvédelmi feladatokat is eredményesen teljesítették munkasoretnk. Ebben az idő­szakban tovább erősödött a munkasörök kapcsolata a mun­kásosztállyal, a dolgozó kol­lektívákkal. Helytálltak a ter­melőmunkában, s munkásőre- 2sáe nagyrészt vállaltak a kongresszusi munkaverseny ikerében is. — Ezek utas arra kér» Méin, beszéljen arról, ho­gyan alakult a személyi ál- lomány erkölcsi, politikai és fegyelmi helyzete? — A párt megyei végrehaj­tó bizottsága állásfoglalása, de a személy szerinti megíté­lés alapján is azt mondha­tom, hogy egységeinket fele­lősségteljes politikai és erköl­csi tevékenység jellemzi. A személyi állomány erkölcsi- politikai,, fegyelmi helyzete jó, amit az alábbiakkal sze­retnék bizonyítani. Az állomány csaknem egé­sze tagja a pártnak, cselek­vő részesei a ínegye előtt ál­ró politikai, társadalma és gazdasági feladatok eredmé­nyes végrehajtásának. Példá­ul mondom el, hogy a- X. kongresszusra való felkészü­lés során a munkásőrök nagy aktivitással végezték a vá­Rendezők stúdiója A már Vizsgázott rendezők foglalkozásait kéthavcnkénit rendezik meg a rendezők stú­diója keretében. Tematikája líuszt József Szinéssmesítenség, színészdramaturgáa című ké- .■ailteönyvének konzultatív fel- dolgozása. A megyei rendezőit stúdiójának jelenleg mintegy tizenöt tagja van, a foglaiko- •;ésok januárban, márciusiban és májusban Balassagyarma­tom zajlanak. Előadó Dévényi Róbert. A »tűdió célja elsősor­ban az, hogy a megyében fo­lyó irodalmiszínpadi tevé- teenységség. illetve az öntevé­keny művészeti csoportok munkájának színvonalait emel­je, s módszertani segítséget nyújtson a korszerű színját­száshoz. íasztási munkát és részt vet­tek előkészítésében is. A vá­lasztások során 390 munkás­őrt választottak különböző pártfunkciókba, 212 elvtár­sunk pedig különböző tömeg- iszervezeti funkciókait tölt be. A megyei állomány több mint 80 százaléka részt vesz a szer­vezett pártoktatásban, mások különböző, magasabb szintű pártiskolát végeznek. Külön büszkék vagyunk arra, hogy ebben az évben a mumkásőrök termelésben való aktivitása is fokozódott, vállalásokat tettek a kong­resszus tiszteletére. Nőtt a mumkásőrök részvétele a szo­cialista brigádokban is. Ma 131 szocialista brigádvezető ás 764 szocialista brigádban dolgozó munkásőrrel számo­lunk. Arról is szólnom kell, hogy munkásőreinik élénken reagál­nak. a napi politikai és tár­sadalmi kérdésekre. Kérdezte munkásoreink fe­gyelmi helyzetét, amit mi jó­nak. ítélünk meg. Ezt bizo­nyítják a korábban elhang­zottak is. Ehhez hozzátenném, hogy a mumkásőrök munka­helyi, magánéleti fegyelme is jó, elfogadható, összegezve elmondhatjuk, hogy a mun­kásőrség személyi állománya mindinkább eleget tesz vál­lalt kötelezettségeinek, telje­síti pártmegbizatását, mun­kásőri kötelezettségét, hiszen a munkásőröfc a párt katonái. — Néhány szót szeret­nénk arról is hallani, hogy a megyei törzs hogyan se­gítette aa alegységek mun­káját? — Ismert, hogy a törzs a parancsnok vezető szerve. Feladata, felelőssége a pa­rancsnoki munka minden fá­zisában megfogalmazott. Ha a megyei törzs tevékenységét értékeljük, megállapítható, hogy ez a munka konkrétab­bá vált, komoly előrelépés van az ellenőrzési munkában, elsősorban az úgynevezett célellenőrzések területén. Fej­lődött a törzs vezető készsége, a tervezőmunkában való jártassága, dé általában az egész vezetési tevékenységük a harckészültség! és harc­vezetési feladatok ellátásában is jelentős előrelépés mutat­kozik. Ez a fejlődés lemérhető elsősorban az egységparamcs- nakságok munkájának segí­tésében, tervszerű irányításá­ban. Mind hatékonyabb a megyei törzs részéről az egy- eégtörtasek hasonló beosztású tagjainak segítése a feladatok megoldásában. A pozitív jelenségek mellett ma még probléma van a törzs harcvezetési tevékenységében a segítő, megelőző ellenőr­zések végrehajtásában. Ebből fakad feladatunk is, mégpe­dig a törzs tervszerű irányí­tó tevékenységének íejleszité- se, a vezetési munkába való rendszeres bevonása, és fel­készítése a soron következő feladatok ellátására. — A párt, megyei végre­hajtó bizottságának határo­zata után hogyan foglalná össze az elkövetkezendő időszak legfontosabb fel­adatait? — A jövő évben feladata­inkat az előírt követelmények figyelembevételével úgy kell végrehajtani, hogy a mun­kásőrség egész tevékenysége megfeleljen a testülettel szemben támasztott követel­ményeknek. Ennek egyenes következményeként a vezetés­ijén biztosítani kell vezetési programunk érvényesülését, a munka minden szinten való javítását. A megyei parancs­nokság munkájában érvényt kell szerezni a munkameg­osztásnak, a koordinált te­vékenység érvényesülésének, s a helyszíni segítésadás és a szakheiyettesek munkájának összehangolásáról is gondos­kodni kell. A megyei törzset fél kell készíteni a vezetési feladatok­ra, s különösképpen a kikép­zési munkában, van szükség aktívabb tevékenységükre. Egységparancsnokságaink munkájában a tervszerűségre, a következetességre kell tö­rekedni. Véleményem szerint a vég­rehajtó bizottság állásfoglalá­sa alapján a kiképzési fel­adatok terén az alegységpa­rancsnokok részére színvona­lasabb ml ' szertani felkészí­tést kell megvalósítani, emel­lett javítani a kiképzés ellen­őrzését, különösképpen a megelőző-segítő ellenőrzése­ket. További feladatunk, hogy szélesítsük kapcsolatainkat a íársfegyveres területekkel, s gondoskodjunk a kölcsönös tájékoztatásról és tájékozó­dásról, valamint a munkás­őrök szolgálatra való felké­szítéséről Végül, de nem utolsó sorban tovább kell erősíteni a munkásőri tevé­kenység pártmegbízaitási jel­legét, s kérni a pártszerveze­tek segítségét a politikai ne­velőmunkában. Összességében *. minden szinten gondoskodnunk kell a párthatározatokban előírt feladatok teljesítéséről, más­szóval a központ! akarat ér­vényesüléséről. Ebben a mun­kában meghatározó szerepe van a munkásőr-kóllektívák- nak, törzs- és parancsnoki karának együttesen, hiszen mindenkinek a maga beosz­tásában felelősségteljes mun­kát kell végeznie — mon­dotta a beszélgetés során Mátrai István elvtárs, a mun­kásőrség megyei parancsno­ka. Somogyvári László Áz ország költségvetése A KIALAKULT gyakorlat szerint várható, hogy az országgyűlés most kezdődő ülés­szakán vitatja meg a következő évi áHam! köürtségvetést. A költségvetés összeállítása több hónapos előkészítő munkát igényel. Idén, ez a tevé­kenység a korábbinál is alaposabb volt, mert összekapcsolódott a IV. 5 éves terv kidolgo­zásának roumikáival. Ez azt jelenti, hogy már az 1971. évi feladatokat is ötéves távlatra előre tekintve határozták meg. A költségvetés előirányzatai részben a köizép távú tervidő­szak gazdaságpolitikai céljainak megalapozá­sát is elősegítik. Közép távra keltett előre tekinteni aizárt is, mert az idén tárgyiaiásna kerülő törvényja­vaslat tartalmazza a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervét. A közép távú pénzügyi terv, — amelynek készítésében aktívan közremű­ködnek a különböző szintű tanácsok —, fi­gyelembe veszi, hogy az 1971-től érvényes közgazdasági szabályozóknak megfelelően bővül a tanácsok saját bevételeinek köre és az előirányzat az egyes tehitetefe fejlettségé­ben mutatkozó eltérésiek fokozatos csökkenté­sére is megfelelő fedezetet biztosít. < A költségvetés összeállítása elsősorban — de nem csak —, a ítónzügynmnásztérium fel­adata. Ebben a‘ munkában részt vettek a kü­lönböző tesitületi szerveik, a minisztériumok, a népgazdaság ágazatainak képviselőd, a ta­nácsok, és kifejezésire juttatták elképzelései­ket, észrevételeiket. (A Pénzügyminisztérium jelentős feladata volt az igények összehango­lása a terv céljaival és a reális pénzügyi le­hetőségeikkel.) Már az előkészítő munka egyes fázisaiba bekapcsolódtak és útmutatást ad­tak az előirányzatok kialakításához az or­szággyűlés bizottságai, a megyék képviselő­csoportjai is. A szakbizottságok megtárgyal­ták az állami költségvetés általános kérdé­seit, fő arányait, valamint a minisztériumok és a területek elképzeléseit tartalmazó tájé­koztatókat, majd az előkészítés befejező ré­szében a konkrét előirányzatokat is. Az állami költségvetés bevételeinek több mint 80 százaléka az állami vállalatok befi­zetéseiből származik. A költségvetés válla­latoktól származó bevételednek tervezése a gazdasági fejlődés sokrétű elemzése és érté­kelése alapján történhet, mivel a felső szintű pénzügyi tervezést végző szervek rendelkez­nek azokkal az információkkal (évközi be­számolók. adóbevallások, pénzforgalmi jelen­tések stb.), amelyekkel megalapozhatók a reális előirányzatok. Ehhez kellő biztonságon nyújt a közgazdasági szabályozók rendszere, amelynek alapvető elemei több évre érvé­nyesek. Ilyen körülmények között már nincs szükség arra, hogy a vállalati tervek össze­gezésével kerüljenek kialakításra a központi költségvetési előirányzatok. A szövetkezeti szektorban létrehozott 'ász- <ta jövedelem és az állampolgárok jövedelmű­nek egy résziéből származó adóbevételek ter­vezésénél számos sajátosság érvényesül. így például a szövetkezeteik befizetésének mérte­kénél és részben az elvonás formáinál is ki­fejeződnek a csoporttulajdonból adódó kü­lönbségek, míg az állampolgárok befizetésed­nél figyelemmel kell lenni az állami adópoli­tika érvényesülésére. Minden forrás tervezé­sének közös vonása azonban az, hogy az álla­tni pénzbevételek számításba véteténék alapja a népgazdasági terv. Ez ugyanis a gazdasági fejlődés mellett meghatározáa a jövedelmek képződését is. Az állami költségvetés készítésénél a vár­ható bevétetek mellett megtervezik a várha­tó kiadásokat is. Ennek kapcsán elsőrendű feladat az államra háruló kötelezettségek reá­lis felmérése és az elismert szükségletek rangsorolása. Ennek keretében kell figyelem­be venni, hogy még mindig az állam fámam- szírozza a termelés bővítésének jelentős ré­széit, a társadalmi közös fogyasztásnak csak­nem egészéit, jelentős összegeket juttat a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek és a válla­latok támogatására, továbbá jelentős részt kell. magára vállalnia a bel- és külföldi ár­színvonal külön!őségéinek kiegyenlítésében is A KÖLTSÉGVETÉSI kiadások legnagyobb összege a társadalmi közös fogyasztásra — egészségvédelemre, nyugdíjellátásra, közok­tatásra, kulturális kiadásokra, igazgatás és honvédelem céljaira stb. — nyújt fedezetet Éppen, ezért az ellátási színvonal elemzésért-, a különböző igények indokoltságának vizsgá­latára különös figyelmet Ítéli fordítani. A Pénzügyminisztérium ebben a témában már júliusban, tervezési irányelveket és keretszá­mokat közölt a jövő évi költségvetési elfc irányzat összeállításához Ezek képezték alap­ját a minisztériumokkal és a megyei szintű tanácsokkal folytatott tárgyalásoknak, ame­lyeken meghatározták a költségvetési szervei-, bevételeit és kiadásait. Teljesítették ux éves tervet üég- 12 ezer tonna szenet adnak a ménkesiek Szieirda reggelig az idén mar 266 000 tonna szenet termeltek a ménkesi bányászok. Egész évre vártak tőlük terv szerint ennyit A X. pártkongresszus tiszteletére ígéretet tettek, hogy tízezer tonna szén kiter­melésével túlteljesítik az éves tervet. Most már ennél na­gyobb a cél. A kongresszusi versenyt töretlenül tovább folytatták és eredeti felajánlá­sukat még kétezer tonnával növelni akarják. Három frontbrigád dolgozik Ménkesen. Szabó Imre kong­resszusi. küldött frontbrigád­jával az idén eddig 5926 csille szénnél termelt többet, mint amennyit a terv előír. Ez a 60 tagú brigád csaknem 4000 tonna szénnel járult hozzá az éves terv határidő előtti telje­sítéséhez. Páros versenyben áll­nak már két éve Fekete Vil­mos — ugyancsák 60 tagú — firontfcxrigádjával. Féketéék az idén. nagyon sokszor geológiai Zavarokkal, vetőkkel kínlód­tak, mégis túlteljesítették a tervet több mint 11 vagon szénnel. Forgó Márton 45 tagú írontbrigádja ugyancsak 770 csille szienet termelt terven felül. Az elővájási brigádok ver­senyében Molnár Antal bri­gádja érte el a legjobb ered­ményt, 125 százalékos éves tervteljesítést. Őket Hajdú András brigádja követi 111 százalékos eredménnyel. Ba­kos B. József brigádja pedig feltáráson ért el éves átlagban 118 százalékot. A ménkesi bányászok ver­senyét jó munkájukkal nagy­mértékben elősegítették a szál­lítóbrigádok. Durcsák Mihály külszíni és Kaszás Sándor föld alatti száUítóbrigadja a kongresszusi héten rekord- eredményt is elért. Egy mű- i*Eak alatt 52 vagon szenet szállítottak a felszínre. ami Ménkes-akna történetében most fordult elő először. A ménkesi bányászok ugyanakkor felkészülnek a jövő évi megnövekedett fela­datokra. Eddig 95 vagon sze­net kellett naponta felszínre hozni, de januártól már száz vagon lesz Ménkes-akna napi terve. Pataki József: A RÉGI ARANY JÁNOS UTCA Miniszteri rendelet a me*oga5íila*á^! welinráeió* nrinkák valamiül a rét* és legelőjavitas állami támogatásáról A Magyar' Közlöny vasárna­pi számában megjelenít a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendétete a mező­gazdasági üzemek meliorá­ciós (talajjavítási, vízrendezé­si, erózió elleni stb.) munkái­nak, valamint a rét- és lege­lőjavítás állami támogatásé­ról. A rendelet szerint tovább­ra is fennmarad az ilyen mun­káért járó állami támogatás, amelyre azért van szükség, mert a mezőgazdasági nagy­üzemek eigymaguik nem tud­nának akkora pénzösszegeket előteremteni, amelyekkel fel­javíthatnák a talajokat és fo­kozhatnák a termőképességet,. Az ország termőterületének közel felén ugyanis valami­lyen talaj-„hibát” lehet talál­ná, így például hárommillió holdnál nagyobb az eróziótól pusztított terület. Részben állami támogatás­sal évente 100 1)00 holdnys- ha­lait javítanak meg. A mező- gazdasági nagyüzemek a ren­delkezésükre bocsátott össze­gekből csupán vízrendezésre 10—12 millió köbméternyi föl­det mozgatnak meg. A meliorációs munkákat évente 650—750 millió forint­tal segíti az állam. Az ilyen tevékenység — a rendelet sze­rint — az esetek többségében — továbbra is a legmagasabb. 70 százalékos állami támoga­tást élvezi.' Újdonság, hogy a megyei tanácsok az eddiginél jobban beleszólhatnak abba. hogy hol van szükség nagyobb összegű segítségre. A tanácsok ezután helyileg differenciál­hatják -az állami támogatóst ás így egy-egy vidék legsürge­tőbb gondjának — például a szikesedésnek — leküzdéséit összpontosíthatják az erőket. (MTI) NÖGRÁD ■■ 1970. december 17., csütörtök 3 L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents