Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA (Folytatás a 3. oldalról) Továbbra is vigyázni keli arra, hogy ne nyer­jen teret se az elvtelen liberal izmus, se az eszmei meggyőző munkát kinyilatkoztatások­kal és adminisztratív intézkedésekkel pótló szektás gyakorlat. El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi nor­mák növekvő erővel érvényesüljenek, fej­leszteni kell a szocialista közgondolkodást és a tásadalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közösség­gel és fejleszteni társadalmi felelősségérzetét, a szocialista haza iránti elkötelezettségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adódóan és a tőkés világ hatására tovább él és időnként felerősödik vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi időben — a gazdaságirányítási reformcjt is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individualizmus és egoiz­mus, a munkával meg nem szolgált haszon- Bzerzésre való törekvés, a spekuláció. Telje­sebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvénye* sítését. és arra kell törekedni, hogy mind job­ban megbecsülje a társadalom az önzetlen­séget és az áldozatkészséget: az élet minden területén élvezzenek nagyobb megbecsülést a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért ön­feláldozóén felelősséget vállalók. Az oktató-nevelő munkáról szólva leszögezi fi határozat: oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat ve­zető szervei megvizsgálják az állami oktatás egész rendszerét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az ok­tatómunka stabilitását megerősítve kell gon­doskodni az ismeretanyag bővülése és módo­sulása miatt szükségessé vált változtatások­ról is. A pedagógusok anyagi és erkölcsi meg­becsülését minden területen jobban összhang, ha kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden Szintjén külön támogatásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet eredmén­nyel t elemezve a határozat rámutat: az alap­vetően pozitív eredmények pártunk művelő­déspolitikai irányelveinek helyességét iga­zolják. Számos új, értékes alkotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kulturális életben is növelte a magyar kul­túra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a művészeti alkotómunkához szükséges meg­felelő köziszellemet, a szocialista fejlődést segítő alkotó törekvések szabad kibontakoz­tatáséit Azonban következetesen kell visszautasíta­ni minden olyan törekvést, amely — miköz­ben' gyakran a munkásállam támogatását igényli — kétségessé kívánja tenni a párt és a szocialista állam illetékességét a kulturá­lis élet elvi és eszmei kérdéseiben. Az egyik legfontosabb feladat: a szocialista realista szemléletű alkotások létrejöttének következe­tesebb támogatása. Ugyanakkor következetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális élet­ben a marxista szemlélet hegemóniájának biztosításáért. Egyben arra kell törekedni, hogy növekedjék a pártos, szocialista közéle- tiség, a szocialista realizmus erőinek szerepe az irodalmi és a művészeti életben is. A kul­turális intézményeknek, valamint a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak határozottabban kell fellépniük a burasoá dekadencia, a kul­turális selejt terjesztése ellen. Egész kulturá­lis életünknek feladata, hogy méltó megbe­csülést biztosítson a kultúra művelésében és terjesztésében a kommunista eszmékért bát­ran kiállóknaik. Fontos feladata a pártnak, hogy munkál­kodjék forradalmi elméletünk — a marxiz­mus—leninizmus — fejlesztésén, védelmezze aiapelvedt és egységes rendszerét. Ezután is vissza kell utasítani azt a felfogást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgy­nevezett pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségességét hirdeti. Egyidejűleg kell harcolni az elmélet dogma­tikus felfogása és kezelése, a revizionista torzítások minden kísérlete, a nacionalista maradványok és az újkeletű nacionalista je­lenségek minden formája ellen. VI. A párt működésével kapcsolatban a hatá­rozat leszögezi: a kommunista párt vezető szerepe változatlanul döntő feltétele annak, hogy érvényesülj ön és erősödjék a munkás­osztály társadalmi vezető szerepe, valóra vál­janak forradalmi eszméi, felépüljön a szocia­lista, majd a kommunista társadalom. A pártnak úgy kell dolgoznia, hogy a jövőben is rászolgáljon a nép bizalmára. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson a leni­ni normák betartására, a demokratikus cent­ralizmus és a kollektív vezetés lenini elved­nek érvényesítésére és munkamódszereinek tökéletesítésére. A kollektív vezetés általáno­san érvényesülő gyakorlata jobban párosul­jon a vezető szervekben résztvevő és bár. milyen más pártmegbízatást teljesítő kom­munisták személyes felelősségével a felada­tok végrehajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos köve­télménye, hogy minden szinten javuljon a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Rendszeresebben kell erről beszámolniuk a vezetőségeknek a taggyűléseken és a végre­hajtó bizottságoknak a pártbdzottsági ülése­ken. A pártdemokrácia továbbfejlesztésével ösz- szefüggésben a határozat felhívja a figyel­met: a pártot csak a határozott központi irányítás, szervezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő fölé- és aláren­deltsége teszi képessé arra, hogy feladatainak megfeleljen, élcsapat jellege érvényesüljön. A párt szervezeti fejlődése az elmúlt évek­ben kielégítő volt A továbbiakban megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, az ipari mun­kások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék saraiban is a párt­építő munkát. Rámutat a határozat: a tagfel­vétel alsó korhatárának leszállítása nem a pártba való felvétel követelményeinek csök­kentését jelenti, hanem az ifjúság élenjáró kommunista osztagának gyorsabb ütemű gya­rapítását akarja elősegítem. Az állami szervek, a tanácsok, valamint a társadalmi szervezetek pártirányítása az el­múlt években tovább fejlődött — állapítja meg a határozat —, s fontos feladatként je­löli meg a szakszervezetek tevékenységének gazdagítását, a nópfrontszervek tevékenysé­gének fejlesztését, a KISZ munkájának se­gítését. Erőteljesen javítani kell a pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — mu­tat rá a határozat. Tudatosítani kell minde­nütt, hogy a vállalati önállóság növekedése a helyi párt- és társadalmi szervezetekre való fokozottabb támaszkodást igényel. Hatéko­nyabb pártellenőrzés segítse a megnöveke­dett vállalati önállóság olyan érvényesülé­sét, amely megfelel az ország és a vállalati dolgozók érdekeinek is. A káderkérdésekkel kapcsolatban a doku­mentum felhívja a figyelmet: a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan em­berek dolgozhassanak, akik a szocialista cé­lokat teljes mértékben magukénak vallják, ismerik az ezzel kapcsolatos feladatokat, s akiket eszmei felkészültségük, politikai és er-_ kölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészséigük alkalmassá tesz az ilyen tisztségek betöltésére. A párt nemzetközi tevékenységiét elemezve az okmány aláhúzza: az MSZMP nemzetközi munkájában magáénak vallja és követi az 1969 júniusi moszkvai értekezlet dokumentu­mainak közösen kialakított állásfoglalásait és irányelveit. Fellépett és ezután is fellép a marxizmus—leninizmustól eltérő jobb- és „baloldali” opportunista nézetek, a testvér­pártok összefogását gyengítő törekvések el­len. Továbbra is küzd azért, hogy az ideoló­giai nézeteltérések ellenére minden kommu­nista és munkáspárt együttesen vívja harcát az imperialisták agressziói, különösen pedig az amerikai imperializmus ellen, az indokí­nai népek szabadságharcának együttes segíté­séért, úgyszintén más népek imperialista­ellenes harcának támogatásáért. Pártunk és kormányunk következetesen küzd a szocia­lista országok összefogásának erősítéséért. Befejezésül a határozat leszögezi: a lenini eszmék vezérelték pártunkat és tették képes­sé arra, hogy vezetésével a munkásosztály megszerezze a hatalmat és a nemzet, a szo­cialista építés útjára lépjen. A lenini eszmé­ket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt politikai irányvo­nalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szin­ten folytatva népünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további feladatokat A kongresszus szombati ülése Megválasztották a párt vezető testületéit Szombaton, a zárt ülés után a kongresszus ismét plená­ris ülést tartott, s Kádár János elnökletével folytatta mun­káját. Kádár János bejelentette, hogy a zárt ülésen a Fellebb- viteli Bizottság jelentésében foglalt kérdésekről határozato­kat hoztak. Megválasztották a párt két vezető testületét: a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. Ezt követően a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság is megtartotta első ülését, ahol mindkét testület megválasztotta tisztségviselőit. A Központi Bizottság megvá­lasztotta a Politikai Bizottságot, a titkárságot, munkabizott­ságait és az ügyvezető tisztségek viselőit. Ezután Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára ismertette a kongresszus zárt ülésének, illetve a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság ülésé­nek határozatait. A küldöttek helyükről felállva, hosszan tartó nagy tapssal fogadták, amikor Németh Károly bejelen­tette: a Központi Bizottság első titkárának a párttagságunk, a munkásosztály, a nép akaratával egyetértőén ismét Kádár Jánost választotta. Németh Károly bejelentette, hogy a X. kongresszus a Köz­ponti Bizottságba 105 tagot választott. A Központi Bizottság tagjai Aczél György munkás, az MSZMP KB titkára; Ajtai Miklós dr. mérnök, a Minisz­tertanács elnökhelyettese; Ap­ró Antal munkás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese; Ba­logh Mihályné könyvelő, a Debreceni Ruhagyár pb-tit- kána; Bálint József munkás, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője; Benke Valéria tanítónő, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője; Ben- kei András munkás, belügy- niszter; Bíró József dr. mun­kás, külkereskedelmi minisz­ter; Biszku Béla munkás, az MSZMP KB titkára; Bod­nár Ferenc dr. mezőgazdasági munkás, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első tit­kára; Bognár Géza dr, gé­pészmérnök. a TÄKI tudomá­nyos igazgatója; Borbándi Já­nos munkás, az MSZMP köz­igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője; Borbély Sándor munkás, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságá­nak e’ső titkára; Bugár Já- nosné munkás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárhelvettese; Bür­gert Róbert dr. agronómus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója; Czinege Lajos munkás, honvédelmi minisz­ter; Csáki István munkás, a MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára; Cser­gő János munkás, a Ganz- MÁVAG vezérigazgatója; Cservenka Ferencné munkás, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának első titkára; Cse- terki Lajos tanító, az Elnöki Tanács titkára, Csémi Károly munkás, a honvédelmi mi­niszter első helyettese; Dab- 'rónaki Gyula dr. munkás, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke; Deák Lívia munkás, az MSZMP VII. ke­rületi Bizottságának első tit­kára; Dimény Imre dr. agro­nómus, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter; Egri Gyula munkás, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára; Erdei Lászlóné munkás, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke; Erdé­lyi Károly tanár, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője; Fehér Lajos tanár, ^Mi­nisztertanács elnökhelyettese; Fock Jenő munkás, a Minisz­tertanács elnöke; Fodor Gyu­la munkás, nyugdíjas; Friss István közgazdász, a Közgaz­daságtudományi Intézet igaz­gatója; Garai Gábor költő, az Elet és Irodalom főszerkesztő­helyettese; Gáspár Sándor munkás, a SZOT főtitkára; Gosztonyi János tanár, köz- tisztviselő: Győri Imre mun­kás, az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottságának első titká­ra; Hart Jánosné munkás, a Május 1. Ruhagyár pártba. 4 NÓGRÁD — 1970. november 29., vasárnap j zártságának titkára; Havasi Ferenc munkás, az MSZMP . JCornárom megyei Bizottságá­nak első titkára; Háy László dr. közgazdász, nyugdíjas; Herczeg Károly munkás, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára; Horgos Gyula dr. mérnök, kohó- és gépipari miniszter; Horváth Ede munkás, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigaz­gatója; Horváth István dr. jo­gász, a KISZ KB első titkára; Huszár István közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; Hku Pál tanító, mű­velődésügyi miniszter; Jakab Sándor dr. tisztviselő, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának veze­tője; Jánossy Lajos egyetemi tanár, fizikus; Jedlicska Gyu­la tanár, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első tit­kára; Karakas László munkás, az MSZMP Hajdú megyei Bi­zottságának első titkára; Ka­tona Imre munkás, az MSZMP budapesti Bizottságának titká­ra; Katona István újságíró, az MSZMP KB ágit. prop. osztá­lyának vezetője; Kádár János munkás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára; Kállai Gyula újságíró, az or­szággyűlés elnöke; Keres Emil színművész, a Thália Színház igaagatója; Kiss Károly mun­kás, nyugdíjas, a SZOT alelnö- ke, Kisházi Ödön munkás nyugdíjas, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, az MSZMP KB titkára; Kónyi Gyula munkás, bel­ügyminiszter-helyettes; Ko­rom Mihály dr. mezőgazdasági munkás, igazságügy-minisz­ter; Lázár György technikus, munkaügyi miniszter; Lo- sonczi Pál mezőgazdasági munkás, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Márta Ferenc dr. vegyész, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem rektora;' Méhes Lajos munkás, a Vas. Fém és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára: Mol­nár Frigyes dr. tanító, a SZö- VOSZ elnöke; Nemes Dezső történész, az MSZMP KB po­litikai főiskolájának rektora; Nemeslaki Tivadar munkás, a SZOT titkára; Németh Ferenc mezőgazdasági munkás, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára; Né­meth Károly munkás, az MSZMP budapesti Bizottságá­nak első titkára; Nógrádi Sándor munkás, nyugdíjas; Nyers Rezső munkás, az MSZMP KB titkára; Oláh György mezőgazdasági munkás az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára; Orbán László dr. jogász, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese; Óvári Miklós tanár, az MSZMP KB titkára; Papp Árpád munkás, a Munkásőr­ség országos parancsnoka; Pap János technikus, az MSZMP Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára; Pa­taki József munkás, a Dunai Vasmű főolvasztára; Pataki László munkás, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsá­gának első titkára; Párdi Im­re munkás, az Országos Terv­hivatal elnöke; Péter János köztisztviselő, külügyminisz­ter; Pothornik József mun­kás, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója; Pullai Árpád munkás, az MSZMP KB titkára; Púja Frigyes munkás, a külügyminiszter el­ső helyettese; Rapai Gyula mezőgazdasági munkás, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete; Rév Lajos keres- kedőseged, az OK1SZ elnöke; Révész Ferenc tisztviselő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tári igazgatója; Révész Géza mérnök, nyugdíjas; Réti La- josné munkás, a Habselyeim- kötöttáru-gyár vezérigazgatója; Romány Pál dr. agrármérnök, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titká­ra; Sarlós István tanár, a Népszabadság főszerkesztője; Sándor József munkás, az MSZMP KB irodavezetője; Soltész István bányász, a Bor­sodi Szénbányák Vállalat fronthrigád’vezetője; Soltész Istvánná tisztviselő, a nyír­egyházi Háziipari Szövetkezet elnöke; Somogyi Miklós mun­kás, nyugdíjas; Somoskői Gá­bor munkás, a SZOT titkára; Szabó István mezőgazdasági munkás, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke; Szabó Zoltán dr. orvos egészség- ügyi miniszter; Szalai László tanító, a szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző In­tézet igazgatója; Szekér Gyu­la dr. mérnök, a nehéz­ipari miniszter első helyette­se; Szénási Géza dr jogász, legfőbb ügyész: Szurdi István technikus, belkereskedelmi miniszter; Tapolczai Jenő dr. munkás, a Fejér megyei Ta­nács VB-elnöke; Tímár Mátyás dr. munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese; Tömpe István munkás, a Magyar Rádió és Televízió elnöke; Varga Gyula munkás, az MSZMP Zala me­gyei Bizottságának első titká­ra; Vályi Péter mérnök, pénz­ügyminiszter; Veres József munkás, nyugdíjas; A Központi Elénőrző Bizottság tagfai Brutyő János munkás, a KEB elnöke; Barinkai Oszkár munkás, köztisztviselő; Csi- kesz Józsefné munkás, a Fő­városi Tanács VB-elnökihe- lyettese; Gál László munkás, a SZOT titkára; Gyenes And­rás munkás, külügyminiszter- helyettes; Kaszás Ferenc mun­kás, honvédelmi miniszter- helyettes; Kimmel Emil mun­kás, a Nyomda, és Papíripari és a Sajtó Dolgozód Szakszer­vezetének főtitkára; Kiaukó Mátyás mezőgazdasági mun­kás, a Békés megyei Tanács VB-elnöke; Nagy Józsefné munkás, nyugdíjas; Németh Lászlóné technikus, a Kender- jutagyár pártbizottságának titkára; Orosz Ferenc tanító, a Szabolcs-Szatmár megyei ta­nács VB-elnöke; K. Papp Jó­zsef munkás, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első titkára; Papp Lajos munkás, nyugdíjas; Papp Lajos dr. közgazdász, a Minisztertónács Tanácsi Hivatalának elnöke; Sebes Sándor tisztviselő, nyugdíjas; Suhajda József munkás, a VIII. kerületi Ta­nács VB-elnöke; Szerényi Sán­dor munkás, nyugdíjas; Tausz János tisztviselő, az IBUSZ vezérigazgatója; Úszta Gyula munkás, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára; Vágvölgyi Tibor tisztviselő, a Tankönyv- kiadó Vállalat igazgatója; Ve- néczi János munkás, a KEB titkára. Portlkai Bizottság és titkársál A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság — megválasztását követően — megtartotta első ülését. % Központi Bizottság ülésén megválasztották a Politikai Bizottság tagjait, valamint a Központi Bizottság titkárait. A Központi Bizottság megválasz­totta ezen kívül a KB mel­lett működő bizottságokat és munkaközösségeket, kinevezte a párt központi lapjainak fő- szerkesztőit, illetve a szer­kesztő bizottságok vezetőig megerősítette, illetve kinevez­te a Központi Bizottság ap­parátusának osztályvezetőit. A Központi Ellenőrző Bizottság ülésén megválasztották a bi­zottság elnökét és titkárát. A Központi Bizottság a Po­litikai Bizottság tagjainak a következőket választotta meg: Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Kádár János, KáL, lai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső. A Központi Bizottság meg­választotta a KB titkárságát. Első titkár Kádár János. A Központi Bizottság titkárai: Aczél György, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Re­zső, Óvári Miklós, Pullai Ár­pád. A KEB és a munka- közösségek A Központi Ellenőrző Bi­zottság első ülésén elnökének Brutyó Jánost, titkárának Ve- néczi Jánost választotta meg. A Központi Bizottság meg­választotta a KB mellett mű­ködő agitációs és propaganda- bizottságot. Vezetője: Aczél György; tagjai: Ajtai Miklós, Benke Va’éria, Ilku Pál, Kál­lai Gyula, Kárpáti Sándor, Katona Imre, Katona István, Lakos Sándor, Nemes Dezső, Nagy Miklós, Orbán László, Óvári Miklós, Sarlós István, Tömpe István, Várkonyi Pé­ter, Virizlay Gyula. A Központi Bizottság meg­választotta a KB mellett mű­ködő gazdaságpolitikai bizott­ságot. Vezetője: Nyers Rezső; tagjai: Ajtai Miklós, Bálint József, Fehér Lajos. Nemes­(Folytatás az 5. oldalon) i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents