Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Folytaátfdlk a szodaliznins építése magasai»!» szinten AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata hait fejezetben — 44 pontban — ismerteti a kongresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: t. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai, n. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői. HL Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődései V. Az Ideológiai élet és a művelődési feladatok. VT. A párt működése. Bevezetőben a határozat leszögezd, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottságnak a párt négyéves tevékenységéről szóló beszámolóját; megállapítja, hogy a párt a IX. kongresszus határozatainak megfelelőéin folytatta munkáját, s vezetésével népünk jelentős eredményeket ért el a szocialista tár6adallom építésében. A fejlődés alapvető követelménye volt és marad, hogy a párt helyesen alkalmazza a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításait a mi viszonyainkra. I. A nemzetközi helyzetet elemezve a határozat megállapítja: a mad világ alapvető kibékíthetetlen ellentmondása a munka és a tőke közötti ellentét, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A világ fejlődésének fő irányát a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Az imperialistaellenes harc döntő ereje a szocialista világrendszer, s különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tőkés országok munkásosztályának fokozódó szembeszegülését a monopóliumok uralmával s a népeknek a nemzetközi életre mind nagyobb befolyást gyakorló függetlenségi harcát. Rámutat az Egyesült Államok agressziói terveinek kudarcára, s az európai tőkés országokban növekvő ellenállásra az amerikai behatolással szemében. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elérhetnek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait nem képesek megoldani. Országaikban mélyülnek a társadalmi ellentétek, éleződik az osatályharc, politikai válságok robbannak ki. Háborús készülődéseik mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányul, nak, ez vezérli a NATO-onszágok katonai együttműködését is. A szocialista országoknak a vdlágbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja: tovább keli szilárd!tani a Varsái Szerződés tagországainak védelmét és katonai együttműködését mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szükségessé teszi. Ennek megfelelően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor folytatni kell a küzdelmet a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, megbízható nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért Folytatni kell a harcot a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, de fejleszteni kell a szocialista országok népeinek éberségét az ellenséges „fellazítása” kísérletekkel szemben. Az ellentmondásos világhelyzetben a pártnak változatlanul olyan internacionalista politikát kell folytatnia, amely erősíti az ország békés építőmunkájának nemzetközi feltételeit. elősegíti a teslvérpártok együttműködését. Fejleszteni kell szövetségünket a Szovjetunióval _ a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség hazánk külpolitikájának rendíthetetlen pillére. Erősíteni kell szövetségünket a szocialista világrendszer többi országával, s internacionalista együttműködésre törekedni azokkal a szocialista országokkal is, amelyek, kel nézeteltéréseink vannak. Aláhúzza a határozat az amerikai agresszióval szemben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének megsegítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az amerikai provokációkkal szembeni határozott küzdelméről. Kimondja; szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, támogatjuk erőfeszítéseiket a politikai rendezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az imperialista agresszióval, így a guinea! néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bővítését Ázsia. Afrika és Latin-Amerika független országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai biztonsági konferencia megtartásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. erősödött a munkáshatalom, magasabb eszmei é6 politikai színvonalra emelkedett a munkás-paraszt szövetség. Folytatni kell az eddigi szövetségi politikát, amely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét, a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, aa értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni a közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és pár- tonkivüliek, hívők és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten leszögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöltött szerepénél fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti s a szocialista építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele az ország általános fejlődésével, s különösen a termelés műszaki színvonalának gyor3 emelkedésével — a magasabb műveltségű, szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős eltérések vannak — még hosszú Ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai képzettség színvonalában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembevételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdálkodás általános fellendülésének szakaszába lépett, kibontakozóban van a mezőgazdasági munka ipari jellege, nő a szakmunkások, az agrárértelmiségek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődésének elmúlt négy esztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése, a szövetkezeti parasztság általános képzettségének és öntudatának emelése, szemléletében és magatartásában a szocialista vonások erősítése, a falusi életviszonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményeinek jobbá tételével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépltő terveit. Fontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világnézetileg és politikailag élenjáró, a marxi—lenini tanokat magáévá tevő osztagait. A kommunista szellemi munkások eszmei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a politikai, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedőkről szólva a határozat megállapítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermek- nevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, munkakörülményeik javítására. úgyszintén a háztartás ellátásának köny- nyítésére. Az ifjúságról szólva a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szocialista céljainkat, s ennek jegyében tömörült a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pálvakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, fel- készültségük növelését, ismereteik bővülését. Nagy gondot kell fordítani az úttörőszövetség munkájának támogatására. III. Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell erősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tévé- kenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában. A képviselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választókerületük fejlesztését. A tanácsokról szólva a határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük, államigazgatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének, szocialista jellege erősítésének fontos feltétele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni kötelesságtu- dat hiánya nagy politikai, morális és nem • egyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit összegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett felelősségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogv a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a TV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések teljes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezések szervezettségének javítását. A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának Jelentőségét. Fontosnak tartja, hosv az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív feílődés“hez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vállalatok társulásait. bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt. A terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést, valamint kemi7álást követel és meg kell gyorsítani a nawüremi állattpnvesztés ioarszerű fejlesztését. Erősíteni kell a tíáztáii gazdaságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési és műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-orszá- gok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban levő árpolitika érvényesítésére. Finnek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg, hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak többletjövedelemhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami irányitó szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek intézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan kell ólma a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági fejlesztési tervek és prognózisok készüljenek. Az eddig is folyamatban levő ez irányú munkát a KGST-or- szágokkal együttműködve erőteljesebben keH fejleszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban a területi adottságoknak megfelelően, fejlesztve mind az ipart mind a mezőgazdaságot A termelés emelésével összhangban növel-; ni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a választékot, hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobbam függjön a végzett munka eredményétől, jobban differenciálódjon az egyes jövedelemkategóriák között és az egyéni teljesítmények sze-; rlnt. Lehetővé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett többletjövedelmet, vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanem különféle ügyeskedésekkel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A 'dokumentum megállapítja, hogv a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése mellett az egyes családok jövedelemszintje között nagyok az eltérések. E nagy különbségek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései: a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatása, a gyermekintézmények befogadó képességének növelése, a többgyermekesek családi pótlékának emelése, a munka- képtelen öregek fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogy megfelelő terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a népgazdaság újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társadalom érdekeivel összhangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy az építőmunka tervszerű folytatásának feltételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a munkásosztály mind magasabb szintű alkotó képessége, a szocialista brigádmozgalom lendülete, a nép döntő többségének akarata és tettrekészsége, a különböző szinteken dolgozó vezetők nagy többségének felkészültsége és rátermettsége. V. Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlődött a párt ideológiai munkája; erősödött és terjedt a marxista—leninista világnézet, a tömegek tudatában Jelentősen erősödött a szocialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rámutat a határozati beható vizsgálatokra vár társadalmunk réteg, ződésének alakulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfejlesztésének tudományos megalapozása, a tudományos és műszaki forradalom társadalmi összefüggéseinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a társadalomtudományok marxista művelőinek az eszmei-politikai harcban. A szükséges eszmei vitákban a meggyőzés erejével kell visszaszo. rítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az antikommunista nézeteket, valamint leküzdeni a ..marxista” köntösben jelentkező revizionista és dogmatikus felfogást, (Folytatás a 4. oldalon) j i 1
