Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

mast seg/tve Az igazi jószomszédság mindig kölcsönös «könyökkel jár. Így van ez az üzemek életé­ben is. Az utóbbi időben egyes vállalatodénál, üzemeknél egyre inkább felismerik a lehető­séget, hagy egymást segítve, sóikkal köny- nyebb előbbre jutni. A FÜTÖBER nagyháto- nyi üzeme kezdetben elég sok segítséget ka­pott a többi nagybátonyi üzemtől, az utóbbi időben pedig viszonozni is tudta azt. A ne­héz vaslemezek, anyagok rakodásához példá­ul rendszeresen kölcsön kér darus kocsit Ugyanakkor van olyan lemezhajlító gépe, aimit ma még nem tud teljesen kihasználni, viszont szabad kapacitását szívesen rendelke­zésre bocsátotta a rászoruló többi üzemnek. A nógrádi szénbányák és a Ganz-MÁVAG mátranováki üzemének a kapcsolatáról is hosszan lehetne beszélni. Egymást segítve könnyebben valósulnak meg a tervek, elkép­zelések. Nagyon sok példát lehetne felsorolni a megyénkben dolgozó kisipari szövetkezetek életéből is. A salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz például ma már rendelkezik olyan gé­pekkel, amelyeknek kapacitását csak úgy tud­ja kihasználni, hogy közben bérmunkát is vállal a darus kocsira, teherszállító gépkocsik­ra. A salgótarjáni bányagápgyár a nagy múl­tú Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel koope­rál, és ha néha van is gond ebben az együtt­működésben, mégis gyümölcsöző ez a kapcso­lat. Az előbb említett gyár egyébként a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalattal is kooperá­cióra lépett az idén, és így a kapcsolat mind­két fél számára előnyös. A gépjavító válla­latnál bérmunkával lekötötték a szabad ka­pacitást, ugyanakkor a másik fél időben kap­ja az alkatrészeket. Az utóbbi időben az újszerű gazdasági, mű­szaki, termelési kapcsolatoknak még na­gyobb a jelentőségük, mint eddig bármikor volt. Különösen fontos ez a kisebb üzemeli életében, ahol az egyik területen átmenetileg kapacitáshiány lehet, ugyanakkor a másik te­rületen kapacitásfelesleg. Mindezt kiegyen­súlyozhatja a jó kapcsolat. A salgótarjáni Cipész Ktsz másforma se­gítséget nyújt a társszövetkezeteknek. Első­sorban az anyagbeszerzéshez nyújt segítsé­get. Ezt a módszert egyébként más szövetke­zetek, sőt üzemek is alkalmazzák, hiszen na­gyobb mennyiségben az anyagbeszerzés is könnyebb és egyszerűbb. Az újszerű kapcsolatokra a már említette­ken kívül még igen sok lehetőség kínálkozik, amit eddig egyáltalán nem, vagy talán csak kismértékben használtak ki. Ilyen terület az újítómozgalom. Csak megyénk üzemeiben százával születtek olyan újítások, ésszerűsí­tések, amelyek nemcsak az adott termeten hasznosíthatók, hanem bizonyára értékesek lennének másutt is. Ma még hiányzik a kel­lő propaganda, de egymás tájékoztatása sem megfelelő, éppen ezért nagyon sok értékes újítás csak a benyújtás helyén szolgálja a fejlődést, korszerűsítést. Érdemes lenne bú­várkodni az újítások között. Fejlődésünk alapvető feltétele a munka ha­tékonyságának növelése. Ezt ma már legin­kább a jobb, ésszerűbb munka- és üzem szervezéssel érhetjük el. Egyes területeken nagy gondot fordítanak erre, tudományosan is foglalkoznak a munka- és üzemszervezés­sel. Másutt még nem fordítanak rá kellő energiát. Sokszor egy-egy átvett tapasztalat­tal helyettesíthetnének igen sok munkát. Eh­hez ismét az kellene, hogy keressék is a ta­pasztalatcsere módszereit. Egy-egy vizsgálat sokszor heteket, hónapokat vesz igénybe az egyik helyen, míg végül is olyan eredmé­nyeket tudnak felmutatni, ami nemcsak az adott területre jellemző, hanem hasznosítani lehetne másutt is. Érdemes lenne közkinccsé tenni az ilyen tapasztalatokat, eredményeket annál is inkább, hiszen végső soron közös ér­dekről van szó. Már eddig is számtalanszor bebizonyosodott, ha csupán egy-egy üzemág képviselői ülnek össze tapasztalatcserére, ak­kor is sok hasznosat tanulhatnak egymástól. A gazdaságirányítás új rendszerében nem egyszer találkozunk valamiféle titkolódzással. Mindenki mindenkiben versenytársat lát, és ezért nem szívesen adják közre a tapasztala­tokat. Az ilyen titkolódzásnak valamennyien, az egész népgazdaság kárát vallja. A szocia­lizmus építésében gyorsabban akarunk előbb­re haladni, de ezt csak közös összefogással lehet elérni, és semmi esetre sem a csak vállalati érdekeket hangoztató szemlélettel. Igaz az a közmondás is, hogy valamiért vala­mit. Ennek a módját is meg lehet találni a kölcsönös kapcsolatok erősítésével. Nagyon sok példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy egymást segítve, hogyan születtek mind szebb eredmények üzemeink­ben, vállalatainknál. Ami az egyik vállalatnál talán csak szívességnek tűnik, az a másiknál már esetleg ezer forintokban, milliókban je­lentkezik, s ez végső soron a népgazdaságot erősíti. Az elkövetkezendő ötéves terv irány­számai már ismertek. Az eddiginél nagyobb ütemben akarunk előrehaladni az életszín­vonal emelésében, de ehhez az alapot a mun­ka hatékonyságának a növelésével kell meg­teremteni. Rejtett tartalék pedig még bőven van abban is, ha egymást segítve próbálnak üzemeink, vállalataink előbbre lépni. B. J. A forradalmár Engels 150 éve született Engels Frigyes Ezer egészig ug-yi központ A VDK-ban az egészség- ügyi intézmények szerteágazó hálózatát teremtették meg, Csupán a kórházak és ambu­lanciák száma az ezer körül jár. A legnagyobb egészség- ügyi központok — a vietna mi—szovjet barátság és a vi­etnami—csehszlovák barátság kórháza. Negyed századdal ezelőtt a 20 millió lakosú or. szágban csupán száznál vala­mivel több kórház működött. Egy felcser jutott 100 000 la­kosra, egy orvos 180 000-re. A tuberkulózis, malária, lepra, dizentéria és egyéb fertőző betegségek sok ezer áldozatot szedtek. Az augusztusi forra­dalomig a lakosság halálozási arányszáma a legmagasabbak közé tartozott: ezer lakosra 25 haláleset jutott. Az átlagos életkor mindössze 20 évet tett ki. A VDK-ban a népi hatalom 25 esztendeje alatt szédületes Változások mentek végbe. Szá. mos veszélyes betegséget kiir­tottak. Szovjet orvosok közre­működésével a hanoi mikro­biológiai intézet tudományos munkatársai a malária fel­számolásának ötéves tervét dolgozták ki és valósították meg. A Szovjetunió a VDK- ba nagy orvoscsoportot, na­gyon sok gyógyszert, orvosi felszerelést, egészségügyi gép­kocsit küldött. Ja'ültük a munkakörúimén^e'i Az Ipoly-bútorgyár szécsé- n-yi kábeldobgyártó üzemré­szében ésszerűbbé tették a technológiai munkafolyamato­kat, minek eredményeképpen lehetővé vált eddig a szűk, korszerűtlen szociális létesít­mények bővítése, korszerűsí­tése. így az alkalmazottak is jobb munkakörülmények közé kerültek. Az átalakítási munkálatok­hoz a dolgozók társadalmi ■»unkával járultak hozzá. Ev közben9 az igények szerint A Nógrád megyei Fémipari Vállalat kollektív szerződése értelmében a vállalat vezető­sége és szakszervezeti bizott­sága félévenként felülvizsgál­ja a normákat, s ennek tük­rében módosítja az órabére­ket, a havi fizetéseket. Van akinek emelik a normáját, másoknak csökkentik. Ennék megfelelően alakul a dolgozók fizetése. Az idén két esetben került sor ilyen felülvizsgálatra. Az ezt követő bérkorrekciók so­rán eredetileg kétszázalékos fejlesztést biztosítottak. A vállalat vezetősége és szak- szervezeti bizottsága év köz­ben módosította korábbi el­képzelését és újább két szá­zalékkal növelte az ez évre tervezett bér összegét az év végi nyereség terhére. A béremelésben — amely 560 ezer forintot tesz ki — a vállalat fizikai dolgozóinak 90 százaléka részesült. n b< Ipolytamócon a belvíz gon­dot okozott a termelőszövet­kezetnek. Jelentős területek váltak művelhetetlenné. Az idén nagyarányú víztelenítési munkákat végeztek. A köz­ségben vízlevezető árkokat építettek. Szabályozták a Bo­tos-patakot A munkának je­k ellen leraleg a 70—80 százalékát el­végezték. Legjelentősebb a patak szabályozása volt. A termelőszövetkezet máris ter­vet készített, hogy a patak gyakori kiöntése miatt hasz­nálhatatlan területen milyen növénytermesztést vezetnek be. A HALADÓ világ tisztelet­tel adózik Engedsnek, aki Marx-szal együtt megterem­tette azt a tanítást, amely esz­meileg felfegyverzi a dolgozó­kat, meghatározza a jobb jö­vőért vívott harc útjait, cél­jait , és eszközeit. Marx és Engels együtt bá­báskodott az első proletár- szervezetek létrejötténél, ki­dolgozta a munkásosztály stratégiáját és taktikáját. Engels egész életét a mun­kásosztálynak, a munkásosz­tály szociális felszabadításáért vívott harcának szentelte. Sikeres verseny Őrhalomban ták túl, de még csak nem is teljesítették kongresszusi fel­ajánlásukat — mégis megér­demlik a nyilvánosságot. Ha csak a számokat, az szólt, s a gyakori esők miatt a nem rajtuk múlott a dolog. De eredményeket tartanánk szá- munka befejezési határidejét a major gépműhelyében dol­men, aligha beszélhetnénk az jóval augusztus közepén túlra gozva már nem tettek kong őrhalmi termelőszövetkezet if- tolta, az őrhalmi fiatalok min- resszusi felajánlást, s ez az júsági kombajnos brigádjáról den dicséretet megérdemelnek: első pillanatban — azok után a kongresszusi munkaverseny tempójukat akkor sem csők- amit teljesítőképességükről, kapcsán. Az őrhalmi brigád kerítették, mikor már látták, szorgalmukról hallott az em- tagjai nem értek el látványos hogy nem tudnak időre eleget bér — talán furcsának tűnik, eredményeket, nem szárnyal- tenni a vállalásnak. Azonban csak az első pillanat­ban. Az aratás ideje elmúlt, a fiúk leszálltak a gépek nyer- — Ha nagyon akartuk, te- geiből, s visszatértek a tsz- hettünk volna felajánlást itt major gépműhelyébe dolgozni, is. Csakhogy ezt a munkát A szóban forgó tizenkét őr- Szerelőként végeznek kisebb nem lehet ütemezni, ami javí- halmi fiú még a nyár közepén munkát, mint a nyáron — te- tanivaló naponta érkezik, az versenyfelajánlást tett: au- vékonyságúkról csak az alkot- elől nem lehet kitérni, annak gusztus 15-re végeznek az hat pontos képet magának, aki eleget kell tenni, becsülettel, aratással. A balassagyarmati tisztában van vele, hogy az járás többi fiatalját is ver- munkák befejeztével egy- Az őrhalmi fiatalokról ezek senyre hívták. Utólag nehéz szerre milyen sok javítaniva- a tények kívánkoztak a papír- pontosan írni arról a feszített jg akad a gépeken. ra. Ha nevük nem is szerepel ütemű munkáról, amit ez a a felajánlásaikat sikerrel tel­tizenkét fiatalember annak ér- A kongresszusi felajánlás jesítő brigádok neve között, ] dekében végzett, hogy első- nem teljesítése miatt senki sem azért ők a kongresszus szélié­ként tegyen eleget a vállalás- illette sértő szóval őket, min- méhen dolgoztak, nak. És bár az időjárás közbe- denki tisztában volt vele. hogy B. L. I Engels Németország 6ágilag legfejlettebb részén, a porosz királyság Rajnai tarto­mányában, Banmenban szüle­tett, s ifjú korától szenvedé­lyes tiltakozást váltott ki ben- be a német proletárok ször­nyű kizsákmáriyoláKa és nyo­mora, a város gimnáziumá­ban és a szülői házban ta­pasztalt politikai elnyomás, vallási vakbuzgóság és kép- mutatás. A VILÁGOT és környezetét kritikusan szemlélő Engels Berlinben töltött katonai szol- riátus jövendő pártjának pro- Engels bebizonyította, hogy az gáiata idején, 1841—42-ben totípusa. a munkásosztály tömeges megismerkedett ^ ^ Hegel és mozgalma és összegezte a tör­Feuerbach filozófiai műveivel. a Kommunisták Szövetéé- ténelem első proletárforra- tanuknányozta az utópista g£nek 1847 v<sgén, Londonban dalmának tapasztalatait szocialisták írásait, bejárt egyetemi előadásokra, igyeke- kongresszusa meg- a Párizsi Kommün bukása zeit közelebbről megismerni bízta Marxot és Er igelst, és az I. Internacionálé fel­korának filozófiai és peüti- hogy dolgozzák ki az új szer- bomlása után Engels nagy fi­kái problémait. vezet programját 1848 febru- gyeimet szentelt a marxista , „ , . ... . . . T_ elmélet fejlesztésének 1873— Engels világnézetének ala- árjában megjelent a „Kom- 83 között megírta „A terrné- kulásában nagy szerepet ját- munista Párt kiáltványa”, szét dialektikája” ’ című hí­szott angliai, manchesteri tar- amely tömören és pontosan rés könyvét, amelyben a tar­tózkodása (1842—44), ahova összefoglalta a proletariátus ténelmi materializmus alapján apja kívánságára utazott ke- forradalmi elméletét. összegezte a tenmészettudomá­reskedelmi gyakorlatra. En- nyok legújabb eredményeit, gels visszaemlékezéseiben A kommunista kiáltvány bebizonyította a materialista megírja, amikor 1844 őszén megjelenesevel egyidoben dialektika általános érvényét Párizsban felkereste Marxot, megkezdődtek az 1848—49-as A tudományos világnézet va- kiderült, hogy minden elme- európai forradalmak, amelyek födi enciklopédiáját adia En­letd kérdésben egyetértenek, történelmileg igazolták a gels másik nagy műve az így kezdődött közös munkás- marxizmust Engels aktívan „Anti-Dühring” amelybein a ságuk. részt vett a németországi fórra- filozófia, a természettudomány dalomban es rendkívül sokre- ók a társad a Marx és Engels arra töreke- tű tevékenységet folytatott. főbb kérdéseit el^meztp5^ €®" dett, hogy új, forradalmi-ma- DD Kerci esett elemezte. terialista világnézetet dolgoz- MIUTÄN a forradalmat le- 1883 MÁRCIUS 14-én mes- zon ki. Ennek alapjait fejtik verték, Engels Angliába ernig- halt Kari Marx Engels inga ki. „A Szent család, vagy a rált. A forradalmi harcok ta- dozás nélkül vállalta Marx kritikai kritika kritikája” cí- pasztalatadt 1849—52 között művének befejezését- kiadásra mű első közös munkájukban több művében foglalta össze készítette elő A tőke” ieev (1844 szeptember—november). („Német kampány a birodal- zetekben maradt II ésJ IIL Ebben a műben fogalmazták mi alkotmányért”, „Németor- kötetét, amelyet Lenin joggal meg a munkásosztály világ- szági parasztháborúk”, „Fór- nevezett Marx és Engels kö történelmi felszabadító mász- radalom és ellenforradalom zös művének. " sziójának gondolatát. Németországban”). Ezekben az ....................... ^ „ írásokban kidolgozta a Engels a Marx halálát kö­A következő _ évben Engels marxizmus alaptételeit a vető 12 év alatt számtalan első nagy művében „A műn- nemzetiségi kérdésről, a műn- cikket és két könyvet írt kásosztály^ helyzete Angliá- kásosztály és a parasztság amelyek elméleti szempontból ban” című könyvében részle- szövetségéről stb. igen jelentősek, tesen elemezte a kapitalista gazdaság több törvényszerű- Engels igen nagy szerepet „A család, a magántulajdon ségét és jelenségét. vállalt a Kommunisták Sző- és az állam eredete” című En­, vétségében a „baloldali” frak_ gels-művet (1884) Lenin a 1845—4G-BAN jelent meg áó legyőzésében. A „balolda- modern szocializmus egyik Marx és Engels nagy műve, liak” azonnali puccsokat, fel- alapvető munkájának tartot­„A német ideológia”, amely- kelést követeltek és felléptek ta. amely magában foglalja a ben kifejtették világnézetük a proletariátus fokozatos esz- történelmi materializmus sok alapjait. mei felkészítése és forradalmi fontos tételét. Az elméleti kérdések kidől- erői tömörítésének takti- gozásával egyidőben Engels— kája ellen, amelyet a tudorná- A „Ludwig Feuerbach és a Marx-szal együtt — gyakorta- nyos kommunizmus megalapí- klasszikus német filozófia vé­ti propagandamunkát végzett tói dolgoztak ki. Se (1886) című^ másik könyv­és szervezte a proletariátus ~?n Engels elsősorban a tőr­erőit. Ennek eredményeként Az emigrációban Marx és ténelem materialista érteime- 1847-ben létrejött a Kommu- sokszor küzdött anyagi zésével foglalkozik, nisták Szövetsége, a proleta- gondokkal; különösen nehéz .. . „ volt a nagycsaládos Marx Engels ebben az időben az helyzete. Engels, az önfeláldo- ,®uneleti kutatások mellett szé- zó barát rengeteget tett azért, szervezőmunkát is vég- hogy legalább részben meg- a nemzetközi proletár­szabadítsa Marxot a napi mozgalom irányítójaként. Kü- gondoktól, hogy nyugodtabban Ionosén nagy figyelmet szen- dolgozhásson. a szocializmus nemzetkö­zi akcióegységének szervezé- MARX és Engels tudorná- sére. Gyakorlatilag az ő irá- nyos, szervező- és propaganda- nyitásával alakúit meg 1889- tevékenységének eredménye- ben a II. Internacionálé, a ként 1864-ben megalakult a szocialista pártok nemzetközi forradalmi proletariátus első szervezete, készítették elő az internacionalista tömegszerve- első kongresszusokat, ünne- zete, a Nemzetközi Munkás­szövetség. Az I. Intemacioná- lóban Engels nagy segítséget nyújtott Marxnak, hogy meg­teremtsék a munkásosztály egységes taktikáját a munkás­mozgalomban jelentkező kö­pették május 1-t, a nemzetkö­zi proletárszólidaritás ünne­pét. A FORRADALMÁR, dialek­tikus gondolkodó Engels rend­kívüli képességeit az elméletd lönböző irányzatok és iskolák ^ a gyakorlati tevékenység elleni harcban. Engelsnek szolgatatába állította. Minél nagy szerepe volt abban, hogy jokatob távolodik a tórténe- leszerelték az angol trade-unio- lemben a kor, amelyben En- nizmus reformista vezetőinek ” ' ős alkotott, annál vi- és a Bakunyin vezette balól- ”gos.aóban kirajzolódik élőt­dali anarchistáknak a nézete­it, amelyek az Internacionálé proletár szárnya ellen irá­nyultak. A Párizsi Kommün idején tünk, milyen jelentősen gaz­dagította Engels a munkás­osztály forradalmi elméletét és gyakorlatát. F. R. NÓGRÁD — 1970. november 28., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents