Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

Háztáji sertéshizlalda Patakon Éwenle ezer forint Augusztus 8-ási, amikor eiké­A nyáron beszámoítu'nk ar- «Ä, hagy a Kaposvár környé­ki falvakban mozgalmat indí­tottak a háztáji álak hasszno- sdiásána. A kihasználatlan épületeket a tsz sertéshizlal­dákká alakította át. Nógráid megyéből sokan leutaztak So­mogy megyébe, hogy szemé­lyesen győződjenek meg, ér­demes-e a dunántúli tapaszta­latokat idehaza hasznosítani? Azóta elmúlt néhány hónap •ss a közelmúltban kaptuk az értesítést, hagy Patakon ház­táji sertéshizlaldáit létesítet­ek és értékesítették az első hízott faikát A termelósizövetkezetbein Tóth Sándor, a tsz fiatal ál­lattenyésztője fogadott. El­mondta, hogy a dunántúli ta~ .Dasztalatok kedvező hatással voltak a tsz vezetőségére és a tagságra. A megvalósításá­hoz azonban időre volt szük­ségük. Elő keltett teremteni a szükséges pénzösszeget, a ta- .iarmáíiykészletet és a hizla­láshoz a malacokat. A tago­kat is meg kellett győzni, hagy a háztáji hizlalda felállítása biztos jövedelmet jelent szá­mukra, Mák Nándor tsz-tag, az ál­lattenyésztési brigádivezető vállalkozott, hogy a községben elsőnek megvalósítja a dunán­túli tapasz. al atoka t. A tsz 16 ezer forint kamatmentes hi­telt adott Mák Nándornak, amit négy esztendő alatt kell visszafizetnie. Ebiből a pénz­ből a kihasználatlan háztáji istállót átalakította. Az aljáit lebetonozták, szannyvízleve- zetövel látták el. V askerítés- sel három részre osztották, meghagyva a közlekedéshez szükséges járdát. Az egyes ketrecben a malacokat, a ket­tesben a hízóba fogott jószár- Sokat, a harmadikban pedig a meghízott: sertéseiket tartják. szülték az építkezéssel^ a tsz negyven, átlagban 33 kilós malacot adott Mák Nándor­nak. Ezzel egy időben a jó­szágok hizlalásához szüksé­ges abrakot is a portára szál­lították, amit Tóth Sándor, a tsz állattenyésztője az előírás­nak megfelelően kevert össze tápszerekből és abnabtakar- mányoktoól. Augusztustól november vé­géiig. 22 sértés átlagban 117 kilogramm súlyra gyarapodott. Az állatfongalmi a hízókat a tsz-től vásárolta meg. Tizen­nyolc sertés a közeli napok­ban, kerül eladásra. Minden­kit érdekéit, Mák Nándorok mennyi fáradságot fordítanak a negyven sertés felhizlalá- sára. A munkát Mák Nán- doirné és fia végzi. Az ud­var kútjából az istállóba ve­zetett vízvezeték segítségével, naponta öntözőcsővel lemos­sák a hizlalda padlóját. Aztán naponta, háromszor etetnek. Pontos, hogy huszonnégy órá­ban az állat 30—85 dekát gyarapodjon. Ez a munka ösz- szesen négyórás elfoglaltsá­got jelent számukra. A negy­ven sertés viszont 16 ezer fo­rint tiszta bevételt hoz. Egyéb­ként Mák Nándorné mondta el, hogy nyolcvan sertést hiz­lalnak meg a jövő esztendő­ben, a kidolgozott háztáji módszerük szerint. Akkor o,z évi. jövedelmük 32 ezer fo­rintra emelkedik csak a ház­táji gazdaságból. Érthető, hogy Patakon a tsz-tagok egymást váltják Mák Nándoroknál Egyre töb­ben. érdeklődnek a háztáji ser- tésfoizlalás után. A termelő­szövetkezet vezetősége ennek megfelelően felkészült, hogy az igényeket kielégíthesse. A meglevő nagyon szép közös anyakoca-altom ány mellé Újabb hetven anyakocát vásá­roltak. Biztosították a takar­mányt, gondoskodtak az in­gyenes állategészségügyi ellá­tásiról. Tóth Sándor állattenyésztő: A tsz támogatja a házul ji gazda­ságot. Nekünk is megéri... Patakon olyan kezdeményezés született, amelyet minden köz­ségben, ahol erre lehetőség és kedv van, érdemes követni. A tsz-tagnak jó jövedelmet ad, hasznot hoz a tsz-nek is. B. Gy. Nemrégen cikk jelent mega Magyar Hírlapban, amelyben a FÜTÖBER nagybátonyi 380 milliós beruházása körüli bo­nyodalmakról volt szó. Elké­szül-e határidőre az új gyár? Vitatkozik ezen még a terve­ző, a beruházó és talán még a kivitelező is, pedig nagy szük­ség lesz rá. A vállalat ma még nem tud eleget tenni a köve­telményeknek, ezért a megle­vő, korszerűtlen üzemeitől, te­lephelyeitől is egyre többet vár. A nagybátonyi üzem az idén a 64 millió forintos terv­vel szemben csaknem 68 mil­lió forint értékű kész árut ál­lít elő. Év közben, amikor ar­ról volt szó, hogy a nemzeti jövedelmet egy százalékkal kell növelni, itt négy százalék­ra tettek ígéretet, és ezt is túlteljesítették. Igaz, eddig még a nagybátonyi üzemtől nem tudtak olyant kérni, amit ne teljesített volna., — Még egyszer ekkora túltel­jesítést is elérhettünk volna, ha év közben nincs annyi gon­dunk — mondta Szabó Imre, az üzem vezetője. Nem kap­tunk időben elég vékony csö­vet. Emiatt késett a hőcserélők gyártása. Év közben sorozato­san gázhiányunk volt. Örökös hiánycikk nálunk még ma is a villanymotor, ami viszont a szellőző berendezések gyártá­sához kell. Most is csavarok után futunk, mert a kész ter­mékeket nem tudjuk összesze­relni. Ennek ellenerő sikerült az éves tervet túlteljesítenünk — mondja. — Mit várnak a nagybáto­nyi üzemtől a, jövő évben? — Már a központban meg­volt az 1971. évi élőtervtár­gyalás. A vállalatnak az idei 382 millió forint helyett 459 millió forint értékű termékei kell előállítani Tlyen mérték­ben növekedett a térv, a nagy V száíiitasra kész hízók. Mák Nándor és felesége elégedett, Koppány György felvételei Mikor válik a korszerű korszerűtlenné? MODERN technika — kor­szerű munkaszervezés. így van megírva. a nagyikönyvbeai.. Csakhogy az étet sokszor az ellenkezőjét produkálja, pedig minden üzemünkben abból in­dulnak ki, azt vallják, azt erősíitgeták a vezetők, hogy a modem technika szigorú kö­vetelménye a korszerűbb munkaszervezés. Az oUentmondasdK. abból adódnak, hogy az érintett ve­zetők és dolgozók ugyan szí­vesen veszik a modem, nagy teljesítményű, a nehéz fizikád munkát megkönnyítő gépeket, berendeléseket vagy gépsoro­kat, de azzal már keveset gondodnak, hogy nekik keld majd a gyakordaitibain bebizo­nyítaná azok tánsatíiadomgiazda- gitó szerepét. S ekkor kezdődik a baj, in­dul útjára a sokszor tengeri kígyóvá formálódó vita, me­lyet csak határozott fellépés­sel lehet lezárná. Korábban a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek hideghengerművóben is nehezein hitték ed a gyár- részleg akkord vezetői és dol­gozói, hogy a hengerlősebessé- gief tovább lehet növelni awéi- iíül, hogy a termék minősége csökkenne. A gyár vezetőinek erre az intézkedésére egy tu­dományos-műszaki felmérés után került sor. Ebből is ki­tűnik, hogy a korszerű techni­ka csak akkor adja azt amit vámok tőle, ha hozzá igazo­dik a munkaszervezés is. A sikerhez vezető út a jő programozással kezdődik, a rendszeres anyag- és saer- számelláitássail folytatódik, a munkafolyamaitok láncszerű egybekapcsoláséval válik tel­jessé. Ha bármelyik is hiány­zik, a naigy szedtem kapaci­tást megtestesítő korszerű gép is korszerűtlenné válik. Fogüaikozott ezzel a fontos kérdéssel a megyei pártérte- keztet beszámolója is, sokféle összef üggésben alkottak e té­máról véleményt a X. párt­kongresszuson. Kétségtelen, hogy előrehaladásunk egyik fontos tartaléka a Icorsaerűibb technika és a viszonylag ala­csonyabb szintű munkaszerve­zés elienitmondésénak feloldá­sában rejlik. Hasznosítása, fel­tétele a gyorsabb ütemű fej­lődésnek. Vannak aWk azt mondják: elavult á mi technikánk, nem tudunk csodáikat tenni. Ezt senki sem várja egyetlen gaz­dasági vezetőtől sem. A gaz­daságirányítás mai követóL- ményei, az ezeket szolgáló közgazdasági szabályozók azonban bebizonyították, hogy korábbi aggályaink nem vol­tak megalapozottak, mert a jórészt valóban régi techniká­val felszerelt üzemeink töfotj- kevesebb sikerrel helytálltai: a belföldi versenyben, sőt sok tekintetben még a nagyobb technikai színvonallal rendel­kező kapitalista üzemekkel szemben is. Ez persze nem jeleníti a jelenlegi helyzet örökkévalóságát. A technikai fejlődés hét- mérföldes léptekkel halad. Er­re utal a X. pártkongresszus határozata, amikor a többi kö­zött kimondja, hogy a fejlesz­téseknél, a beruházásoknál el­sősorban a m űszaiki-tech tokai színvonalait szolgáló elképze­léseket kell szorgalmazni. Más járható út nincs szá­munkra, ha továbbra is a gazdasági világversenyben helyt akarunk állni. KICSIT furcsának hat mindez, amikor megyénk több, régi üzemében élég rosszak a munkakörülmények, nem ki­elégítő a szociális- és egészség­ügyi ellátottság. Mivel a pénz elég vékonyan csordogál, a fejlesztési alapok egy részét az előbb említett üzemekben elsősorban a munkakörülmé­nyek javítására fordítják. Kénytelenek, mert ha nem ezt teszik, a dolgozók egy ré­sze továbbáll, olyan helyet kie­res magának, ahol, ha vala­mivel kevesebbet is keres, de jobb rnunkakörüilményiek kö­zött dolgozik. Az előbbiék jogosságát el­ismerve, hangsúlyozni keld azt is, hogy a korszerű technika nem jelent mindig egyet a gyönyörű szép, tágas, új, mo­dem gyárral. A síküveggyár­ban folyó fejlesztés során a gyár külső képe alig változik. Ellenben az irányítástechnika felhasználása a termelést irá­nyító munkában, alapjaiban megváltoztatja a leierutíÉ? munkaszervezést. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben al­kalmazott számítástechnikai gép elkészítette a hengermű és a huzalímű programját. An­náik a huzalműnek, ahol mo­dern, és kevésbé modern gé­pek vannak, a gyárrészleg épületének tetőzete pedig egy- évszázados állapotot őríz. Ha prakiticisba módon gon­dolkodnánk. azt- mondhat­nánk: a számítástechnika al­kalmazására fordított pénzt inkább a munkakörülmények javítására fordíthatták volna. Szerencse, hogy nem így cse­lekedtek a gyár vezetőd. Hs ezt tették volna, akikor raai- gyot vétenek a dolgozók ellen. Igaz, a számítástechnika al­kalmazása ma még elég drá­ga dolog, nem adja vissza a ráfordított pénzt. Ma még nem, de holnap vagy holnap­után annál jóval többet. S e? nemcsak a számítástechniká­ra, hanem minden olyan gép­re: berendezésre vonatkozik, amelynek beállításával ug­rásszerűen megnő a termelés, a termelékenység, nő a haté­konyság, a nemzeti jövede­lem, magasabb szintre emel­kedik a termelés szervezése, irányítása. Ha a balassagyarmati por­celángyár budapesti központ­jának vezetői megvásárolják a nyugatnémet, automata kon- denzá torgy ártó berendezést akikor nem 300, hanem csak 10 munkásasszony, lány mun­kaszervezéséről kell gondos­kodniuk, jóval magasabb szin­ten, mint a jelenlegi 300-náS., MINT minden új megisme­réséhez, így a korszerű techni­kai „csodákhoz1', azok kezelé­séhez is idő kell. Egyszer ke­vesebb, máskor több. Blked- vetlenedésne azonban nincs óik, mert a tanulópénz sok­szorosan megtérül a dolgozók fizikai erejének kímélésében a gazdálkodás hatékonysága ban. Az új technikához ázom- ban új szemléletű, magasabb képzettségű munkások is kel­lenek. Nélkülük hóit tőke ma­rad a legmodernebb, a legt®- kéletessbb gép is. Venesz Károly Csaknem még egyszer annyit kérnek lesz-e hozzá elég erő? beruházás késik, a pesti kor­szerűtlen üzemek kitelepítése pedig egyre jobban sürget. Tő­lünk a jövő évben 122 millió forint termelési érték eléré­sét kérte a vállalatvezetőség. Csaknem kétszerese az idei követelményeknek. Ennek a lehetőségét alaposan megvizs­gáltuk és megtárgyaltuk a műszaki gárdával. A terv tel­jesítéséhez azonban még sok mindenre szükségünk lesz. — mondta az üzemvezető. — Milyen feltételekről van szó? — Elsősorban a szükséges létszám biztosításáról. Jelenleg 252 fizikai dolgozónk van. Eizt a létszámot jövőre 385-re kell felfejleszteni. Ez a legsürgő­sebb gond. 45 utolsó éves szakmunkástanulónk a kö­vetkező fél évben termelőmun­kába áll. Elnnél több női mun­kaerőt kell felvenni betaní­tott munkára, emellett szak­emberekre is szükségünk lesz. Egy dologban azonban bizako­dunk: nincs rossz híre üze­münknek. Ha ezt a létszám- fejlesztést alapul veszem, még akkor is az egy főre eső ter­melési értéket mintegy . 20 000 forinttal kell növelni az idei­hez viszonyítva Tudom, lesz még néhány álmatlan éjsza­kánk a munkaerő megszerzése és a káderfeilesztési terv vég­rehajtása miatt. Igen fontos, hogv a követelményeknek negfe'elő szervező, iránvító készséggel rendelkező dolgo­zók kerüljenek a szükséges helyekre. Ilyen emberek már nevelődtek ki nálunk az el­múlt időszakban. — Gépekre, berendezésekre is szükségünk lesz. Az igé­nyeket már felmértük, a gáz­palackoktól kezdve a hegesz- twtrafókig, és a különböző szerszámgépekig. A vállalat­vezetőség azt ígérte; időben megkapjuk. A 74 méter hosszú, 12 mé­ter széles daruzott szerelőcsar­nokra is szükségünk lesz, amelynek a cölöpözése már el­készült. A nógrádi szénbá­nyák szomszédos építészeti részlegét kérjük majd, hogy a második negyedév végére fe­jezzék be ezt a munkát. A tervhez természetesen nagymennyiségű anyag- és alkatrész is kell. Az idei év bizonyította legjobban, hogy egy rosszul sikerült hónapot nagyon nehéz lesz pótolni. Az anyagellátás elsősorban köz­pontunktól függ. Arra is ígé­retet kaptunk, hogy biztosít­ják számunkra. Ha pedig ez meglesz, mi a tervet megvaló­sítjuk. Igen lényeges kérdésnek tartom azt is, hogy a jövő év­ben ösztönzőbb bérezési rend­szert vezetünk be. Olyant, amely lehetővé teszi, hogy a végzett munka arányában jobban differenciálhassuk a béreket. Erre már készülünk, sőt próbaelszámolásokat is végeztünk. — Milyennek ígérkezik sfe év eleji anyagellátás? — Januárra már biztosítva van az anyag. Az idén a hő­cserélők gyártásánál a cső hiányzott Ma már itt van, s a jövő év első negyedévére ele­gendő. Ebből a termékből egyébként 58 millió forint ér­tékűt állítunk elő. A szellőzőberendezésekből 42 millió forint értékűt kell gyártani, de sajnos, itt a szük­séges villanymotorokból most sincs elég. Hidroforgyártásunk 16 mil­lió forint értékű lesz, amely­hez az anyag megvan, csak még gépeket várunk és a gyártóterület bővülését. A többi termékünkkel nem lesz különösebb gond. Gyártunk még vízlágyítókat, sóoldókat, ioncserélő berendezéseket és tartályokat. — Milyen a dolgozók hozzá­állása? — Eddig jő volt, remélem ezután sem lesz rosszabb. Most, hogy ilyen nagy feladat előtt állunk, rendkívüli érte­kezleten tárgyaljuk meg elő­ször a tennivalókat az egész üzem kollektívájával, ahol a dolgozók véleményét, tanácsai* kérjük is. Utána ugyanezt tesszük üzemrészenként, ami­kor már konkrétabban egy- egy termék gyártásáról tár­gyalunk. — Nagy fába vágjuk a fejszénket, de bízom ab­ban, hogy jövőre is sikerül maradéktalanul teljesíteni a feszített tervet — fejette be Szabó Imre üzemvezető. B. I, NÓGRAD — 1970. december 16., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents