Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA- ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 261. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. NOVEMBER 6., PÉNTEK A Minisztertanács ülése (2. oldal) Kinek az asztala? a oldal) A rádió és a tv heti műsora (6. oldal) Marxista módon építjük a szocializmust Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Salgótarjánban ESüszEeisIc lehetünk epüle-szepüle megyénkre A megyei tanács ünnepi ülése Tegnap megyénkben is megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójának ünnepségsorozata. A salgótarjáni ünnepségekre a megyeszékhelyre érkezett a hazánkban tartózkodó szovjet delegáció egy csoportja, V. M. Sztriganov. az OSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, A. F. Posznyi- kov, az• SZMBT belorusz tagozatának elnökhelyettese, az SZMBT Központi Elnökségének tagja, a minszki autógyár igazgatója, J. J. Silo, az SZMBT osztályvezető-helyettese. Sal­gótarjánban a József Attila megyei művelődési központban Batta István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottsá­gának első titkára, Szabó Aladár, a városi pártbizottság tit­kára. Kiss Imre, az MSZBT Nógrád megyei Bizottságának elnöke fogadta őket. Marczinek István, a Hazafi­as Népfront Nógrád megyei Bizottsága titkárának köszön­tő szavai után megtekintették a művelődési központot, majd a Salgótarjánról szóló orosz nyelvű kisfilmet is levetítet­ték. Délután, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemelj művelődési központjában magyar—szovjet barátsági nagygyűlésre került sor. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglalt Havas Péter, a megyei pártbizottság titkára. Szabó Aladár, V. M. Sztriga­nov, az OSZSZK kulturális miniszterhelyettesének, az SZMBT alelnöke vezetésével a szovjet delegáció tagjai. a gyár pánt-, gazdasági, tömeg­szervezeteinek vezetői, az üzemek dolgozóinak képvise­lői. A zsúfolásig megtelt mű­velődési házban a magyar és szovjet Himnusz, és néhány szavalat elhangzása után Mer­jék Ervin, az üzemek szak- szervezeti bizottság titkárának megnyitója után Szilágyi De­zső, a kohászati üzemek párt- bizottságának titkára méltatta a nagy évfordulót — November 7-e a haladó emberiség számvetésének nap­ja. Ez az üna^iep azonban nem csupán megemlékezés és tisz­teletadás. A történelemben példátlan nagy seregszemle is: az október útján haladó száz- és százmilliók mérik fel a megtett utat, összegezik ered­ményeiket és készülnek az újabb feladataikra, — kezdte ünnepi beszédét Szilágyi De­zső. A továbbiakban azt hang­súlyozta: Leniné a történelmi érdem, hogy felismerte: az új körülmények az alaposan megváltozott helyzet új elmé­letet, új gyakorlatot követel­nek. Megszervezte a fegyveres ellenállást, és diadalra vitte Oroszország népeit. Beszédét így folytatta: — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom új világot teremtett tehát az orosz nép számára, de jelentősége mesz- sze túlszárnyalta az ország­határokat. Ezzel a forrada­lommal az imperializmus osz­tatlan uralma véget ért, a földkerekség egy hatod ré­szén hozzáláttak a szocializ­mus építéséhez. — Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy résztvevői voltunk e történelmi küzde­lemnek, elsőként követtük az orosz példát: 1919-ben létre­hoztuk Magyarországon a munkások és parasztok ál­mát, országát;- a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Az ünnepi szónok ezután arról beszélt, hogy a történe­lem folyamán a magyar nép sorsa is összefonódott a Nagy Októberi Szocialista Forrada- lemmal. Hazánk felszabadulá­sa után az októberi forrada­lom által járt úton megtalál­tuk népünk felemelkedésének anyagiakban és kultúrában gazdag élete megteremtésének lehetőségét. A Szovjetunió sok­oldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, népünk munkáját. Beszédét így fejez­te be: — A magyar kommunisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóját az­zal is ünnepük, hogy a párt X. kongresszusára készülve számba veszik és még hatáso­sabban érvényesítik tanulsá­gait. Ünneplésünk a régi di­csőséges harcok emlékének felelevenítése, nem puszta em­lékezés. Ez az évforduló is­mét alkalom arra. hogy a tör­ténelmi múlt tanulságait is felhasználva választ adjunk a szocialista forradalom mai kér- kérdéseire, s eredményesen, marxista módon, magasabb szinten oldjuk meg a szocializ­mus építését. Felszólalt a nagygyűlésen V. M. Sztriganov, a szovjet de­Mesgyef vezetők kitüntetése A népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából ered­ményes munkásságuk elismeréséül Jedlicska Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizott­sága első titkárának, Géczi Jánosnak, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének, Illés Miklós­nak, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága el­nökhelyettesének a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, csütörtök délben, az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. legáció vezetője is. A Szov­jetunió kommunistáinak üd­vözletét tolmácsolta a kohá­szati üzem dolgozóinak, raj­tuk keresztül a megye egész lakosságának. Hangsúlyozta: öröm számukra, hogy az 53. évfordulót egy csodálatosan fejlődő, a munkásmozgalmáról híres, szép városban, Salgó­tarjánban ünnepelhetik. ' — A több mint negyedszá­zad eltelte után jogunk van arról beszélni, hogy a világ- történelemben semmi sem ha­tott úgy, mint a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom. És az ügy, amit a Nagy Ok­tóber kezdett el, egyre széle­sedik, bővül és mélyül — je­lentette ki V. M. Sztriganov. — Ha jellemeznénk a megtett utat, sikerekről számolhatunk be — mondotta. Felszólalása további részé­ben arról szólt, hogy pártja­ink, népeink összefogása meg­határozó tényező a nemzetközi politikában. Ez a külpolitika abban rejlik, hogy biztosítsuk a békét, megakadályozzuk a háborút. Azt hangsúlyozta: az étet bizonyította, hogy amíg egységesek vagyunk, győzni fogunk. A két nép együttműködése nem ma született. Ott voltak a magyar internacionalisták a szovjet hatalom megvédésénél, eljöttek a szovjet katonák Ma­gyarország felszabadítására. Beszédét kis epizóddal foly­tatta, amikor arról szólt, hogy ott volt annál az ünnepségnél, amikor a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek képviselői Ko­marov űrhajós feleségének át­nyújtották a gyár kollektívájá­nak ajándékát. Ezután sok si­kert kívánt a Nógrád megyei­eknek, a párt X. kongresszusá­ra kezdődött munkaverseny­hez. Sikert a szocializmus to­vábbi építésében, és személyes boldogságot kívánt a nagygyű­lés valamennyi résztvevőjének. Ezután Lenin lemezen meg­örökített beszédeit - és művészi Lenin-szobrot ajándékozott a gyár kollektívájának. A nagygyűlés után Antal Gyula, a Kohászati Üzemek igazgatója kitüntetéseket és pénzjutalmat nyújtott át a gyár dolgozóinak. A salgótar­jáni magyar—szovjet barátsá­gi nagygyűlés az Intemaciomá- lé hangjaival ért véget. A tanácsok raegialalkiuíliásiá­nak 20. évfordulója alkalmá­ból tegnap ünnepi ülést tar­tott a Nógrád megyei Tanács. A diálefliőtt fél tízkor kez­dődő munkatainiäcsütesen a tanács megvitatta a megye élelmiszeri párának helyzetiét, a negyedik ötéves terv főbb feladatait, valamint Nógrád megye közmű vetődésének kö­vetkező ötéves tervét. A ta­nács ezt követően elfogadta Salgótarján város általános rendezési tervét, majd egyéb ügyieket tárgyalt. — Az élet igazolta, hogy az új szocialista államszervezet, a tanácsok alkalmasak arra, hogy megoldják az egyre nö­Déiután egy órakor kezdő­dött a jubileumi ünnepi ta­nácsülés. Jelen volt Brutyó János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, me­gyénk országgyűlési képvise­lője; Matúz József, a megyei pártbizottság titkára; Dacskió Vlagyimiron százados, a ha­zánkban. ideiglenesen állomá­sozó szovjet egységek képvi­selője, valamint Ladislav Kle- ment, a zólyomi járása nem­zed bizottság eiinöke. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Marczi­nek István, a Hazafias Nép­front Wógnta' megyei Bizott- ságómak titkára üdvözölte a tanácsülés résztvevőit. Géczi János átnyújtja az Elnöki Tanács emléklapját Micsik Imre tanácstagnak Fotó: Koppány György Az. ünnepi beszédet Géczi Jánosf a megyei tanács vég­rehajtó bizótltságáinak eüinö&e tartotta. — A megemlékezés, az ün­neplés érzésével ülésezik ma tanácsunk. Az első tánácsvá- lasztások évfordulójiájt, az ál­lam helyi szerveinek megala­kulását, leétévtiaedes tevé­kenységét ünnepeljük — mon­dotta Géczi János. — Ha fell­apozzuk a kiét évtizeddel ez­előtti dokumentumokat, jegy­zőkönyveiket, tudósításokat, fényképeket, akkor érezzük, hogy a két évtizeddel ezelőtti idő mia már történelem, amelynek alakító részesei vol­tunk. Majd így folytatta: — Ünnepi tanácsülésünkön megemlékezünk a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójáról, mint az előrelépő emberiség győzelmé­ről. Október fényéből új világ bontakozott ki, a forradalom szülötteire, a szovjet nép. fiai­ra, a hős szovjet katonákra soha el nem múló tiszteletté] gondolunk. A szónok ezután a Balassa­gyarmaton megalakult első megyei szintű ideiglenes ta­nács megszületéséről szólott. Az első ideiglenes tanácsülés kimondta, hogy a falvakban is felszámolják a régi közigazga­tás szervezeti formáit, átve­szik a falu ügyeinek intézé­sét, létrehozzák a néphatalom közvetlen szerveit, a nép ál­tal választott, neki felelős, ál­tala visszahívható helyi taná­csokat. Előlegezett bizalom nyilvánult meg a tanácstagok iránt. A legjobb munkások, köztiszteletben álló emberek, harcos értelmiségiek kerültek a Magyar Függetlenségi Nép­front jelöltjei közé. Korabeli tudósítások és emlékek valla­nak arról, hogy megyénk la­kossága hagyományaihoz hí­ven készült az első tanácsvé- lasztásra. — A tanácsok munkájának megkezdése nem volt könnyű, sok nehézség akadályozta, de — és erre büszkék lehetünk — a lakosság érdekeit szolgáló politika megvalósításában a tanácsok jól megálltaik helyü­ket. Sokat tettek a lakosság ellátásának javításáért, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében, a község- és város­fejlesztésben. A tanácsok megalakulásának idején nem volt tanácsi ipar. Ma vállala­taink termelési értéke közel áll a kétmilliárd forinthoz, és csaknem nyolcezer embert foglalkoztat. A lakosság támo­gatásával olyan nagy feladatot oldottak meg, mint például a faluvillamosítás. Sajnos. a kedvezőtlen körülmények miatt tanácsaink nem tudtak elég erőt fordítani az útviszo­nyok, a víz- és csatornaháló­zat fejlesztésére. Ezek még a jövő feladatai, — Joggal lehetünk büszkék épülő, szépülő városainkra, íalvainkra, javuló életkörül­ményetekre. Nógrád megyé­ben sok iskolát, óvodát, kul- túrházait, orvosi rendelőt, böl­csődéket, korszerű egészség- ügyi intézményeket építettünk és húsz év alatt adtuk át la­kásainknak csaknem negyven százalékát. Ma kétszer annyi pedagógus, közel háromszor annyi orvos dolgozik me­gyénkben, alapvetően meg­változtak kulturális, sport, egészségügyi, szociális körül­ményeink. A következő ötéves tervben költségvetésünk, ame­lyet fejlesztésre fordítunk, meghaladja a hárommillióid forintot. A tehetőségek meg­valósítása, a folyamatos alko­tómunka nagy feladatot je­lent tanácsaink számára. A tervek megvalósítása nagy­mértékben múlik a tanácsok munkáján. Ugyanakkor tud­juk, hogy sok tekintetben még mindig nem leszünk ké­pesek kielégíteni a jogos igé­nyeket. Nem tudtuk megolda­ni a lakáskérdést, az óvodai elhelyezést. Csak lassan ja­vulnak az általános iskolai oktatás feltételei, a jó ivóvíz- ellátás, az úthálózat korszerű­sítése. Befejezésül ezeket mondotta: Tanácstagok az ülésteremben (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents