Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
Képernyő előtt Eay hét remek huszonöt perce Mindössze 2S percre mere- hatását csak erősítette, hogy sábam egybehívott össaorosz- lezetl rövidjátékfilm volt, a felvetett, a reklámirodától országi V. kongresszusnak, az kedden este vetítette a tévé, a szerkesztőségen, át egészen intervenció elleni erőfeszíté- de a műsoráét után bátran a szakminiszterig íelható seknek, s az első proletárál- mondhatom. „A tehén” a leg- probléma végül is nyitva ma- lám életére csaknem végzetes szellemesebb,, leglendületesebb rád, ennek köszönheti, hogy eszerlázadás eseményeiben ■egmulatságosabb groteszk az adást követően az érdek- Lenin -taktikai és stratégiai alapötlete ellenére is meg- lődő nézők teleíonáradata zsenialitásának állít emléket, gondolkodtató programja volt íoglalkoztatta a tévé műsor- Meglehetősen sok zökkenővel a hétnek. szerkesztőségét, s a szakértői kísérve ért véget pénteken a Kár, hogy a műsorújságéi- választ másnap reggel a Rá- képernyő nyilvánossága előtt hallgatta az NSZK-produk- dió krónikájában kellett köz- a Rádió Tiszán innen — Dució szerzőjét. Méltatlanul hall- readni. nán túl című, marathoninak gáttá el, mert aki olyan bizar- A kisfiknet Rainer Erler mondható, megyék közötti vérül semminek tetsző ötletből, rendezte az alapötlettől érez- iélkedősorozata. A győztes hogy a tehén mellső, vagy hetően felvillanyozva, Kurt kétségkívül megérdemelten hátsó lábával áll fel, ilyen Gewissen, fényképezte ugyan- Bács-Kiskun megye lett,' de pompás szatírára képes, ér- csak a témából kínálkozó a továbbiakra vonatkozóan demes a megismerésre. Az Inspirációval és sok-sok egyé- nem ártana elgondolkodni a ismeretlen szerző vérbeli ni részletötlettel. Eugen Tho- döntővel kapcsolatosan el- mestere szakmájának- Az más csúfondáros zenéje pom- hangzott bizonyos észrevéte- alapötlet hallatlanul mulatsá- pás körítést adott a történet- leken; különösen a vetélke- gos kiaknázásán túl remek hez. Szőnyi Klári magyar dobén a tudás és a szerencse emberi karikatúrákat rajzol a szövege, a szinkronegyüttes érvényesülési arányain. Még ...nagy probléma” köré. Csípős tagjai: Bárány Frigyes, Ben- ha „csupán” /játékról van is fullánkjait a szervilizmus, az kő Gyula, Konrád Antal, szó — az eredmény bizonyá- emberi szolgalelkűség dísz- Máriássy József, Széchy Vil- ra egyetlen lelekesen ikőzre- példányaiba érezhető gyö- ma és Velencei István érez- működő megyére sem közöm- nyörűséggel eregeti minden hető kedvvel vettek részt a bős. Egyébként a zsűrin kívül kínálkozó szituációban. A rájuk bízott feladatokban- ezúttal a döntőt irányító Sze- szatirikus komédia pillanat- A hét műsorában láttuk pesi György is erősen indisz- ra sem veszít lendületéből, még Heltai: Tündérlaki Iá- oonáltnak tűnt- Szombaton sőt a végkifejletben az az nyok című derűs-érzelmes, — láttuk a Varsói melódia című érzetünk, hogy a téma a olykor kissé érzelgős, kissé kiesé unalmas lírai történetet, továbbfokozhatatlanságig fo- poros színjátékának tévéfilm- vasárnap a Nyomozók társa- kozódott, tovább immár egyet- változatát, kiemelkedett a Iá- sága és Angyal kalandjaiból len kooka is csak felesleges tottak átlagából csütörtökön az Angyal közbelép nyújtott terhére lenne a filmnek. a Julius haitodika című szov- könnyed időtöltést. ,,A tehén” bemutatójának jet film, mély az 1918- júliu- (b. t.) 7isztetetdiiak iszom baton este a ZSE klubhazában osztotta ki a megyei vadászszövetség a nemrégiben zárult megyei kiállítás tiszteletdíjait és jutalmazta meg azokat a vadászokat, akik hatékonyan közreműködtek a kiállítás megszervezésében. Mátrai István, az intéző bizottság elnöke értékelte a vadászati kiállítás jelentőségét, melyet közel hétezren tekintettek meg. Ribeli Mihály, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vadászati felügyelője Tóth József ka- ranosvölgyi ktsz vadásztársaság tagjának átadja az ajkad üveggyár tiszteletdíjat, a legszebb szarvasagancs trófeájáért. Koppány György felvétele Országos könyvtárügyi konferencia A m. országos könyvtárügyi konferencia ma kezdi meg munkáját. Az esemény előkészítése jegyében Nógrádban is megélénkült a könyvtári élet, legutóbb a salgótarjáni megyei Balassi Bálint Könyvtár jövő évi munkatervénék tárgyalása is lezajlott. Itt hangzottak el a könyvtár igazgatójának szavai: „Minél többen, mintái többet és minél jobban olvassanak, ez a mi munkatervünk újra, meg újra.” A könyvtári munka sajátos feladatot jelent, bizonyos értelemben folyamatot, sőt állapotot, elsősorban tehát nem napról napra megújuló akciók sorozatát. Lényege: a könyv. Természetesen, a könyv nem mozdulatlan „holt” anyag vagy dikk, napjainkban éppen társadalmi szerepe növekedésének vagyunk tanúi. Mit jelent ez? ♦ A Művelődésügyi Minisztérium könyvtárosztáiya megjelentette az országos könyvtár- ügyi konferenciára azt az anyagot, amely a könyvtáraknak a művelődésben betöltött szerepével foglalkozik, téziseket és indoklásukat tartalmazza. A tavasszal lezajlott országos népművelési konferencia a művelődésügy négy ösz- szetevőjét különbözteti meg: az oktatást, a közművelődést, a tudományos munkát és a művészi alkotótevékenységet. Az anyag is utal rá, hogy a párt és az állam művelődés- politikájának négy nagy, viszonylag önálló, de egymással sokoldalú együttműködésre utalt tartományát is ennek megfelelően jelöli ki. Azzal az időszerű igénnyel is, hogy közöttük — határterületeiken és túl — élénkebb vérkeringésre van szükség. Ebben a vérkeringésben óriási szerep hárul a könyvre, a könyvtárakra, amelyek a művelődés és a társadalmi tevékenység különböző tartományaiban egyaránt felhasználható „termékeinek” gyűjtését, őrzését, feltárását, használatra bocsátását és terjesztését végzik. Ezért is szögezi le az anyag: „A III. országos könyvtárügyi konferencia — az »oldódás« kedvező légkörében ■*- arra törekszik, hogy a könyvtárügyben feltárja a könyvtári és szakirodalmi ellátás iránt fokozódó társadalmi szükségleteket és .egyéni igényeket, ennek megfelelően megállapítsa a könyvtárügy fejlesztési irányait és szükségleteit, a könyvtári ellátás rendszerében pedig olyan módosításokat hajtson végre, amelyek az eddigieknél árnyaltabban veszik tekintetbe a művelődésügy és a társadalmi tevékenység különböző területeinek viszonylagos önállóságát és egységét.” * Néhány adat, ezek után. A könyvtári állomány húsz év alatt országosan néhány százezerről húszmillió fölé, a beiratkozott olvasók száma pedig néhány tízezerről kétmillió fölé emelkedett. Jelenleg évente ötvenötmillióra tehető a közművelődési könyvtárakból kikölcsönzött könyvek és egyéb dokumentumok száma. A fejlődést természetesen, nógrádi vonatkozásban is impozáns számokkal lehetne bizonyítani, a statisztika közlése helyett azonban szóljunk inkább néhány szót a további teendőkről. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalta közművelődési könyvtárhálózatunk fejlesztési feladatait a negyedik ötéves terv időszakában. Körvonalazódtak a közművelődési könyvtárhálózat fejlesztésének főbb célkitűzései. E szerint a tanácsi és a szakszervezeti közművelődési könyvtárak jelenlegi hálózati rendszerét a közigazgatás átszervezésének és az ipari szerkezet változásának, az ipartelepítés folyamatának figyelembevételével szükséges átalakítani, fokozott gondot fordítva a kis települések könyvellátását, városi és községi külterületek jobb könyvtári ellátására. Körzeti és letéti rendszerben, koncentráltabban és gazdaságosabban kell megoldani a kistelepülések könyvellátását. Szükségesnek látszik az is, hogy nagyobb gondot fordítsunk a berendezési és technikai eszközökben mutatkozó hiányok megszuntctcsorc. a központi és helyi erőforrások együttes felhasználására. Megyénkben jelentős mértékben kell növelni az olvasók és a kölcsönzött kötetek számát, valamint elsősorban emelni az ipari munkásolvasók arányát, a mezőgazdasági dolgozók, illetve a gyermek és ifjúsági olvasók arányát is. A kölcsönzések során a politikai, társadalmi tájékozódáshoz, az általános és szakmai képzéshez szükséges ismeretterjesztő és szakkönyvek, illetve folyóiratok, lapok olvasottságának szélesítésére kell törekedni. Ejtsünk szót a könyvtárak korszerűsítésének szükségességéről is. Az elkövetkezendő időszakban meg kell oldani a megyei könyvtár és a városi ifjúsági könyvtár megfelelő elhelyezését. A balassagyarmati könyvtár további működésének érdekében a művelődési központtal együtt szükséges megépíteni a könyvtárat is. A körzeti könyvtárakban pedig gondoskodni kell a körzeti, letéti állomány raktári elhelyezéséről. ■a A következő tervidőszakban célunk Nógrádban, hogy az országos tervekkel összhangban, a megye lakosságának legalább huszonöt százaléka könyvtári olvasó legyen. Itt csupán azt említjük meg, hogy elsősorban a megyei könyvtár, de más könyvtárak is fokozott gondot fordítsanak a helyismereti munka segítésére, alakítsanak ki helyismereti gyűjteményt. A közművelődési könyvtárhálózat tervezett fejlesztésének alapfeltétele természetesen az, hogy az állami és szakszervezeti, illetve a központi és helyi szervek együttműködjenek az anyagi erőforrások gazdaságos és koncentrált felhasználásában. E gondolatok és gondok jegyében tekintünk Nógrádban a III. országos könyvtárügyi konferencia munkájára, amely minden bizonnyal további ösztönzést jelent számunkra is a könyvtári tevékenységben. És ismételten köszöntjük e munka alapját is: a könyvet, T, E. jVöröskor János: A fekete macska visszatér HÉMRtGÉHY — Miért nevetném ki?. . Mint sors, persze, mégiscsak szörnyű!... — Az egész családé az. Szolnokról jöttek ide, egy apró állomásra, voltaképp büntetésből Az asszony tavaly meghalt, s a férfit annyira megviselte a dolog, hogy szolgálat közben valami hibát csinált. Elfelejtett valamit, egy jelzést, amit időben kellett volna leadni, s a mulasztás majdnem katasztrófát okozott... — Sajnos — bólintott Beke —, a vasúti szolgálat nem alkalmas munkaterápiára. — Katit valamennyien szeretjük, mindenki kedves hozzá. Szívesen felvettük volna a kollégiumba is, de nem volt rá szükség, összebarátkozott Erikával, s Baloghék külön szobát biztosítottak részére. Ez neki, a nyomorék lába miatt, előnyösebb a kollégiumnál... Igen, gondolta Beke, mindez nagyonis hitelesen hangzik. A gyanús dolgok így rendre ártatlan irányba fordulnak. A sorompó korai lebocsátását megokolja az állomósfőnök múltjából fakadó óvatosság; Király hazugságát, titkos besurranásait a szemközti fruskák vetkőzé- sének látványa; Medgyes Kati reagálást a defektre, a beteg láb, s a gyaloglástól való félelem, lakásválasztását pedig a gyorsan megkötött barátság. Mindennek talán semmi összefüggése a Vadgalamb elleni merénylettel! — A kislány — mondta eltűnődve az őrnagy — derékig igazi szépség. A kék szem, a szurokszín haj, a kerek, huncut arcocska... — Bizony — hagyta rá Sárkány tanárnő, — akár egy fekete cica! A városba érve, amikor a tanárnő lakása előtt elváltak, az őrnagy biztosra vette, hogy ezt a beszélgetést még folytatni fogják. Más hangon és szigorúbb keretek között ... Akkor — gondolta Beke — alighanem Kertész is jelen lesz! De soha többé nem látta Sárkány tanárnőt. To\ább hajtott, a rendőrség felé, hogy érintkezésbe lépjen Budapesttel, s átnézze az időközben befutott adatokat. Egy templomnál hirtelen megállt. — 37 — Mise vége volt, s a kapun kiszáJlingózo hívek között meglátta „Fülemülét”. A földrajz tanárnő jó színben volt, arca elégedettnek és derűsnek látszott. Nemhogy szorongás, inkább holmi megdicsőülés sugárzott róla. Beke a jelentésekre gondolt: „Csalogány Mária a gyilkossági kísérlet óta egyenesen kivirult. Lehet, hogy színészkedik, de az sem kizárt, hogy őszintén hiszi: a gyerekek megmenekülése az ő érdeme is. Isteni kegyelem volt, ami az ő makacsságán keresztül érvényesült.” Fürge, korát meghazudtoló léptekkel sietett át a kocsiúton: a gyors járás hozzá tartozott a tanárnő egyéniségéhez. Beke tudta Csalogány tanárnő címét, s remélte, hogy a kapitányságról jövet otthon találja. A rendőrség vonala azonnal behozta Pestet, az elöljáró parancsnokságot. Beke gyors és részletes tájékoztatást kért a Medgyes család szolnoki múltjáról, egyéniségükről, kapcsolataikról. — Szeretném — mondta az ügyeletesnek —, ha még ma intézkednétek. Ha lehet, telexszöveget kérek. Mivel Sárkány tanárnő udvarló járói még nem jött anyag, az őrnagy úgy döntött, hogy este még egyszer bemegy a rendőrségre. Kocsiba ült, s pár perc múlva becsengetett .„Fülemüléhez”. , — Ö, lelkem! — nyájaskodott a tanárnő. — Hát maga itt van még? Nem boldogul ezzel a csúnya üggyel? Pedig mennyit imádkoztam már, hogy tisztázódjon a dolog! A tanárnő bevezette és leültette az őrnagyot az egyszerű, szentképekkel teleaggatott albérleti szobába. — Nézze — mosolygott Beke —, az ima szövege olykor kötetlen. Igaz? Szólhat bármiről. Nos, úgy gondolom, Istennek pillanatnyilag az tetszene, ha részletesen beszámolna neki a kirándulás előtti estéről. Esetleg az én profán fülem hallatára... — Szívesen, ha elfogad tőlem egy szelet meggyespitét... — Meggyest? — lelkesedett az őrnagy. — Bármilyen mennyiségben! — Hát, aznap földrajz szakköri foglalkozás volt, a Balaton meg a Bakony nevezetességeit ismertettem a gyerekekkel. Közben diaképeket vetítettünk. Fél hét lehetett, amikor szóltak az irodáról, hogy Sárkány kolléga telefonált. Kér, hogy azonnal keressem fél. A vetítés tovább folyt, de nekem el kellett mennem. Amikor megérkeztem, Magda nagyon rosszul érezte magát. Rögtön tudtam, hogy nem képes elutazni, őszintén bevallom, kevés részvét volt bennem. Inkább öröm, amiért én fogok elutazni. S csakugyan, azért hivott, hogy helyettesítsem a kiránduláson. — A tanárnő egyedül volt? — Részben. A férje kiszállásra ment. a fia pedig Egerben főiskolás . .. — 38 — — És ki volt ott? — Egy tanítványa, Medgyes Kati aznap Magdánál aludt, hogy reggel a rossz lábával ne kelljen külön beutaznia Násfáról, s egyenesen innen indulhasson. — No, persze. Ez érthető. — A kislány a szomszéd szobában tartózkodott, s már kényelembe is helyezte magát. A járógépe mindenesetre ott volt az előszobában. Épp csak beköszönt, bebukdácsolt a mankóival, s amíg ott voltam, nem mutatkozott többé. Azt hiszem, fürdött. Igen, a víz csobogását is hallottam. — ön meddig maradt? — Ö, egyáltalán nem soká! Magda kért, hogy siessek vissza az iskolába, s vegyem magamhoz a jegyeket, a szállásnyugtákat meg az útitervet. Fél nyolckor már ott is voltam a tanáriban. Kinyitottam a fiókot, s az asztalra tettem az iratokat, hogy átfussam őket. Tudja, hogy van ez: az ember ott is felejthet valamit. — Természetesen. Más nem történt? — Más? Nem. Illetve... — Nos? — Egy apróság. Egy ablakot közben bezártam. Valaki nyitva felejtette, s féltem, hogy éjszaka szél kerekedik. — Értem — bólintott Beke. — Hát, akkor mennék... A tanárnő elvörösödött. — Valamit, hogy egészen őszinte legyek, még kötelességem elmondani magának. Ön előtt nem kívánom eltitkolni. Igaz, hogy szégyenkeznem kell miatta, de meg- órdemlem. — Ígérem, diszkrét leszek! — Magdának van valakije.... — Ugyan! — De, sajnos. Beleolvastam az asztalon hagyott levelébe. Az őrnagy vállat vont. — EH végre ön is asszony..: — Gondolja? — Már miért ne? Az asszonyok kíváncsiak.., — A levél, sajnos, egy férfinek szólt. Magda kétség- beesetten közölte benne, hogy nem tudnak találkozni. Megbetegedett, nem mehet el a kirándulásra, bár „oly szép és romantikus lett volna...” Ha már így van, ha a sors megtagadta tőlük a viszontlátást, legalább a levélben őszinte lesz: igenis, emlékszik a tátrai turistaházban eltöltött szép napokra. „Ifjúságom legszebb emléke!” — írta. Hát nem borzasztó? Hiszen férje és gyereke van! Amellett oly megfontolt asszonynak látszik! Egy pedagógus, egy matematika tanárnő! Nem képtelenség ez, főhadnagy elvtárs? (Folytatjuk) — 39 —
