Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
A salgótarjáni Kohász Művelődési Központban rendezték meg szombaton és vasárnap az észak-magyarországi díszmadár- és galambkiállítást. Rendezője a salgótarjáni 105-ös egyesület. A kiállításon 26 Nógrád megyei, gyöngyösi, hatvani tenyésztő mutatta be díszmadarait és legszebb galambjait. A salgótarjáni díszgalambtenyésztők egyesülete 1971-ben ünnepli húszéves fennállását. Ebből az alkalomból júliusban a Dolinkában nagyszabású díszmadár- és galambbemutatját rendeznek. Képünkön Müller János, jános- aknai tenyésztő King fajtájú galambja. Hol tartanak? Több hasznos megtakarítás a Salgótarjáni Kohászati Üzemek újitómozg-almában Ha csak a számokat vetjük össze, az derül ki, hogy az 1969. és 1970. évi újítási eredmények lényegében azonosak a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Tavaly 228 újítási javaslatot nyújtottak be 10 hónap alatt, melyből 117- et bevezettek, aminek eredményeként az utókalkuláció 6 millió 331 ezer forint megtakarítást mutatott ki. Az idén az előbb említett időszak alatt 233 újítási javaslatot jegyeztek a naplóba, melyből 113 került bevezetésre, a megtakarítás eléri az 5 millió 980 ezer forintot. Mi kell az újítómozgalom további fellendítéséhez. Más jellegű ösztönzők A gazdaságirányítás mai modelljében más természetű ösztönzők is jelentkeztek, amelyeket mind a fizikai dolgozók, mind pedig a műszakiak igyekeztek hasznosítani A gyárrészlegek és főosztályok vezetői mozgóbérkeretükből céljutalmakat, prémiumokat fizethetnek, ha a dolgozók a kitűzött célt megvalósítják. Vagyis a személyi jövedelem növelésének csatornája tovább bővült, jelenleg nemcsak újítások révén lehet többet keresni. Ez persze csak a kisebb jelentőségű javaslatokra vonatkozik. A csökkenésben része van annak, hogy sok kiváló újító ment el a gyárból, került nyugdíjba, a fiatalok felzárkózása pedig lassúbb a kívántnál. Változott a szemlelet Ha lassan, de kezd előnyösen megváltozni a dolgozók szemlélete. Az újítók is elfogadják azt a követelményt, hogy a mozgalomnak is alkalmazkodnia kell az új gazdasági rendhez; a gyár verseny- képességének fokozását kell szolgálnia. Ezért a célok meghatározásánál a gyártmány- összetétel előnyös megváltoztatásának szükségességéből, a költségcsökkentés lehetőségeiből indultak ki. E mellett nagy teret kapott a nehéz fizikai munka megkönnyítésének igénye is. Ez utóbbira azért van szükség, mert a több mini százéves múltra visszatekintő üzem nem tud máról holnapra olyan munkakörülményeket teremteni, mint a most épülő új, illetve rekonstruált üzemek. E tekintetben idő kell, amíg versenyképesek lesznek. Aztán kohászati jellegét sem tudja kénye-kedve szerint megváltoztatni. A nehéz fizikai munka megkönnyitése pedig sürgős feladat. Ezt nemcsak a dolgozók helyzetének könnyítése, hanem a magasabb jövedelmezőség elérése, a nagyobb bér lehetősége, a speciális juttatások kiszélesítése, a folyamatos termelés biztosítása és a munkásvándorlás megállítása is indokolja. Ezért a vállalatvezetés azokra a központi feladatokra hívta fel az újítók figyelmét, kérte segítségüket, amelyek döntően befolyásolják a vállalat fejlődését, gyarapodását. Ezt tükrözik a pályázatok és a feladattervek is. Ki, mit kedvel? A pályázati rendszert két évvel ezelőtt vezették be a szakszervezettel egyetértésben, és nagy reményeket fűztek hozzá. Ezek azonban csak részben valósultak meg. A múlt évben tizenöt témát írtak ki, melyre harmincöt pályamunka érkezett. Ebből a szakzsüri csak egyet fogadott el, s azt nyolcezer forinttal jutalmazta. Négy pályamunkát újításként javasoltak bevezetni. Két újítás eredményét már értékelték, a másik kettő bevezetése folyamatban van. A többi pályamunkát — harmincnégyet — az alapvető feltételek hiánya miatt nem fogadtak el Ebben az évben még kedvezőtlenebbül alakult a helyzet. A közölt tizennyolc témából csak nyolcra érkezett tizenhárom pályamunka. Ebből egyet fogadott dl a szakzsüri, melyért hatezer forint pályadíjat kapott az illető. Nyolc pályázat elbírálása még tart, négyet különböző okok miatt nem fogadtak el. Az előbbieknél jóval nagyobb ösztönzést váltott ki az újítási feladattervekben szereplő témák megoldása. Ezeket gyárrészlegenként határozták meg. Előtte megrendezték az újítási hónapot, melynek során ötven újítást adtak be. Ebből kísérletre tizenhármat fogadtak el, tizennyolc elbírálása folyamatban van, tizenegyet elutasítottak, nyolcat pedig már bevezettek. Öt újításnál már a gazdasági eredményt is kiszámolták. Az élőbb említett feladatterveket az újítási hónap lezárása után adták ki. A huszonkilenc témát felölelő elképzelésből két hét alatt ötre érkezett javaslat. Valószínű ebben közrejátszik az is, hogy az újítási díjon kívül külön- jutalmat is kapnak az újítók. Lassú a kivitelezés Előrehaladás van az újítások ügyintézésében is. Az egyszemélyi elbírálók a korábbiakhoz képest hamarabb mondanak megalapozott igent vagy nemet. Csökkent az elfekvő újítások száma is, bár e tekintetben van még tennivaló. Sok gondot okoz az újítások kivitelezésének elhúzódása. Az elmaradást a gyárrészlegvezetők a karbantartó és szolgáltató gyáregység, a GYEGO vezetői kapacitáshiánnyal indokolják. Csupán a nyári hónapokban valósítottak meg néhány újítást, a többit félrerakták, sürgős munkára való hivatkozással. E probléma megoldása érdekében a gyár vezetősége a jövőben az újításokból származó megtakarításból pénzt biztosít a kivitelezés meggyorsítására. Módjuk lesz a dolgozóknak munkaidőn túl, brigádmunkában elkészíteni azokat az újításokat, amelyek a termelés fokozását és a nyereség növelését szolgálják. Ha az újítási mozgalmat a régi szintre kívánják emelni, akkor az új vonások erősítése mellett gyorsabban kell növelni azoknak a munkásoknak és műszákiaknak számát, akikben jelenleg is több okos gondolat él, hasznos javaslat van, mint amennyit eddig a köz szolgálatába állítottak. Csupán hozzáértő kezekkel kell elővarázsolni őket. V. K. A pártikongresszuson a zárszóban Kádár János nagyon találékonyan fejezte ki; a kongresszus nem a fizetésemelés napja, mert nem az a feladata, hogy fizetést emeljen. Meg is indokolta: ha az elmúlt négy évben eszközölt fizetés javításokat, szociális intézkedéseket mind egy csokorba gyűjtöttük volna és most a kongresszuson érvényesítjük, -akkor a kongresszus húsz percig tapsolt volna az örömtől. De ez nem lett volna jó, mert béreket akkor javítunk, amikor lehetőség van és nem várunk véle a kongresszusig. Szükséges ennek az álláspontnak a közlése, mert nálunk az utóbbi hónapokban egészen furcsa helyzet alakult ki, amit úgy jellemezhetnénk, hogy rendben van a szocializmus és az életkörülményekre sem lehet általában különösebb panasz, de azért mégis csak több fizetést, nagyobb jövedelmet sürgetnek. Sajnos, olyan igénnyel és hévvel, amely magában foglalja azt a látszatot is, mintha azonnali megoldást kívánó igényről lenne szó. minden egyes esetben. S ez az, amit nem lehet szó nélkül hagyniFura egy helyzet ez: javulnak az életkörülmények, vele párhuzamosan nő az elégedetlenkedő követelés. Pedig a fordítottja lenne ,a természetes. Hozzátehetjük még. hogy kibogozhatatlanul keverednek a jogos és majd valóTovábbra is» politikai fővcszély a jobboldal A CSKP KB határozatai Vasárnap nyilvánosságra hozták a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága december 10-én és 11-én megtartott ülésének határozatait. Az ülésen az alábbi dokumentumokat vitatták meg: a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai, jelentés a tagkönyvcsere lebonyolításáról és eredményedről, jelentés a központi bizottság elnöksiégének és titkárságának a júniusi plenum óta kifejtett tevékenységéről, határozat a pártegység időszerű kérdéseiről. Megtárgyalták továbbá a CSKP KB Elnökségének tájékoztatását a népgazdaság idei fejlődéséről, a jövő évi népgazdasági terv alapvető feladatairól, az ötéves terv előkészületeiről és a csehszlovák föderációs állam- jogi elrendezésben végrehajtandó részleges módosításokról. A központi bizottság megvitatta ezenkívül a Varsód Szerződés politikai tanácskozó testületé berlini ülésszakának következtetéseit, s egyetértését nyilvánítja a csehszlovák delegáció álláspontjával, valamint az ott elfogadott dokumentumokkal, amelyek — mint hangsúlyozza — további jelentős mértékben hozzájárulnak Európa és az egész világ békéjéhez. Helyes az irányvonal A központi bizottság jóváhagyta a csehszlovák külpolitika eddigi tevékenységét, valamint a nemzetközi kommunista mozgalomban kifejtett tevékenységet. „Pártunk — hangzik a határozat — továbbra is erősíti és elmélyíti a Szovjetunió Kommunista Pártjával, valamint a többi kommunista és munkáspárttal való eszmei és akoióegységet, s a szocializmusért, a haladásért és a békéért vívott világméretű harc feladatainak kitűzésekor következetesen a marxista—leninista elvekből indul (ki. Kádervomatkozásfoam a plenum az alábbi intézkedéseket hozta: más megbízatásával kapcsolatban Frantisek Pencet felmentette a CSKP KB titkára, a titkárságban betöltött tagsági és a KB mezőgazdasági bizottságának elnöki funkciójából. Jóváhagyta Oüdrich Svestka megválasztását a központi bizottság titkárának és a titkárság tagjának funkciójába, s egyidejűleg felmentette a CSKP KB cseh irodájának titkári megbízatása alól. A központi bizottság megerősítette Oldrdch Cérnák kizárását a CSKP tagjainak sorából, A központi bizottság az 1971-es népgazdasági terv fő alapelveiről szóló határozatában többek között megállapítja, hogy teljes mértékben helyesnek bizonyult az a tavaly májusban elfogadott irányvonal, amely a fenyegető gazdasági katasztrófa megelőzésére volt hivatott. Az ösztönösség és a spekuláció megfékezésére hozott erélyes intézkedések eredménnyel jártak. Felújították a párt vezető szerepét a gazdaságban, a központi irányításban, valamint a tervezésben, ez lehetővé tette, hogy útját állják az inflációnak, megszilárdítsák a belső piacot és egészséges alapokra helyezzék a népgazdaság legfontosabb belső kapcsolatait. Kezdeményező jellegű munkát A központi bizottság terje- detínes határozatban foglalkozik a pártegység időszerű kérdéseivel. Megállapítja, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt ötvenéves történetében mindig csak akkor volt' képes helyes politikai irányvonal kialakítására és következetes végrehajtására, amikor határozottan érvényesítette a marxista—leninista értelemben vett politikai, ideológiai és szervezeti egységet. Emlékeztet a közelmüljt drágán megfizetett tapasztalataira, majd hangsúlyozza, hogy a marxista—leninista erőknek az egységbontók ellen vívott harcában a jobboldal politikailag vereséget szenvedett Mint a határozat megállapítja, a jobboldal nem hajlandó beletörődni vereségébe, s továbbra is a politikai főveszély. Céljai változatlanok, s a párt és a szocializmus belső bomlasztására törekvő imperializmus antikommuniista stratégiai szándékainak vaSón* váltását szolgálják. A jobboldal jelenleg csak taktikáját változtatta meg. Politikai hatalmának elvesztése után az emberek tudatára akar hatná, arra törekszik, hogy bizonytalanságot, kölcsönös gyanakvást keltsen,, kétségbe vonja a megkezdett út helyességét. valamint a politikai és gazdasági eredményeket. Ezért szítja és terjeszti a szovjetel- lemességet, amelyet továbbra is fő fegyverének tekint. A jobboldali opportunizmussal és revdzionizmussal vívott hatékony harc — állapítja meg a határozat — megköveteld, hogy a párt hosszú távú, kezdeményező jellegű politikai és ideológiai munkát fejit- 'sen ki. Szilárd, következetes egységet A jobboddal elleni harcot oly módon keli megvitatná,, hogy ez megszilárdítsa a pórt egységét, s lehetővé tegye az egész párt és az összes dolgozók aktivitásának tartós kibontakoztatását. A határozat külön kiemeli a demokratikiuB centralizmus, a belső pártdemokrácia, a kollektív vezetés, valamint az összes kommunista számára biztosított egyenlő jogok és kötelességek elvednek fontosságát. A dokumentum síkraszáU a pártszerű és elvi bírálat szabadságának védelmében. A pártegység megszilárdítása szempontjából — mutat rá a határozat — hasonlóképpen fontos a pártszervek által jóváhagyott eijá-~ rés megtartása. A jóváhagyott' eljárás meg nem tartása, akár türelmetlenségből, kispolgári radikalizmusból, a tömegek tapasztalatainak mellőzéséből, a szükséges szakaszok átugrásábói, vagy opportunista kivárásiból származik, is, sérti a párt akc főegységé* és káros hatást gyakorol; Táptalajul szolgál ezenkívül csoportok kialakulása és a frakciós tevékenység számára. „Óvakodni kell mindattól, an» ellentétben a párt legjobb hagyományaival és jelenlegi politikájával, szektás elszigeteltséget okozhat. A párt ereje a tömegekkel való kapcsolatában rejlik” — állapítja meg a határozat. (MTI) íz önbecsülés ereje ban kielégítésre szoruló igények, a jogtalan követelésekkel. A sok színű polémiában elsikkad az, hogy személy szerint ki az, aki megérdemli, s ki az, aki nem érdemli meg a hangoztatott igény vizsgálatát. Országosan nem is lehet ezt megállapítani. Csak konkrét módon, egészen az egyes személyekig lebontva, az üzemben, intézményben válik el, hogy az egyik ember valóban a munkájával rászolgált arra, hogy majd javítsanak a fizetésén, míg a másik ember szájaskodik, de hasznos munkát alig végez. Ez a körülmény sürgeti az erőteljesebb politikai föllépést, a követelések szelektálását, s az igen és nem határozott kimondását minden vezető részéről, aki beosztottakkal dolgbzik- A határozott, és igazságos föllépést az emberek többsége szívesen . veszi, jól fogadja, mert ad saját becsületére. A bérből és fizetésből élők zöme rendelkezik azokkal az erkölcsi normákkal, amelyek alapját képezik a tisztességes ember fogalmának. Ebbe beletartozik az is. hogy csak olyan pénzhez, jövedelemhez éreznek jogot, amiért becsületesen megdolgoztak. Nem fér- össze önérzetükkel, hn" ügyeskedéssel. vagy csak ímmel-ámmal munkáért „nagy dohányt” vigyenek el. Beszélgettem olyan tisztviselőkkel és üzemvezetőkkel, akik nagyon egyszerűen közölték etikai álláspontjukat. Azt mondták, hogy semmi mást nem kérnek, csak a munkájukért adják meg, ami jár, de csak azt adják, — ami jár. Ök nem akarnak senkinek. a kárára anyagi előnyökhöz jutni, ezt önérzetük sem bírná elEz nem néhány ember véleménye, hanem a magyar munkásosztály többségének természetes gondolkodásmódja. Amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben a munkások több mint 60 százaléka nem változtatta meg munkahelyét. Miért? Azért, mert ragaszkodnak ahhoz az üzemhez, vállalathoz, műhelyhez, ahol évek, évtizedek óta dolgoznak, ahonnét biztosítják a tisztességes megélhetését a család fenntartásához Emberi tartásuk, önbecsülésük nem teszi lehetővé, hogy elmenjenek onnan. Az önbecsülés olyan nagy erkölcsi erő, amelyre építeni szükséges minden üzemben, szövetkezetben és intézményben. Sajnos azonban, igazgatóink, állami vezetőink egy része nem él azzal a lehetőséggel, hogy ezt a nagy erői a kedvező irányú fejlődéshez fölhasználja. Egészségtelen ugyanis az olyanféle munkamegosztás miszerint a politikai és társadalmi szervek végzik a fel- világosító munkát és a gazdasági vezetők, műszakiak pedig a maguk dolgát- Pedig a kettőt nem lehet elválasztani. Az első számú gazdasági vezető mindenütt elsősorban politikai munkakört tölt be és éppen olyan felelősséggel tartozik a gazdasági szabályozók érvényesítéséért, a termelés hatékonyságának fejlesztéséért, mint a reá bízott vállalat munkásai közötti politikai viszonyokért. Csakhogy eddig ezt az utóbbit nem kérte számon tőlük senki, sem a szaktárca, sem az illetékes területi pártfórum, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogyan a gazdasági, termelési ügyeket. Ij1 zekben a kérdésekben ^ egyértelmű álláspontot fogadott el a kongresszus. Most már a gyakorlati érvényesítéshez ken hozzáfognunk. Persze ez összefügg azzal, hogy jobban észre vegyük inálunk az emberek többségének az önbecsülése olyan erőforrás, amely alkalmas a felszínen levő egészségtelen jelenségek háttérbe szorítására. Sikló« János 3 NÓGRÁD — 1970. december 15., kedd
