Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
Tgimficlüs ifempong Oliam elCcevi Katonai gyűrű Saigo.n körű! Kambodzsában a hazafias erők újabb támadást intéztek az ország harmadik legnagyobb városa, Kom pang Cham ellen, s néhány egységűiknek sikerült bejutni Kampang Chain egyik külvárosába. A kambodzsai hadsereg katonái Preak Tameak faluban levő megerősített állásaikból megkíséreltek észak felé alő- rehatolni, de a felszabadító erők visszaszorították őket. A kambodzsai kormányosa-. patakkal együtt harcoló délvietnami katonaság egy részé^ mintegy hatezer ändert kivontak Kambodzsából. Egy saigoni katonai szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy véget ért az a harci feladat, amelyre ezeket a dél-vietnami egységeket Kambodzsába vezényelték. Ugyanez a szóvivő azt mondotta, hogy jelenleg a saigoni rezsimnek még 12 OOO katonája tartózkodik Kambodzsában. Az amerikai csapatok Saigontól 24 kilométer távolságban védőgyűrűt alakítottak ki a dél-vietnami főváros körül. Ez év tavasza óta első ízben vonták össze ilyen nagy létszámban az amerikai csapatokat Saigon mellett. Amerikai katonai körök véleménye szerint az utasítás célja megakadályozni, hogy a felszabadító erők a városba juthassanak. Stanley Resor amerikai had. seregügyi miniszter Washingtonban bejelentette a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai csapatok Létszámának további csökkentését. A miniszter közlése szerint december végéig az amerikai 4. és 25. gyalogos hadosztályhoz tartozó négy dandárt oszlatnak fel. (MTI) Ismét egységes a csehszlovák ifjúsági mozgalom A prágai Julius Fucik park kongresszusi palotájának dísztermében szerdán este véget ért a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség háromnapos alakuló konferenciája. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták az immárom ismét egységes ifjúsági mozgalom szervezeti szabályzatát, a Szocialista Ifjúsági Szövetség programnyilatkozatát, valamint az úttörőmozgalom működésének alapelveit, s határozatot hoztak a szövetség első kongresszusáig terjedő időszak feladatairól. A határozat a fő feladatok sorában említi az eszmei, politikai és szervezeti egység megszilárdítását, az ifjúság munka-, élet- és művelődési körülményeinek javítását, valamint a testvérszervezetekkel való kapcsolatok elmélyítését a proletár internacionalizmus elvei alapján. A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának elnökévé Juraj Varholikot, az úttörőszervezet Lósonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Péter János, külügyminiszter szerdán látogatást tett Franciaország budapesti nagykövetségén és részvétét nyilvánította a Francia Köztársaság volt elnöke, Charles de Gaulle tábornok elhunyta alkalmából. A Külügyminisztérium nevében Marjai József és Rácz Pál külügyminiszter-helyettesek. valamint a minisztérium több vezető munkatársa fejezte ki részvétét a nagykövetségen. , A Francia Köztársaság volt elnöke halála alkamából renközponti tanácsának elnökévé pedig Otto Cmolikot választották. A konferencia résztvevőit üdvözölték a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek képviselői, közöttük Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára. Megállapította, hogy a csehszlovák és a magyar ifjúság együttműködésének alapja a két nép testvéri barátsága, a két szomszéd nép közös társadalmi rendszere és célkitű- zései. Emlékeztetett a KISZ tapasztalataira, s hangsúlyozta, hogy a magyar kommunista fiatalok mindmáig érvényesnek tartják 1957-es állásfoglalásukat, amely szerint az ifjúság megnyeréséért vívott eszmei-politikai harcban kizárólag az őszinte egyenes szó, a határozott elvi-politikai következetesség alkalmazása vezethet sikerre, Horváth István meleg szavakkal kívánt eredményes tevékenységét a csehszlovák fiataloknak. (MTI) dezett párizsi gyászszertartáson Losonczd Pálnak, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének személyes képviselőjeként Mód Péter, hazánk franciaországi nagykövete vesz részt. De Gaulle tábornok elhunyta alkalmából rendezendő gyászszertartáson az alábbi összetételű szovjet küldöttség vesz részt: Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (a küldöttség vezetője) Ivan Kazanc vaskohászati miniszter, Szemjon Kozirev külügyminiszter-helyettes, Vaszilij Csujkov marsall és Valerian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete. (MTI) Izrael meg nem döntött Teljes gőzzel folynak a politikai tárgyalások arról, hogy Izrael a jövőben milyen magatartást tanúsítson a közel-keleti konfliktus rendezését célzó fáradozásokkal kapcsolatban. Jól értesült jeruzsálemi körökben azonban megjegyezték, hogy „a Jarring-ál- lomásra nem gyorsvonat, hanem személyvonat visz”. Megfigyelők szerint Jeruzsálemben — akárcsak korábban Washingtonban — az a vélemény alakult ki, hogy a Szuezi-csatorna övezetében a tűzszünet első időszakában létesített állítólagos egyiptomi rakétaállások teljes visszavonása elérhetetlen — ezért az izraeli belpolitikai tanácskozások homlokterében valószínűleg az a kérdés áll majd: milyen minimális következményhez kössék Izrael visszatérését a tárgyalóasztalhoz«, A jeruzsálemi politikusok ezzel szemmel láthatóan épp úgy nincsenek tisztában mint washingtoni „kollegáik”. / (MTI) Hága a hét elején a szokottnál is változatosabb volt. Az sem tűnt egyhangúnak, hogy az utca embere nem kevés szorongással latolgatta az esélyeket: merre, hova és hogyan. Körülbelül ezekben a címszavakban Lehetne leginkább összefoglalni a kisember kérdéseit, amelyek ezekben a napokban fokozott aktualitást kaptak, mivel a városban ülésezett a NATO parlamenti közgyűlésének 16. ülésszaka Az eddig nyilvánosságra került felszólalásokból már következtetni lehet az agresszív szándékú katonai szövetség tulajdonképpeni célkitűzéseire. Nevezetesen arra, hogy miközben különböző, és tegyük hozzá megtévesztő kiskapukat próbálnak nyitvahagyni az egyszerű polgár számára, aközben az összes eddigi fegyvertárat felvonultatják, ragaszkodnak 'az amerikai csapatok nyugat-európai jelenlétéhez, s változatlanul fenntartják azt a fenyegetést, ami nemcsak a szocialista országokat készteni fokozott óvatosságra. hanem szorongással tölti el kontinensünk kisebb, gazdasági és politikai önállóságra, a Kelettel való kapcsolat megteremtésére és kiszélesítésére törekvő kisebb kapitalista országokat is. Különösen figyelmet érdeméi két felszólalás. Manlio Brosio, a NATOszervezet főtitkára egyebek mellett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítéseket vette bonckés alá. A főtitkár és a mögötte csoportoDr. Gustáv Husák, a CSKP K B első titkára fogadta Horváth Istvánt, a KISZ központi bizottságának titkárát, a csehszlovák ifjúsági szervezet konferenciáján tartózkodó magyar küldöttség vezetőjét 2 NÓGRÁD - 1970. november 12., csütörtök | Részvétláíogatásob a francia nagykövetségen Podgorni/ teseti a sxovfet küldöttséget A hivatalos, baráti látogatáson Bukarestben tartózkodó lengyel párt- és kormányküldöttség vezetőit a Román KP Központi Bizottsága székhazában fogadja Ceauscscu, a Román KB főtitkárai jobbról a harmadik). Az első sorban Wladislaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, jobbszélen Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök Dem különálló A Luna-sorozat csoportosulás a föderáció Dr. Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnök tájékoztatta a kairói arab diplomáciai képviseletek vezetőit Egyiptom, Líbia és Szudán államszövetségének tervéről és koncepciójáról. Hangsúlyozta, hogy a föderáció nem jelenti egyes arab államok különálló csoportosulását, s nem képez mások ellen irányuló hatalmi tengelyt. A kezdeményező lépés lehetővé teszi, hogy később mások is csatlakozzanak az államszövetséghez, amely mindenki előtt nyitva áll. Az ENSZ-közgyűLés közel- keleti vitájáról és egyes arab államok magatartásáról szólva Favzi miniszterei nők hangsúlyozta, hogy az EAK egyáltalán nem sértődik meg, ha arab testvérei ellenkező véleményt vallanak, mindig kész a vitára, s reméld, hogy mindenki megérti álláspontját és törekvéseit. Jasszer Arafat a Palesztinád Falszabadítási Szervezet elnöke kairói sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Palesztinái forradalom támogatja Egyiptom, Líbia és Szudán unióját, s ha majd létrejön a demokratikus palesztinai állam, csatlakozni fognak a hármas államszövetséghez. (MTI) A világot még a nemrég végrehajtott űrkísérlettel kapcsolatos élmények fogalkoztatják, amikor a Luna—16 szovjet automatikus űrállomás, miután kőzetmintát vett a Holdon, szeptember 24-én a holdkőzettel együtt visszatért a Földre, s máris újabb kísérlet tanúi lehetünk: felbocsátották a Luna—17 űrállomást. A Luna—16 sikeresen hajtotta végre a legnehezebb műveletek egész komplexumát. E kísérlet során első ízben rajtolt automatikusan rakéta a naprendszer másik égitestéről és juttatott automatát a Föld felé visszatérő pályára. A technika valamely területének gyors fejlődését új feladatok megjelenése kíséri. Ez történt a holdrakéták esetében is. Az első szakaszban az volt a feladatuk, hogy általános adatokat szolgáltassanak a Holdról és a Hold körüli térségről A tudósok például megtudták, hogy a Holdnak nincs mágneses mezeje, és nincs sugárzási övezete. Nagyon fontos volt, hogy ezt figyelembe vegyék azoknál a további űr- kísérleteknél, amelyeket automaták és ember által vezetett űrhajók hajtottak végre a Holdra. 1966-ban kialakult a szovjet holdrakéták két fajtáj» Egyes lunyikok leszállnak a Hold felszínére, mások pedig mint a Hold szpútnyikjai, teljesítik kutatási programjukat A Luna—9 a világon először szállt le a Hold felszínére a Viharok-tengerének keleti részén. 1 Ennek a kísérletnek a jelentőségét nehéz túlbecsülni. Megdőltek azok az állítások, amelyek elvileg tagadták annak lehetőségét, hogy a Holdat felhasználhatják a Földről érkező űrszerkezetek „kákötőjekónt”. Szertefoszlott a „hold- porról” szőlő mítosz, amely szerint ez a por elnyelhet bármilyen Holdra érkező tárgyat. A Luna—9 lefényképezte és továbbította a Földre a Hold egyik vidékének panorámáját Ez a körkép szolgáltatta a tudomány számára az első adatokat a Hold talajának szerkezetéről és szilárdságáról. A Hold-szputnyikok szolgáltatta adatok arról tanúskodtak, hogy a Holdon vannak olyan kőzetfajták, amelyek ösz- szetételük tekintetében közel állnak a Földön nagymértékben elterjedt bazalt típusú vulkanikus eredetű kőzetekhez. Később ugyanezt a következtetést vonták le azoknak az adatoknak az alapján, amelyeket az automatikus űrállomások és az ember által vezetett űrhajók szolgáltattak, nymodon kísérleti úton bizonyítást nyert Alekszandr Vinogradov szovjet geokémikus hipotézise. A Luna—16 tudományos eredményei lehetővé tették, hogy a tudósok osztályozhassák az egyes holdkőzeteket Ezek között első helyen áll a bazalt. (MTI) Csak a fenyegetés marad sülő katonai és politikai erők számára a kontinens országai nagy részének erőfeszítése csupán csak egy következtetést jelent, amennyiben Brosio szerint az európai kollektív biztonság rendszere „egyáltalán nem járulna hozzá az ösz- 6zes európai államok igazi függetlenségéhez és szabadságának biztosításához”. Világosan fogalmaz a főtitkár, s odáig elmegy, hogy a már említett rendszer „egyszerűen szovjet dominációt jelentene Európában”. Vagyis: óva int mindenkit a csatlakozástól és az országok konferenciájától, mivel az — megfogalmazásából ez tűnik ki —, csupán új aklot és új pásztort jelentene földrészünk egyes országai számára. Feltételezése szerint tehát csupán csak a cégér változna. Nyilván elijesztésül Brosio túlságosan leegyszerűsíti az egész kérdést, s megnyilatkozásából nem lehet más következtetést levonni mint azt, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése csak ennyit jelent: a NATO táborából átterelnek országokat a másik csoportosulásba. Az már szóba 6em kerül — a tulajdonképpeni célkitűzések nem engedik szóba hozni —, hogy ez a körvonalaiban egyre inkább kirajzolódó rendszer elsősorban a földrész védelmét szolgálná az újabb háború ellen, s lehetővé tenné a ma még függőben levő nem jelentéktelen politikai kérdések tárgyalások útján történő rendezését. Arról a kezdeményező szocialista országok nem beszéltek és nem is fognak beszélni sohasem, hogy a biztonsági rendszerhez való csatlakozás feltétele a társadalmi formátumok radikális megváltoztatása. Ugyancsak figyelmet érdemel, mint a régi, hidegháborús hangok felelevenítése, az ülésszak elnökének, Wayne L. Hays ohiói demokrata párti szenátornak az a véleménye, amely szerint „a Kelettel csak az erő helyzetéből szabad tárgyalni”. Mint utaltunk rá: az efféle megnyilatkozás nem ismeretlen a második világháborút követő nyugati diplomácia történetében. Legalább annyira ismerős azonban az a tény, hogy Hays megállapítását már nemcsak a keleti táborban, hanem bizonyos amerikai és nyugat-európai körökben is túlhaladottnak tartják. Az erőfitogtatás, mint a katonai fenyegetés egyik formája már a hatvanas évek közepén csődöt mondott. Nem lehet tehát ismét napirendre tűzni a hetvenes években abban az Európában, ahol éppen Franciaország és Nyu- gat-Németország kereste és keresi a kiutat abból az elszigeteltségből amelybe éppen a NATO-hoz való tartozás kényszerítette az említett országokat. Ügy tűnik, az óceánon túl nem szívesen figyelnek oda arra a törekvésre amely az esetleges államközi viták megoldásánál az erőszakról való lemondást helyezi előtérbe. Ha még a kissé elnagyolt elemzés alapján is ilyen következtetésre juthatunk, akkor tulajdoniképpen mi marad a hágai plenáris ülésen elhangzottakból mint reálisan megfogható mag? Az eddigiek szerint vajmi kevés. Mindösz- sze két szempontot említhetünk meg. Az egyik a gyanakvás légköre által diktált úgynevezett óvatoskodás a szocialista tábor kezdeményezéseit illetően, a másik viszont az a katonai fenyegetés, amit a szervezet tanácskozásán ismét megerősítettek. Így aztán a mérleg másik serpenyőjébe semmi pozitív kezdeményezés nem jut. Akármerről nézzük: túlságosan fél oldalas az egész, hiszen azon túl, hogy konkrét fenntartásokkal esetleges tárgyalásokról beszélnek, tulajdonképpen semmit sem mondanak. Marad tehát az ülés előtti államot, mivel a NATO kéotelen átlépni saját árnyékát, s mint szervezet nem tudja megtagadni kezdettől fogva folytatott taktikáját, valószínűtlen számára az a behelyettesítés, ami a fegyverek és a bizalmatlanság helyébe a tárgyalásokat, a kapcsolatok normalizálását, a fegyverzet csökkentését, röviden szólva: a biztonságot és a békét jelentené. Sz. L
