Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Tgimficlüs ifempong Oliam elCcevi Katonai gyűrű Saigo.n körű! Kambodzsában a hazafias erők újabb támadást intéztek az ország harmadik legna­gyobb városa, Kom pang Cham ellen, s néhány egységűiknek sikerült bejutni Kampang Chain egyik külvárosába. A kambodzsai hadsereg ka­tonái Preak Tameak faluban levő megerősített állásaikból megkíséreltek észak felé alő- rehatolni, de a felszabadító erők visszaszorították őket. A kambodzsai kormányosa-. patakkal együtt harcoló dél­vietnami katonaság egy ré­szé^ mintegy hatezer ändert kivontak Kambodzsából. Egy saigoni katonai szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy vé­get ért az a harci feladat, amelyre ezeket a dél-vietna­mi egységeket Kambodzsába vezényelték. Ugyanez a szóvi­vő azt mondotta, hogy jelen­leg a saigoni rezsimnek még 12 OOO katonája tartózkodik Kambodzsában. Az amerikai csapatok Sai­gontól 24 kilométer távolság­ban védőgyűrűt alakítottak ki a dél-vietnami főváros körül. Ez év tavasza óta első ízben vonták össze ilyen nagy lét­számban az amerikai csapato­kat Saigon mellett. Amerikai katonai körök véleménye sze­rint az utasítás célja meg­akadályozni, hogy a felszaba­dító erők a városba juthas­sanak. Stanley Resor amerikai had. seregügyi miniszter Washing­tonban bejelentette a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai csapatok Létszámának további csökkentését. A mi­niszter közlése szerint decem­ber végéig az amerikai 4. és 25. gyalogos hadosztály­hoz tartozó négy dandárt osz­latnak fel. (MTI) Ismét egységes a csehszlovák ifjúsági mozgalom A prágai Julius Fucik park kongresszusi palotájának dísz­termében szerdán este véget ért a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség háromnapos alakuló konferenciája. A küldöttek egyhangúlag jó­váhagyták az immárom ismét egységes ifjúsági mozgalom szervezeti szabályzatát, a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség programnyilatkozatát, vala­mint az úttörőmozgalom mű­ködésének alapelveit, s határo­zatot hoztak a szövetség első kongresszusáig terjedő időszak feladatairól. A határozat a fő feladatok sorában említi az eszmei, politikai és szervezeti egység megszilárdítását, az if­júság munka-, élet- és műve­lődési körülményeinek javítá­sát, valamint a testvérszerve­zetekkel való kapcsolatok el­mélyítését a proletár interna­cionalizmus elvei alapján. A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának elnökévé Juraj Varholikot, az úttörőszervezet Lósonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Pé­ter János, külügyminiszter szerdán látogatást tett Fran­ciaország budapesti nagykö­vetségén és részvétét nyilvá­nította a Francia Köztársaság volt elnöke, Charles de Gaul­le tábornok elhunyta alkalmá­ból. A Külügyminisztérium nevé­ben Marjai József és Rácz Pál külügyminiszter-helyette­sek. valamint a minisztérium több vezető munkatársa fejezte ki részvétét a nagykövetsé­gen. , A Francia Köztársaság volt elnöke halála alkamából ren­központi tanácsának elnökévé pedig Otto Cmolikot választot­ták. A konferencia résztvevőit üdvözölték a szocialista orszá­gok ifjúsági szervezeteinek képviselői, közöttük Horváth István, a KISZ központi bi­zottságának első titkára. Meg­állapította, hogy a csehszlo­vák és a magyar ifjúság együttműködésének alapja a két nép testvéri barátsága, a két szomszéd nép közös tár­sadalmi rendszere és célkitű- zései. Emlékeztetett a KISZ ta­pasztalataira, s hangsúlyozta, hogy a magyar kommunista fiatalok mindmáig érvényes­nek tartják 1957-es állásfogla­lásukat, amely szerint az ifjú­ság megnyeréséért vívott esz­mei-politikai harcban kizáró­lag az őszinte egyenes szó, a határozott elvi-politikai követ­kezetesség alkalmazása vezet­het sikerre, Horváth István meleg szavakkal kívánt ered­ményes tevékenységét a cseh­szlovák fiataloknak. (MTI) dezett párizsi gyászszertartá­son Losonczd Pálnak, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének személyes képviselő­jeként Mód Péter, hazánk franciaországi nagykövete vesz részt. De Gaulle tábornok elhuny­ta alkalmából rendezendő gyászszertartáson az alábbi összetételű szovjet küldöttség vesz részt: Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (a küldöttség vezetője) Ivan Kazanc vaskohászati minisz­ter, Szemjon Kozirev külügy­miniszter-helyettes, Vaszilij Csujkov marsall és Valerian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete. (MTI) Izrael meg nem döntött Teljes gőzzel folynak a politikai tárgyalások arról, hogy Izrael a jövőben mi­lyen magatartást tanúsítson a közel-keleti konfliktus rendezését célzó fáradozá­sokkal kapcsolatban. Jól értesült jeruzsálemi körökben azonban megje­gyezték, hogy „a Jarring-ál- lomásra nem gyorsvonat, ha­nem személyvonat visz”. Megfigyelők szerint Jeru­zsálemben — akárcsak ko­rábban Washingtonban — az a vélemény alakult ki, hogy a Szuezi-csatorna övezeté­ben a tűzszünet első idősza­kában létesített állítólagos egyiptomi rakétaállások tel­jes visszavonása elérhetetlen — ezért az izraeli belpoliti­kai tanácskozások homlokte­rében valószínűleg az a kér­dés áll majd: milyen mini­mális következményhez kössék Izrael visszatérését a tárgyalóasztalhoz«, A je­ruzsálemi politikusok ezzel szemmel láthatóan épp úgy nincsenek tisztában mint washingtoni „kollegáik”. / (MTI) Hága a hét elején a szo­kottnál is változatosabb volt. Az sem tűnt egyhangúnak, hogy az utca embere nem ke­vés szorongással latolgatta az esélyeket: merre, hova és ho­gyan. Körülbelül ezekben a címszavakban Lehetne legin­kább összefoglalni a kisember kérdéseit, amelyek ezekben a napokban fokozott aktualitást kaptak, mivel a városban ülé­sezett a NATO parlamenti közgyűlésének 16. ülésszaka Az eddig nyilvánosságra ke­rült felszólalásokból már kö­vetkeztetni lehet az agresszív szándékú katonai szövetség tulajdonképpeni célkitűzései­re. Nevezetesen arra, hogy mi­közben különböző, és tegyük hozzá megtévesztő kiskapukat próbálnak nyitvahagyni az egyszerű polgár számára, aközben az összes eddigi fegy­vertárat felvonultatják, ra­gaszkodnak 'az amerikai csa­patok nyugat-európai jelenlé­téhez, s változatlanul fenn­tartják azt a fenyegetést, ami nemcsak a szocialista országo­kat készteni fokozott óvatos­ságra. hanem szorongással töl­ti el kontinensünk kisebb, gazdasági és politikai önálló­ságra, a Kelettel való kapcso­lat megteremtésére és kiszéle­sítésére törekvő kisebb kapi­talista országokat is. Különösen figyelmet érde­méi két felszólalás. Manlio Brosio, a NATO­szervezet főtitkára egyebek mellett az európai kollektív biztonsági rendszer megte­remtésére irányuló erőfeszíté­seket vette bonckés alá. A fő­titkár és a mögötte csoporto­Dr. Gustáv Husák, a CSKP K B első titkára fogadta Hor­váth Istvánt, a KISZ központi bizottságának titkárát, a cseh­szlovák ifjúsági szervezet konferenciáján tartózkodó magyar küldöttség vezetőjét 2 NÓGRÁD - 1970. november 12., csütörtök | Részvétláíogatásob a francia nagykövetségen Podgorni/ teseti a sxovfet küldöttséget A hivatalos, baráti látogatáson Bukarestben tartózkodó lengyel párt- és kormányküldött­ség vezetőit a Román KP Központi Bizottsága székhazában fogadja Ceauscscu, a Román KB főtitkárai jobbról a harmadik). Az első sorban Wladislaw Gomulka, a LEMP KB első tit­kára, jobbszélen Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök Dem különálló A Luna-sorozat csoportosulás a föderáció Dr. Mahmud Favzi egyipto­mi miniszterelnök tájékoztatta a kairói arab diplomáciai kép­viseletek vezetőit Egyiptom, Líbia és Szudán államszövet­ségének tervéről és koncep­ciójáról. Hangsúlyozta, hogy a föderáció nem jelenti egyes arab államok különálló cso­portosulását, s nem képez má­sok ellen irányuló hatalmi tengelyt. A kezdeményező lé­pés lehetővé teszi, hogy ké­sőbb mások is csatlakozzanak az államszövetséghez, amely mindenki előtt nyitva áll. Az ENSZ-közgyűLés közel- keleti vitájáról és egyes arab államok magatartásáról szólva Favzi miniszterei nők hangsú­lyozta, hogy az EAK egyálta­lán nem sértődik meg, ha arab testvérei ellenkező véleményt vallanak, mindig kész a vitá­ra, s reméld, hogy mindenki megérti álláspontját és törek­véseit. Jasszer Arafat a Palesztinád Falszabadítási Szervezet elnö­ke kairói sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy a Palesztinái forradalom támogatja Egyip­tom, Líbia és Szudán unióját, s ha majd létrejön a demok­ratikus palesztinai állam, csat­lakozni fognak a hármas ál­lamszövetséghez. (MTI) A világot még a nemrég végrehajtott űrkísérlettel kap­csolatos élmények fogalkoztatják, amikor a Luna—16 szov­jet automatikus űrállomás, miután kőzetmintát vett a Hol­don, szeptember 24-én a holdkőzettel együtt visszatért a Földre, s máris újabb kísérlet tanúi lehetünk: felbocsátot­ták a Luna—17 űrállomást. A Luna—16 sikeresen hajtotta végre a legnehezebb mű­veletek egész komplexumát. E kísérlet során első ízben rajtolt automatikusan raké­ta a naprendszer másik égitestéről és juttatott automatát a Föld felé visszatérő pályára. A technika valamely területének gyors fejlődését új feladatok megjelenése kíséri. Ez történt a holdrakéták ese­tében is. Az első szakaszban az volt a feladatuk, hogy ál­talános adatokat szolgáltassanak a Holdról és a Hold körü­li térségről A tudósok például megtudták, hogy a Holdnak nincs mágneses mezeje, és nincs sugárzási övezete. Nagyon fon­tos volt, hogy ezt figyelembe vegyék azoknál a további űr- kísérleteknél, amelyeket automaták és ember által veze­tett űrhajók hajtottak végre a Holdra. 1966-ban kialakult a szovjet holdrakéták két fajtáj» Egyes lunyikok leszállnak a Hold felszínére, mások pedig mint a Hold szpútnyikjai, teljesítik kutatási programjukat A Luna—9 a világon először szállt le a Hold felszínére a Viharok-tengerének keleti részén. 1 Ennek a kísérletnek a jelentőségét nehéz túlbecsülni. Megdőltek azok az állítások, amelyek elvileg tagadták an­nak lehetőségét, hogy a Holdat felhasználhatják a Földről érkező űrszerkezetek „kákötőjekónt”. Szertefoszlott a „hold- porról” szőlő mítosz, amely szerint ez a por elnyelhet bár­milyen Holdra érkező tárgyat. A Luna—9 lefényképezte és továbbította a Földre a Hold egyik vidékének panorámáját Ez a körkép szolgáltatta a tudomány számára az első ada­tokat a Hold talajának szerkezetéről és szilárdságáról. A Hold-szputnyikok szolgáltatta adatok arról tanúskod­tak, hogy a Holdon vannak olyan kőzetfajták, amelyek ösz- szetételük tekintetében közel állnak a Földön nagymérték­ben elterjedt bazalt típusú vulkanikus eredetű kőzetekhez. Később ugyanezt a következtetést vonták le azoknak az adatoknak az alapján, amelyeket az automatikus űrállomá­sok és az ember által vezetett űrhajók szolgáltattak, ny­modon kísérleti úton bizonyítást nyert Alekszandr Vinog­radov szovjet geokémikus hipotézise. A Luna—16 tudomá­nyos eredményei lehetővé tették, hogy a tudósok osztályoz­hassák az egyes holdkőzeteket Ezek között első helyen áll a bazalt. (MTI) Csak a fenyegetés marad sülő katonai és politikai erők számára a kontinens országai nagy részének erőfeszítése csu­pán csak egy következtetést jelent, amennyiben Brosio szerint az európai kollektív biztonság rendszere „egyálta­lán nem járulna hozzá az ösz- 6zes európai államok igazi függetlenségéhez és szabadsá­gának biztosításához”. Világo­san fogalmaz a főtitkár, s odá­ig elmegy, hogy a már emlí­tett rendszer „egyszerűen szovjet dominációt jelentene Európában”. Vagyis: óva int mindenkit a csatlakozástól és az országok konferenciájától, mivel az — megfogalmazásá­ból ez tűnik ki —, csupán új aklot és új pásztort jelente­ne földrészünk egyes országai számára. Feltételezése szerint tehát csupán csak a cégér vál­tozna. Nyilván elijesztésül Brosio túlságosan leegyszerű­síti az egész kérdést, s meg­nyilatkozásából nem lehet más következtetést levonni mint azt, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megte­remtése csak ennyit jelent: a NATO táborából átterelnek országokat a másik csoporto­sulásba. Az már szóba 6em kerül — a tulajdonképpeni célkitűzések nem engedik szó­ba hozni —, hogy ez a körvo­nalaiban egyre inkább kiraj­zolódó rendszer elsősorban a földrész védelmét szolgálná az újabb háború ellen, s lehetővé tenné a ma még függőben le­vő nem jelentéktelen politi­kai kérdések tárgyalások út­ján történő rendezését. Arról a kezdeményező szocialista országok nem beszéltek és nem is fognak beszélni soha­sem, hogy a biztonsági rend­szerhez való csatlakozás felté­tele a társadalmi formátumok radikális megváltoztatása. Ugyancsak figyelmet érde­mel, mint a régi, hideghábo­rús hangok felelevenítése, az ülésszak elnökének, Wayne L. Hays ohiói demokrata párti szenátornak az a véleménye, amely szerint „a Kelettel csak az erő helyzetéből szabad tár­gyalni”. Mint utaltunk rá: az efféle megnyilatkozás nem is­meretlen a második világhá­borút követő nyugati diplo­mácia történetében. Legalább annyira ismerős azonban az a tény, hogy Hays megállapítá­sát már nemcsak a keleti tá­borban, hanem bizonyos ame­rikai és nyugat-európai kö­rökben is túlhaladottnak tart­ják. Az erőfitogtatás, mint a katonai fenyegetés egyik for­mája már a hatvanas évek közepén csődöt mondott. Nem lehet tehát ismét napirendre tűzni a hetvenes években ab­ban az Európában, ahol ép­pen Franciaország és Nyu- gat-Németország kereste és keresi a kiutat abból az elszi­geteltségből amelybe éppen a NATO-hoz való tartozás kény­szerítette az említett országo­kat. Ügy tűnik, az óceánon túl nem szívesen figyelnek oda arra a törekvésre amely az esetleges államközi viták meg­oldásánál az erőszakról való lemondást helyezi előtérbe. Ha még a kissé elnagyolt elemzés alapján is ilyen kö­vetkeztetésre juthatunk, akkor tulajdoniképpen mi marad a hágai plenáris ülésen elhang­zottakból mint reálisan meg­fogható mag? Az eddigiek szerint vajmi kevés. Mindösz- sze két szempontot említhe­tünk meg. Az egyik a gyanak­vás légköre által diktált úgy­nevezett óvatoskodás a szo­cialista tábor kezdeményezé­seit illetően, a másik viszont az a katonai fenyegetés, amit a szervezet tanácskozásán is­mét megerősítettek. Így aztán a mérleg másik serpenyőjébe semmi pozitív kezdeményezés nem jut. Akármerről nézzük: túlságosan fél oldalas az egész, hiszen azon túl, hogy konkrét fenntartásokkal esetleges tár­gyalásokról beszélnek, tulaj­donképpen semmit sem mon­danak. Marad tehát az ülés előtti államot, mivel a NATO kéotelen átlépni saját árnyé­kát, s mint szervezet nem tudja megtagadni kezdettől fogva folytatott taktikáját, valószínűtlen számára az a behelyettesítés, ami a fegyve­rek és a bizalmatlanság helyé­be a tárgyalásokat, a kapcso­latok normalizálását, a fegy­verzet csökkentését, röviden szólva: a biztonságot és a bé­két jelentené. Sz. L

Next

/
Thumbnails
Contents