Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGv^ULJCTEin XXVI. ÉVF., 279. SZÁM ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIIOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT Távol a várostól (S. oldal) Vizsláson kultúrházat építenek (6. oldal) Mit nyújt a sportiskola? (7. oldali A pártkongresszus pénteki Befejeződött a két beszámoló fölötti vita Pénteken reggel 9 ómkor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munlcáspárt X. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a délelőtti ülés elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára rövid beszédben megemlékezett Engels Frigyes születésének 150. évfordulójáról. — Pártunk kongresszusa méltó alkalom arra, hogy megemlékezzünk Engels Frigyesről, a tudósról, a nemzetközi munkásosztály forradalmi elmélete, a tudományos szocializmus megalapozójáról, aki 150 évvel ezelőtt — 1820. november 28-án — született. Engels Frigyes neve örök időkre összeforrott a forradalmi munkásmozgalommal. Marx és Engels elévülhetetlen érdeme, hogy a nemzetközi munkásosztály — megteremtve saját ideológiáját — a szervezett osztályharc, a világ forradalmi megváltoztatásának útjára lépett. Engels alkotó elméleti és gyakorlati szervezőmunkával kimagasló részt vállalt a munkásosztály forradalmi elméletének és osztályharcos internacionalista mozgalmának megteremtéséből és védelmezéséböl• az opportunista és anarchista áramlatokkal szemben. Marx halála után a nagy mű folytatója volt. Tanításai, eszméi élnek és hatnak a nemzetközi munkásmozgalom mai harcában. Pártunk X. kongresszusa a további tennivalók marxista meghatározásával, kommunista módon tiszteleg Engels Frigyes emléke előtt. A megemlékezés után Gáspár Sándor bejelentette, hogy a kongresszushoz újabb üdvözletek érkeztek a testvérpártoktól. Gáspár Sándor ezután megadta a szót a pénteki vita első hozzászólójának, dr. Bognár Gézának, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatójának, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége tagjának. A következő felszólaló Nagy Richárd, tt VIII. kerületi pártbizottság első titkára, budapesti küldött volt, majd Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. ERDEI LÁSZLÓNÉ Javítsuk tovább a dolgozó nők helyzetét Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendőben a párt Központi Bizottsága nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudománypolitikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérdések egyike a nők helyzete, amely közvetlenül társadalmunk felét, közvetve pedig egészét érinti. A Központi Bizottság erről átfogó, az intézkedések egész rendszerét magában foglaló határozatot hozott. — Ma a munkásoknak csaknem 40 százaléka nő — folytatta. — Nemcsak a hagyományos női munkaterületeken, hanem a legdinamikusabban fejlődő iparágakban, a híradástechnikában, a műszeriparban, a gépgyártásiján és a vegyiparban is jelentős számban dolgoznak. A termeioszóveikezeteaoen a tagság 35,6 szazaiéba, a segítő családtagok 75—80 százaléka nő. A szolgáltatások különböző ágai is egyre több nőt foglalkoztatnak. Az államigazgatás dolgozóinak 42 szá- zaieKa nő. — Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a női egyenjogúság egyik alaptörvényé. Több helyen azonoan, megsértik a munka szerinti javadalmazás szocialista elvét. A Központi Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vállalat vizsgálta felül a nők bérezését. Az Egri Dohánygyárban például 5 százalékos béremelést hajtottak végre azokon a munkahelyeken, ahol a nők eddig hátrányban voltak, a veszprémi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál pedig mintegy száz munkásnő bérét átlagosan ö százalékkal emelték. A nők keresete azért is kisebb, mert jelentős részük olyan gazdasági ágazatokban, illetve területeken dolgozik *— a textil- és a ruházati iparban, a közoktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben, stb —, ahol a keresetek általában alacsonyabbak. A béraránytalanságok megszüntetésére még nem kerülhetett sor, az csak a népgazdaság fejlődésével, fokozatosan valósítható meg. A nők gyors ütemű munkába állásával nem tartott lépést szakmai felkészültségük növelése. Nagy részük betanított vagy segédmunkáé, mindössze 15 százalékuk szakmunkás. A dolgozó nők többsége kész volna a szakképzettség megszerzésére. Mostanában azt a kérdést is nekünk szegezik, hogy vajon helyes-e a nők ilyen nagyarányú foglalkoztatása, hiszen a kettős terhelést nehezen viselik: vagy nem teljes értékű munkaerők, vagy családi kötelezettségeiket hanyagolják el. Hogy helyes-e? Ügy gondolom, erre a kérdésre eddigi eredményeink birtokában határozott igennel felelhetünk. Ez a pozitív folyamat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a hozzá szükséges társadalmi feltételek kialakítása: a szociális ellátás, a szolgáltatások fejlődése, a közfelfogás megváltozása. Ez az ellentmondás átmenetileg valóban fáradságosabbá teszi a nők életét, és kettős hivatásuk betöltése áldozatvállalást követel. Ä nők többsége azonban egyik hivatását sem hanyagolja el a másik kedvéért. Jelenleg a legnagyobb feS7i}Hep<TC'+ p ("'k intézményes elhelyezése okozza. A kereső nők háromnegyed része 18—45 év közötti korban van. Érthető tehát, hogy egy-. be nagyobb az igény a gyermekintézmények, , elsősorban az óvodák iránt. Sok jelentkezőt azonban a javulás ellenére sem tudunk óvodában elhelyezni. Véleményem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt központi erőforrásokból, másrészt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vállalatok összefogásából. A továbbiakban a gyermekgondozási segélyről, mint egyedülálló szociálpolitikai vívmányról beszélt, amely megkönnyítette a nők kettős hivatásának betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és vezetésre. Ebben nem- ■sak a férfiak hibáztathatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A nők helyzetével foglalkozó központi bizottsági ülésen elhangzott, hogy a párt „nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és e nézetekkel, s ezen változtatni kell.” A párttól, a kommunistáktól várható elsősorban a példamutatás. A X. kongresszust megelőző vezetőség választáskor a Központi Bizottság határozata már szép eredményeket hozott. A pártvezetőségek tagjai között a nők aránya 20 százalékról 23,5 százalékra, a párt-végrehajtóbizottságok tagjai között pedig 8,8 százalékról 14,7 százalékra növekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a' szellem érvényesüljön az országgyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadalmi élet más területein is. A kommunisták bátorítsák, neveliék a vezetésre alkalmas nőket és a választás vagy kinevezés alkalmából támogassák őket. Nem statisztika? szMTJTwntolc, nem .jrf- rakatpoHtika kedvéért, hanem a társadalmi feilődés érdekében —. mondotta befejezésül T.'P'N’^rvné. Sumert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság iaa^öatóia Komárom megyei küldött volt a következő felszólaló. Jakob gek is hatást gyakorolnak e Szünet következett, majd Lechleiter, a Svájci Munka- küzdelemre. GunvOr Ryding, Balogh Mihálynak, a Fűzfői párt titkára többek között Svédország Baloldali Pártja Nitrokémiai Ipartelepek párt- hangoztatta: a szocialista or- (kommunisták) tolmácsolta bizottsága titkárának elnökle- szágok minden sikere meg- pártja üdvözletét, majd arról tével folytatódott a tanácsko- könnyíti a kapitalista orszá- a harcról beszélt, amellyel a zás. Dr. Horváth István, a gok kommunistáinak harcát, legutóbbi választásokon ki- KISZ központi bizottságának azonban a hibák és nehézsé- vívták a választók bizalmát. első titkára szólalt fel. DR. HORVÁTH ISTVÁN Ifjúságunk különösen érdekelt a párt politikájának végrehajtásában A KISZ központi bizottságának első titkára az ifjú nemzedék, az úttörők és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai nevében köszöntötte a kongresszust. — Szívből jövő üdvözletünk mindenekelőtt a párt marxista—leninista politikájának szól. Annáit a reális politikának, amely immár 14 éve elveiben megingathatatlan, módszereiben rugalmas, kialakításában és megvalósításában demokratikus. Nemcsak egyetértünk a párt politikájával, nemcsak osztozunk a gondokban, hanem tevékenyen részt vállalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljának megvalósításában: a szocialista Magyarország felépítésében. Az ifjúság, életkoránál és társadalmi hivatásánál fogva különösen érdekelt abban, hogy ez a politika újabb győzelmeket arasson, hogy a szocializmus teljes felépítése valósággá váljék, mert az ifjú nemzedék élvezi majd legtovább ennek minden gyümölcsét — A mi ifjúságunk már szocializmust építő társadalmunkban született, ezért számára, a szocializmus természetes életközeg. Eszméihez őszintén vonzódik, gyakorlatunkkal szemben azonban időnként és helyenként talán túlzottan is kritikus. Ebben a kritikusságban természetesen sokféle hatás keveredik: a tapasztalatlanság, a javító jó szándék, a burzsoá demagógia, a nemzetközi munkásmozgalomban fellelhető különféle nézetek es nemkevésbé társadalmi gyakorlatunk újratermelődő ellentmondásai, fogyatékosságai is. Ezért örülünk annak, hogy pártunk nem a felszíni jelenségekből ítéli meg az ifjúság got, hanem a lényegből vonja le következtetéseit. A magyar ifjúság fejlődését alapvetően egészségesnek tartjuk. A továbbiakban az ifjúkor könnyű és nehéz oldalairól szólt, ecsetelte a pályaválasztás nehézségeit, azt az időszakot, amikor a fiatalok szép :deáljait gyakran árnyékolja igazságtalanság, bürokrácia, protekcionizmus, lekicsinylés, véleménynyilvánításuk és aktivitásuk kibontakoztatásának sokféle korlátja. Szóvá tette: a tehetségükkel, eszmei és erkölcsi szilárdságukkal, jó emberi tulajdonságaikkal kiemelkedő fiatalokat bátrabban és nagyobb számban kellene megbízni vezető tisztségekkel is. Általában bátrabban kell építeni a fiatalok ternnialkairására, öntevékenységére és önkormányzó képességére. (Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott Leonyid Brezsnyev Pénteken délelőtt elutazott nista Pártja Központi Bizott- Budapestről Leonyid Brezs- ságának főtitkára, aki az nyev, a Szovjetunió . Kommu- MSZMP X. kongresszusán résztvevő szovjet pártküldöttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja. a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Grigorij Romanov, a központi bizottság tagja, a leningrádi területi párt- bizottság első titkára. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára részt vesz Jerevánban, az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság és az Örmény Kommunista Páll' megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, Garai Róbert és dr. Perjést László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei, és Papai Gyula hazánk moszkvai nagykövete búcsúztatták. Az elutazásnál jelen voltak tz SZKP küldöttségének tag- • iái és a budapesti szovjet nagykövetség képviselői. Leonyid Brezsnyev a tegnap délutáni órákban Jerevániba érkezett. (MTI)
